Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-10-03 / 31. szám
ÁTALAKÍTOTTÁ KORMÁNYÁT PERRE TRUDEAU MINISZTERELNÖK Emelkedni fog a gazolin és olaj ára BÉCS, Ausztria. — Az osztrák fővárosban tartott Organization of Petroleum Export Countries szervezet kiküldöttei elhatározták miszerint okt elsejétől kezdive felemelik a nyersolaj árát 10 százalékkal és azt tartani fogják jövőév június. végéig. Ennek alapján a kanadai autó tulajdonosok többet 'fognak fizetni a gazolinért, sőt a jlöYőév végétől ujalblb 10 százalékkal lesz drágább a gazolin ára. Az olajat termelő és exportáló szervezetben 13 ország kormánya van képviselve a két napos konferencián különböző vé lemények hangzottak el a nyers olaj árának felemelése körül. Többek között Saudi Arabia olajügyi minisztere csak 5 százalékos emelést javasolt. 40 román kém fosztogatja Hyugaieurópa ipari iilkail Donald Macdonald lilt a pénzügyminiszter ki infláció elleni fokozittabb küzdelem, valamin! a gazdasági élei fellendifési az ottawai kormány főcélja - A következő 10 hónig alatt újabb kormány átalakítással izámoinak — DűiE, WELT — 1975 szpt. 1. — Az oslói román követség harmadtitkára, Virgil Tipanut a norvég: hatóságoknak átadott ■ egy listát 40 román diplomata | és tudós nevével, kik Nyugatné- j metország, Nagybritannia és a skandináv államok gazdasági: életéről és iparáról kémkedtek, j A kémhálózat egyes tagjait; Norvégiában azonnal letartóz-1 Látták s az oslói román követ- ' s ég két munkattársa az orszá- ' got hirtelen elhagyta. Oslo,1 Bonh és London hivatalosan1 nem foglal ugyan állást, de a í kémkedés tényét senki sem ta- i gadja. A 37-éves Tipanut családjával együtt még június 16.-án,; menedékjogot kért Norvégiától, j majd Londonba távozott. On-1 nan beutazásért folyamodott az USA-hoz. | Mikor már feleségével és két gyermekével a norvég rendőrség védelme alatt állott, átadta a román kémeket névjegyzékét, kik mint ipari “hírszerzők” fő- j leg, a kőolajvegyészet terén szál | litottak információs anyagot 1 Romániának. Tipanut jelentésének birtokában azonnal letartóztatták Titus Petrilát, a norvégiai román kémek fejét, ki a Trondheim-i műegyetemen tevékenykedett Egy másik kémnek utolsó pilla- j nabban sikerült elmenekülnie. | Az ügynökök java része jól! képzett tudós és kutató volt, j kik a meghívó állam ösztönei:- ! jával tartózkodtak Nyugaton j és azt is megkísérelték, hogy fiatal helybeli szakembereket is megnyerjenek a kémtevékenység számára. A norvégiai hálózat felelősei, Emanuel Zeides első Kiövetségi titkár és Petrea Tarnicenu kereskedelmi attasé eltávozott üslóból . . . ’ f A norvég újságok jelentései szerint a román kémek első sorban a legmodernebb ipari felszerelések iránt érdeklődtek, ig,y pl. a tengerfenéken történő kőolajkutatás terén, hol Norvégia nagy eredményeket ért el. Svédországban, a kémek a kőolajvegyészet titkait próbálták ellesni, Dániában pedig 1 a NATO radar, irányitó és lég-, térellenörző berendezéseit fi- j gyeitek, továbbá a nemég meg- | érkezett F-16 tipusu amerikai j repülőgép berendezéseit. A norvég rendőrség csak azt jelezte, hogy egy kémhálózatot felgöngyölítettek. De Svédor-; szágban hozzáfűzték, hogy csak a “jéghegy tetejét” fejezték le... i OTTAWA, Ont. — John Turner pénzügyminiszter szeptem- | bér 10.-én beadott lemondása után elkerülhetetlen lett a kor-1 niány átalakítása, amelyet Trudeau miniszterelnök a kabinet tagjaival folytatott tárgyalása után kénytelen, volt, bár nem véglegesen, közölni a nyilvános - sággal mártsak azért is, mert a miniszteri tárcák cseréje saj- ^ tó után közölve lett. A pénzügymiiiszteri tárcát minden valósziniség szerint Do nald Macdonald volt energiaügyi miniszter vjszi át, akinek helyére Alastair Gillespie keres kedelmi miniszter kerül. Don Jamieson gazdasigügyi miniszter kapja a kereskedelemi tárcát. Otto Lang igazságügyi miniszter közlekedésügyi minisztér lesz, mig Jean Marohand gyengélkedése miatt valószínűleg könnyebb beosztást fog: kap ni. Az igazságügyi tárcát későb ben fogja betiö'ltetni Trudeau m inis z tere lnö k. A (hírek szerint 10 hónapon belül további átalakítás várható és a kormány az infláció elleni küzdelmet s a gazdasági élet javítását szorgalmazza. D1ÓSZEGHY TIBOR: Tengerbe zuhant egy Budapestről kiindult repülőgép: 60 halott BEIRUT, Libanon. —- Kedd regig,éli rádiójelentések közölték, hogy egy Budapestről kiindult szovjet gyártmányú jetrepülőgóp a Földközi tengerbe zu hant és mind a 60 utasa a személyzettel együtt életét vesztette. Ez volt a második szovjet gyártmányú utas-szállitó repülőgép szerencsétlenség, amelynek okát nem közölhették. A tragédia Beirut, Libanon fővárostól, kb. 40 mérföldre történt. FÉLELEM VISSZATEKINTÉS - TiTEMBEHiVÁS Árgus Párizs. Á románok mar a magyar történelmet is kisajáliijak maguknak Nincs a történelemben még példa arra a sátáni alapossággal, céltudatiisággal és tervszerűséggel kitervelt, lépésről-lépesre végrehajtott népirtásra, amivel az ulüranacionalista románok Ceáusescu uralamra jutása óta ki akarják irtani az uralmuk alá kényszeritett 3 millió magyart; nemcsak biológiailag, hanem szellemileg és történelmileg..is, hogy még nyomuk sem maradjon. És ez utóbbi talán a legveszélyesebb, hogy csak a minden logikai, történelmi és tárgyi alapot nélkülöző, ezerszer- megcáfolt, mégis mindennél hatásosabb politikai érvvé előléptetett dákoromán elméletet említsem, aminek segítségével sikerült nekik nemfcsak a történelmi Erdélyt, hanem' a történelemben Patrium néven ismert 250 Km. bosszú és 60 Km. széles alföldi sávot és a Bánát 2'j3-t, vagyis a Kápátmedence l|3-t 50 évvel ezelőtt megszerezniük és azóta megtartaniuk. A szemünk előtt játszódik le a román uralom alá kényszeritett magyarság, biológiai, szellemi, erkölcsi, kulturális, gazdasági megtörése, kifosztása, amit most betetőznek a többezeréves magyarság történelmének gátlástalan hazugságokkal, hamisításokkal való eltulajdonitásával, kiisajátitásával. i Mint ismeretes, 1972 őszén kezdték meg ezt a szemérmetlen, az egész kultúrviláglot meg szégyenitő játszmát Anonymus j ^forgatásával oláhnak hazudott Szatmár város mega'apitásának 1000 éves évfordulója megünneplésével. (1.) Hogy honnan vették ezt az 1000 éves kerek számot, nem tudom, hiszen Árpád honfoglalása 896- ban volt, és Ménmarót nem volt se dák, se oláh, de még kevésbé voltak azok a várat elfoglaló és Ménmarótot oda bezáró Szabolcs és Tas honfoglaló vezérek. (Folytatás a 6. old lo::) Régóta nem irtani már. Csak szemlélődtem. Bele a világ a, a forrongó hetekbe és napokba. Kormányválságok, “szabaddág-ImrcuK' vérzivatara, "világmegváltók” •‘politikával’’ álcázott gyilkosságai, , éhemhalók t zazeziviuek csontváz-alakja, nyomorék lelkűvé és szelleművé nevelt fiatal nemzedékek t rtelinetíen, csodálkozó pillantásai a bíróság előtt, néztek rám. vettek körül, mint egy ,szorító vaspánt. Kérdések bukkantak fel bennem, mint fuldoklók utóim, kétségbeesett kapkodá-! sa ama bizonyos szalmaszál titán. Alibit kereső kérdések özöne követelt feleletet. A fiatalság lekopott máza alól előbukkant a realitás, a valóság kendőzetlen ábrázata. Az emberi sors ősze nem tűr már önhitegetést, . önvigasztalást, önvádon veregetést mondván: majd csak lesz valáhogy, pajtás] A jövő majd megmutatja! Az ötvenedik év határánál azon ban egyre kevesebb szavazati joga marad a jövőnek s egyre nagyobb tere a számadást követelő múltnak. Hívogató ujjak követelik a kulcscsomót a magtár ajtajához. Mit takarítottál be, barátom, öt évtized alatt, csaknem egy emberöltő során? S mint egy tettenért, megszeppent gyerek kutatni kezdünk zsebeink lyukas ronggyai között valami kis igazolás után. Bizonyítani szeretnénk, hogy egyetlen tőkénk a hitünk volt, az idealizmusunk a jó/a s/ejs, az emberibb érdekében. üres zsebeinket forgatva rákell azonban döbbennük arra, hogy egész életünk, nemzedékünk egész élete az öncsalások, önibecsapások és becsapódások sorozafa volt. Távol álltunk s az évtizedek során mindjobban eltávolodtunk a valóságtól, annak mércéjétől s élő mivoltunk ellenére képletesen kitömött Dilivsaarusokká váltunk, őslényekké, akiken Ihöl nevet, hol szörnyülködik a világ. — Nem irtain egy sort sem hónapokig. Szinte hipnotizáltál! figyeltem önmagamat, Ihallgatóztam a bensőmbe a szokott hangok után, — de hiába! Néma volt az énem, szellemi és lelki süketség vált úrrá rajtam. A becsapottak és a becsapásra rájöttek pánikhangulata! Mit is akarok én?! Mit is akarunk mi egyáltalán, amikor amú gy is ha lad a világ a maga medrében. Egy világ, melynek nincs szüksége prófétákra, intőkre és tüzes nyelvekre. Mely megelégszik kiskoráé s karakterekkel és a hajóé» koUó *>rőosoizkkoi. Auui a Könyöklők nagykorúnak kikiáltott polgárok, a szerények, a kötelességteljesítők pedig megtűrt, szükséges rosszak. Kerékkötői az u.ii. haladásnak! Töprengtem, üres papírlappal az asztalomon, hónapokig. Mit is Írlak? Miről írjak tulajdonképpen? Tegyek beismerő vallomást 30 esztendő megfeneklett — vagy annak tűnő — céljairól? Vailjam ibe, hogy 30 éven át minden sorom félrevezetett, elvezetett a realitástól, amelyben élünk, amelybén kénytelenek vagyunk élni?! Ismerjem be, hogy olyan hitet vallottam, amely hitet senki sem követ az államfőktől a Vatikánig?! ismerjem be, hogy olyan ideáljaim voltak, melyeket lassan már a templom falai közül is kiseprüznek, mert veszélyeztetik a békés együttélést!? Valljam meg, begy kerékkötője voltam évtizedeiken ál Nyugat és kelet ölelkezésé; nek?! Hónapökon át gondolkoztam, érdemes-e Írni magamfajta veszélyes romantikusoknak? Szabad-e irmunk egyáltalán? Nem rohant-e el a valóság, fölöttünk viss záhozihatatlanul oly annyira, hogy szavunk ma már a pusztába kiáltott szó erejével sem hat?! Számadást tartottam. Viaskodtam a tényekkel, melyek betűk és képek formájában terpeszkedtek Íróasztalomon. Gyárosok, grófok, ős-emigránsok pohárkoccintása a követségi vezetőkkel Kölnben. Mindszenty hercegprímás elárvult és elárult temetése a Vatikán részé-I . ről, Görögország, Olaszország, Portugália, Franciaország kommunizmus szélén való bukdácsolása lassan-lassan Nyug;’ - nénietoská.gigál egyetemben! A szocialista demokrácia í'ogal! mának szalonképes propagálasa a magátólértbetődötcség, szin vonalán. Mindmegannyi i\ ali: tás, mindmegannyi tény, am-t elkendőzni, letagadni nem le- 1 bet, inégmegannyi szószaporitás árán sem . .. Aztán mégis csak Mécs Lá-zló pisztrángjai” győztek bennem! Az örökké árral szembeni | úszás diadalmas gyönyöre, t!ör- I tetés a nap felé, a tisztaság felé, az Oiszthatatlan igazság felé! Az óstermészebben gyökerező igazság felé. Ha az “isteni igaz| ság” kifejezés nem hatna ma már elég korszerűen. Ha másban már nem is, a természet új!ra és újra visszatérő, szzámadó körforgásában hinnünk kell! Mert ez a körforgás néni ismer ! párthoz kötött megoldást, mindennek az ideclógizálását, izmusokból kovácsolt bilincseket a szellem és a szív köré, a szenny és a fertő idealizálását, ■ csak az erő, az egészség, a hasznosság alapján való életjo! got ismeri, — az Élet védelmében! I Ezért az életért, eme méltó élet jogán irtain ezeket a sorokat s fogok írni tovább, amíg az örök Élet Ura ki mein vesz; kezemből a tollat. Aliiig; ő ki nem mondja az Áment, mindarra, amiben és amiért éltem s j amiért ama harcot végigharc.J- j tani az Élet, az általunk hitt örök élet koronájáért, melyet i félremagyarázni lelhet ugyan, de letagadni leihetetetlen. Hiszen ez egyet jelentene minden létező értelmének meghazudtolásával! (A szélsőbaloldali, de nem kommunista “Libbération” c. párizsi lap közölte 1975 augusztus 22.-i számában az alábbi figyelmet érdemlő megállapításokat:) A keleti államokban a következő, alapvető kérdés merül fel lépten-nyomon: Hogyan lehetséges, hogy az emberek azt a •’ snyomápt keltik, hogy egységes, a kormánnyal egyetértő társadalmat alkotnak? E kérdésre minden elfogulatlan megfigyelő csak egy választ adhat: “Mert félnek!” Hogy el ne veszítse állását., a tanár olyasmit tanít, ami ellentétben áll meggyőződésével. A tanuló úgy tesz, mintha elhiinné, amit hall, — hogy jövőjét biztosítsa. A fiatalok azért lépnek .be a kommunista ifjúsági szervezetbe, hogy tovább tanulhassanak. A -családapa “saját jószántából” végez el bizonyos munkákat, Ihogy a fiát felvegyék az egyetemre, mert a politikai káderlapok hajmeresztő rendszere miatt mindent tudnak a családtagokról. A hatóságok megtorlásától tartva az emberek részt vesznek a “választásokon”, leadják szavaza tukat az egyetlen hivatalos jelöltre, s közben azt színlelik, hogy komolyan veszik a választási komédiát. Hivatali munkásságuk kockáztatását elkerülendő, a dolgozók elmennek a politikai gyűlésekre s ott a szükségnek megfelelően, Wigy felszólalnak, vagy hallgatnak. Ugyanilyen okoknál fogva töltenek ki megalázó kérdőíveket s gyakorolnak önbirálatot saját maguk fölött. Valódi, legbensőbb meggyőződésüket sosem fejezik ki a nyilvánosság előtt, sőt legtöbbször még privátini sem, mert félnek a feljelentésektől. A műn kasok azért teljesitik a normákat és azért állnak be a szocialista brigádokba, hogy életszínvonaluk ne cí.iilfckenjen. Elmennek a kivonulásokra, a tüntetésekre. csakhogy munkájukat megtarthassák. Attól tartva, hogy nem kapnak szerepet, a művészek közül sokan hirdetnek olyan eszméket, melyekben nem hisznek, sok tudós, ki munkásságáért aggódik, olyan munkát vállai el, amit nem helyesel szive mélyen, egyes irók pedig saját nugíkfniiüveit öncenzurazzák. Sze ,Nw’“V jó'ülik és 'bizton-évük védésére egyesek munkatársaikat is feljelentik • olyan dolgokért, melyekben maguk is részt vettek. Ez a fajta félelem olyasfajta, hogy nem igen 'beszélnek róla sehol. Az emberek nem reszketnek s kifelé nyugoatnak és elégedettnek látszanak. De belül állandóan úgy érzik, hegy állandóan és mindenütt valami veszély fenyegeti őket. — De mitől is félnek valójában? Letartóztatástól, perektől, megkinzatástól, elburcaltatástói ? Kivégzéstől, vagyonelkobzástól? Aligha, — mert az elnyomás e brutális formái már nincsenek divatban. A kényszert a rendszer sokkal kifinomultabb módon gyakorolja. S ha van is még néha egy-egy poLíikai per, ez szélsőséges esetnek számit. A veszély súlya ma leginkább az életkörülményekre nehezedik. A keleti orzágokkan, az ember kockáztatott javai az előjogokat élvező kaszta jólététől az egyszerű munkahely elvesztéséig terjedhetnek, beleértve az előléptetés elmaradását, a felmondást, a továbbtanulási lehetőség megvonását, vagy csupán azt, hogy az ember olyan “osztályhoz’’ tartozik, melynek kevesebb joga van minden téren, mint a többieknek'. Mindenkinek van valami félteni és elveszteni valója. Még a legegyszerűbb dolgozó is félhet attól, hogy kevesebbet keres, vagy még rosszabb munkabeosztást kap, ha elszólja magát egy gyűlésen vagy az italboltban. Árgus — Paris. Amerika importált külügyminisztere... A John Birch Society havi folyóiratának, a kitűnő American Opinion-nak júniusi számában William P. Hoar “Henry Kissinger” cjm alatt igen érdekesen foglalkozik Amerikának Németországiból importált külügyminiszterével. — és az általa vezetett külpolitikával. “Az amerikaiak kezdik végre realizálni, — írja Hoar, — hogy az amerikai külügyminisztert és az ő politikáit mindennek lehet nevezni, csak éppen proamerikainak nem.” Ezen állításának a'átámosv tásául Hoar .nyíltan rámutat azon sikeres tervére, amellyel készakarva Dél-Vietnámot magára hagyta. Laost és 'Cannbódiát — a kommunista Ihatalom| átvétel javára. I ! (Miint hangsúlyozza, Kissinger ; elintézte, hogy a Berlini fal jo- I gos voltát elismerjék és azt is, hogy KeleGNénietország konr| munista megszállás alatt ma- J rád jón. • A kulisszák mögött dolgozva ő rendezte el Szabad Kínának az UN-ből való kizárását, — sőt még azt is megkísérelte, i hogy a Panama-csatornát oda: adja egy marxista diktátornak. Amikor az USSR (mely kaj tonai bázisokat tart Kubában) ; unni kezdte Castro támogatá- I sát. — Kissinger egy Kommunista Kubával való ‘kibékülés” politikáját kezdeményezte s azt proponálja, hogy segítsük az orosz medvét az ott; ni teher viselésében. Támogatott egy anti-kommunista Rhodéziá elleni bojkottot, hogy ennek révén élet!)” vágóan fontos tartalék-anyagok terén Amerikát a .Szovjettől tegye függővé:; legfrissebb technológiai produktumainknak a pekingi és moszkvai diktatúrákba való szállítását is elintézve. egyben arról is gondoskodott, bogy a Szovjetúnió dollárok billióit kitevő tartozása is feledésbe menjen. Miközben Görög,országban máris bejelentettek egy amerikai légi'bázis bezárást, a SALT megegyezésen, keresztül Kissinger egy stratégiai katonai felsőbbrendűséget biztosit a Szovjetnek. — Hear megjegyezte azt a fel(Folytatás a 8. oldalon) Ha minket is ellőj a sors zivalarjartem lesz az Istennek soka több magyarja
