Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-09-26 / 30. szám

I

6

Winnipeg, Man. 19 75. szept. 26.

ORVOSI TANÁCSADÓ

Az "átmeneti" korban levő nők életrendje

A férfiaknál és a nőknél is az élet különböző korszakok: a ‘oszlik. Az újszülöttkort felváltba a csecsemőkor, az iskoláselőtti, majd iskoláskor, amelynek keretében a nemi érés korzaka, a puberitá® játszik jelentős szerepet. Ez jelenti az miber életéiben az első átmeneti! kort, amikor a gyermekből lassan felnőtté leszünk. Ezután következik a nemi érettség korszaka, amely két-három évtizedig tart, de leket négy évtized is Ezután lassan kialszanak a nemi funkciók, a nemi 'hormonok egyre kevesebbet termelődnek és az ember képtelen nemi kapcsolat útján életet adni. Ez a korszak a fennt említett átmeneti” kor, vagyis a második . menet, a klimaktérium, klimax. Ez az átmenet nem olyan szembetűnő a férfiaknál, mint a nőknél és ezért elsősorban a -;ők klimaktériumával foglalko- [ zom e cikkemben.

A női átmenet a mi éghajlati j (mérsékelt égöv) viszonyaink j Között a 45-50. életév között i ..ajlik le a maga tipikus hormonális és idegrendszeri tüneteivel. A klimaktérium nem -ajlik le máról holnapra, hanem elhúzódhat jő néhány éven át. Ez egyénenként, családonként aitozhat. Vannak olyan csalá- ! vb,ok, ahol az átmenet már a íie|gyvenedik életév előtt köszönt be, de vannak családok, j amelyekben az asszonyok még a hatvanadik életévük körül is íogamzás képesek és anyává \ állhatnak! de hamarább ki is ..Iszik, míg azokon a magas. egy vidékeken, ahol sok százéves ember él, mint a Kaukázusban, Középázsiában és a délamerikai Vilcábámlbáíban a nők és a férfiak néjha a matuzsá- ' lemi korban is fogamzáS'Réipe- ! sek!

A nők átmeneti korában lasan csökken a nemi horanóno- | kát termelő mirigyek működése j és lassan teljesen kialszik. Ennek következtében zavarok keletkeznek az ér és idegrendszerben, valamint az anyagcserében. Némelyik nő e változásokra egyáltalán nem reagál és fel sem veszi e változásokat, de mások súlyos lelki depressziókkal, fejfájásokkal, idegzavarokkal, emésztési és más zavarokkal küzdenek. Ez elsősorban minden nő • idegrendszerétől iügg, testi felépítésétől és attól hogy milyen életmódot folytatnak az átmeneti korban.

Ahhoz, hogy megelőzzük a vérkering,ési zavarokat, amelyek fejfájással, arcpirossággal, szédüléssel, hányingerrel, hasfájással jelentkezhetnek, hozzásegíthet bennünket a mindennap rendszeresen alkalmazott lemosakodás hideg vízzel legalább de:égig. de még jobbak á hideg vizes zuhanyok, a nem túlságosan megerőltető sportolás, mint például a lefekvés előtti kiadós séta, úszás, csónakázás. A lemosakodást és a zuhanyozást, vagy esetleg a szaunázást is a legjobb lefekvés előtt alkalmazni, mivel ezzel kellemesen kifáradunk és egészséges alvást kapunk jutalmul. A kiadós, mély alvás ebben a korban különösen fontos az egészség megérzéséhez, hiszen igy piheni ki legjobban magát a hatalmasan igénybe vett idegrendszer.

Az idegrendszeri kimerülés el'len a legjobb szer az, ha megfelelően adagoljuk a szellemi és testi munkát,, hogy életünk ezzel is harmonikus legyen és el legyen terelve figyelmünk a szervezetünket érő változások kellemetlen mivoltától.

Foglalkozzunk az unokákkal, vagy kapcsolódjunk be valamiféle szervezeti, nőmozgalmi, sp ortmozgalmi, ifjúságnevelési mozgalomba, hogy életünk teljes értelmet nyerhessen ezáltal. Naponta tornázzunk, ha máshol nem, a szobában a-radio, vagy a TV mellett legalább 10- 15 percet. Ez a rendszeresség megóvja testünk karcsúságát, rugalmasságát és ez bizonyára hozzájárul közérzetünk javuláshoz is.

Mivel az átmeneti kor ihlúzamosabb ideig elhúzódhat, vigyázni kell a nemi életinél .és megfelelő óvintézkedésekkel meg kell1 előzni az esetleg nem kívánatos terhességet! Erre is gondolni kell, ha nem akarunk kellemetlen meglepetések áldozataivá válni!

Ebben a korban legalább kétszer évente célszerű nőgyógyászati kivizsgálásra menni, hogy megelőzzük az esetleg; ebben a korban fokozottabb mértékben előforduló méhrákot és más női-szervi betegségeket.

Vigyázni kell e korban a túkarokus ételektőll, főképpen a szénhidrátoktól és a zsíros ételektől, mivel hajlamosabbak vagyunk most a hízásra. Az elhízás meg sok betegséget hozhat magával és bizonyára nem nyújt semmiféle szép, esztétikus látványt környezetünk számára. Együnk sok friss gyümölcsöt és zöldséget, tejterméket, de minél kevesebb kényé- BOBULA IDA; rét, süteményt, édességet, zsíros húsokat és lehetőleg ne fűszerezzünk túlságosan, ne dohányozzunk és ne igyunk szeszes italokat, mivel ez hozzájárul egészségünk leromlásához.

Frissítőként igyunk tejet, gyümölcslevet, ásványvizeket és szódavizet.

A fennt. említett életmód bizonyára hozzásegíti az átmeneti korban levő nőket a különféle zavarokon és ezért megéri a fáradtságot és a ráfordított időt az az igyekezetünk, amit életmódunk ésszerűsítésére szentelünk.

MUDr. Juhász István,

Tiszacsernő.

Ä szkítákból

A Közös M. Külügyi Bizottság őszi ülése

(Folytatás a 3. oldalról)

hangú határozattal az Amerikai Magyar Szövetség, igazigatóságának elnöke: 'Pásztó'! László lett, aki az elnöki teendőket a lelépő elnöktől átvette.

Örömmel állapíttatott meg az is, hogy a KMKB titkárának, Gereben Istvánnak “Jerry, you should have not gone’’ c. cikkét Helsinkivel kapcsolatban a következő lapok közölték le: Baltimore Sun, Richmond' News Leader, Washington Star, Chicago Tribune és a Cleveland Plain Dialer. Ilyen magyar publicitásra amerikai világlapokban, ritkán kerül sor.

BÁLINT ANDRÁS:

AH VmUÚNYI

Magyarországi magyar

DR.RACSMANYBELA

a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj cime:

203-504 Máin St., Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513.

Heteken át hatalmas tömeg tolongott a New York-i Metropolitan Museum kiállítási termeiben. A szkíták aranykincseit bámulták.

Ez a kiállítás nemsokára Los Angelesiben is látható lesz. Gondolom, hogy ottani magyai barátaim mind szerét fogják ejteni annak, hogy Megnézzék. Érdemes ezért külön erőfeszítést is tenniök az elfoglalt amerikai magyaroknak, mert ilyen látványban aligha lesz részük sok-sok évig. A kincs jelenlegi tulajdonosa ugyanis Oroszország.

A tárgyak nagyobb része egyszerű sirrablásból került az orosz magánemberek kezébe, akiktől már Nagy Péter cár elkövetelte és kincstárába szállíttatta őket.

A kincs jelentős része azonban szovjet-orosz régészek szakszerű és bravúros ásatásaiból származik.

A szovjet-amerikai kulturcsere akció során elsősorban a szkita kincseket kérte kölcsön az 'Egyesült Államok megbízottié Thomas Hoving, a Metropolitan Museum of Art igazgatója.

Miért éppen ezeket?

Egyszer ű a válasz, Írja Hoving a kiállítás katalógusának bevezetőjében. Ezek a tárgyak unikumok, ő bejárt sok Múzeumot, látott sok kincset, egyiptomit, görögöt, középkorit, sőt újkori uralkodók mesés kincseit is, de mindezekből egy sem éri utói szépség, mesterségbeli tudás és erő dolgában a szittyák csodálatos holmijait.

Elmondja azután Hoving, hogy a szikitákróll és elődeikről keveset tudunk, írást nem

ONTARIO MAGYAR HANGJÁT HALLGASSA!

Az ONTARIÓI MAGYAROK legkedvéltebb tartalmas Magyar Rádióműsorát:

Ezúton éutesitem Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy adásaink óra ideje és adásaink napja, a tél! műsoridényre való tekintettel megváltozott. — OKTÓBER hó 27-től, egy órás szórakoztató műsorunkat m ndan szombaton este 10.00-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszán.

HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT.

Rádió (Stúdiónk felelős vezetője és müsorszerkesztője a clevelandi WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta közkedvelt kanadai munkatársa,

MÁRIFI M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5130

Hallgassa Ontario Magyar Hangját

' HIRDETÉSEK ÉS ÜZENETEK FELVÉTELE:

Ph.: 362-5136.

Hungarian Radio Ontario Magyar Hangja

Márfi M. Lóránt

hagytak ránk. Kortársuk a görög Herodotos, a történélemirás atyja irt egy könyvet róluk, melyet erős kritikával lehet csak olvasni, mert sok benne a teljességgel hihetetlen, me s esz erű és egymásnak ellentmondó adat. Herodotos, mint minden görög, megvetéssel ir minden ildeigienről.A szkíták szerinte nomád barbárok. D,e Hoving megjegyzi, hogy még ha aranytárgyaik egy részét görög míveseknél csináltatták is, elsőrangú ízlésű műgyűjtőknek kellett lennilök.

Valóban igy is van, a szkita kiállítás tárgyai egészen magasrangú műveltség tanúvallomásai.

A magyar látogató elmegy a kiállításra, megszédül a szépségektől és eszébe jut a gyerekkor ában hallott induló: “Szittya vitézek a harc riadalma ne retfcegtesen benneteket .. .”

Hiszen, a magyarságban egészen a mi generációnkig tartotta magát a szittya (Scytha) eredet tudata, amiről régi krónikásaink írtak. Ezekután pedig kapja a magyar látogató az egyik hideg zuhanyt a másik után. Minden felirat a tárgyakon, tájékoztatás a falakon megjegyzés a katalógusban úgy van megszerkesztve, hogy kizárja a szkita-magyar rokonságot. Egyetlen kivétel a katalógusban a Plate 21-hez adott rövid magyarázat: a harcos

fejét egy nő öléibe (hajtja; e szokás emléke él egy magyar népballadában. Molnár Anna baliarájáról van szó, ahol az Ajigo Márton (‘fejébe néz” (olyan népszokás, amivel nem dicsekedhetünk) .

A legszebb, szkitákat ábrázoló aranytárgyakról azt olvassuk, hogy azokat görög aranymivesek készítették.

No, de miért-van ez igy? A középkorban, sőt az újkor elején is, minden tudományos tekintély egész Európában belenyugodott, liogy a magyarok a Herodotos által leirt barbár nomád szkiták utódai, — a bibliai Gőg és Magóg átkozott népei voltak az őseik. Az orosz cárok által összeszedett szkita kincsek hire azonban lassan átszivárgott a nyugati országokba és meggyőzte az értelmesebb embereket arról, hogy az a nép, amely ezeket a müveket létrehívta, nem lehetett barbár, sőt nagyon tehetséges kellett hogy legyen. A szkiták kívánatossá lettek mint rokonok, elsősorban, a szlávok számára, akik nem voltak féimmüvesek, tehát szükségük van fémmüves elődökre, akikre büszkék lehetnek. Az európai tudomány .tehát rövid idő alatt

fnot. i vR JoZScF

M í.

M I v m F l A K

— (Szervusz Gézám! Zavarunk?

Irma néni is lejiaht, komolyan nézett a Csoíbáncz szemébe.

— Nem leszünk sokáig; terhére ...

irma nem lé.telepeuett. Csacancz szivart teut Péter bácsi elé. Aztán, odafordult hozzá:

•— Nagyon jó tokajim is van.

— Nem! Nem! — villant meg az Irma néni szeme. — Mostanában csak aludttejet iszik.

— Ugyan, anyukám, . . mormolta Péter bácsi.

Irma néni kiegyenesedett a székében, az aiica elkomoiyodoi.lt.

— Térjünk a tárgyra. Be akarom jelentem, hogy Gorzsát •Sárikára írattam. Gorzsa az övé. Rendelkezhet vele. Szóval bárika gazdag. No, máit szól ehhez?

Csoíbáncz hűvösen mosolygott. Szelden vállatvont.

•—- Mit szóljak? Ebi csak a javát kivánom. Ha gazdag ieisz, bizonyosan boidogarh lesz majd.

Irma néni szemébe nézett a szobrásznak.

— No és? íVlár nem szereti? Nem fájna, ha más elkapná az orra elől?

Csobáncz lehajtotta a fejét.

— Nem akadályozhatom meg. Sárika szabad. Ott találja

meg a boldogságát, áaol akarja.

Irina néni szeme elborult.

Csobáncz szája körül finom mosoly rebbent eL

— A modellem igazán nagyon szép ... Még sohasem volt ilyen szép modellem.

Péten háq-i feszengett a székén.

— Ez, érdekes.

Irma néni lecsapott rá, mint a héjjá:

— Te csák hallgass!

Aztán újra (Csobánczhoz fordult és éles hangon folytatta.

— Úgy látszik, a munkája teljesen leköti és mással nem törődik.

Csobáncz szemei megcsillant.

— Valóban igy van. Még sohasem dolgoztam ilyen lelkesediéssel és, könnyen.-— Szóval fcoldqgi?

Csobáncíz csendes hangon fabelt:

— 17« —

— Az vagyok.

Kinő® osond állt be, amit Péter bácsi zavart meg, a feleségére pisiantva:

— Látod?

Irma néni arca hirtelen kigyulladt.

— Hallgass mái*! Talán He is ilyesfélét szeretnél? Ilyen Boldogságot?

Péter bácsi zavartan nyöszörögte:

— Hiszen boldog; vagyok én ... Boldog a bogáncs,kóró is, anyukám, meg a pálmafa is . .. No,anyukám.

Ravaszul pislantott.

— Megengedhetnéd azt a tokajit .. . Holnap inkább két liter aludttejet iszom.

Inna néni tekinüete átsiklott Péter bácsin. Már szavára sem méltatta.

— Csak azért jöttünk fel, -— nézett bele a Csobáncz szemlébe, — hogy ezt közöljük magával is. Gondoltuk, talán éudekiiL

Csobáncz leikéből most melegjen lobbant ki:

— Én szerettem úgy is Sárikát, szegényen. És ő is szeretett engem. Boldogok is voltunk, mindaddig, amíg az atyafiak bele nem avatkoztak az ügyeinkbe.

Belenézett az Irma néni szemébe.

— Ne haragudjon, Irma néni, de egy jó tanácsot adok. Sose zavarják a boldog; embereket. Legyenek úgy boldogok,, ahogy boldogok lenne tudnak.

Irma néni felállt. Az arca megmerevedett.

•—- Megértettem.

Péter bácsi is felállt. A szivarja hamuját veregette. Valami meleg áramlás 'keringett a szive körül. A feleségéire nézett.

— Azért ne haragudj, anyukám ...

Irma néni feje lebicsaklott

— Nem haragszom, de azt hiszem ...

— Nemi akartam megbántani, - szólt meg Csobáncz. — De néha jó az őszinte szó.

Irma néni felnézett a Csobáncz arcába.

— De azt nem tudja, hogy milyen feltétellel adrám oda Sárikának Gorzsát? Csak akkor lesz az övé, ha magához visaszajön.

— 17Ö -j A Wesselényi családot a korí társak tudata, az utódok emlékezete mindig a rebellis Habsb'Uitg.-ellenesség, nyakas kurucság, a haladásért vivőit harc fogalmával azonosította. A család első közéleti személyisége a nagy lengyel király, Báthory lstván fejedelem udvarában nevelkedett, (A krakkói Waveiben ma is több Wesselényi-sii látható.) A népes csalánnak a későbbi évszázadokban csak az erdélyi ága maradt fenn. Báthory hívének unokája a híres Wesselényi Ferenc, nádor, aki a császárhu lojabtásiol jut e* a lázadásig, szervezője, vezetője a róla elnevezett összeesküvésnek. A család másire jelentős személyisége idős Wesselényi j Miklós, a 'sibói bölény”. Ro! mantik’us figura, féktelen nagyj úr,, kora egyik legműveltebb I íérfia. Az erdélyi magyar szinj ház megalapítója, Kazinczy ba; rátja. Paroxizmusba hajló, dünkiuoréseit töbo ko.. társ félj..—- gyezte. De aktív támogatója a ■ színjátszásnak az ó sürgetéséj re jón létre az Erdélyi Nemzeti

Játszó Társaság (a közvéle- meny egyszerűen Wesselényi j Miklós társaságnak -nevezi),

megtagadja az újoncozásí, birj tokain, zsidói iskolájában 14 év év a tanköteles korhatár, jeLn - ! tős adományt ajándékoz a zila- 1 hí kollégiumnak, később a felépülő Farkas-utcai Kőtezin-háznaiv.

A “bölény” fia a híres “áivizi hajós”, akit kora ifjúságától közéleti pályárá neveltek. (A szépreményü gyerekhez, ifjúhoz Kazinczy és Berzsenyi i-t verj set, később Vörösmarty is.) Ko- i rának egyik legkitűnőbb lova! sa, vívója, vadásza, úszója. De tehetségét csakhamar a közéletnek szenteli. Életében döntő Széchenyivel való barátsága, egyben a kiforrottabb elhivatotság-tudattal,, tradícióval, hazai műveltséggel, rendelkező ; Wesselényi nagy hatással van a “legnagyobb/ magyarra”. Szé- i chenyi felnőtt fejjel talált né- i pere, tanulta meg anyanyelvét, Wesselényi már az anyatejjel szívta magába a honsze, etetet. Alig 30 évesen a Habsburg elleni nemzeti küzdelem egyik nagyhatású és népszerű vezére. Az 1825-27-es országgyűlésen Széchenyi vállalkozásainak társa (Akadémia alapítása, lóverseny, kaszinó, Lánchíd épitéss, * stb.). Zsibói birtokán mintagazdaságot teremt, kifejleszti a jubászatot, faiskolát, virágkertészetet létesit, korszerű ekéket, kukorica-y etőgépet, gyouik tó

kapákat, szecskavágógépeket

I

kitudta a magyarságot a szitytya örökségből a dicsőséges indo-európai (indo-german) népek családja javára. Étihez még segítettek a magyar töiténetirók, akiknek sikerült megtalálni a nyugati krónikákat, amelyekiből a mi régi krónikásaink kimásolták Scythia leírását. Ebből azt a következtetést vonták le szinte, hihetetlenül hamisan a mi történetíróink, hogy a szittya eredet tudata nem volt ősi, azt a krónikások találták ki. Ez nines szükségszerűen igy, de a szittya eredet tanát a múlt századi Nagy Géza után már senki sem merte védelmezni. Történelmünk sok más értékével együtt a szitytyák is Csáky szalmája lettek, elkaparitották tőlünk. Ezt teszi a jelenlegi kiállitás is.

Olvassuk, hogy a szittyák valószínűleg Szibériából származtak, továbbá azt a határozott állítást, hogy ibání nyelvet beszéltek . ■ • Ezt mondja nekünk Farkas Anna, aki Brooklyn -College tanárnője, a katalógus előszavában. Nem szereti ezeket a barbár nomádokat, akiknek fejedelmei, szerint “extravagáns” fényűzéssel temetkeztek. Azt Írja, hoigy szkitaság egy volt a sok nomád csoport közül, melyek a steppéken éltek és az állatalakois művészet nem egy csoporté volt, hanem valamenynyié.

Erre azt kell mondanunk, hogy a szibériai származás lehetséges, de olyan távoli őskorból, amelyben Szibéria me(Folytatás a 7. oldalon)

hozat külföldről. — Angol vérű lovak és székely Jófajták keverésével létrehozta a legkiválóbb erdélyi ménest.

A politikában az ellenzék vezére, szónoklataiban szót emel a nép terheinek könnyítéséért, vallási egyenlőségért, szabad anyanyelvnasználatért, lelkiismereti szabadságért. (1834-es erdélyi országgyűlésen Udvarhelyszék követe.) Nem csoda, hogy Metternich minden lépését vigyázza, kémekkel ve-zi körül, szeretnének megszabadulni tőle (még a monarchia legjobb vívóját is felbérlik, tenné el láb alól párbajban a rebellis főurat, Wesselényi tudta ezt és mégis kiállt). Beszédeiért, a cenzúra megsértéséért a bécsi udvar hűtlenség! pert indit ellene, bosszú herce-hurca után három évi fogházra ítéli.;.. Tulajdonképpen ekkor fejeződik be aktiv irányitó szerepe a politikai életben. Nem az üldöztetés hátráltatja mieg, hanem betegsége, súlyos szembaja, amit szigorú rendőri felügyelettel a graefenbergi üdülőhelyen kezeltet. (Itt veszi feleségül egy sziléziai takács lányát, Lux Annát. 1842-ben megirja politikai főmüvét, amelyben a nemz fecsegek. ügyéért száll síkra.

Ö a megfogalmazója egy hat pontos törvényjavaslatnak, “amelynek lényege —Írja Veress Dániel a Balitéle.t,ékről c. könyv előszavában — nem a nem magyar ajkúnknak a magyar nyelv megtanulására való rászo.itása, hanem szabad nyel\használat köz- s magánéletben minden nemzetiség fiainak, a nemzetiségi úszitás bármely formájának büntetőjogi megtorlása, a nemzeti idegenkedés megszüntetése, a nemzetiségi sajátosságok tiszteletben tartása és védelme, az anyagi és szeltem! javak szabad birtoklása, nemzetiségre való tekintet nélkül.”

1850-ben graefemb'ergi gyógykezeléséről hazatértében, április havában, a hajón megfázott,

■ tüdőgyulladást kapott és Posten meghalt. A reformkor egy is legnagyobb vezére gyénistgiének romantikus, fenséges, tragikus,

1 példákban nem szűkölködő éle! te szűnt meg. De nem szűnt meg tovább élni a kor társak, utódok tudatában —akárcsak a Wesselényi család többi jeles férfiainak emléké. S életének, életművének nagyságát méltán hirdeti a Zilali főterén bü.-.zkén magasodó Fadrusz János emelte szobor. A 125 éve elhúnyt ifjú Wesselényi Miklósé. (HARGITA, Csiksze. eda, április 19.)

(Trar.ssylv. nia)

Válloztaiás kínaiak bevándoilád technikájában

ságot, családi kapcsolatokat bizonyító okmányokat is.

Az eddigi megállapodás, amelyet módosítottak (érdekes módon 1974 októberében jött létre. A módosításnak az a célja, hegy csökkentse a kínai hatóságokra háruló munkát.

Akinek ezzel kapcsolatban további és részletes tájékoztatásra van szüksége, er ői a cimről kérheti: Canadian Immigration Centre, Department of Manpower and Immigration. Mindenkinek a legközelebb levő ilyen hivatalhoz kell az említett részletes tájékoztatásér. f Ma rná.)

(Spec, to Canadian Scene from the Dept, of Manpower and Immigration.) A kanadai és a kínai kormány között megegyezés jött létre azokra a ki- I naiakra vonatkozólag, akiki Ka- i nadában kívánnak bevándorolí ni. Robert András, bevándorlási

i

i miniszter a közelmúltban adott erről tájékoztatást.

A két ország közt aláirt egyezmény értelmében a Kínából ide bevándorolni szándékozó rokona, vagy sponzorja dolga lesz, hogy kiállítsa a szükséges okmányokat, kérelmeket és az ő dolga lesz az is, hogy rendelkezésre bocsássa, a rokon-