Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-09-26 / 30. szám

Winnipeg, Man. 1975. szept. 26.

3

Az esti táncmulatság során lelkesedéssel Butty Erzsikét választották meg búcsúkirálynőnek.

Az egész ünnepség fényét nagyban emelte a diszmagyarba öltözött hölgyek gyönyörű, színes csoportja. A nagymisén ők vitték az oltárhoz a felajánlási adományokat.

Ez a Szent István ünnepség és búcsú élénk bizonyítéka annak, hogy a hamiltoni Szent István Egyházközség népének keresztény hite és magyarságtudata egységes és eléig erős bomlasztó törekvések ellhóritására.

A műsorvezető Fodor József volt.

A Közös Magyar Külügyi Bizottság őszi ülése New Yorkban

A MSzhSsz jelenti: — A Közös Magyar Külügyi Bizottság Dr. Pogány András soros elnök elnökiésével 1975 szeptember 13.-án, szombaton New Yorkban, a Holiday Inn hotel különtermében tartotta meg őszi rendes tanácsülését.

A tanácskozáson résztvettek j az Amerikai Magyar Szövetség, ’ a Magyar Cserkészszövetség, a i Kanadai Magyar iSzövetség, a | Magyar Szabadságharcos Szó- j vétség, USA, a Kanadai Magyar

Foglyok Világiszövetsége, a Szabad Magyar Jogászszövetfié®, a Magyar Harcosok: Bajtársi Közössége és a felszabadító Bizottsági képviselői. U- gyanesak jelen volt a New Yorj k-i Külügyi Társaság- képviselő! je is, valamint meghívott venj dögként Kovács Imre iró.

j Az ülés megnyitása után a ' Bizottság megemlékezett a köj zelmúlt két nagy magyar halottjáról, iMlmdlszenty József hercegprímásról és Ravasz László református püspökről.

SHEO

am

Kí3i«toíi.<H

INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN

KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT

KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK

TORONTO - BECS - TORONTO

és EURÓPA összes országaiba

valamint

BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST

^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron ^ Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek

IKKA - TUZEX - COMTURIST

Pénzkiildemények és vámmentes csomagok

PÉNZ- cS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendelete«, hitelesítések, stb.

IKKA, TUZEX, COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE.

LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA

i

INTERNATIONAL

AGENCY TRAVEL SERVICE

DIVISION OF INTRAGSERV LTD.

519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131.

Szabadságiharcos Sziötvetség, az rT,, . , ,

Erdélyi Biaottság, a .P„,ttlkai «tana Dr Pogwiy András meg| tartotta elnöki beszámolóját az. elmúlt félév eseményeiről, köztük a hercegprímás temetése alkalmából tett európai útjáról, valamint júliusi elnöki audienciájáról a Fehér Házban.

Gereben István titkári beszámolója összefoglaló képet adott az elmúlt félesztendő magyarvtonatkozású politikai eseményeiről, eljárásairól, levelezéseiről és eredményeiről.

A beszámolók végén a Bizottság dr. Varga László és Kővágó József javaslatára egyhangúan jegyzőkönyvi köszönetét szavazott meg dr. Pogány Andrásnak és Gereben Istvánnak az elmúlt rendkívül nehéz félévben a KMKB nevében és képviseletéiben kifejtett lelkiismeretes és fáradhatatlan munkájukért.

Dr. Varga László a jelenlegi európai helyzetről tartott érdekes előadást. Szünet után a délutáni órák az alapvető probléma megtárgyalásában teltek el: Mindszenty bíboros halála és Helsinki után merre tartson az emigráció politikája? A rendkívül érdekes és alapos, órákig elhúzódó eszmecseréhez értékes hozzászólással járultak hozzá, felszólalásuk sorrendjében: Kővágó József, Tóth-iSolymassy István, dr. íMattyasovszky-Zsolnay Miklós, Pásztor László, Gereben István, dr. Varga László, Kovács Imre. Kálnoki Kis Tibor és Dr. Eszter hás István. A megbeszélés eredményét nyilatkozat fogja közhírré tenni.

A Közös Magyar Külügyi Bizottság új soros elnöke, egy(Folytatás a 6. oldalon)

AZ ATYAFIAK

PÁSZTOR JÓZSEF

— Cselekedni kell!

Bolya Gyurii félénken ránézett Irma nénire.

— Mit akar, Irma néni?

— Látom, hogy szamár vagy öcsém. Magam megyek lel Pestre. Majd remaibeszedem én a dolgot!

Bolya Gyuri s.óhatjott.

— -Tudnám én, hogy kell eizt az ügyet rendbehozni!

Irma néni meyállt a fiatalember előtt. Egy kis kétkedéssel, gúnyosan a személte nézett.

— No, hogy?

Béi.ya Gyuri szeme megirebbent.

— Hát csak úigy, hogy Irma néni Gorzsát rámiratná.

Irma néni szeme élesen megvillant.

— Igen ... Es aztán?

Bolya Gyuri bájos i'élszeg,seggel folytatta:

— Ha én gazdag lennék, majd megmutatnám én. Olyan szerelmes lennélki Sárikába, hogy a csillagot is, lehoznám az éguől.

Irma néni tonkán kuirta nevetés bugyborékolt fel.

— Azt meghiszem. Elképzelem, hogy milyen, szerelmes jennél. Szóval, ha Gorzsa a tiéd tenne.

Bolya Gyuiri szeme megcsillant.

— Igen. Igein, Irma néni.

— No, fiam elmehetsz. Majd meggondolom a dolgot.

— Gondolja meg, Irma némi, —- kapta eil! az asszony k - zét a legény és megcsókolta.

békekötések következtében “Eu répát új és szörnyű bábom veszélye fenyegeti”. Ma már tudjuk, hogy ez a 45 év előtti jóslat, mily tragikus következetességgel valósult meg. A másik két felvilágosító könyvecske: “(Magyarország a világ lelkiismerete előtt” és “Tudod-e mit tett Trianon?” (1935.)

E könyvekben nyoma sincs “a soviniszta uszításnak”. Ellenkezőleg, a legkifogástalanabto tárgyilagossággal és jóindulattal említik a kisebbségeket. Még az akkori “Bús magyarok imádságá”-ban is nagylelkűen megfogadtuk, hogy “megbocsátunk mindazoknak, akik reánk törtek.” Revíziós propaganda nélkül senikdneknek sem jutott volna eszébe visszaadni a Felvidék (1938) és Erdély (1940) egy részét. Avagy talán ezt is hibául rója fel a propaganda miatt siránkozó szerző? TSIbb mint naivság feltételezni, hogy egy Hlinka páter, vagy renegát (talán inkább janicsárt) Tuka a magyarsághoz hű maradt volna reiviziós propaganda nélkül. Hiszen ők már jóval Trianon előtt ellenségeinkké váltak, mielőtt bárki is “izgatott” volna a tótok ellen. Felénk való közeledésük mellett semmiféle bizonyító erővel nem bit, hogy börtönbe kerültek, önállósági törekvéseik, nem pedig a magyarokká; való “rokonszenvük” miatt ju! tott nekik fegyház a csehek részéről. A gyűlölködő Hlinka pá- i teil nem a magyarokkal való e| gyezkedés következtéiben fa- I kadt ki, a csehek ellen, egy lucidum intervallumban, (hogy I még jobban bosszantsa őket) j magyar igazsággal vágva visz! sza: “többet szenvedtünk” ... stb. Ezek a kisebbségi politikusok csalódásuk után sem keresték a magyarokkal való I megbékélést, mert az. önzés és i a szláv hatalmi vágy vezette i őket.

De az idegennyelvü nemzetj közi szakirodalomban, sem ta- I Iáik óztam a “revíziós uszítás, vagy elidegenítés” vádjával. A rosszindulatú nyugati történészek bizonyára kapva kapnának még ma is ilyen adatok után, ha létezésükről tudnának. A marxista hazaárülók rágalmai, val pedig tisztességes magyar ember nem fogja saját fészkét ' bepiszkokii. Elvég.«, az önkritikának is megvan a határa, j Hogyne lett volna minden magyar szivében elkeseredés,

1 revíziós vágy, amikor annak jogosságát maga Setion-Watson is elismeri: “The number of

pure Magyars placed by the Treaty of Trianon under Cze7 choslovak, Romanian and Jugoslav rule as so large as to cause legitimate bitternes to any Hungarian. More than a third of the total number of Hungarians in the world became alien minorities in other States. The frontiers of Trianon were not ideal, and there seems no reason why they should be regarded as sacred for all time.”

A magyar nem gyűlölködött és senkit .sem kényszeritett — amerikai-kanadai gyakorlat szerint — beolvadásra. Különben nem telepítettek volna be Áipád'házi királyaink vendégnépeket (hfospes) és ma kis e b b| ségi probléma sem lenne. Való j igaz, hogy igenis fanatikus gyüj lölködést és izgatást fejtettek j ki ellenünk a kéretlen beszivár! jgófc, a hálátlan menekültek és í igy t.k. az erdélyi szászok. E | helyt most nem foglalkozom az | erdélyi oláhok többszörös vé-> | .rengzésével, csupán a te rnéj szelükből és vallásukból eredő türelmetlenségre mutatok rá, amit Seton-Watson is megsokalt: “The growth of extreme nationalism, represented espe- i daily by the Iron Guard inj creased the intolerance of the Rumanians of Transylvania I towards their Hungarian nei Jij hours.”

I Mielőtt báiiki is a magyar á- 1 got marasztalná el azzal, ho?y 1 a nemzetiségek “revíziós uszításuk” miatt fordítottak volna nekünk hátat, vegye kézbe Hugh Seton-Watson könyvét, amelyben a gyűlölködés igazi forrásait leplezi le: “The great influence of the Catholic priests over the Slovak masses was used to inflame violant natio-Az 1956-os szabadságharc legmegrá-óbb le rása. Szép, finom szere’mi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyvkereskedésben, vagy újságárus hónál, vagy közvetlen a KMU Kereskedelmi Osztályánál, 210 Winnipeg, Man.

Miikor (Bolya Gyúrj kiment az ajtón, toppantott egyet.

•— A haszontalan!

Csengetett. A cseléd 'belépett. Irma néni egy sötét selyemruháját hozatta (be. Felöltözött. Miikor Ikféstzem volt, éppen akkor lépett be az ura.

•— Péten! — fordult az urához komolyon Innia néni, — eltiatáíroztam magam.

Péter bácsi, mint) a rossz gyerek az anyja szemébe, úgy pillantott az Irma néni szemébe.

— Mire anyusom?

— Megyek a közjegyzőhöz. Egy vagyonátruházási Latot készíttetek. Gorzsát Sárikának adom.- 176 —

Bementek a ebédlőbe. Sárika kipakkioita a csomagot.

— Nézze, hoztam magánák egy kis vacsorát . . . Maga etette az én macskámat, én megetetem magát.

— Ó, kedves,!

Csóbáucz elkapta a Sárika kezét s magához vonta az asszony fejt. Hirtelen csókba fúlt az ajkuk.

— Rossz, gonosz ember! — susogta Sárika piruló arccal.

'Csobánca gyönyörködve nézte, azután fürgén megfordult.

— Csengjetek! az inasnak,, hogy főzze meg a teát.

Sárika tiltakozott.

— Nemi. Majd magam1. Addig szedd elő a csészéket;, kanalakat.

A csodálatos, álomruihábani futott ki a konyháiba. M'eggyujtotta a villanyt. Körülnézett.

— Isteniem), milyen gyönge vagyok — susogta. — Milyen buta, kis; asszony vagyok.

A szivére, eresztette a kezét.

— .viiiyen boldog) vagyok: Itthon vagyok!

XXIX.

Mikor Bolya Gyuri egy hét miulva hazautazott, az útja legelőször is Irma nénihez vezetett. Irma néni már magához tért a nagy megrázkódtatás utáni Péter bácsi újra kezes lett és a felhők elvonultak a Csehák-familia egérőL

— No, beszélj, Gyuri — kérdezte Irma néni, amikor Bolya Gyurit leültette. — Mi van iSárilkával1? Remélem teljesítetted a kötelességedet?

A íia.iaiemtoer bólintott és egy kis zavart mosoly jelent meg a szájaszéle kömül.

— Ne haragudjon, kedves Irma néni, de ötödikén megint tejár egy e :cr pengős váltóm.

— Az-circteg1 vigyen el. Kijelentem, hogy kifizetem, de a híreket akarom hallani.

Bó.ya Gyurii pislogott.

Az a kérdés, hogy Innia néni jó vagy rossz híreket alkar-e hallani?

Irina nini szenrpillája felszaladt.

— Csak nincs valami rossz hir Sárikáról?- 173 — - u-!

Az Igazságot Magyarországnak) ma is érvényes jelszó. Napjainkban sem tud senki jobban kitalálni. A revizió szótól nem kell megijedni. Ha változik is | a világ, vannak benne mara- [ dandó tényezők, amelyek min- i denkor az élet előfeltételei lesznek. Amiként az embernek levegőre, úgy egy népnek földre, területre van szüksége, hogy államot alkotva megélhessen. Csak a megalkuvó kishitüek, a kétkuilacsos önzők és a lelkiismeretlen “tulokosok” mondanak le a nemzet tulajdonát képező élettérről. Tolvajokkal szemben nincs alkudozásnak helye. Az óvatosak), a revíziós törekvéseket gáncsolok vájjon milyen hasznos eredményt tudnak felmutatni Trianon óta? Semmiesetre sem köszönhető nekik, hogy az országcsonkitás után alig két évtizeddel már kezdtek' omladozni a mesterséges politikai határok, a nyugati kivételével minden égtájon.

A hiszékeny szabad népek becsapására kitalált “békés-, együttélés”, újabban “détente'-' : megszüntette-e a félelemnélkü- j li életet, enyhitette-e a szabad- ; ságért áhitozók kinzását magyar testvéreink mérhetetlen szenvedését, üldözését és irtását a Kárpátmedencébe ? A nixíngeri jelszavak ezerszer ócskábbak,, mint az apáinktól reánkhagyott Magyar Hiszekegy fohásza. Emez az istenhitre alapoz, amaz légből ka- j putt, dialektikus takargatás az erkölcstelenségnek, a nyugati széplélek inaktivitásának, vétkes mulasztásnak. Ugyanakkor a világ.bolsevizmus moszkvai fellegvárában tapolnak maguknak a marxista bábszínház rendezői a keresztény nézőközönség elképesztő ostobaságán. Ne ússzunk ezzel az árral, amitől Muraköz szülöttje, Szent Jeromos is óvta az emberiséget, mondván: “a jók gyávasága a gonoszság hatalmánál is roszto/.abb.’’

Értelmetlenség a múlt revíziós törekvéseit annan jelszavai miatt kifogásolni. Nincsen bennük semmi kivetnivalók». Még itt, az amerikai demokráciában is jelszavaktól hangos szólamokkal fogják az embereket, akár választásról, akár üzletről van szó. Ne keressünk kizárólag; a magyai’ múltban hibákat,. Az összeomlás előtti hazai rendszer elszánt kritikusa, a Párizsért és francia életmódért rajogó Szabó Dezső is kénytelen többször elismerni, hogy Nyugaton sem volt minden fenékig tejföl. Éleslátását mi magunk is megerősíthetjük háromévtizedes száműzetésünk bőséges tapasztalatai alapján.

Felelőtlen tájékozatlanságra vall, következósfcépen súlyos tévedés az a megállapítás, miszerint “a két világháború közötti propaganda inkább ártott, mint használt ... és soviniszta uszítást folytattak a szomszéd népek ellen.” Áttanulmányoztam az idevonatkozó források közül a hivatalosnak nevezhető JUSTICE FOR HUNGARY németnyelvű változatát, (a Pesti Hírlap kiadása statisztikai adatokkal, térképvázlatokkal, színes képekkel, 1930) Szerzői féltő előrelátással, már akkor rámutattak, hogy az igazságtalan

nalism equally against Czechs and Hungarians. Th« people's j I Party (Hlinka elnökletével)

I was based on the Catholic

priesthood and that a considerable hold on the peasantry.” | Nem a magyarság, jogos revíziós követelése bőszitette fel el. ienünk a tót atyafiakat, mert ■“Father Andrew Hlinka, thisí .! turbulent priest surpassed the j most chauvinist Czechs in his hatred of Hungary.” Megtudjuk1 :1 e közismert angol ,szakilótól azt is, hogy ezt a gyűlöletei ( “'Copious draughts of siivovica”. val élesztette az iszákos tót . népvezér. Ha tárgyilagosan (és nem kommunista önkritikával)

. vizsgáljuk a két háború közti határ határ revizió kérdését,

. tudnunk kell, hogy az akkori! helyzetnek megfelelően, az, ép- f pen olyan mélyről feltörő tö- j megigény volt, mint ma a ,sza- !

. badsá)g követelése. A tótságot!

, gyűlölködő, hatalmi mámortól , megntasult .demagógok vezet• ték: “As for the Slovak leaders, the ridiculous Tiso and the re-,

, negade Hungarian Tuka, who learned Slovak when he was . approaching middle age, they j , were the laughing stock of1 . ! Europe.” Amint továbbá az a- j , j lábbi idézetből is kitűnik, a pán; 1 szláv ábránd és nagyzási mánia |

.! is döntően fordította ellenünk 1 . I szláv kisebbségeinket: “Sym-j ; pathy fon Russia has always j 1 been fairly strong in Croatia, |

. ! Serbia and Slovakia. Even the , ! priests are often -strongly pro. ! Soviet, it is absent in Hungary ; ! and Rumania. Serbia and Croa- j . tian chauvinism survived.”

. j Természetesen egész más el. bírálás alá esnek a rutének, a . ; kiknél a “Uniate clergy was . 1 pro-Magyar. The majority of

- j the population remains passive j r and showed nio special desi e

I ! to .separate from Hungary” Ki

- ! lett volna tehát olyail ostoba, |

. hogy magyárrészről rosszindu- ! -1 latú megnyilatkozást kockázta- tott volna? Apáink is vcltak i annyira jóterteéikteífc és testveä riesek, hogy ilyen baklövést ne i kövessenek el. Ők is mérlegelték az elégedetlenséget, aia.t a csehek okoztak Kárpátalján. |

(Folytatás a 7. oldalon) I

; A BIBLIÁBÓL |

“.... ....... |

L “Féljen az URtól mind az egész föld, rettegjen Tőle min- 1 den földi lakó. Mert Ő szólt és L meglett,, ő parancsolt, és előállott. Az UK elfogadja a nemzetek tanácsát, meghiiúsnja a 1 népek gondolatait. Az UR ta> nácsa megáll mindörökké, szivének gondolatai nemzedékről | 1 nemzedékre. Boldog nép az,

^ melynek istene az UR, az a s nép, amelyet örökségül válaszr : tote magának.” ú ; (Zsolt. 33:8-12.)

j

A hamilltoni Szent István >m. kát. Egyházközség, a ju-! lenini cserkésztábor miatt! ísve, szept. 7.-én tartqtta meg igyomúnyos búcsúját

A nagyrniset Jaskó Balázs i ,J. Superior miondta és szentrszédében ÍMindiszenty József üt Föpásztorunk tanítását ézte, aki arra kérte a kül'idre szakadt magyarságot, >gy csak magyar tempiomok- i járjanak, nehogy azon elépteienedjenek, mivel az irnád- 3zó nemzet együtt jobban tud agán segíteni és az Isten setségére is csak igy számíthat, amilton és könny éke megszivlte ezt az intelmet, mert egy ipalattnyi hely sem maradi résén ezúttal az (Jr házában, ilyen üdvös lenne — mondo;- i — ha az Egyházközség népe | megmaradna ezután is, mély j .tóben, és érdemes ifjúságát is rbear a szellemben nevelné.

;y lenne méltó Szent István;

3nalapitó királyunk szelleméíz, amelyen a lélek: omhc ló aterialista törekvések soha -1 ■ i,m vettek erőt.

Az Egyházközség lelkes asz:onyai által készített és külö- , is, figyelemmel felszolgált iztes ünnepi ebéd után elsőnek .. Seregélyes Márton, az Egyíz tanács világi elnöke iköszönitte a megjelenteket és rövi- 3ii méltatta Szent István úriméit és jelentőségét az Egy- j ízközség életében.

Eöidögh András S.J., az egyízközség plébánosa hálás szivil mondott kösűüin'étet m.mri- 2ioknak, akik az Egyházközség iiszterméneki bővítési munkálalilbán és ennek az ünnepéh - ek a megrendezésében bárlilyen formában, resztvettek. , zárni,t a jövőben is mindenki I ügitSiégére, meit anélkül min- j en munkája meddő maradna. | Ezután rövid műsor kereté-1 en elsőnek a 27 sz. Kaszap! Éván és az 59. sz. Erzsébet irályaié cserkészcsapatok tagli írj. Seregélyes Márton cserésztiszt betanításában magyar épi táncokat mutattak be < - ink tetszésnyilvánitás mellett.

Varga Márta szép magyar épdalokkal szórakoztatta a özönséget, zongiorán János fia is érte.

Csorba András cserkész mély térzéssel, szép magyar eladásban Tompa Mihály a Gőlálioz c. költeményét adta elő. Az Egyházközség óvodás gyermekei Madarász Józsefné etanításában “Egyszer egy kiályfa” c. Iblájos színdarabot és rkodaírni táncot mutattak be.

. kicsinyek sok tapsot kaptak Jankura Ákos cserkészpaancsnok beszámolójában el- ^ unerően nyilatkozott a juhi- ,

»li tf—ii. fii r -- — __

leumi cserkésztáborozáson résztvett hamiltoni fiú és leánycserkész ékről és valamennyit megdicsérte jó munkájukért, amellyel sok kitüntetést szereztek.

Az ünnepi hangulathoz méltó és megható jelenet következett ezután, amikor Főt. Jasko Balázs atya vethette képes, előadásban máriacelli zarándoklatra vitte a hallgatóságot, bemutatva Mindszenty József volt Főpásztorunk temetésének rész létéit é,s» a torontói látogatása alkalmából készített filmet, mély hatást gyakorolva a hall- j gatóságra. 1

Jaskó Balázs és Eördögh J András atyák áldották meg a templomkertben felállított új nemzetiszinü országzászlót, amelyet kürtszó hangjai mellett Jankúra Ákos és Fodor Anna cserkészparamcisnokok vontak fel. Ezután a látogatók sorra elszórták a Magyarországról hozott göröngylöket a zászlódombra, Szülőhazánkhoz való

IJ-anmairvloi miiln ólhrpntn r+áfiifliríl.

Szent István emlékünnepély és búcsú Hamillonban

DABAS R. dr.

á HATÁR-REVÍZIÓ vedelmeben