Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-09-19 / 29. szám

Új cserkész vezetőréíeg jelentkezeti a Jubileumi Világtáborban

('Magyar Cserkész Szövetség sajtótájékoztatója.) — A leg,nagyobb öröm az, hogy ezt a tábort a magyar cserkészek új vezetőrétege 'rendezte, — mond ja [Bodnár Gábor a Magyar Cserkész Szövetség ügyvezető elnöke. — Pillanatig sem szeretném az idősebbek, a még Magyarországon születettek ér, demét 'kisebbíteni, tehát azokét, akik o,tt is nevelkedtek, ott szívták magukba a cserkészet eszményeit. Az ő ,múlhatatlan érdemük az, hogy harminc év szívós munkájával kineveltek egy vezetőgárdát azokból, akik miár az ország határain kívül születtek.

A magyar cserkészek jubileumi világitáborát a kanadai Toronto közeiéiben meglátogatták külföldi vendégek is,: a kanadai, észt, lett, litván, lengyel, ukrán cserkészek küldöttségei és mások, — továbbá magyar vendégek nagy tömegei és pontosan ezt állapították meg,: a magyar cserkész ifjúság óriás fejlődésen ment keresztül csak az elmúlt öt évben is, tehát a korábbi jubileumi tábor óta. A másik fontos tény, amit a külföldi vendégek megállapítottak: a magyar cserkészet a magyar történelmi eszmények hitvallója, a Ihamisitatlan népi kultúra hordozója.

A tábort eredetileg úgy tervezték, hogy 1200 magyar cserkész találkozója lehessen, — a világ minden részéből. De a vezetőség nem hitte, hogy ennyi összejön a rossz gazdasági viszonyok miatt, összejött. A találkozás lehetőségének igénye legyőzött, minden akadályt. Ha tekintetbe vesszük, hogy az ausztráliaiaknak fejenként csaa a menettérti repülőjegy majdnem 1500.— amerikai dollárba került, fogalmat alkothatunk az áldozat nagyságáról. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a szültök, a barátok, egyesületek a cserkészek mellé álltak. Nyugat-Európából 60-an jöttéik át, -— ez is sok pénzbe került. De nem volt sokkal kisebb azoknak az áldozata, akik Vancouverből1, Calgaryból, Edmonbonból, vagy San Franciscóból és Dos Angeles környékéről jöttek. Még a “közeliek”, akik Amerika keleti partvidékéről érkeztek szintén, tetemes költséget vállaltak.

Trillán érdemes ,megemlítem azt is., hagy a tábor1 120 ezer dolláros költségvetéssel működött. Ennek jelentékeny részét arra fordították, hogy a nagyjából ősvadont ekkora cserkész-seregnek lakhatóvá építsék. Ennek a költségnek jelentékeny részét Torontó — és mondhatjuk — az egész szabad világ, magyarsága vállalta. A Torontóban sízékelő Előkészítő Bizottsághoz még: most is érkeznek adományok. Nem mulaszthatjuk el megemlíteni a kanadai kormány támogatását sem.

— A cserkészeik magyar nyelvkészsége most jobb volt, mint öt évvel 'ezelőtt, — mondja Bodnár Gábor. — Ennek elsősorban az a magyarázata: régebben csak 20 magyar iskola volt külföldön, de ma 84-et tartunk számon,. Ebből közel ötvemet a magyar cserkészet irányit, vezet, illetve tart fenn.

A magyar cserkészek óriási munkát végeztek a tíznapos táborban. A lányok odavarázsolták altáboraikba a Felvidék várait, városait, ezek magyar, népi szokásaiban, kultúrájában éltek. A fiúk a Székelyföld hagyományaiban, — a káscserkészeké volt az Alföld meseszerűen szép világa. E'zt igy persze, csak röviden említve, nem sokat mond. De ezek a fiatalok csodákat müveitek: tanulmányozták a történelmet, a magyar népszokásokról szóló minden alkalmas, könyvet, s aztán építettek, faragtak, varrtak, hímeztek. Amit táborzárás előtt, a népi-bemutatókon .attak a vendégek, lehyögüző volt.

Ebben a rövid kiértékelésben nem akarnánk) kitérni1 ezernyi részletre, mozzanatra, noha valamennyi fontos volna. Az általános cserkészmumkát majdnem mindenki ismeri. Ezt követi a világ száznál több országa. De1 a magyar cserkészetnek még két külön pillére van, ami semmiféle más cserkészetben nem található. Ez a két pillér: a Biblia és a magyar, népi kultúra. Ezért más. a magyar cserkészet, mint a többi. Szebb és értékesebb. És ez külön magyar csoda.

Táborozás előtt egy nappal valaki arra letti figyelmes, hogy egy tízéves, kislány szemében könny ül. 'Megkérdezte az illető, aki vendég volt: valami baja van? A kisleány könnyein keresztül rámosolygott és igy felelt):

— Nincs baj. Csak naigyon bondog vagyok.

KORÉH FERENC.

MINDSZENTY NYOMÁBAN

Helsinki "illúziók nélkül": Kádár felhozta az ezeréves múlial és az ország megcsonkilásál

(Folytatás az első oldalról)

fejében a határok békés megváltoztathatósága? 'Ha igen, legbizalmasabb barátjának se valianá be. Amit viszont rezignáltan kimondott, mintha felelet lenne a kérdésire: “Éh nem vagyok híve annak, hogy Illúziókban éljünk ... Én nem vagyok az illúziók 'hive”.

Szükeibb környezete úgy vélekedik Kádárról, hogy ő az új Deák Ferenc, aki létrehozta a kiegyezést a 'Szovjetunióval.

Tudja, hogy meddig lehet elmenni, amit a magyar nép megért, ezért nem erőlteti meszszeb'bre. Az oroszok meg elfogadják a politikáját, ha kelletlenül is, mert érdekűik1, hogy nyugalom legyen Magyarországon. Arra a kérdésire', hogy szabadon is megválasztanák-e döntő többséggel, eigy idekint járt magasrangu funkcionárius kurtán válaszolta, hogy nem. Magyarázatként hozzátette, szabad választásoknál mások is indulhatnak.

A kommunista román nacionalizmus és Antonescu

(Folytatás az első oldalról)

uralom alá kényszeritett 3 millió magyar tervszerű, nyílt irtását ne kelljen észrevenniok.

Akárhogy is van, a hitleri Német Birodalomban sem dühöngött úgy az izzásig hevített nacionalizmus, mint a véxeskezü, sztálinista diktátor, Ceausescu, uralma alatt a kommunista Romániában. Ugyanis 'Ceausescu csak úgy tudja megvalósítani a múltévi pártkongresszus határozatának legfontosabb pontját: az “egységes román nemzetet” és a “nemzeti román államot”, ha megsemmisíti a 3 milliónyi őslakos magyart. És most ehhez a nyíltan .bevallott “népirtásihoz” nyújt segédkezet a fennállásának 200. évfo. dúló ját .ünneplő Amerika és a 25 éve létező Israel az árulásra mindig kész aliig százéves Romániának.

Mert a párizsi szabadkőműves kongresszus már. 1917-ben kimondta az ezeréves Magyarországra és a több ezeréves magyarságra a halálos Ítéletet.

A VIRRASZTÓ

hírszolgálata.

(Folytatás az első oldalról)

size lencséje volt Szabó Dezső- , nek, hogy nem kényszerült j száműzetésbe. Bezzeg, a modern élet szellemétőJ 'megrontott magyarok között Diogenes módjára, lámpással kellene keresnie “a .befogadó, vidám lelket”, ami ezerszer többet ér a gépesített életforma minden kényelménél.

A SZEMTANÚ ÉLMÉNYE

Ma Mindszenty két megyéjének népe temperamentumban különbözött is egymástól, vallásosságuk, hazaszeretetük és hagyománytiszteletük egyformán példás vollb. Nem is talált itt talajra, mai napig sem, a marxista világnézet. Visszaemlékezésem főként arra a háttérre igyekszik rámutatni, amelynek fizikai és lelki hatását Égerszög apátplébánosa sem kerülhette el.

A harmincas évek gazdasági világválságának korában széltében-hosszában, kereszitiül-kasu] jártam be — gyalogosan, vagy kerékpáron — a történelmi Zalát. Vasiból érkezve, gyakran karifcáztunk el az apátúr “kétágú” hatalmas temploma és plébániája előtt, útban a jóval nagyobb Kanizsa felé. lyenkor beszédes apám meg szokta említeni azokat a véleményeket, amelyekéit az apátúrról hallott.

Ma isi könnyen Visszaidézhetem a magamfajta, akikori fiatal gimnazista elé táruló látványt, a megyeszékhelyt, Pehm apátúr virágos-, barátságos városát. A Zala völgyében, And.náshida felől jövet, végig 'karikáztunk 0Iá-külváros kockaköves főutcáján. Már ennek elején feltűnt az Eiitner-féle téglagyár rnagar kéményén az óriási nyilaskereszt. Honnét tudhattam volna .gyerekfejjel, hogy ez a jelvény mennyire bosszantotta a 13 göcseji Szeg legnagyobbikának plébánosát. Viszont valamivel odább, ugyancsak mész sziről látható magasságban, ott ragyogott az aranyozott kereszt annak a külvárosi .plébánia-templomnak a tornyán amelynek alapítása a ferencesek kolostorával együtt, Mindszen-A BIBLIÁBÓL

“Mikor elcsügged bennem a lelkem, Te pedig tudod az én ösvényemet, hogy az úton, melyen járok, tőrt hánytak elém: tekints jobbra és lásd meg, hogy senki sincsen, aki ismerne, nincsen számomra menedék; senki sem tudakozódik felőlem. Hívlak Téged, Uram, ,s ezt mondom: Te vagy oltalmam és örökségem az élőknek földén, Figyelmezz esedezésem(Zsolt. 142:4-7.)

re!

I”

ty nevéhez fűződik. Épitőmüvé- 1 szeti jellegzetességeire jó apám , többször is felhívta a figyel- j mieimet. Mióta csízemet bir orn, a i várak, rontok mellett az isteni ' hajlékok is mindig vonzottak. Belülről is .megtekintve, .rövid fóhásszal kértem lelki erősítést a porosi országút további kilométereinek' taposásához. Miásik alkalommal nem mulasztottam el gyönyörködni a város fölött őrködő “öregtemplom’’ belsejében sem. A hívek közt .szorongva nem sejthettem, hogy a felejthetetlen latin-misét éneklő apátból 'bíboros és , mártír lesz . ..

Negyven esztendeje, nyolc pengős mázsánként! búzaár mellett, — amikor Amerikában is éheztek és ingyeiilkrunipliért álltak sorban — keserves volt az ország kétharmadát elrabló átkos Trianon következményeit viselni. Niem csoda hát, hogy az akkori, idők politikái áramlatának hatása, a föld- és kenyéréhes, szümkatolikuB, izig-vérig magayr, zalai törpe falvakat is magával ragadta. Amint vérmérséklet tekintetében, úgy világnézeti téren is választóvonalat képezett a két vármegye közti határ. Ezt a szokatllan jelenséget apámmal együtt meglepődve vettem tudomásul, hiszen Vasban sehol sem, fordult elő, hogy a falvak elején-végén nyilasikeresztes jelvény és jelszavak fogadták volna az. országútak fáradlti vándorát, mint Lent Zaláiban. Vasmeigye és vele nagy szülöttje, Mindszenty továbbra is konzervatív maradt, ellenben a délibb, forróvérű zalaiak lázongtak a társadalmi igazságtalanságoik eMien. Évti-1 zedek távlatából visszapillant- j va, nem nehéz a baljós előjelek következményeit, veszélyeit fel- 1 mér ni. Könnyű későn-okosnak lenni, de akik nyomasztó helyzetükből 'kiutat keresve, a keresztény és szociális eszmék győzelmének hitében éltek, hogyan gondolhatták volna, hogy a nyugati cinkosok Yaltáiban, Párizsban és Helsinkiben is a Rettenetes Ivánok. pánszláv terroristáinak fogjál' prédául oda- |

vetni :Szent István országát.

.

A MÁRIACELLI ISTVÁN-ZARáNDOKLAT

Ámbár magaru is megfordultam Mindszenti' pályafutásának töbib állomásán, személyesen csak egyszer volt alkalmam vele liaiiálkozni, éspedig ott ahol most a feltámadást várja. Grác magyar plébánosa és fivérem tánsisiágában fogadtuk M'áriaceli kolostorában, hogy együtt könyörögjön honfitársaival. Azidöiben volt éppen esztendeje, hogy 5® vállalta a száműzetés nehéz terhét. Mintegy kétezer zarándok ajkán

hangzott fel a gyönyörű magyar ének a bazilika kupolája alatt, éppúgy mint a városka főutcáján az egyházi és nemzeti zászlainktól kisért körménél alkalmával. Kisebbsizerü viiágtalán'kozó volt ez három évvel ezelőtt nemcsak szabadföldi, hanem Vasfüggönyön túli magyarokkal lg. O’llt fohászkodott töbhszáz délvidéki testvérünk a Bácskából és a Szerémségből fiatal papjaik vezetésével. Az elszakított nyugati végek szétvert magyar nyájának' néhány képviselője is velünk tartott, akiknek nevét mé,g Nagy-Magyaronszág idejében vezették be az anyakönyvbe. Mindszenty szózatán kívül dr. László István, Kismarton püspökének szentbeszéde is magyarul hangzott el a kétnapos limahadjára folyamán.

A VÉRTANÚ PRÍMÁS ÜZENETE

Esztergom utolsó zászlósára földi értelemiben ninies köztük többé. Úgy siratjuk, mint egykor István királyt, Mátyás az igazságost, Rákóczit, vagy Kossuth apánkat siratták eleink. A tizenhatmilliónyi .szétszórt magyarság vértanú számüzpttje ezentúl mártsak lelki, erkölcsi, szellemi hagyatékával, .tanításával fog tovább élni közöttünk. Egész életét irányitó hitvallása szolgáljon követendő például: “Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert e:zt a kötelességet rója rám a nagyvilágon legárvább népem történeti szolgálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem számit.

Mindszenty emlékét méltóképen csak ükkor őrizzük meg, ha példáját követve, gyakorlatilag is magyarok és keresztények maradiunk. A gyászt és szoniorkodást tetteknek, a hétköznapok imával párosult magyar munkájának kell követniük. A legszebb emléket akkor áliitjuk neki, ha Ikivánságjához hiven magyarságukat utódainknak is sikeresen átadjuk, történelmi múltunkról, ősi hagyományainkról, magyar hősök és mártírok vérével megszentelt kárpátmedenced területünk! ől ötnként le nem mondunk. .Gondoskodunk, hogy gyermekeink anyanyelvűnket unokáinknak is átadják, hegy templomainkban szent énekeink távozásunk után is zengjenek, hogy iskoláink és intézményeink, sikeresen szolgálják a magyar igazságot.

Fogadjuk .meg, hogy1 nemcsak emlékét őrizzük kegyelettel, hanem bölcs útmutatása szerint igyekezünk élni, megvalósítva üzenetét, amit már 1947. Szent István-napjára intézett hozzánk, bujdosó magyarokhoz: “A közös vér és nyelv tudatát isi őrizzétek, a .közös történelmet és szent hagyományaitokat el ne felejtsétek.”

Winnipeg, Man. 1975. szept. 19.

5

25 ÉVES A WINNIPEG! MAGYAR PLÉBÁNIA

A Páduai .Szent Antalról elnevezett Római Katolikus Magyar Egyházközség 1975 szeptember' 28.-án, ünnepli fennállásának 25. évfordulóját.

A vasárnap délelőtt 11 órai hálaadó szentmisét G. B. Flahiff, biboros Winnipeg érseke mutatja be a helyi majgyar papok és volt plébánosok segédletével.

A szentmise után fogadás.

népművészeti kiállítás és ünnepi ebéd lesz a Marlborough Hotel Skyview termében. A foga - elás d.u. l:30-kor kezdődik.

Az ünnepi eibéd személyenként felnőtteknek 10.00, 16 éven aluli fiataloknak 5.00 dollár.

A winnipegi Szent Antal M gyár Egyházközség .szeretettel hívja közösségünket és .barátait.

A "Károly Gáspár" Rét. Egyház Budapest" pavilonjának sikere Winnipegen

Az 1975. évi FO'DKLÖRÁMA HETÜNK nagy sikerérő,' nem kell részletesen beszámolnunk azoknak, akik velünk együtt dolgoztak és felemelő érzéssel láthatták1, hogy milyen, eredményes volt a munkánk.

Hozzánk nem vonzotta az embereket a kocsmázási lehetőség. A közönségünknek még csak táncolni sem volt alkalma. Mégis nagy számiban jöttek. Olyanok isi voltak .sokan, akik kétszer, vagy háromszor is meglátogatták a pavilonunkat. Egyöntetű véleménye volt a látogatóinknak, ho.gy nálunk kiérezhették azt a sajátos légkört, a miiről képet alkothattak a magyarságról és a kultúrájáról. A hivatalos,' látogatók éppúgy, mint a riporterek egyetértettek a közönségünk.' eme véleményével és dicsértlék az őszintén kedves és családias légkört, amelyből hiányzott a kufárkodáisi szelleme. Ételeink, italaink, süteményeink és tortáink roppant népszerűségnek örvendtek. A gyermekeink, Po: ■ gár Tibor és Kovács Julia mán - denkit elbűvölő követei voltrk az ősi népitáncainknak. A népművészeti kiállitáslunkból is k - érezte minden látogatónk, hogy a .rendezői nemcsak finom művészi érzékkel megáldott eanbe - rek, hanem a szivüket is telj - sen beleadták. Többen megjegyezték, hogy egy ilyen kiáll: tás nagyon gazdag lelkű nemzetről tesz tanúbizonyságot!

A, nagyszerű eredményeinkért hálás köszönetét és elisrn - résünket kívánjuk kifejezni mindazoknak, akik munkájú - kai, vagy anyagi áldozati 1, vagy kiállítási tárgyak kölqsönadásával .hozzájárultak ahhc z, hogy a magyar név ismert é; megbecsült legyen.

ADAY KERESZTURY LAJOS lelkész,

NAGY JÓZSEF gondno'c, a RUMPLI LÁSZLÓN i

Nőegylet elnök

P

I

■

■

I I ■

I

gj

I I

L

ÖTVEN £VE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN!

ALEX. A. KELEN LIMITED KELEN TRAVEL SERVICE

1467 Mansfield St., Montreal, Que.

Telefon: 842-9548.

UTAT Forduljon bizalommal irodánkhoz.

UIAlAji Utazások a világ minden részébe.

IKKA:

TUZEX:

LEI:

Főképviselet. NaponUa küldjük a megbízásokat Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax alapból levonható.

Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. Föképviselet.

küldés Romániába. Igen gyors elintézés!

Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok. Magyaroriszági válóperek.

A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi ügyeit!

1 1 1 ■ ■ I I 1 E B B

i

AZ ATYAFIAK

pásztor József

műterem ajtaján.

Csobáncz kinyitotta az ajtót s a vér az arcába ömlött. Sárika állt az ajtóban.

Csobáncz testét forrósán árasztotta el.

— Hált maiga ?|M’aga?

•Sárika tiltakozva emelte fel a mutató .ujját:

— Ne örüljön. Csak azt jöttém megkérdezni, hogy adiott-e annak a szegény .macskának' enni?

— Adtam! adtam! — kiáltotta készségesen Csobáncz. — Azóta meg is hízott.

Sárika már benn volt n műtereimben. Körülnézett. Egy terjedelmes csomagot tartogatott a kezében.

— Dolgozott?

— Azóta maga elment, édes.

— Hiszen akkor nem is vacsoráit?

— Ejnye ... Arról meg elfelejtkeztem. Képzelje, újra megcsináltam az “Ad astra” vázlatát. Elkölt van ni.

— Érdekes. Hozzáfog?

— Szeretnék.

— De hol vesz hozzá modellt?

— Ezt nemi tudom.

Sárika arcán finom pir futott át!

— Hát mit! Szólna hozzá . . . Én jó lennék?

Gsobáncz nagyot lélekzett.

— Te? Hogy te?

— Igen, uram, én. Nagyon jól fog nekem esini az a kis kereset. Tudja, hogy most nagyon szegény leszek. De vájjon jó-e, hozzá az alakom?

Leeresztette a köpenyét. Gyönyörű, leheletszerű .estélyi ruha volt rajta. Ezt a ruhát Gsobáncz még nem látta.

Gyönyörködve nézte.

— Jaj . . . Erire nem is gondoltam ... Hiszen pompás az alakod . . . Nagyszerű.

— Talán me,m tudok olyan jól pipisfcedni, mint Charmante Pirii, de belejövök.

— És az arcod ... az arcod nagyszerű lesz hozzá .. . Mikor bejöttél hozzám az este, akkor is olyan átszellemült volt.

Sárika bólintott.

— Gondolom.

— 172 -— Mégis üsszebarátkaztatok?

t Gsobáncz szája klöirüli fájdalmas vonás; libbent el.

— Hálás voltam., hogy vállalta.

Azután egy kis csend után folytatta:

— iSőt megvallom, a téma most is izgat.

Csobáncz fénylő szemmel nézett a Sárika szemébe.

—- (Megváltoznál, Sárika!

Sárika lökött egyet a vállán.

— Ugyan! Bizonyosan csúnya vagyok ...

— Nagyon szép vagy, — súgta Csobáncz.

Sárika fóloldalt fordította az arcát. Aztán lopva a Csobáncz arcába nézett. Finom, fájdalmas mosoly sulhant alá az arcán.

— A hajadat simogatta, mikor belléptem.

— Igen.

— Megcsaltál?

— Ha az igazat mondanám .. . Azt, ami a szivein legeslegmélyén írejtőzik, hogy fölötte, állsz az életemben mindennek, ami szép, ‘jó és. nemes .. .

iSáriká arcán rózsák gyűltük. Egy pillanatra bekapcsol.lódott a tekintete. Csobáncz sízemébe.

— Nem felleltél affira, amit kérdeztem ...

Csobáncz szomorúan szólalt meg.

— Sárika!

Az asszony megismételte.

— Igen . . . Mégsem feleltél arra, amit kérdeztem.

Hirtelen, az ura felé tartotta a jobbkezét. *

— De ne is felelj.

Csobáncz gyötrődve folytatta:

— Mi lenne jobb, ha azt mondanám: “Már nem szeretlek.” Vagy ha az ti .mondanám .. . Nem, nem azzal a szóval felelve, amivel te kérdeztél, hanem csak igy: '“Belém kapott a tűz, de eloltottam'. Csak téged szeretlek!”

Sárika homloka elborult.

— Milyen ravasz és elmés vagy!

Csobáncz szeme rálobbant a felesége arcára.

.— Vagy .mégis azti szeretnéd, hogy a te kérdő szavadra feleljek?

— Nem. Ez nem lennie jó. De elképzeled-e, hogy én szerethetlek, ha . ..

— 169 —