Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-12-26 / 43. szám

8 Winnipeg, Man. 1975. del. 26. A MAGYAR GYERMEKEKNEK KANADABAN SZERKESZTI: HÁMORY VÁRNAGY DALMA. Hámory Várnagy Dala verse és zenéje: SZÜLŐFÖLDEM (Honvágy dal) Tudom, hogy a legszebb ország Magyarország, ott látható; kék vizű Duna. Amíg élek vissza vágyom a hazámba, bármerre is járnék ón. Ott az égbolt mosolygós, mint édesanyám arca, a pásztorok tilinkója mennyei sző, áldozni szülőföldért gyermeki jó! \ Tudom, hogy a legszebb ország Magyarország, ott ered a szép, szőke Tisza. Büszke magyar tengerünk, áldotta Balaton, hazám földje vár vissza. Ott az égbolt mosolygós, mint édesanyám arca, a pásztorok tilinkója mennyei szó, áldozni a szülőföldért, gyermeki jó! (Keresztfiamnak, az ausztráliai Surfers Paradiseből irt levelének szavaiból keletkezett honvágy dal, 1975.) Hámory Várnagy Dal ma: Menekült gyermekek dala Megkérünk egy pacsirtát, repüljön fel az égbe szálljon rá egyenesen az Úristen kezére, Mondja el az óhajtásunk: szülőhazánk ékességét, a mi drága Erdélyünket adja vissza nékiink. Mezőtelegd, 1919. Bagoly úr iskolája Elefant úr felvette ünnepi szürke ruháját, Struocné őnagy sása fejébe, iiletve hátára csap­ta tollas kalapját, Fóka bácsi igyekezett fülönfogni rág kapá­ié csemetéit és Kengmró néni­nek átkiáltott a szomszédba: — IMI már indulunk is, ko­­mámasszony. önök még nem jönnek V — Azonnal;, azonnal! — felel­te sipogva Kenguru néni — csak a Pucika zsebeit kell még átkutatnom, mert megint úgy teletömte valamivel, hogy alig tud járni tőle. Hamarosan elkészült ezzel a munkával és: megindult a töb­biek után. Kézenfogva vezette Pücikájá't, éppen úgy, mint Ele­fánt úr Csipike nevű fiacskáját és Struocné Pimpi névre hall­­g tó bájos leánykáját. Egyedül Fókáéit hiányoztak még. Hiába nekik két csemetéjüket kellett ma iskolába vinni, és mivé az egyiket kihalászták a vízből, a másik már vígan bent úszkált újra.. Végre ők is jöttek és a többiekkel együtt izgatottan tartottak az iskolaépületnek ki­nevezett barlang felé. Az történt ugyani-, hogy az álilatkert lakói testületilleg meg­jelentek az igazgató úr előtt és felkérték, hogy nyittasson is­kolát gyermekeiknek. Végre is, — mondta Ví­ziló Tihamér ur — a mai vi­lágiban nem lehet már a gyer­mekeket úgy felnevelni, mint régebben. Kérem, ma minden a tanultságtól függ. Az én Pipi­kém például 'határozottan tánc­­zseni. De mit csináljak vele, ha nincs alkalmam táncolni tanít­tatni? ! Az állatkert igazgatója be­látta, hogy ez a kérdés teljesen jogos és megengedte, hogy az ifjú urak és hölgyek iskolába járjanak. Tanítómesterül, ihosz­­szas vitatkozás után, Füles Ba­goly Mihály urat választották meg. Táncmesterül pedig Ga­zella Mirandella kisasszonyt fo­gadták fel. Szóval minden rendben lett volna. Ma, az iskola megnyi­tásának ünnepén, azért kísér­ték el a szülők is gyermekeiket, hogy meg ne szökjék már első nap valamelyik imposztor. Mert mit szépítsük a dolgot, a gyer­mekek nem fogadták az iskola eszméjét olyan kitörő örömmel, mint kedves szüleik. Végre együtt voltak vala­mennyien. Elefánt Csípi és Vízi­ló Pipi ültek az utolsó sorban. Előttük Kenguru Puci és Strucc Pimpi ült. A két fóka-iker, Tu­tu és Titi az első sorban ültek, mert belőlük nézte ki a tanító úr a legtöbb komiszságot. A szülők megnyugodva lát­ták, hogy kedvenceik milyen il­ledelmesen üldögélnek a padok­ban és vígan hagyták ott gyer­mekeiket a tudós Bagoly úr fel­ügyelete alatt. — Most pedig, kedves gyer­mekeim, — kezdte Bagoly ta­nító úr — elmondom, hogy mi­lyen a jó iskolás gyermek. Te­hát: üteggel korán felkel, meg­mosdik .. . — Mi minden reggel mosak­­szunk! — kiáltották vígan Tu­tu és Titi. — Jó, jó, csak most hallgas­satok, most én beszélek — mondta Bagoly úr. — Tehát megmosakszik . . . — Én nem szeretek mosa­kodni! — ordította Kenguru Puci. — Hallgas, fiam. Akkor szólj csak, ha kérdeznek! — utasi-Ajándéknak, minden alkalomra alkalmas könyv Hámory Várnagy Dalma kiváló írónő munkája, H01DRAKÉIA a cimü, 217 old las könyve, 25 elbeszélést tartalmaz. Megrendelhető $6.50 előzetes beküldésével. MUSIK STUD 0 MARL, 437 MARL Wienerstr. 45. Erdg. 3. T 6289 — West Germany, — vagy a K.M.U. 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2S6. Canada címen. bottá rendre a tanító úr a kis orditozót. — Mikor megmosa­kodott, elmondja az imádságát és megeszi a reggelijét ... — Én nem eszem meg, ha nem kapok rizskását! — dör­­miögte Elefánt Csipike. — Ejnye, adta szajkó nép­sége! Tanuljátok már meg, '*ogy ne kiabáljatok közbe, ha beszélek! — mondta haragosan a tanító úr. — Csend legyen, amikor én nyitom szóra a szá­mat. — Milyen goromba — súgta Strucc Pimpi Víziló Pipinek. __ Én ugyan nem jövök ide többet, íriszen itt nem lehet jómodort tanulni! A tanitó úr végre megnyu­godott és folytatta előadását: — Rendesen itt van az iskolában, el nem késik, az irkáját, ceru­záját és a zsebkendőjét soha­sem hagyja otthon ... — Nekem nincsen zsebken­dőm! — ordított közbe Elefánt Csipike. — Már pedig rendes gyermek nem jön iskolába zsebkendő nélkül! — mondta a tanitó úr.. — Nekem van! — hencegett Kenguru Puci. — Tessék csak nézni! — Ezzel-benyúlt a zsebé­be és kotorászni kezdett 'benne. Kiszedett egy darab madzagot, két fületlen gomíbot, öt darab amerikai mogyorót, egy ke­gyetlen ceruzát, fél darab cso­koládét . . . mindent, csak ép­pen a zsebkendőt nem! — Ej­nye — mondta zavartan — a­­nyus haragudott, hogy tele van a zsebem, hát valamit ki kellett Vennem belőle • ■ • — Hát máskor ezt a sok lim­lomot vedd ki, a zsebkendőt meg hagyd benne — mondta a tanitó úr. — Szóval mindenki hoz zsebkendőt magával. Meg­értettétek? — Igenis! — zengték rá a gyerekek. — No, akkor most haza me­hettek, mára elég volt. Az iskolások szétszéledtek. Vígan szaladtak hazafelé. Egye­dül Elefánt Csípi maradt hátra. Odaállt a tanitó úr elé és sze­­pegve megkérdezte: — Tanitó bácsi kérem, nekem is' kell ho:­­nom zsebkendőt? — Hogyne kellene, fiacskám! Minden rendes iskolásgye rrnek­­nek kell, hogy legyen. Elefánt Csípi lógós orral ment haza. — Szegény anyu­kám! — mondta, amikor kezet csókolt az édesanyának. — Mi lesz most velünk? Hol veszel nekem egy akkora zsebkendőt, amekkorába az én orrom bele­fér? ! Elefánt mamának nagyon e!­­komorodott az arca. — Hát ez bizony nagy gond! — mondta. — De jó az Isten, majd csak megsegít bennünket! Majd gon­dolkodom rajta .. . De hiába gondolkodott, nem jutott semmi az eszébe. Elefánt Csipike nem mehetett isko.ába, mert nem volt zsebkendője. Már harmadik napja ült szo­morúan, amikor az állatkerti igazgató úr ellátogatott az ál­latok ketreceihez. — Ugyan, Elefántné asszony! — mondta fejét csóválva — hát miért nem küldi Csipikét isko­lába? — Jaj, kedves jó igazgató úr! — mondta zokogva Elefántné — nem küldhetem, mert a ta­nító úr azt mondta, hogy nem szabad a gyerekeknek zsebken­dő nélkül iskolába menni. De hát hol vegyek én akkora zseb­kendőt, amibe belefér az a csöpp ormánya?! Az igazgató úr. gondolkodva vakarta meg a fületövét, de az­után hirtelen felderült az arca. •— Sohase búsuljon, Elefántné asszony! —mondta vígan. Azzal hazament és kivette a szekrényéből a legnagyobb le­pedőt, amit csak talált és azon­nal átküMte elefántékhoz. Most már mehetett Csipike is iskolába, volt neki is zsebken­dője. Igaz, hogy valahányszor kifújta az ormányát, Bagoly ta­nitó úr mindig megijedt, mert az hitte, hogy összedől az egész állatkert! Fállossy Éva. HÁZASSÁG ÉS PARADICSOM Voltairet megkérdezte égy hölgy, mit gondol, miért ti ncs a paradicsomban házasság? — Azért — felelte Voltaire, aki tisztában volt a hölgy bol­dogtalan házasságával, — miért a házasságban nincs paradi­csom. Az Árpád Akadémia új tagjai Az Árpád Akadémia X. évi rendes közgyűlése (Osztályai­nak együttes ülése (1975 évi november 30.-án a tudományos főosztály ke­retében Beniczky Ádámné könyvtáros, oki. magyar közép­iskolái tanárt (Cleveland Oh ), dr. Fésűs Andor szemész szak­orvost (Baltimore, MD.), dr. Haiácsy und re egyetemi tanárt (Kenő, NE.), dr. Mehrle Tamás premontrei kanonok egyetemi tanárt (Fribourg, Europa), dr. Pádár Csaba agysebészt (Sa­rasota, FL), dr. Nádas Rózsa könyvtárost Lakewood, OH., Sándor András mérnökiöt (Mc- Graw, NiY.) dr. Váralljai Cso­­csán Jenő egyteimi tanárt (Ox­ford, Anglia), dr. Varsányi Gyu­la egyetemi tanárt (Sydney, Ausztrália), az irodalmi főosztály kereté­ben Bujdosó Bálint költőt (Dé­ván, PA., Kertész László költőt (Garfield, NJ.), dr.. Szakáts Ist­vánná közírót (Überlingen, Né­metország) , a müvészetj főosztály kereté­ben Asbóth Oszkár képzőmű­vészt (Becs, Ausztria), id. Ba­logh Ferenc dr. képzőművészt (Hollywood, OA.), Daday Fe­renc festőművészt (Hollywood, CA.), Dómján Árpád szobrász­­művészt (Hollywood, CA.), Egehy Péter festőművész (Northridge, CA.), Kávássy Jó­­zsefné zenetanárt, Lakewood, OH.), Ladányi István festőmű­vészt (Carlsbad, Ausztria), Makk Éva és Makk Imre festő­művészeket (Honolulu, Ha­waii), Széles József iszobrász­­müvészt (Cleveland, OH), és Tóth István szobrászművészt (Hollywood, CA.), egyhangú határozattal az Árpád Akadé­mia tagjai sorába választotta. A levelező tagok sorából a rendes tagok fokozatára emel­te a közgyűlés Béky-Halász Iván dr. könyvtárost és költőt, Botond Pál dr. orvost és költőt, Chászár Elemér dr. egyetemi tanárt, Jaszovszky József dr. püspöki tanácsos szákiirót és Németh Nándor festőművészt. A közgyűlés az Árpád Akadé­mia fennállásának tizedik év­fordulója alkalmából tiszteltet­­beli tagjává választotta: Dálno­­ki Veres Lajos szkv. wezérezre-' des rendes tagot Angliából, Ditrich Imre C. op. rendes ta­got Becsből, vitéz Kisbarnaki Farkas Ferenc szkrv. .vezéiezre­dest Németországból, Kührner Béla dr. osztályeínök rendes ta­got St. Louisbói, Laurisin Lajos dr. rendes tagot New Yorkból, Szabó Pál dr. orvos rendes ta­got Németországiból és Szitnyay Zoltán dr. író rendes tagot Ausztriából. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY A Magyar Találkozó Állandó Titkársága pályázatot hirdet 1. ) Honszerző Árpád fejede­lem emlékének megörökít.:sere és 2. ) a bizánci szertartási! szentmise magyaros megze­­zenésitésére, amely egyrészt a hívők által is énekelhető, másrész azonban alkalmas többszólamú művészi előadás ra is (s zenekari feldolgozás­ra is). Az első számú pályaműnek foglalkoznia keli Etelköz kér­déseivel és azokkal az okokkal, amelyek a magyarság tovább vándorlását szükségszerűvé tet­ték, az akkori hatalmi és pol - tikai viiszonyok'kial, az átköltö­zés előkészületeivel, annak ka­tonai és élelmezési szempontból történő biztosításával, az át­költözés leírásával, valamint a honfoglalás tényével különös tekintettel arra, hogy lehet-e második honfoglalásról beszél­ni ,továbbá arra, hogy kik lak­tak a honfoglaláskor a történel­mi Magyarország, (a Kárpát­medence) földjén. A pályadij .259 dollár, amelyet azonban csak olyan kimagasló értékű pályamű kaphat meg, amely a teljes tárgykört feldol­gozza. Akik pályázni kívánnak, kö­zöljék ezt a szándékukat, hogy esetleg tárgykörmegosztásról gondoskodás történhessék. E- g.yüttes pályázat is lehetséges. A második szánm pályázatra vonatkozó közelebbi megkötött­ség nincs. A pályadij ugyancsak 250 dollár, amelyet a bíráló bizott­ság esetleg meg is oszthat. A pályaművek 1976 augusz­tus 2'0-ig kell az alábbi címre benyújtani, vagy postán 'bekül ­deni: Magyar Társaság 1450 Grace Avenue Cleveland, Ohio, 44107. USA. Tisztelgés Szirmai Károlynak (1975) 1972 őszén hányt el Szirmai Károly, a jugoszláviai magyar irodalom egyik legkiemelke­dőbb egyénisége, a látomás és valóság, költője, a kiváló iroda­lomszervező és szerkesztő. Hűséggel a fiú és a barát címmel nemrég került ki a ver­­bászi nyomdából az a vexsesikö­­tet, amelyben a hálás fiú, Szir­mai Endre neves professzor és költő — aki .már eddig is na­gyon sokat tett édesapja rop­pant gazdag irodalmi hagyaté­kának feldolgozása érdekében —, valamint Fekete Lajosi, a vajdasági magyar irodalom hős korának aktiv szereplője, a hű­séges barát, költeményekkel tiszteleg Szirmai Károlynak, a­ki — mint a könyv előszavá­ban olvashatjuk — “a vajdasá­gi fekete föld vonzásában meg­tett nehéz útján tört fel a ma­gasba, hogy művészi igényes­ségével betöltse szerepét a Du­­na-medemce négy országára ki­terjedő magyar irodalomban, az emberi együttérzésért, eszme­­közösségért.” Az ízléses kiállítású kötetben — amelynek megjelenését a hűséges barát már nem érhet­te meg,* (1973-ban ő is követte, egykori harcostársát — Fekete Lajos költeményeinek fordítá­sai és Szirmai Endre különböző idegen nyelveken irt versei is helyet kaptak. (Kivonat Benkő Ákos mun­kájából |Budapest|.) — GYÁSZ JELENI ES Az Amerikai Erdélyi Szövet­ség- szomorú szívvel és megren­dülve jelenti, hogy alapitó ta­gunk és az alapítás óta is leg­­odaadóbb munkatársunk, a “Transsylvania” negyedévi tu­dósító szerkesztője Gyergyó-Szent-Miklósi PÁLL GYÖRGY DR. néhány napi súlyos betegség u­­tán, 1975 november 24.-én, 84. évében New Yorkban meghalt. Dr. Páll György 1923-49-ig Temesváron a Bánsági Magyar Páü főtitkára, 1949-44 között Északerdély visszacsatolása u­­tán az Erdélyi Párt főtitkára volt. Az összeomláskor Buda­pestre, majd Svájcba távozott s 19'59-ben jött az USA-ba, elő­ször Clevelandiban, majd 1953 óta New Yorkban élt. Emléke legyen áldott, szere­tettel fogjuk megőrizni. Az Amerikai Erdélyi Szövet­ség nevében KORÉH FERENC ügyv. elnök TELEKI BÉLA. Elhúnyt Szőlíősy Józsefné Whitewood, Sask.-ban Manitoba Theatre Centre hirei A Manitoba Theatre Centr ünnepi meglepetéssel szolgái: December 22-től i29-iig szinre kerül a SEVEN-UP anyagi tá­mogatásával Charles Dickens örökszép darabja. A CHRIST­MAS CAROL. A szép karácsonyi története!: 1843-ban nyomatták ki elősző: s azóta Tiny Tim, Bob, M s Gratcihit, Mr. Fezzeig, Marley és Mr. Scrooge alakja sok me­legséget, 'Szeretetet és emberi könyörületességet ébresztett milliók’ szivében. A David Bell és Dávid Feld­­slhub feldolgozásában szinreke­­rülő darab minden korban levő gyermekhez szól!. —Szereplői: David Calderisi, Susan Kipilow, Alexe Duncan, Jay Brazeau, D Gillie-si és Doreen Brownstone és Christopher Britten, kinek ez lesz első szereplése a MTC-nél. A darabot Robert Bilheimer rendezi, díszlettervező Douig McLean. Előadás dec. 22-29-ig, min­den nap 1 és 3 órakor a Theat­re Centreben. Jegyárak: Gyer­mekeknek $1.25, felnőtteknek $2.99. (Nincs számozott hely!) Jegy váltható a MTC pénztárá­nál (Ph. 942—6537). — * * 4= A Manitoba Theatre Centre ez évadban előadott két nagy­sikerű darabja: Cyrano de Ber­gerac és The Price után, január 9-től1 január 31-ig kerül szilire Peter .Shaffer nagysikerű da­rabja (award-winning play): EQUUIS, Edward .Gilbert rende­zésében. Szerepelnek: Ian Deakin, — Gwen Thomas, Cliff Gardner — Patricia Hamilton, Zoe Alexan­der, Jacques Leinay, etc. További információért hivja a MTC jegypénztárát 942-6537. (A darab a Champs Food Sys­tem Ltd. és a Chicago Blower (Canada) anyagi támogatásá­val kerül színre.' — Szomorú szívvel jelentjük, hogy Szöllősy Józsefné szül. Farkas Róza Whitewood, Sask.­­ban elhúnyt. Mrs. Szöllősy 1990-ban szüle­tett a magyarországi Kisujszál­­lásdn (Szolnok vili.) 1909-ben érkezett Kanadába. Itt végezte el iskoláit és 1921-ben ment férjhez Szöllősy Józsefhez Whi­­tewoodra. Temetése december 5.-én a református templomból s az ott d.u. 2 órakor volt a wliitewoodi ref. templomból és az ottani, te­metőbe helyezték megfáradt testét örök nyugovóra. Gyászolják bánatos férje Jó­zsef, leánya Elsie (Mrs. Walte: Burdeny, Winnipeg) s két fia, József (Whitewood, Sask.) és Leonard (California) feleségé­vel, négy unokája, bátyja, Al-HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL, MONDJA EL MÁSNAK... HA PANASZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK! bért (Plunkett, Sask.) és öccse Endre (Calgary, Alta.). Nyuigadjék békében, álma le­gyen csendes. Farkar. Albert. APRÓHIRDETÉSE .Egy számában közlés ára $1.25. három számban $3 0C. SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! «í*«£S«-,'S:iS:*iSSS£gKSKi IDŐS ASSZONY keres 60 éven félti’i nőt lakótársnak, aki szintén unja a magányt és egyedüllétet. Leveleket “Árva” jeligére a kiadóba kér. Németek Magyarországon (Folytatás az első oldalról) lyen kiutasításokra a kommu­nista ideológia semmi alapot sem nyújt, másrészt azért, mert a német népcsoport gazdasági jelentőségével tisztában vol­tak. Magyarországon Sztálin halála után mindjárt uj és más nemzetiségi politikát kezdtek folytatni s ennek keretében qz ott élő német kisebbség is vé­gezhetett kultúrális munkát. A német népcsoport szövet­ségének jubi/euma azért is pel Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését h on fi társ mi c l öb b ! damutató, mert a többi keleti országgal ellentétben, Magyar­­ország már 1956 óta kisebbsé­geinek korlátozott nyelvi és kultúrális önállóságot engedé­lyezett.. A magyarországi né­met népcsoport sorsa homlok­­egyenest ellenkező a lengyelor­szági németekével, mert a var­sói kormányt telfjes mértékben terheli a lengyel uralom alá került németek szinte maradék­talan kikergetése s az az erő­szakos, terror és fenyegetések útján megvalósított lengyelesi­­tés, amelyet az Odera-Neisse vonaltól keletre eső vidékeken maradt németek ellen fogana­tosítottak. Árgus — Páris. ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKK A utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBTZHATÓBBAN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG , KERESKEDELMI OSZTÁLYA TOVÁBBÍTJA SZERETTEINEK Cimenkénti rendelések után 15.-ig $1.00; $15.01-tői $25.-ig $1.50 — $25.01-tői $50.-ig $2.00; $50-től feljebb $2.50 az IKK A kezelési költsége. (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) MEGRENDEIŐ-lV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. » Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldi k tovább-) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ................... $.......... Sajtó Alap ............................................$............ Összesen: $ ........ Név: ............................................................................................... Cim (utca, ház-szám, vagy Box).......................................................... Város tartomány: ..................................................................................­A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $12.— félévre $6.50, Kanadán kivül $13.—, félévre $7.—.

Next

/
Thumbnails
Contents