Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-21 / 12. szám

»V n.upeg, Ma .

1975. máro. 21.

MUDr. ián Gplelal emlékére

‘Szörnyű dolgok a diktatúrák, amelyekben sokszor a humanizmus mákszemnyi morzsája sincsen. Az egyik legszörnyüob diktatúra az volt, amely a harmincas években, a német nácizmus, fasizmus képében lépett uralomra. E diktatórikus forma, amely más fajok, vaUásiok és más. nemzetek létét úgyszólván el sem ismerte a nemetekén kívül1, egyre erősödött, egyre terjeszkelett és Ausztria bekebelezése után kinyújtotta csápjait Európa több országai után is, amelyeket leigázni, kizsákmányolni és népeiből az az überunensC|hek szorgalmas rabszolgáit akarta nevelni saját céljainak megvalósítására és végeredményben ez úton elérni a valódi világhatalomhoz.

A fasiszták szerint csakis a nordikus, germán népfaj érdemli meg az uralmat és a többi alacsonyabb rendű nép csak arra jó, hogy szolgálja az úri nemzetet, a “herrenvolkot”. A német fasizmus diadalútja Ausztria után Csehsizlovákia felé vezett. Először elfoglalták a határmentá németekkel lakott részeket és ezt szervesen hozzácsatolták a Retekhez. De nem álltak meg itt, hanem elfoglalták egész Cseh és Morvaországot, amelyből úgynevezett védnökség! területet, Protektorátust teremtettek. Természetesen, hogy e megszégyenítés ellen, amely végeredményben sárbatiporta egy kultúrnép önrendel'kedési jogát, szabadságát, szuverenitását, fel kellett, hogy kelljen a nép jobb érzésű része és ezek között elsősorban a prágai főiskolások. A nácik az ilyen megmozdulások ellen a tőlük megszokott módon válaszoltak sortiizekkel, öldökléssel, bebörtönzéssel és a védtelen és fegyvertelen elfogott áldozataikat kivégezték, vagy válogatott kínzások után elszállitiOttk hírhedt “javítóintézeteikbe”, a koncentrációs tálborokba, ahonnén valóban csak ritkán kerültek ki a bennlakók élve, vagy helyrehozható egészséggel.

A nemzet meg szégyenités.e ellen fellázadt diákokat ért halálos golyók elsőnek az ötödik évfolyami orvostanhallgatót MUC Jan Opletalt érték, aki igy a csehszlovákiai nácizmus áldozatainak “tiszteletbeli’’ első helyére került. Társakból égj néhányat kivégeztek és többel bebörtönöztek. Hogy megakadályozzák a diákság tovább mozgolódását, nagy bölcsesség g,el bezárták ideiglenesen £ a císéh főiskolákat és egyeteme két, amely “ideiglenesség”, a mint tudjuk, egészen a náeiz mus bukásáig vereségéig és t

1939. nov. 17.-én kilőtt fasiszta puiskagoiyótól, vére pirosra festette az általa annyija szeretett szülőföldet, de neve azóta egy egész nép és az egész szabauságszereto világ szimbólumává lett, amely világosan bizonyltja, hogy sokkal érdemesebb harcolni, vagy akár meg is halni, mint megszégyenítve, lelki, szellemi prostituaitságoan leélni egy egész .életet, amelyben nincs egyéni vélemény, amelyben nincsen semmiféle szabadság, csak a bóiiogatásé, a talpnyalásé. Opl'etal, aki 1945. in memóriám tiszteletből, teljesen megérdemelte megkap az orvosdoktori, a MUDr. cimet, amelyről szülőháza szobájának falán egy díszoklevél tanúskodik, még ma, egy negyedszázaddal hősies halála után, a szabadságért való értelmes harc képviselője, akár csak azok a vietnami hősök, akik annak idején az embertelenség I ellen benzinnel leöntve magu| kát élő fáklyaként égtek el tün! tetve, protestálva mindenféle j tirannia és szolgaság eben. Op- i letal, aki egy szegényparaszt nyolc gyermekének legfiatalabbikja volt és aki középiskolai és főiskolai tanulmányait mér| hetetlen nélkülözések, rongyo! sau és éhesen folytatta, az erős akarat szimbólumává, az emberi akarás szentjévé is avathatnánk, ha ez manapság divatban

■ lenne minálunk. Életrajzírói , megemlítik, hogy a Litovel mel- i -ietti Lhotábói sokszor esőben

és hóban tette meg naponta 1 rongyokba bugyolált lábakkal,

I éhségtől korgó gyomorral a tiz| kilométeres utat a gimnáziium- i ba és mégis minden nehézség i ellenére jó tanuló tudott lenni, aki igazán a saját tehetségének köszönhette csak, hogy bekerült a prágai Károly egyetemre. Hálka félle diákotthonban ~itt megtalálta második otthonát és habár itt is volt része bőven különféle nélkülözésekiben, sokat gondolkodott azon, hogy minnél jobban fog tanulni és minden áron jó sebész lesz, I hogy segíthessen az olyan szegényeken, mint amelyek közül ! ő maga is származott. ‘Sokat

■ gondolkodott a társadalmi igazságtalanságokon és azon törte a fejét, haladó diáktársaival, hogy hogyan is lehetne majd valamikor ezen változtatni és legalább a legszükségesebb orvosi segítséget mindenki számára ingyenesen elérhetővé tenni. Amilyen erős akaratú volt bizonyára el is érte volna célját és meg; vagyok róla erősen győződve, hiogy jó orvos és ezen belül kiváló sebész lett volna belőle. Sajnosi álmainak és értékes életének veget vetett egy ellenséges hideg golyó. Ezzel azonban még több, még nagy óbb lett Opletal János, az

JUHÁSZ JÓZSEF:

Eleijei a kórházból

emberiesség, a humanizmus szimbóluma, amoi,. űrökké világit ebben ez embers égtelenséggel teli világban.

S diktatúra sajnos nemcsak a múlt bozralmai közé tartozik, nemcsak a történelemkönyvek egyre jobban sárguló lapjai tanúskodnak az eiőszakos ág iborzalimairól, amikor a 'Teremtés koronája minden vadállatnál kegyetlenebből gyilkolja, pusztítja és meggyalázza embertársait és sái'batipor minden szép és magasztos ideált, mint a szeretet, tolerancia, szabadság,, segitőkészség becsületesség és a demokráciának bármiféle megnyilvánulása. Gondoljunk csak a nemrég véget éi/t vietnami háborúra, az Afrikában düló harcokra a gyarmatosítók és az elnyomott népek között, le az önállósult államok belső törzsi viszályaira, az etiópiai vérengzésekre, ahol megdőlt nemrég még az öröknek hirdetett “Császárok császárának” a trónja1 is. Gondoljunk a faji zavargjásDkra a Délaf rikai köztársaságban Rihodéziában, az E- gyesült Államokban, az indiántörzsek irtására némely délamerikai államban, vagy a politikai bosszúakciókra Chilében, az Irországri, Argentina-i, Boiivia-i vérengzésekre, stb. és akkor rájövünk arra, hogy még ma is dúl világszerte a gyilkolás, az erőszakosság és: még ma is vannak mindenfelé Oplptalok, Ohe Gevarák, vagy akárhogy is hívják őket, akik mind arra kell, hogy figyelmeztessenek bennünket, hogy a világ legnagyobb hiánycikke a Szeletet, a Megértés, a Tolerane a. Nem erről tanúskodnak a terrorizmus mindmegannyi megnyilvánulásai, a repülőgéprablások, az ártatlan iskolások el len való véres támadások, az ártatlan túszok meggyilkolás.t, az állandó fegyverkezési verseny, a börtönök különféle beállítottságú politikai rabokkal való telítettsége, a növekvő gangszterizmus és a bűnözés világraszóló diadalútja.

Gondoljunk Jan Opletah a, hajtsuk meg szent emléke e lőtt fejünket és fogjunk végre valahára össze nemzetiségi, vallási és ideológiai, vagy (politikai különbség nélkül, hogy a világot ne az erőszak, hanem a megértés lés boldogság jellemezze, ahol egyre töóo lesz a mosoly, a nevetés, mint a könny és szomorúság!

MUDr. Juhász István, 07643, Tiszacsernő.

1 Az elmúlt héten sé jvunké ttel a Central Kórházban feküdtem, melynek építkezési költségéhez — sok-sokezer jószívű adakozóval együtt —, magam is hozzájárultam. Noha ezt nem írták érkezéskor a fejlapomra, mégis fel-feibuggyant 1 a jő érzés bennem az egy heti ! gondos ápolási közben. E.:ső emlékem Grando József, hervát származású ágyszomszédom cibáita elő, oly hálásan 'beszélt az áldozatvállalás tapintható bizonyítékáról, erről a .Sherbourne utcai 180 ágyas patyolattiszta kórházról.

— Az érdem nem kizárólag a miénk, — hárítottam el szomszédom elismerő szavait. — Mi magyarok annyiban tettünk többet más nemzetiségüeknél, hogy a kezdeményezésben, ac adakozásban fejhosszal talán | előbb jártunk. Tudvalévőén a gyűjtőakcióban több náció — köztük ‘honátok, szerbek, bos- 1 nyák ok — is bekapcsolódtak. Most néhány év után csillogó szemmel láthatjuk, hogy az eredmóny nem hagyott cserbe bennünket.

Egy kicsike folt, egy pindurka mulasztás mégis észlelhető e nagyszerűen működő intézmény körül. Az a folt, az a valami pedig az, bogy a nagy közönség úgyszólván semmit, vagy csak igen keveset tud a 6 emeletes épületben folyó sikerekről, a felgyógyultam hazaindulók boldog mosolyáról’. Ebben a mulasztásban csaknem valamennyi ethnic sajtó ludas. (Tudomásom szerint minden jelentősebb nemzetiségi csoport nafc van 1-2 újságja A kapzsi kiadók viszont a jövedelmezőbb hirdetések mellett nem aknázták ki az összefogásnak e soha ! vissza nem térő lehetőségét. A csorbát én azzal szépitgetem, hogy a kiemelkedő adatok közzül közkinicsé teszek párat.

A kórház öt műtőjében évenként .nyolcezernél többi operációt végeznek, ötvenöt-ihatvan kívánó képesítésű orvos adja tudása legjavát, hogy a 350 fős

ápoló — és egyéb személyzettel

karöltve, évente 10-12,000 beteg nyerje vissza egészségét s az élet különböző posztjain fo.y tassa félbehagyott munkáját.

Az említett statisztika ellenére sem merném felmérni, vajon bányán ismerik pontosan,, hogyan lett dr. Rékai Pál és dr. Rékai János főorvosok egykori szikrájából ekkora láng, melynek melegét már határokon túl is számon tartják, egyedül mi magyarok vagyunk iránta közömbösek. Tudom pedig, hogy senki sem .minősítené hiúságinak, öntömjénezésnek, ha viharos éie tünknek e demostriativintézményéről gyakrabban (hallanánk. Fajtánk számára az többet jelentene, mint a fekiigitott hollywoodi pletykák rendszeres szellőztetése. De azon sem háborodna fel talán senki, ha az esetenként megfújt postaküit akkor is megszólalna, amikor dr. Nagy Zoltán, vagy más magyar orvos, olyan műtétet hajt végre sikerrel, amely szakkörökben ma is tapogatózás, bizonytalanság tárgya. A politikai bűvészkedés helyett is szívesen olvasnánk egy-egy magyar család erőfeszitéseiii ől, az eleven emberről — született jó és rossz tulajdonságával együitt.

E téren, nem is annyira az alkotókban, mint inkább a kivitelezésben, az olvasók elszige telő közömbösségében tornyosodik a ibaj. A viszont nemzeti öntudatunk szempontjából roppant veszélyes^ mert előbbutób'b a végelgyengüléshez vezet. Az érzelmi és gondolati határok egyre jobban elmosódnak, a vissza'kanyarodás talán már lehetetlen. Tespedtségünkre el- S kelne nagyon egy sikeres miitét, egy kiadós vérátömlesztés,

; különben az idegen nyelvtenger hullámai1 a mi fejünk felett ‘ is esszecsápodnak.

felidézni egy amerikaHorosz aloniparbaj veszélyét.

Ez az, amivel Izráel zsarolhatja Washingtont.

Hogy ilyen fenyegetés menynyire a szügyin találná Amerikát, annak jellemzésére Frey a

következőiket hozta fel:

— A második világháború után Amerika és Angira legföljebb védekezett, de sehol sem szorította vissza szovjetet — égy pont kivételével. Ez az egyetden hely pedig, ahol 'Sztálint hátrálásra kényszeri-tették, a Köziépkeleten volt, éspedig Peiizsiáoan 1946-han. Mert ha I az oroszok az Azerbajdzsán nevű eszak-perzsiai tartományban maradhattak volna, ez megnyitotta volna előttük az uta„ a Perzsa-öböl felé. A Középkelet azonban egyike annak a né- i hány pontnak, ahol még egy pacifizmusban tetszelgő Amerika sem futamodhatik meg nyilt orosz katonai beavatkozás elől.

Katonai szakértők szer.nt agy újabb Palesztinái háború két-háu|om hétig, tartana s Izráel annyi fegyverrel, municiópal iés pót-alkatrésszel rendelkezik, hogy az idén amerikai szállítm ány ok nélkül is meg tudna nyerni egy háborút.

Az arabok azonban akárhány háborúban maiadnak alul, még mindig 130 millió marad belőlük s rövid idő kérdése, hogy technológiában utolérjék Izraelt. Ennek az időnek az elmúltával pedig Izráel megint ki lesz szolgáltatva Amerikának. Annak azt Amerikának, amely csak úgy képes védekezni az orosz terjeszkedés ellen, ha az

arabokat távoltartja a Sapvjetúmiótól. Vagyis Izráel léte, csak úgy mint az araboknak a Nyugatim z való viszonya Amerikától függ, az amerikaiak (politikai bölcseaégétől.

A kérdés tehát végső soron arra redukálódik, hogy mennyire lehet megbízni ebben a holes eség’ben.

Ha arra gondolunk — mondotta az előadó — hogy Amerikában találták fel az egyoldalú détente-ot ési hogy tetejében ezt egy antikommunistának hirdetett elnök találta fel, nem sok jót várhatunk az amerikai politikusok jellemszilárdságatól és judieiumától. Ha pedig ászt is száinbavesszük, hogy Vietnamban mind a két nagy párt ás egymásután három elnök tiz éven át mind katonai, mind diplomáciai téren 'hibát hibákra halmozott s milyen szomorú látványát nyújtották a kapkodásnak és a demagógia előtti meghuinyászkodásnak, akk^. nehéz remélni, hogy Washington sokkal okosabban fog viselkedni a Középkeleten, mint viselkedett Vietnamban.

Papírforma szerint tehát valószínű, hogy nem megoldás, hanem rákos képződmény felé haladunk. 'Szerencsére — mondotta (befejezésül Frey — az Úristen nem a papírforma szerint igazodik.

A vitában a következők vettek részt: Czikánn-Zichy (Móric, dr. Domony Péter, Gellért An dor, Páthy László, dr Sipos Lajos, <lr:. Szilvássy ívűn, Telegdy György, Tokay János, Vezsenyi Pál és Viczián Béla.

A MAGYARSÁG VONZÓEREJE

Vilaesl a new-yorki Magyar Házban

Believeit. Cancer can be beaten.

For further information, I contact your local Cancer Unit. I CANADIAN CANCER SOCIETY i.

(Folytatás)

I Az amerikai-arab viszony I rendezését ési Izráel fennállását csak két esetben lehetne öszj szeegyeztetni. Vagy úgy, hogy atz arabok, .mint távoli célt is feladnák az izráeli állam fel számolására irányuló törekvésüket. Vagy pedig, ha Izráel megbízhatnék az amerikai kormány adott szavában.

Az előbbi, már mint hogy az arabok végleg belenyugodjanak Izráel létezésébe, épp oly valószínűtlen, mint amilyen meggondolatlanság. lenne az izr. áeliek részéről Washington Ígéretére hagyatkozni.

Ilyesmire csak az kényszerithetné rá Izráelt, ha — úgy, mint 1973 októberében tette —

Kissinger megint azzal zsarolná az izráeli kormányt, hogy ha nem hozza meg a Washingtontól kívánt engedményeket, akkor Amerika teljes pénzügyi és katonai bojkottal harcképtelenné teszi Izráelt.

Az is lehet azonban, hogy újabb amerikai erőszakra Izráel végső eszközökkel válaszolna. Mégpedig azzal a fenyegetéssel, hogy ha a visszaadandó területek ellenében Izráel nem kapna nyugalmat ígérő politikai engedményt, akkor például Damasz elpusztításával Moszkvát ejtőernyős csapatoknak Szíriában való bevetésére kényszerítené. És mivel ez valószínűleg amerikai közbelépést provokálna, Izráelnek ma módjában, áll

410

A History of Hungary

The Last Twenty Years

411

cent (all South Slavs 33 per cent) in Voivodina, also known as Bácska and Banate.

Magyars formed about one-third of the population in t.ich territory detached. More than one million of them were t ansferred to Czechoslovakia, 1,700,000 were placed under Rumanian domination, about half a million were shifted to Yugoslavia and 24,000 to Austria. The number of Magyars detached from the mother country was almost one-third of the whole Magyar people. This proportion made the above figures even more pronounced. As a comparison, wc may note here that in prc-War historic Hungary the 1910 census showed out of 18,264,533 inhabitants (Croatia and Slavonia excluded) 54 per cent Magyars, 16.1 per cent Rumanians, 10.7 Slovaks, 10.4 Germans, 3.6 South Slavs, 2.5 Ruthcnes and 2.2 others, based on their mother-tonguc. It is to be stated that from the viewpoint of the proportion of nationalities no substantial improvement was achieved through the change.

In the place of one state, containing different nationalities, the Peace Treaty created three new, artificial nationality states. For the sake of this, it ruined the economic unity of the Carpathian Basin. Not evim mentioning here the usual Hungarian arguments, as that the nationalities were comparatively recent immigrants, the question nevertheless crops up unintentionally as to what purpose was served by such a catastrophic upheaval.

Creators of the Treaty were led by the unspoken belief that the Hungarians were “born oppressors’ ,

who always mistreated the nationalities, while the Czechs, Rumanians and Serbs would represent humanity and democracy, an idealistic and decent rule. They believed that the Czechs intended “to make of the Czccho-Slovak republic a sort of Switzerland” to use the catching phrase of Benes, and that the former “oppressed”, in running the show, would in their turn heartily respect the rights of others. It was assumed by the Allied Powers that so far as possible all non-Magyar peoples should be “freed” from Magyar rule. The suggestion that the nationalities to be transferred may be partly pro-Hungarian was never seriously entertained. “It was supposed that the neutral or third-party minorities”—such as the Zipser-Gcrmans in the north, the Saxons in Transylvania and the Shwabians in Southern Hungary—should also be reckoned in the non-Hungarian camp. “Thus in the Voivodina, for example, the Germans were added to the Serbs and it was found that the Magyars were in the minority, whereas if the Germans had been added to the Magyars, it would have been the Serbs whose claims might have appeared thin”. The Allies were misled into believing that Hungarian administration was “bad” in its very nature from the beginning, while the future rule of the Succession States would, naturally, be “good”. It was certainly regarded as good also because the Allied Powers obliged the Succession States to sign agreements for the “protection of minority rights”.

However, those acquainted with the nature and development of nationalistic movements, as related to

(Folytatás a 2. oldalról)

nyilvánult meg Heltai Gáspárnál is, aki mint erdélyi szász szülők gyermeke először a Casper Melth névre hallgatott!. De ugorjunk át háromszáz évet és nézzünk körül múlt századbeli irodalmunk berkeiben, Vörösmarty és Bajza hires triászán an harmadik tagját, Toldyt eredetileg iSchedel Ferencnek hivták. Ennek, ellenére, — úgy látszik

— már annyi magyar vér csörgedezett ebben, hogy Toldy továbbá Hunfalvy Pál és Mátray Gábor koponyáját egy világlhiiü német orvos a legjellegzetesebb magyar koponyának minősítette. Nagyot nézett, amikor utólag megtudta, hogy az elsőt Sichedel-nek, a másodikat Hunsdorfer-nek, a harmadikat pedig Rothkopf-nak hivták régebben. A magyar nyelv hírhedt nyesegetője, “Helmeczi, ki a szókat elmetszi”, szintén ide

, sorolható. Herman Ottó kiváló ■ ornitíhológusuriik, 'csak egyetlen N-betü elhagyásával kurtította I német nevét, viszont Henszlj mann Ire régész mindkettőt I megtartotta. Ettől eltekintve,

! a magyarság elszánt néimetí nyelvű védelmezője volt. Érde- I mes ‘megemlíteni Rákosi (ax- 1 előtt Kremsner) Jenő írót és laptulajdomost is. — A liberális ifjúság egyik vezetője, Irányi Dániel a Halbschnih nevet örökölte apjától. A vidám, de hanyag Tfhallóczy Lajos — amikor bécsi békebeli fogadtatás alkalmával figyelmeztették nem éppen étiké ttszerü öltözékére

— azzal vágott vissza, hogy “jó ez a nimetnek”. Bezzeg őt magát egykor Strommer néven vezették ibe az anyakönyvbe.

Az önkéntes beolvadás kevésbbé ismert, de a dolgozó kisemberek tízezreinél szinte átlagos keresztmetszetnek tekinthető a komáromi Nem bran dicsalád példája. Amibár, mint Németországból érkezett sván telepedett le Korná; ómban, mégis Jókai szülővárosának csodálatos magyar légköre olyan hatással volt Nembrandt Ferenc szappanfőzőre, hogy magyaros öltözetet viselt etgész életében, csak magyarul beszélt és gyermekeit is példás magyar nevelésben részesítette. Klapka hadseregében a Habsburg elnyomók ellen küzdött. Lánya aztán a magyarul alig tudó Lehár karmester felesége, illetve a hires Lehár Ferenc zeneszerző anyja lett. Megjegyzendő, hogy a hagyományos magyar varázs hatásaként irta nevének Á-betüijét ékezettel az egykori komáromi katona-karmester.

A kisebbségek elnyomásáról terjesztett alaptalan vádak tarthatatlanságát nemcsak a tények tömkelegé,, (hanem a magyar lelkiség is igazolja: Sokat adtunk azoknak is, akik meg nem éredemelték. 'Sajnos, túl jók és túl becsületesek voltunk. Ez okozta vesztünket. Hiszen Móricz Zsigmond szerint a jóság a magyar ember legnagyobb betegsége . . . Itt a végső ideje, 'hogy ezt a jóságot elsősorban magyartestvéreink felé éreztessük és gyakoroljuk. Ne feledjük dr. Liptay Lajos egykori felsőházi tag ma is érvényes intelmeit: “A mi kötelességünk a magyarok megmentéséért dolgozni, éljenek a trianoni határokon belül, Erdélyben, a Felvidéken, vagy a Délvidéken igen — valamennyiért, mert valamennyien halálos veszedelemben vannak, valameny nyit meg akarja semmisíteni a szláv nyomás.”

Dabas R. dr.

HALLGASSA!

Az ONTARIÓI MAGYAROK legkedveltebb tar almas Magyar Rádióműsorát:

ONTARIO MAGYAR HANGJÁT

Ezúton értesítem Rádiónk tisztelt hallgatóit, bogy adásaink ó,ta ideje és adásaink napja a> tél! műsoridényre való tekintette] megváltozott. — OKTÓBER hó 27-től. egy órás szórakoztató műsorunkat m nd n szombaton este 10.C0-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetköz, Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszá 1.

HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT.

Rádió Stúdiónk felelős vezetője és müsorszer kész lője a clevelandi WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta közkedvelt kanadai munkatársa,

MÁRF1 M. LORANT. Ries.: 3G2-5136

Hallgassa Ontario Magyar Hangját

HIRDETÉSEK ÉS ÜZENETEK FELVÉTELE:

Pb.: 362-5136.

Hungarian Radio Ontario Magyar Hangja

Márfi M. Lóránt