Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-14 / 11. szám

8

Winnipeg, Man. 1975. mánc. 14.

Ezernyi résztvevő mutatja be a jubileumi cserkészek munkáit

(A Magyar Cserkész Szövetség sajtótájékoztatója.) — A magyar cserkészet 30 éves külföldi működésével kapcsolatos nagytábowa töibb, mint 1000 résztvevőt várnak a szabad világ minden tájékáról Ugyanakkor a rendezőik versenyre hívnak valamennyi magyar cserkészt 10 és 20 év között, akár* részttudnak venni ezen a rendkívüli ifjúsági találkozón, akár nem. Ezért 'három 'korosztályban gyakorlati és elméleti pályázatot hirdet a központ. Mindkét tétel beküldése után a legjobb pályázatokat pénzjutalomban, vagy oklevéllel jutalmazzák, ezenkívül jubileumi kiállításon mutatják 'be a jubileumi táborion.

A 10-14 éves kororsztály népi jellegű kézügyességi tárgyak ! kai (faragott bot, fáké;,eg do- I boz, hímzett kendő), vagy a Kárpátmedence hegy- és vízrajzi térképével (50x75 cm. kartonlapon) szerepelhet. Elméleti közreműködését valamely csenbésztörvény magyarázata, vagy ^miként segíthetem szüléimét?” kérdés megválaszolása alkothatja, 500 szó terjedelemben.

A 14-17 évesek kopjafával (50 cm.), viráglétrával, ivó csónakkal, karcolt sótartóval, bőr késtokkal, hímzett köténnyel, vagy 70x100 lem. karto.nűapon a magyar népi tájegységek illusztrált térképével vehetnek részt a pályázaton. 750 szavas elméleti pályázatuk fejtse ki, mit köszönhetnek a cserkészmozgalomba való bekapcsolódásuknak, vagy hogyan “segít,

ahol tud” a magyar cserkész a mai gyors, tülekedő életben.

A 17-20 évesektől már fejlettebb népművészeti teljesítményt, “spanyclozott” tükröst, vagy borotvatartót, gyertyatartót, 180 cm.-es “tábori” kopjafát, ka/.ikiásostort, hímzett párnát, vagy aiépi építkezés legalább 25 cm. alapméretü modelljét várnak. Feladat lehet továbbá két 50x75 cm. karton-lapon a magyar történelem szemléltető táblázatának felrajzolása, vagy 16-20 cserkész-témájú fénykép 35x50 cm. kartonlapokon. Cserkészvonatkiozásu filmfelvételeket a táborban levetítik és beküldőik külön jutalomban) uészesü-inek. E csoport elméleti dolgozata legyen 1000 szó terjedelmű: a szabadság,

mint jogosultság és felelősség együttes függvényét taglalja, Nemkülönben kitérhet arra, lehetséges-e magyar cserkészt,

emigráns magyar jövő, anyanyelvűnk ápolása nélkül.

Alsó korhatárnak a betöltött életkor számit. A pályázatok beküldésének határideje: 1975. juüus 1., a Magyar Cserkész Szövetség Központja ejmén, P.O. Box 68, Garfield, N.J. 07026, U.S.A. A pályázók pénz és könyvjutalomban részesülnek.

Jugoszlávia — A hadsereg lesz-e Tito örököse?

(Folytatás az első oldalról.)

ragad magáihoz egy-egy kulcspozíciót. így pl. legutóbb a jugoszláv légitársaság vezetését. A hadsereg a jugoszláv állam egyedüli semleges hatalmi tényezője, mely az összes, népi erőket egyesíti magában. Nem ez lesz-e holnap a hatalom birtokosa? A hadsereg ugyanis máris a helyzet döntőbirája. Tito legutóbb felvilágosítást intézett a hadseregen belüli pártszervezethez. E felhívás talán már a hatalom utódlásának e- Lőjele ...

ÁRGUS — Párizs.

vános hangversenyt ez új hang- , veanber 14). A hangszer fiiunkisízerrel az 'oipatijai (Abbázia) j sérő zene felvételére is, alkalnemaetközi zenekari hangver- , más. (Magyar Szó, 1974. 11. seny keretében tartja (1974 no- 10.)

MAGíAR EVEIRtüEá

Új hidak a Délvidéken

(Folytatás az 5. oldalról)

E három hid mellett egy negyedik híd építése is folyamatban van, mely Kevevár (Kovin) és Szendrő (Smedarovo) közt a Temesközt és a szerbiai iMorava völgyiét van hivatva öszszekötni. E hídnak a gazdasági szempontokon túl elsősorban politikai fontossága van, a Temesközt minél szorosabban Szerbiához kapcsolni. (Der Donauisóhvvabe, 1974. 9. 8.)

Szerb műemlékvédelmi szimpózium Újvidéken

A karlócai pravoszláv székesegyház s a suseki szerb templom ikonjainak /restaurálása beÓHAZÁBA SEGÉLYT

az 1K.KA utján

A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBÍZHATÓBB AN A

KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA

(210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6)

TOVÁBBÍTJA SZERETTEINEK

Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1.— és $25-tol felfelé $1.§D az IK.KA kezelési költsége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő.

fejeztével! a Vajdasági Műemlékvédelmi Intézet 1974 november 5.-én, az újvidéki Srpska Matica dísztermében szimpóziumot tartott a délvidéki és sze- I rémségi szerb műalkotásokról. A helybeli és belgrádi szerb előadók a karlócai székesegyház építészetéről és műemlékeiről, a suiseki ikonok festőiről, az ikonkeretek fafaragó művészetéről, Paja Jovantovics festőről tartottak előadást. (Magyar Szó, 1974. 11. 7.)

UJ HANGSZER - CiíRAFON

Király Ernő, a délvidléki népdlalgyüjtő, a csantavéri citerazenekar megszervezője, Citeraisikola c. tankönyv szerzője több citera egybeépítésével s mikrofonok beiktatásával, egy új hangszert szerkesztett, mely a maga összetett hangjával s ihanigszinezetével, egy zenekari [ előadás hatását kelti. Első nyil(Folytatás az első oldalról)

háborút követő évtizedekben állandóan folyt és ezek a munkák óriási eredménnyel végződtek. A leletek a valóságos helyzettől adnak felvilágosítást. Sókat tudunk meg a szkítákról, akik a Turáni síkságon elterülő tavak mentén éltek és nevük szigeti név volt azon okból, hogy a tavak szigetein építették fel hajlékaikat családjaik számára. Mai nevük a görögöktől, származik, akik azt S K T a betűkkel Írták, igy fogta, fel fülük a szkita beszédet, amikor azok szigetit mondtak. A turki név is üyen eredetű, akik mint ázsiai nomiád népek, folyók, tavak közelébe telepedtek le, legtöbbjük a Meotiszi-tó, Kaspi-tó, Aral-tó mellé és attól kezdve a Turki nevet használták, amely azt is jelenti, hogy: Tó-urak. Tehát ezek szerint á török szó nem nemzeti, vagy nyelvi meghatározás, hanem telephelyen élést jelent. A helyük ott volt ahonnan a szkiták nyugatra vonultak és a Kaukázus-Fekete-tenger fölötti térségbe költöztök), ahol őket Herodotos is meglátogatta s akik onnan aztán a Kárpátokon túl annak medencéjébe is eljutottak. Ottlétüket a feltáitt sírok leletei világosan igazolják. A magyar régészek 1939-ig nyolcvanöt nagyobb szkita temetkezési helyet tártak fel. Ezek között két fejedelmi sírban aranyszarvas szobrát találták, ami arra mutat, hogy uralkodóik hazánkban laktak, így székhelyükről kormányozták a Kárpátokon túli törzseket is. A török névvel nevezett népek tehát későbbi jövevények: a ‘htunoík már a magyarországi tájakat uralták, amikor a törököknek Európában még nyomuk sem volt. A nyelvük agglutináló nyelv. Rokonság csak ez alapon áll fenn velük ,s a szavakat, amiket tévesen magyarba került török szavaknak mondanak, helytelen meghatározás és téves elmélet, mert a török nyelvű népek még nem is léteztek a történelem színpadán, amikor a rnagyarság már. évezredes múltra tekintett vissza. Tehát azok a bizonyos “török szavak”, am k a mieink s ők is használnak, nem tőlük való, hanem ellenkezőleg mi tőlünk került hozzájuk. Állami fennállásuk a kisázsiai térségben a Kr. u. 600 körüli időben kezdődött, ahol ugyanis magyar nyelvű népek éltek előttük, akik kánaáni léis, sziriai területről odavándorolt őslakók voltak s igy tőlük vették át a magyar szavakat. Különben ezt már a turkesztáni és a turáni síkságion is megtették, ahol nevüket kapták, amikor is az ott levő maradék magyar nyelvű népet felszívták és azoknak kultúráját is átvették. Magyarázatul szolgál ez arra is, hogy a bizánci udvarban úgy tartották, hogy a magyarok törökül is neszéinek, de miért beszéltek Mert a magyarok szolgálatába állott turki elemek megkedvelték a magyar emberek tulajdonságát, 'életszeméletét és keresték az alkalmat, hogy náluk szolgáljanak, mint harcosok. Egynéhány ilyen turki ember elkeveredhetett a magyar inonfoglálók között is.

Hazai könyvekben, amik 1945 előtt jelentek meg, tököknek elnevezett “kölcsön szó” számtalan fordul elő. Néhányat ezekből szemléltetésből közlök : Sólyom, ölyv, turul, tore utál, bese madárnevek, továbbá: bárány, vezér és előre szavaink. Egyúttal a szláv szavaknak tartottak közül ezeket: ablak, kemény, kemence, gerenda, pitvar, udvar, nádor, kalapács, zabola, küszöb, tető, lak, stb., stib. Ezek mind az élő magyar nyelv szavai, mint ahogyan azokat az ősök Szumenban és Egyiptomban is beszélték, minden európai és közel-keleti nyelvet sok ezer évvel megelőzve. Ezektől eltekintve az is megtörtént már, hogy nemcsak a magyarokról állították, hogy finnugor, török keverék nép, hanem azt is hirdették, hogy a hunok is török eredetűek. Nagyon könnyen mentek ezek az i eredeti meghatározások bele a köztudatba, mert mi sem volt könnyebb, nünt valamit kitalálni és könyvbe kiadni. Azonkívül rokonságnak, vagy szoros kapcsolatnak, hogy lehetett alapja, amikor a tötök unalom oly kíméletlen következetességgel .bánt el a magyarsággal, azután, hogy a mohácsi tragédia után az ország nagy részét meghódította. A 150 éves uralmuik alatt annyira lefogott a magyarság, hogy ezt a nagy veszteséget 1914-ig, tehát 400 év alatt sem tudtuk behozni, pótolni nemzeti állagunkat illetőleg. Történeti könyveink elmondják a kegyetlen népirtást. A lakatlanná lett dunántúli megyékbe, a Bánátiba, Bácskába, idegen népeket telepítettek, ugyanú'gy Erdélybe és az erdélypasztor József

AZ ATYAFIAK.

dien, félénken összehúzta az ölében, a teste meghajolt s maga elé susogta:

— Senkinek sem lehet kellemes, ha tudja . . . ha tudja, hogy egy más nő az ura előtt . .. hogy leveti* 1 a ruháit és . ..

■Csoifclánez hirtelen odalendült Sárikához. Forrón átkarolta.

— Hát ezért sírtál?

Sárika összetoúyódott a Csobáncz karjában, mint egy kk

madár.

— Ezért . ..

Csobáncz az asszony fejéhez nyomta a fejét s gyengéd hangion tolúgta a füléibe:

— Majd megszokod. Másiként nem llelhet, kicsikém. Hát nem bízol bennem?

A nedves pinák felemelkedtek s. az asszony szemesugvra ráaranyllott a férfi arcára.

•— Bizom benned, meat . .. mert különben nem is lennék itt. Irma néni el is' akart magával vinni.

— Ó! — kiáltotta Csobáncz. — A világ végéről is visszahoztalak volna én!

Sárika beilesimult a Csobáncz karjaiba:

Binom benned, — susogta, — és mégis, fáj.

Hirtelen fölnézett a Csobáncz arcába.

— Szép?

Csobáncz mjyugodtabban, ébredő kedvvel folytatta:

— Minket nem annyira az arc érdekel. Ritka eset, hogy egy-egy modell az arcával is ki tudja fejezni, amit akarunk. Mi inkább a test, a mozdulatok, az izmok játékának finomságáit keressük.

Sárika kérdőn emelte fel tekintetét Csobánczra, aki a kanjaiban! tartotta:

— És. tetszett neked ez a ... mi is a neve?

Csobáncz nevetett.

— Kató! •— Aztán vidáman mondta:

— Igen. Tetszett. Leszerződtettem.

Az asszony karja hirtelen felnyúlt a férfi feje fölé s átkarolta a nyakán. Égő pírral az arcán kérdezte:

— És ... igazán szép az aktja?

— Kitűnő.

Az asszony még jobban hozzásimuuilt:

— És mond ... a ruhája ... A felső ruháját, a kabátkáját láttam, de a többi is rendes . . . Selyem a kombiné ja?

— 46 —

Hirtelen lehunyta a szemét s az ujjai a Csobáncz haját húzták. Csobáncz; hangosan felnevetett. A kiét kezébe kapta Sárika arcát, a szemébe nézett.

— Hát ezt osztóm! Becsületemre ezt nem láttam.

— Csodálatos., — susogta Sárika s az alig. meg,nyak szempillája résén nézett az urára. — ül. észrevettem volna. A j'egparányibb gombot, vagy szaiUagiot is.

VI.

Sárika megöntözte a világait, leeresztette! a villa deli oldalán a vászonredőnyökét. A nap már elvonult a keleti oldalról s a fény elömlött a Sashegy lejtőin, ahol! a boldogan összeU> ruló zöld lombok közül az árnyékban, megbújó kis. villák piros teteje virított ki. A Ménesi-útón autó zúgott el s a zöreje lassan halt el a hegyek között.

Sárika leült egy fonott székbe s gondolkodott. iMindeu kecses és» szép volt, ami körülvette, de még nem szokta meg. Otthon az ő eszméi és gondolatai uralkodtak s most már érezte, hogy új élete az alkalmazkodás ,s ez egy kicsit nyugtalanította.

Sokszor előfordult, hogy melegen, odaadással lendül,, a férjéhez, amikor ez a műtermet otthagyta. Még látta elrepülni a modellt, kackiási ruhájában, térden felüli szoknyájában, amint kipirult arccal futott le a hegyoldalion s ilyenkor a szive összeszoqult. Egyszer az a gondolata támadt, 'hogy hirtelen benyit a műterembe, amikor az ura a modellt mintázza, de ebbe a gondolatba belepirult.

Az .ura éppen csak hogy kicserélte: az agyagi,altos, gyűrött köpenyét igy tiszta vászonkabáttal, de mint a holdkóros, komor arccal; járt-kelt még jó darabig a lakásban. Sárika figyelte s: ez fájt neki. Nem látta meg, hogy amíg; benn dolgozott, a baját milyen gonddal hozta rendbe. Nem vette észre, hogy egy új, fehér háziruha van rajta s nem akadt össze a szeme az ő várakozó pillantásával. Tele volt még izgalommal, amit felvert a művészi küzdés láza. A tárgyak, a küzdő élet, a maga érzései, a csönd és nyugalom, a zene édessége, a végtelenségbe elszállotngó sok sépség, mely árad, él; és buzog örökké, mint a habzó borból a feltörő Iégbuiborékok, az emlékek, a szerelmes asszony ajkainak édes érintése, egy meleg kis kéz simogatása, a látható és érezhető élet, mind-mind elhalt, beleomlótt. abba a kínos és mámoritó révületbe, ami a művészt az alkotás bódult napjaiban

— 47 —

részi megyékbe, Biharba, Szilágyba, Szatmárba, ahol a lakosság a 17. századig mind magyar volt. Annyira gyötörték őket a megszállók, hogy elmenekültek, elhagyták húzókat földjüket, mert már nem' bírták a kegyetlen uralmat. Nem a múltak fellhánytorgatása kiván lenni ez a csöppnyi valóság, ide idézve, hanem az a világos meglátás, Ihogy a rokonnak tartott törökség, nehogy rokon módjára bánt a magyarral, hanem mint gyűlölt ellenséggel, ainikor fiaink sok ezt eit hurcolták el, hogy azokat saját céljaik ra használják fel. Még csak egy példa a sok közüli: Mária Terézia korában megtartott népszámlálás alkalmával Békés megyében csak HÉT embert találtak az öszeirók. Hová lett a Hetvenezer? Történelmünk lapjain álló sor-okban ott sár a magyar múltnak sók tragikus fordulata. Mindezek dacára nekünk sohasem kell most már a múltat fellíánytoiigatni, hanem az ami a múlté, az a tanulság jövőnhre. Még eddig nem tapasztalt történeti felfedezések most már világossá teszik előttünk, hogy a sokszor téves útra tévedt magyarság-eredet magyarázása és tanítása helyett itt állnak a kiderített valóságok, hogy minden európai népet megelőzve a mi magyar őseink Szuimén-országában és Egyiptomban a világ első kultúráját teremtettékmeg. Olyan ez, mint egy szellemi erővel teljes nemzeti feltámadás.

Bátran mondhatjuk, hirdethetjük mindenkor kelllő módon idegennek, legyen az baráti kapcsolat, vagy a hivatalosokkal való érmtlkezés. Kérdeznéd kedves olvasó, hogy ezekről a dolgokról bővebben és alaposabban, hogyan szegezhetnél ismereteket? Magyar tudósaink munkáiból: szumér vonalon:

Dr. Bobu la Ida: 1. a sumérmagyar rokonság kérdése, 2. Origin of the hungarian Nation című könyvekből. Az egyiptomi magyar eredetről: Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete c. könyveiből. A szerzők címeit a kanadai, vagy amerikai magyar lapoktól meg lelhet tudni. Magyar könyvesek is adnak felvilágosítást.

Visza térünk még szumér őseinkhez kiknek egyik nevezetes királya 'Gilgames volt, kiről írásos emlékek maradtak fenn s azok képirásos szövegeit olvasták le. Közöttük néhány így szól: “Magyarok ura képe ez”. Továbbá: “Ez már a karai (keraly)”. A harmadik képen hajónak a rajza is, látszik és ez a szöveg: “A hajó útja kedvező”. Hát nem érdekes ez a tiszta egyszerű magyar nyelvű emlék-részlet? Mintha csak ma mondanák azokat!

A kánaáni nép nyelvéről szólva megállapítást nyert, hogy magyar nyelvűek voltak, akik a kaukázusi Árpád-országi magyarok utódaiként birtokolták Kánaánt, Föníciát. Hozzájuk vándoroltak a Vörös-tenger melléki magyar nyelvű népek is. írásos, emlékeket fedeztek I fel róluk. Magyar 'helynevek,

! folyók, hegyek, személyek ne ' vei találhatók a Bibliában, amiket ott találtak a honfoglaló izraeliták. Néhányat mutatóban ezekről: Arad, Szalika, Atád. Balia, Bárót, Dárda, Érd. Gyarmat, Hadad, Haláp, Jutás. Kánya, Lajs, Makó, Marót, Nyárád. Őr, Pannon, Poson, Remete, Sámson. Seres, Szabad. Szemére, Tab, Tata, Uzoni, Zala, I Zsibó. Csak mutatóban állnak j ezek a magyar nevek, amelyeknek a magyarországi haeoamásai mind megvannak, de iemcsák ennyi, hanem ennél ötször annyi van még. Hát lehet «si ket nem észrevenni ée meglá:ni? Hogyan kerültek ezek a «evek a Kárpátmedencébe'? Úgy, hogy az őslakók Kánaánból idehozták magukkal- és a szülőföldjük nevét adták a magyarföld! telepeiknek is. Teljesen azonos módon, ahogy a Kanadába vándoa-olt magyarok Btezteiháza, Kaposvár, Otthon neveket adták új községeiknek.

E nevek közül érdemes megemlíteni a Ma rót h nevet, amit Árpáddal kapcsolatban is ©miit: O. R. Gurney, The Hittites c könyvében azzal a háborúval kapcsolatban, amit az egyiptomiak a Hiittákkai vívta á Kr. e. 1296-ban. Valahogy idekívánkozik az is, hogy a bihari fejedelem, (Mén-Marót nemzetiségét kiderítsük. A fejedelem kettős neve; Mén-Marót teljesen magyar név. Először is a Mén oievet az ókort magyar uralkodók mindegyike' viselte. A másodiknak eredete Visszanyúl ik a Kr. előtti évezredekbe, aimikor a kánaáni nép ott Marót nevével várost alapított. A Bible Dictionary ezt közli is, azzal, hogy a város a Jeruzsálemtől nyugatra eső hegyekben volt. A fent hivatkozott; magyar nevek egyike a Marót név is, helynévként került el a Kátpát-medencébe. Ha megtudtam volna szerezni Magyarország 1910-es helységnévtárát, akkor abból kivehettem volna a Marót neveket. Egyre azonban emlékszem s ez: Aranyos-Marót neve a Felvidéken. Ezt a nevet másnak, mint magyarnak senki sem mondhatja.

Az előbbiekben utaltam a hun-magyar kettős királyságra Egyiptomban. Ilyen kettős uralom Dél-Mezopotámia területén is fennállott, ahol a hun magyar testvériség valóság volt. A következő fennmaradt ősi szövegek a két testvérnép életéből való: “Ott, ahol a tó Hu, agarok Kaldéájába harap és agyagos, hamar agyagiba dug gabonát, háborúra. Hamart kél a mag, bearatta. Kis magyar király, a keleti, hálából belátta, aratóé immár e hon, kié joggal.”

(Folytatjuk)

APRÓHIRDETÉSE

Egy számában közlés ára $1.25, három számban $3.00 SZIGORÚAN BLŐRE FIZETENDŐ

AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK!

LEGÚJABB MAGYAR KÖNYVEK, újságok, hanglemezek. 8 Track Trpe’ . ajándéktárgyak, kézimunkák, kerámiák. importált tésztafélék, magvar paprika, Iháztartási cikkek, darálók, ménlegek, stb., állandóan kaphatók. IKKA küldemények Magyarországra.

I TUZEX Csehszlovákiába, lei Romá' niába küldését vá1 táljuk. Címünk'

I Hungárián & International Book I Store, 515 Sargent Ave., Winnipeg 2,

I Man., Canada. —

ELADÓ EGY PÉKÜZLET jutányos áron. Jó épület lakással, jó felszerelés nagyon jó üzleti körzetben, a műúton a tavakhoz. Et.niik lakosság csoportjában. A tulajdonos nyugdíjba akar menni. Keresse fel Érnie Kolesar-t. Olde Home Bakery. Beausejour. Man. Telefon: 1-268 1213. 11-3

M £ f, R E N f) E 1. ö -1 V

KANADAI MAGYAR UJSaG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112.

Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (kül jék t v b'i) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT.

Kanadai Magyar Újság ................... S

Képes Nagy Naptárunk ($2 01) . . S . . *

Sajtó Alap .............................................$ ■ ■ • ■ i

I

Összesen: $.

Név: ........................................................ ................................

Óim (utca, ház-szám, vagy Box):................... .......................

Város és tartomány:.............................................................'...........

A Kanadai Magyar Uj:ág »'öf^rtési di:a: agy évr $12 — félévre $6.50. Kanadán Vivül $13.—, félévre $7.—.