Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-28 / 9. szám
6 Winnipeg, MdI. 1975. febr. 28. ORVOSI TANÁCSADÓ El lehet tüntetni a szeplokei! A Ibőr színe attól függ, bogy mennyi benne a felgyülemlett barnás-fekete bőrfesték, az úgy (nevezett melanin, amely a bőr mélyebb részeiben. foglal helyet a speciális piganent-se jteikaen, az. úgynevezett melauiofcrc'kban. Az ultraibolya sugárzás hatására, a kvarcolásnál, vagy a napozásnál megszaporodnak a melanofóroíkban a pigmentszemcsék és ezárt a bőr megbámul, lesül, vagy leég. Tudjuk, hogy a sötéthajú és sötéteblá bőrű emberek sóikkal könnyebbe^ barmainak, le a napozásnál, mbit a vöröls, vagy világodbajú emlberek. A világos liaju egyének az ultraibolya sugarak hatására nem képesek a bőrükben egy összetett pigment réteget alkotni én ezeknél a szép lebarnulás, a kívánt bronz szín helyett csupán tarkább pettyek váltogatják egymást a teljesen világos alappal s így nem kívánatos szeplők keletkeznek. A szeplősség egy öröklött tulajdonság és nem lenet külső beavatkozással megváltoztatni. Ezekben az esetekben nem segít a napozás! krém, vagy olaj sem. A napozásnál használatos kozmetikai készítményeknek az a feladatúk, hogy megvédjék a bőrt az égéstől, de egyúttal nem gátolják meg ä sugárzás barnító hatását és ezért nem akadály ózhatják meg a szeplők keletkezését. A szeplőik (epth elides) különösen gyermekkorban jelentkeznek és a huszadik év elérése után rendszerint maguktól eltűnnek. Néha csak egy néhány jelentkezik a napozás alatt és ékkor nem okoznak nagyobb szépséghibákat és sokszor a fiatalság tünetiéinek veszik őket. Sokkal nagyobb gondot okoz az a szeplősség, amikor úgyszólván! az egész test felszíne el van velük boritva az egész éven át s a gyereket ezért puljikatojásnak, katicabogárnak, sbb. csúfolják. Az ilyen helyzet súlyos lelki zavarokat is előidézhet. Azokban az ebetekben, ahol csupán egy néhány szepl'őről van szó, nem csinálunk semmiféle gyógyászati, hámlasztó beavatkozást és türelmesen bevárjuk a pubertás utáni időszakot, amikor majd ezek maguktól eltűnnek. Néha !bizonyos hatást el tudunk KÖTELES M.6YÜLA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 érni a fehérítő kenőcsökkel, amelyek higanyt s hizmutot tartalmaznak. Sajnos, hatásuk csak addig van, aimig a kent bőrfeiüiet nincs napozásnak kitéve. E fehérítő kenőcsöket csakis orvosi előírásra lehet megkapni a patikában és legnagyobb hatást télen, vagy késő ősszel lehet velük elérni, amilkor már nem olyan erős a nap sugárzása. Rendszerint há! rom hété kezelés után eltűnnek j a szeplők. Nyáron nincs értelme a kúrának, mivel az erősebb sugárzás hatására úgyis megjelennek a szeplők. Nyáron a szeplős emberek legjobban teszik, ha miméi kevesebbet napoznak és ha kint járnak a nap fényben, akkor védjék arcukat kenőcsökkel, napolajjal, makeuip-pal. Ha nagy felszínen vannak a szeplők és súlyos szépséghibát jelentenek, például leányoknál, akkor sokszor hámilasztást alkalmazunk a kezelésnél. Ezzel a módszerrel teljesen és nyom 1 nélkül eltávolithatók a szeplők és nem is alakulnak ki újra, 1 ha nem visszük majd azután : sem túlzásba a napozást. Ez a j kezelési módszer eléggé igéj nyes és csakis speciálisan fel| szerelt kozmetikai intézetekben j végezhető. A hámlasztásra fe! nol és éther keveréket haszná! lünk. Legsikeresebb tavasszal I és ősszel alkalmazni e mód- 1 szert. E módszer csupán a 15 éven felüli, teljesen egészséges egyéneknél alkalmazható. A fent) említett keverékkel bekenik a 'bőrt, amelynek felső rétegéi feloldódnak s elhalnak,. A bőr alsó rétegei új rétegeik fejlesztésére vannak serkentve. — Vigyázni kell, hogy a maró folyadék ne sérthesse meg az alsóbb rétegeket, mivel ezzel egy életre szóló rútitás keletkezne, amit néha a plasztikai sebészet sem hozhat helyi e. (Néha a .hámlasztásra széndioxid iés acetom is használatos, de ez is csak intézetben vehető igénybe. Nehogy valakinek is eszébe jusson csak úgy a saját szakállára valami hámlasztáslhoz kezdeni! Vannak esetek, amikor széplőként nevezik a bőr különféle barnás, feketés pettyeit, pontjait, foltjait, mint például a pigmentes anyajegyek esetében. — Tudnunk kell azonban, hogy a Pigmentes, színes anyajegyek, naevusok nem szeplők, hanem veleszületett fejlődési eltérések, amelyet a korai gyermekkorban válnak jól láthatóvá, de néha már az újszülöttnél is megtalálhatók. Máskor azonban csak a későbbi időszakban jelentkeztek, főképpen a szervezet hormonális változásainak időszakaiban, mint például a pubertásban, a terhesség és a ’ szoptatás idején, vagy meg ké sőbben, a nemi élet iKáalvásánál, az úgynevezett klimaktiénumban, klimaxban. Az anyajegyek elkülönítése a szeplőktől nem nehéz, ha a foltos hely kiemelkedik a. környezetből. Ez csak az anyajegyeknéi van igy. Az anyajegyek színe és szánra egyáltalán nem függi össze az évszakokkal, míg a szeplők ősszel és tavasszal halványodnak és néha el is tűnnek, majd tavasszal és főiképpen nyáron újra megjelennek. Több egyénnél úgy a negyvenedik élet év körül az orron és a halántékon meg szoktak jelenni a szeplőkhöz 'hasonló foltocskák, amelyeket hyperpigmentatio senilis, vagy időskori túlfestettségnek nevezünk. Végezetül annyit, hogy a legjoiblb semmit sem csinálni, csak türelmesen várni, hogy a szeplők az évek elmúltával elmúljanak. Lehetőleg iné tegyük ki a szeplősségre hajlamos fiatalokat a napozás káros hatásainak. Abban az esetben, ha a szeplősség súlyos szépséghibát jelent, forduljunk képzett kozmetikushoz, aki ugyanúgy, mint a ibiőrszakoivoB, ellát bennünket kellő tanácsokkal és intézeti kezeléssel megszabad.t bennünket e szépséghibától anél'kül, hogy laikus módszerekkel bármiféle 'kórt okoznánk ekészségünkben. MUDr. Juhász István. SORSUNK (Folytatás a 3. oldalról) jük, hogy mielőbb megnyíljon a helybeli magyar iskola, mely megajándékozza fiainkat és leányainkat drága anyanyelvűnk minden kincsével!! E helyen 'kérem az illetékeseket, Dobós Lászlót, Tolvaj Bertalant és mindenkit, akinek ereje van segíteni, segítsenek tiszacsernői iskolánk létrehozásában, mert,_ ha nem sikerül ezt az iskolát létrehozni az idén, akkor ezzel az itteni magyar iskola sorsa örökre meg van pecsételve. — j I Ez nemesük 45 gyermek sorsát jelentheti, hanem csatavesztést az egész szlovákiai magyarság lxarcmezején is. Remélem, hogy soraim nem fognak kárlbaveszni úgy, mint1 a pusztába kiáltott szavak, — és szeptemberben örömimel jelenthetem majd, hogy nehéz volt ugyan a szülés, de végre mégis életképes gyermekünk született a helybeli magyar iskola, képében.” Sajnos, e cikkem is pusztába kiáltott szó maradt éa Tiszacsernőn nem sikerült megindítani a magyar iskolát még most sem. öt évvel a fenti cikk utá i. (Folytatjuk!) Ke várja /elhívásunkat— küldje be előfizetését honfitárs mtelöbb! Fránciaorcaigi zenei hírek A Végh-vonósné'gyes a Ka mara-ze|ne Baráti Köréneik (rendezésében a párizsi Madeleineszimházban adott hangversenyt. Műsoron Mozart, Kodály és Beethoven mrvsk szerepeltek. * * * Ligeti György, zeneszerző, a Musique en jeu c. időszaki lap egyik legutóbbi számában a Pierre Boulez francia karmester és zeneszerző “Troisiéme Sonata”-járó, irt méltató cikket. * * * Kőmives János irta a szövegét és a zenéjét annak a játéknak, amit a francia televízió most mutatott he “Nikita, az operaénekes kutya” címmel. Több kormányszinten támogatják a bevándorlókat (Folytatás a 3. oldalról.) az egész csoportot érintő gondokkal foglalkozzunk, hanem azon belül — személyi, egyéni problémák megoldásában is közreműködjünk.” Mr. Stoneman meg van győződve arról, bogy a kezdeményezés nemcsak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is jelentős. “Ha három kormányszinten folyik a munka, könynyebb elkerülni a kettőződést és megelőzni azt, hogy valamely területet az illetékesek elhanyagoljanak.” A központot eredetileg csak hat hónapra tervezték, kísérletképpen. De annyira bevált, hogy biztosra vehető további működtetése. FŐHADNAGY ÚR BENDEGÚZ —i Irta: v. NAGY LAJOS. _ Bendegúz főhadnagy úrnak semmiféle rokoni kapcsolata nem volt a magyar mondák Bendeguzálioz. Hogy miképpen ragadt rá ez a szokatlan név, arról soha nem nyilatkozott. — Feltehető, hogy születésekor valamelyik jókedvű atyjafia, aki a keresztelő előtti iszomozásnál kissé felöntött a garatra, találta ki, hogy az újszülöttet a köznapi Jóskák, Matyik, Misikák helyett Bendegúz névre keresztelje a fekete palástos kálomista pap. 1942 tavaszán, amikor a m. kir. 2. Honvéd Hadsereget, nemet kívánságra, mozgósították, hogy messze-messze Oroszországban, a Don mellett átvegye a “folyam megfigyelő” szol gálatot, a miskolci m.kir. 13. Dobó István honvéd gyalogezredet is hadilétszámra emelték, melyből kifolyólag behívták a tartalékos tiszteket, valamint a legénységi állományú “öreg csontokat” is! igy került századunkhoz Ben deguz főhadnagy úr! Utbaindulásunk előtti hetekben megmásztok úgy hasmánt a diósgyőri és a Szt. Anna temp lom mögötti hepehupás terepet. Pihenők alkalmával, amikor a többi tisztek körül állták magasabb parancsnokainkat, Bendegúz főhadnagy úr közénk ült az akkor még dercés -— április hó elején voltunk — fütorzsokra és vidám ajbauji tréfákkal derítette jókedvre az asszonyt és füstölt sódarokat sirató angyalbőr viselésétől elszokott öreg csatárokat. — Édesanyám 'katolikus volt és a római pápát tisztelte, mint Krisztus Urunk földi helytartóját — mondotta. — Édesatyám a “kálvinista Róma”, Debrecen felé fordulva énekelte örökszép zsoltárainkat. — Amikor HALLGASSA! Az ONTARIÓI MAGYAROK legkedveltebb tartalmas Magyar Rádióműsorát: ONTARIO MAGYAR HANGJÁT Ezúton értesítem Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy .adásaink óra ideje és adásaink napja, a> tél: műsoridény re való tekintettel megváltozott. — OKTÓBER hó 27-től, egy órás szórakoztató műsorunkat minden szombaton este 10.C0-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszán. HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉG! ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT. Rádró Stúdiónk felelős vezetője és miisorszerkesztője a clevelandi WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta közkedvelt kanadai munkatársa, Márki M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5136 Hallgassa Ontario Magyar Hangját HIRDETÉSEK és ÜZENETEK FELVÉTELE: Ph.: 362-5136. Hungarian Radio Ontario Magyar Hangja Márfi M. Lóránt megszülettem, egyezség, ide, — egyezség oda, — drága jó anyám katolikusnak akart kereszteltetni. Apám, ki rajongásig szerette jó édesanyámat, ihümmögött, berzenkedett, de 'végül is 'kötélnek állott és elvittek a katolikusok papjához. Amikor Pohánka sógor, aki egyúttal a keresztapa lett volna, megmondta a jó üreg plébánosnak, hogy Bendegúz: névvel Írjanak be az Anyakönyvbe, az tagadólag rázta a fejét, mondván, hogy ama bizonyos Bendegúz nevezeti! úriemher pogány volt, lovat áldozott és amikor a csatába lándzsanyéllel hátha verték, valami Hadúrhoz és nem a jó 'Istenhez fohászkodott. — Találjanak ki kendtek valami más nevet — mondta —, hiszen van annyi szent a Regélő Bácsi naptárjában, hogy magam sem tudom számontartani őket, — s a keresztelőre összegyülekezett társaságunkat kizavarta a plébániáról. — Megyünk az én papomhoz, adta ki az ordrét Pohánka sógor, a keresztapa-jelölt. A reformátusok papja falunk másik végében rezideált. Amíg odaértek, útjukba ejtették Wein stok fízruelt, akit hosszú neve helyett egyszerűen csak “taknyosnak” hivtak. Ott megittak egy-egy meszely törkölyt. Nem lett semmi ibajuk, mert Szruel hamarabb megkeresztelte a pálinkáját, mint engemet papjaink,. Nt. Beretvás, apám és Pohánka sógor- papja, megkeresztelt, megrángatta füleimet. Ordítottam, mint akit nyúznak. Ezt anyámtól tudom. Így kaptam én egyik legendákba vesző ősünk nevét — fejezte be a. beszédet. Még akart valamit mondani, de századparancsnokunk sípjának a hangja belénk fojtotta a kuncogást. Szerettük Bendegúz főhadnagy urat, aki civilben Forróenesen malom ellenőrös'ködött, ott csipkedte a zsákokon kueor ] gó menyecskéket és veszekedett a “mázsáiéval”, iia észrevette, hogy az a jobb-, esetleg ballábát 'rajtafelejti a mérlegen. Május első hetében rakodott zászlóaljunk a miskolci Göniöri pályaudvaron. Onnét tólták át szerelvényünket a tiszai pályaudvar rendezőjére. Barkát előcsaló nappalok után, csipős tavaszeleji hidegek szele fújt Zsol ca felől és mi fázósan 'bújtunk bele a hat ló és negyven ember számára készített “marhakocsik’’ padlójára terített szalmába. • Intéző bajuszt viselő miniszterelnök búcsúztatott bennüvíket. “A magyarság szent háborújába küldetek benneteket — mondotta, — és elvárjuk, hogy m,élték lesztek hős apáitokhoz, meg vádit ek hazánkat az orosz hordák ellen!”... Kürt rivalt, meghajlottak a zászlók, áldásra emelkedtek a lelkészek jobbjai. Sírtak az otthonmaradtak és megindult velünk a nagy fekete gőzös, messzi-messzi idegenbe, Oroszország felé. Bendegúz főhadnagy úr a 8 napig tartó utazás alatt bebeült közénk és inkább» tréfálkozva, mint komolyan mondogatta, hogy mielőtt elindultunk megfogadta, hogy “Lovag-kereszttel” jön vissza, mivel hogy édesatyja, a'ki nem is volt főhadnagy, csak szürke baka a kassai ezredből, “NagyezüstteF tért haza a dig.ó frontról. . . Napoleon azt mondta, hogy minden katona tarisznyájában visizi a marshall-botot, csak ki kell emelni. Futott velünk a nagy fekete gőzös, hegyek után síkság, pusztaság, irdatlan erdők váltották egymást. Rombadőlt kiégett városokat hagytunk magunk mögött, a háború Apokalipszis lovasai rettentő rombolásának nyoma mindenütt, Vitebszk, Szmolenszk, Orel Itt fordult, útirányunk délnek és egy koromsötét éjjelen beérkez tünk Kurkszk-ba. Egész éjjel és másnap is zuhogott az eső. Bőrig ázva, lucskosan értünk be az óriási német repülőtér melletti bozótosba, mit Kurkszki erdőneki hivtak és amit ezer és ezer magyar honvéd nem látott meg többé soha. Timosenko orosz marsall, akit egyéb ként ott nvomiban Timsójanc inak neveztek el bakáink, elhagyott állásaiba rendezkedtünk »be, “pár-napi” pihenőre, hogy a hosszú utazás alatt elgémberedett csontjainkat egy kis reggeli csuklóval és né mi-nem ü feigyvenfogásos gyakorlattal egyeneshe hozhassuk. Álomáloon, édes álom ..., így vált álommá pár-napos pihenőnk is. Első nap estéjén sós szalonnál és rumot osztottak szakácsaink. Koleszár, az első» világháborús »öreg szaki, rázörgött a rumot osztó szakácsra: — Mérd meg telibe, az anyád kis-ké'sit, hogy holnap dalolva álljak Szent Péter elé, mert hogy sokan odaállunk, az szent igaz. így volt ez az Isonzónál is, hogy a kétséges frász esne bele, aki a rumot kitalálta.9... Halk vezényszavak ... ! — Aki pipára, vagy cigarettára gyújt, agyonlövöm! — mondta inkább tréfálkozva, mint komolyan Bendegúz főhadnagy úr. Koleszár, a vén szaki, utolsó »cseppjét nyalta ki kulacsából az, égfelé daloltató i umjának. — Főhadnagy úr alássan . . . holnap, úgy vélem, megkaphatja azt a íhogyishivját ló keresztet ... de lehet az is, hogy nyírfából részen, »amint hogy ez már a harctéren szokás.. . mert igy volt ez a diigóknál is, hogy a nehézség esne beléjük, mivelhogy megzabálják a macskát is. Az erdőszéfen ieponyvázott te bérkocsikba rakodtunk Éjszaka volt, degesz sötét és ráadá sül nem esett, szakadt az eső. Hogy mennyi időt mentünk nem tudom. Ki számlálja ilyenkor a kilometer eket. Hirteiien leálltak a kocsik. Leszállói! — hangzott a parancs. Lassan derengeni kezdett. Egy legalyazott üteg mellett mentünk el. — Miskolciak, — mondta Bendegúz .főhadnagy. Kemenes százados ütege. Horhosokon he resztül haladtunk, bukdácsolva, — amikor’ az egyikből kibújtunk, orrunk elé veretett aknáival az orosz,. — »Csatárlánc!. .. Öt lépés! ... A fiatalok összebújtak, mint a juhok. Koleszár szaki puskatussal csapott közéjük: — Az anyátokat .. egy is sok lesz »belőletek »Szent Péternek! — szidta őket. —„ Feküdj!... jött az újabb parancs. Az aknák robbanását és saját tüzérségünk ágyúinak dörgését túllicitálta géppuskáink! sorozat tüze. Benne voltunk a liáborúban! Jelentő futó jött. Szádadjparancsnokunk parancsát hozta. Bendegúz főhadnagy úr két szakasszaű húzódjon az előttünk levő Horhosba és onnét fogja tűz alá a baloldali cserjést, ahonnét ellenséges aknavetők lőnek bennünket. Szentgyörgyvári hadnagy úr géppuskás szakasza s vele én is, a százados úrral visszamaradt félszázadhoz csatlakozott. Rövid idő múlva. Szentgyjörgyvári »hadnagyot, két géppuskával, Bendegúz főhadnagy támogatására küldték. . . Ési. . . nem láttam őket él.tben többé soha! Koleszár szaki, aki niegjá ta az első világháború valamennyi csataterét és társai, öreg osontak, fiatal ténylegesek, ott fe küdtek sorjában a Tyim-i templom előtti téren. A m. kir. honvédség »hősi 'halottal. A háború szörnyeteg lovasai elvonultak a hírhedt Tyim-i sánc mellől Keletre, a Don partjára. Ott tudtam meg Jónás zászlóstól, aki Boconádon volt tanító, hogy 'Bendegúz főhadnagy úr halála után megkapta a Magyar 'Lovag Keresztet és feje fölé az ott dolgozó munkftszolgálatosok hatalmas nyírfakeresztet állítottak. 386 A History of Hungary when three divisions of Hungarian troops, composed mostly of Transylvanian Szckelys, stopped them. At this point Premier Bratianu was able to have Paris demand a “neutral belt” between the Hungarian and Rumanian forces, which turned out to be just another farce, for it permitted a further advance by the invaders. The American delegation to the Supreme Council was of the opinion that a plebiscite was, the proper procedure in Transylvania. But when Lloyd George asked Bratianu about the genuine desires of the population and the fate of the Hungarians in Transylvania, the Rumanian premier’s plain answer was that “Rumania fought in order to impose her national will on the Hungarian minority in Transylvania”. The Czechs and Rumanians, supported by their influential friends, operated with such information and arguments as disregarded the real situation and were used as sheer excuses to assure the carrying out of their nationalistic dreams. Such new steps meant, beyond doubt, as was expressed in the Memoranda of General Tasker Bliss of the United States army to President Wilson on March 27, 1919, the breaking of both the Padua and the Belgrade Armistices. General Bliss pointed out that according to official reports the Hungarians ha^ carried out conditions of the Armistice, but that the Rumanians had not and that the advance of their troops “subject the Associated Powers to a charge of breach of faith” which “cannot be justified morally before the people of the United States”. General Bliss further Hungary in the World War 387 branded the decision of the Supreme Council which facilitated the advance of Rumanian troops as “absolutely unjust” and deemed its revocation desirable, lie also wanted the Supreme Council to assure the Hungarian people that it was the desire of the Allies to sign a peace with Hungary on the basis of President Wilson’s declaration.1 \\ hen Lt.-Colonel Vyx presented still further demands on March 19, the government of Count Michael Károlyi resigned and the Social Democratic leaders, despite opposition by a few of them, soon came to terms with the Bolsheviks. I11 a statement, Károlyi unintentionally exercised the severest criticism of his policies, admitting that his faith placed in President Wilson’s principles and in his own Entente sympathies had been doomed to failure. Károlyi then suggested that the good will of the Workers’ International was to be secured. “I turn to the proletariat of the world for justice and assistance,” he exclaimed. The scant four months of what was known as “Octobrism” came to a sad end, handing over its place to the Bolshevik terror that had been allowed to grow freely under Károlvi’s regime. With this, the dictatorship of the proletariat began. This was, in fact, the terror of a small but well organized group, which for four months tried to consolidate its rule with every conceivable method of coercion and 'David tiunter Miller, My Diary at the Peace Conference. Vol. 16, p. 495, also Vol. 17, p. 261. Baker, Woodrow Wilson and the Wo'r.ld Settlement, New York 1927 Vol. lit, pp. 238—245.
