Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-27 / 26. szám

8 Winnipeg, Man. 1975. június 27. A kövelmultban a Széchenyi Társaság közleményében (KMU 14. száma) is rámiutattak arra, hogy a 'Modern American En­cyclopedia milyen hamis adató- 1 itat terjeszt Magyarországról.1 Tud juk, hogy nemcsak a tanú- j -ók, hanem a széles .néprétegek 1 -s az "instant” igényeket kielé- ■ gitő lexikonokból merítik föld-1 .ajzi történelmi ismereteiket. Az alábbiak során látni fogjuk,1 .rogy egy és ugyanazon fejeim 1 alatt mennyire téves, hamis,! egymásból eltérő rosszindulatú 1 -smereteket közlőinek egyes kő-1 etek, amelyeket milliók forgat­nak. Tucatnyi angol-, francia-,! német- és olasznyelvü) lexikon | közleményét hasonlítom össze. Jsak jellegzetes szövegeket idé- j zek, a lelhető legrövidebben, az | angolokat eredetiben. Hiszen j ma már minden kanadai olva- j sió érti ezlt a nyelvet. “Burgen­­iand”-ot B.-vel helyettesítem. 1 (A kérdőjelek tőlem valóin) Kezdjük a NEW ENCYCLO­PAEDIA BRITAN NIC A 1973.-Í kiadásával. “The lowland area downstream from Vienna may 1 Je regarded as a western ex­tension of the great Hungarian Plain.” ENG1CLOPAEDIA BRITAN­­NIOA, 1974. — “Although part of Hungary it became a focus j of German settlement (?) un- ! der a largely Magyar ruling1 class. B.’s early history is lin- j ked to that of Hungary and after 1529 to the Habsburg empire (?) Although predomi­­nently German, B. has the highest percentage (15%) of' non-iGermam minorities — Croats and Magyars. — in Aust­ria.” ENCICLOPEDIA AMERI­CANA, N. York, 1969. — “The name of B. was coined iin 1918- 19 from the suffixes of the for­mer western Hungarian pro­vinces of Wieseiburg, Ödenburg and! Eisenburg. A plebiscite, the fairness of wich is disputed (?), was held in ödeinhurg (Hunga­rian Sopron).... a major rail­way center was returned (?) to Hungary.’’ ENCYCLOPAEDIA INTER­NATIONAL, ,N. York, 1972. — Valamivel tárgyilagosabb az előzőnél: “B. was, part of the Austro-Hungarian Empire, but by the treaties after W.W. I it was transferred to Austria. However the province’s (?) largest city, Sopron voted by plebiscite to remain in Hun­gary. The population includes a minority of Magyars and Croats, but increased by the influx of Hungarian refugees after 1956.” COLLIER’S ENCYCLOPE­DIA. USA. 1972. “B., the name dating only from 1918-21. Originally Aust­rian (?) the regicin was turned over to Hungary in 1647. When Austria tried to take posses­sion, Hungarian armed bands resisted.’’ íme, az otromba meg­tévesztő hazugság. A rablóik mint egy azzal fölényeskednek, hogy “ők kegyeskedtek nekünk adni”, más szóval: “soha nem volt jogosan a miénk.” — Ezt az arcátlan 'hamisítást Georg W. Hoffman nevű egyén csem­pészte a lexikonba. Figyeljük meg;, mennyivel, tárgyilagosabb két magyar- (Cseh-Szombathy László és Halabuk László) által ugyanabban a lexikonban a Sopronról szóló ismertetés: { “The Hungarians settled the area in the 10th and 11th cen­turies, building a fortress and from this stronghold the town of Sopron developed. Sufered a severe blow after W.W. 11 when the surrounding, country- | side, the I hasis of Sopron’s ec,oomy was annexed to Aust­ria.” THE AMERICAN PEOPLES ENC1CLOPAEDIA, New York, 1965. Valamennyi közül a legdiur­­vájjo tévedést és bécsi hazug­ságot fog fialja magába: “B. was formerly known as West Hun­gary but assumed its, ancient name (?) again after 1919. It was Austrian territory from 1491 to 1647, when it was in­corporated (?) Into Hungary. B. became part of Austria in August, 19:21, with the excep­tions of Ödenburg (Sopron),! Eisenburg (Vasvár) and Wie­­sielburg (Moson) which became (?) Hungarian in Dec. 1921 under a plebiscite that was, not recognized by the Austriaus.”; — A szlnmagyar Rábán túli I Vasvárnak soha semmi köze j sem volt az osztrák fiction-1 hindihez. Következésképen Mo- | sonnal egyetemben nem nép-1 szavazás, hanem ősi tulajdon-1 jog alapján maradt magyar. CHAMBERS ENCYCLOPE­DIA, Oxford, 1966. “Settled first mainly by Ger­mans, (ll-l,2t!hi cent.) for long 1 it was part of Hungary (Ger­man West Hungary) but was detached to he given to Austria in 1920 except for tlhe town and district of Sopron.” EVERYMAN’S ENCICLO­­FEDIA, London, 1967. “The ownership of this area was in dispute after the First W.W. Czechoslovakia and Yugo slavia desiring it as a connect­ing ling. Hungary claiming it on historical grounds and Aust­ria on etnographitcal grounds.” BROCKHAUS, Wiesbaden, 1953. “A földbirtokok tekintélyes része Habsburg uralom alatt állott 1446-tól 1646-ig»” — Ezek, a zsarolás folytán ger­mán magántulajdonba átment átment uradalmak előszöris nem változtatták meg az or­szághatárt, sem a magyar fel­ségjogot nem érintették, má­sodszor az összterület töredé­két képezték. Mégis — amint más lexikonok is mutatják -— ebből a magánjogi,birtokviszony­ból kovácsolnak területi köve­telésükhöz jogfolytonosságot, illetve történelmi alapot. DER NEUE BROCKHAUS, Wiesbaden, 1967. “A határőri teendőket német nemesek mellett (?) magyar határőrök is ellátták. A XIX. sízázad magyar nemzetiségi po­litikája vezetett 192Dben az Ausztriával való Ansohluszhoz, mégis Ödenburg, azaz ßopron, látszatszavazás után Magyaror­szágé maradt. Az utóbbi száz esztendőiben kerek 300,000 sze­ntély vándorolt el, vagy ki. 1951- 61 között a lakosság további 1.9%-kal fogyatkozott. Az 1964- 65. tanévben 42 népiskola má­sodik oktatási nyelve a ihorvát, kettőé pedig, a magyar.” — (Az óta ez a minimum is meg­szűnt.) Nemzetközi felvilágosító te­vékenységem egyike a fenti rosszindulatú beállítási a, vo­natkozik. Múlt évi sok oldalas tiltakozó levelemben alapos ér­vekkel cáfoltam meg a féli,gaz­ságokat A német határőrökről költött mesét Burgihardt sza­vaival támadtam: “iSince the enemy across the boundary was German, these j frontier watchmen were never German; they were Magyars or people akin to the Magyars,. The Syllabs LÖVŐ (Schütze auf deutsch) whiejh appear in many of the place names of West Hungary.” — Válaszuk­ban helyreigazítást helyeztek kilátásba. * GRAND LAROUSSE, Paris, j 1960. — “A burgenlandi síkság,- j gal Ausztria birtokolja a nagy | magyar síkság egy darabját. — A tizedik században a magya­rok egészen az Enns folyóig ter­jeszkedtek.” ENC ICLOPEDiLA 1TALIANA, Róma, 1949. — “A németek hienceknek nevezik magukat s amint valamennyi közül a legi­­kiválóblb, a zeneművész Liszt, minidig magyarnak tekintik magukat. — Az osztrák szövet­ség tagjaként, az újnevü B.-t 1921. dec. 4.-én szállta meg az osztrák hatóság ” “Burgenland hagyományai István király földjében gyöke­reznek. Kilenc évszázadig ez a terület is a magyarországi élet­mód részese volt.” — S hogy mire jutott a “felvilágosult nyugatiak” kezén néhány évti­zed alatt, azt egy ottani ma­gyar plébániai vádló kijelentésé­vel jellemzem: “Négyszáz éves állítólagos elnyomás alatt, a horvátok megtarthatták nyel­vüket, zenéjüket, táncukat és szokásaikat, most pedigi har­­minlc; évi osztrák szabadság u­­tán csaknem valamennyit el­vesztették.” (Idézetek A. F. Burgihardt: Borderland c. köny­véiből; University of Wise. Press 1962.) Dabas R. dr. Kisjókai Erzsébet műfordításai A. Roland Holst: HOVA TŰNT AZ IDŐ Hova tűnt az idő? Ma mióta hull a hó? A visszfény csendje tartja szobámat fogva, hol nem jut be átható életjel. S hátha árva ő, mint én — s valahol éppen halálát várja? M. Nijhoff: JÁNOS Nem volt magas keresztje: majd elértem vállammal lábát, s mégis, feltekintve úgy láttam, nőtt és nőtt alakja, szinte felnyúlt az égig, ;túl a földi léten. S hogy a szegek kihulltak, leemelték, merev teste karjaimban pihent, tudtam, elhagyott minket, messzi ment, és énrám hagyta keserű Ikelyhét. Mária vonta hüs fejét szivére, Magdolna sirt, két keze égre tárva, Péter a városfalnál állt levertem — Szeretett engem, jitt, a földön járva, de úgy betöltött szent halála s vére, hogy szólni majd csak évek (múlva mertem. Jacques Benoit: MEZEI BOKRÉTA Mit dicsérjem én a rózsát? — Egyszerűn, ahogy lehet Gyűjtök szókat, mint virágát Rétnek, ahol rálelek: Szót, ,de nem keresve formát. Mit dicsérjem én a rózsát? — Úgy mint lélek mondogatja, Amit (mondok, lágy a hangja, Legszerényebb is virág. Mit dicsérjem én a rózsát? — A Magyar Külügyi Társaság kisebbségi értekezlete A Magyar Külügyi Társaság június 14.-én értekezletet tar­tott a kisebbségi sorban élő magyarság életében az utóbbi napok alatt végbement nyugta­lanító események megbeszélé­sére. Az értekezlet napirendjén szerepelt még a kisebbségek nemzetközi védelmének a kér­dése, különösen az Egyesült Nemzetek kisebbség védelmi rendszerének a vizsgálata is. Ennek során a jelenlévő nem­zetközi jogvédelmi intézmé­nyeket megfelelőleg kiszélesí­teni és hatékonyabbá tenni. Az értekezleten resztvettek az Amerikai Magyar 'Szövetség (Washington), az Amerikai Er­délyi Szövetség, az Erdélyi Bi­zottság, valamint a kanadai Magyar Szövetség vezetői is. a megbeszélések! a Külügyi Tár­saság helyiségében, a new­­yorki Magyar oki Házban zajlot­tak le. Beszélgetés Yves Daruvár-rat (Folytatás az 5. oldalról) el Európa és ezzel ellensúlyozta Magyai ország a két világhábo­rú kpízötti ellenséges propagan­dát. De még sokkal többre vol­na szükség. — Az emigrációs magyarság reméli — jegyeztem meg —, hogy ön még nagyon sokáig folytatja ezt a közvéleményt irányitó, nemzetmentő munkát. — Mindent megteszek, — vá­laszolt Daruvári, — amit egy jó magyar ember hazájáért, ő­­seiért megtehet. Ezután Daruvári körülveze­tett a lakásban, egyenként be­számolt a képeken megörökí­tett őseiről. Megmutatta az a­­jándékokat és kitüntetéseket, amikkel a magyar emigráció el­­halnnozta; egyformán örült a vitézi jelvénynek és annak a székely rovásírással irt levél­nek, amelyben egy magyar kis­lány ajánlotta fel neki a "Ma­gyar Hiszekegyet”. Mikor elmondtam, hogy orvo­si hivatásom mellett költő is va­gyuk, felragyogott az arca. — Az én apám hosszú életet élt és nemrégen halt meg Tö­rökországiban. ő is költő volt. Olyan jó költő, hogy Ady Eudre is kiemelte munkásságát. Vala­mikor Gyóni Gézával együtt szolgált Przemyslben .. . Dariuvári sok érdekes doku­mentumot mutatott meg, apja verseskiöítetével együtt. Ezek külön méltatást igényelne k és remélem, hamarosan beszámol­hatok róluk. Aztán elbúcsúztunk, s Var­­jassy Lajossal együtt nekiindul­tunk a párizsi éjszakának. (Ausztráliai Magyarság) A XI. pártkongresszus határozata, Kádár marad Angolai furcsaságok (Folytatás az első oldalról) ben, melyek kimutatják, hogy a (kommunista MPLA kapott pénzt az amerikai Gulf Oil tár­saságtól. Énrám nem lehet semmiféle politikai címkét ragasztani, semmi divatos jelszót rakni. Keresztény hivő vagyok, tiszta angolai nemzeti érzésű. Szeret­ném, ha hazámban létrejönne egy valóban demokratikus, sza­bad és pluralista társadalom. Szocialista is lehet rendsze­rünk, ha ezt a nép igy akarja. ÁRGUS — Párizs. KANADA - A NEMZET SZÜLETÉSE ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKK A utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBIZHATÖBBAN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVÁBBÍTJA SZERETTEINEK Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1._ és $25-tel felfelé $1.50 az IKKA kezelési költ­sége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. (Folytatás az első oldalról) Nacionalizmus a legveszedel­mesebb burzsoá eszme”. Foek Jenő miniszterelnöki önkritikája (a kormányzati munka “gyen­geségei” s a kormány tevékeny ségének “következetlensége” miatt) és világgazdasági analí­zise után a vonalas, merev Gás­pár Sándor, a Szakszervezetek Tanácsának főtitkára sürgette a dolgozók “résztvételét” a dön tésekben. A vállalatvezetés “fon tos politikái feladat is”, e­­miatt az ideológia, nevelési és fegyelem a termelés egyik dön­tő tényezője. Az ugyancsak makacsul vonalas Benke Va­léria az ideológiai elernyedést | I és engedékenységet .kárhoztat- j ta, az ujlJttlos, revizionista és [ “más zavaros nézetek” vissza­utasításával. A nacionalizmus a “legveszélyesebb burzsoá esz­me, mondotta, írástudóink tör­ténelmi kötelessége, hogy a nemzeti érzéseket segítsenek ‘ megtisztítani minden rossz hor­­| daléktól és a nemzetköziség | eszméivel egységben ápolni to­vább”. Kádáron túltéve, az iró­­j kát, művészeket, kritikusokat j sommásan és fegyelmezetten a párt és a “fejlett szocializmus” építésének szolgálatába állítot­ta, amiért nagy tapsot kapott. Benkei Andrási belügyminisztert meg azért a kijelentéséért tap­solták meg, hagy az új körül­mények ,között és, az uj felada­toknak megfelelően az “állam elyomó funkciója fokozatosan módosul”. — Nem szűnik meg, ami* az igazi demokratikus áta­­laklulás feltétele, hanem csak módosul a rendszer biztosításá­ra. (Folytatjuk) APRÓHIRDETÉSE Egy számiben Ktefcl« 4ra itm„ hárem «Ariban fS.M SZIGORÚAN BLŐRE FIZETENM AZ ÁRSZABÁS 4-5 SQßßA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! EGRENDELÖ-IV kadt az lországra. A konföderá­ciós atyák nagyon jóii látták, hogy Anglia volt csak) a kivétel és azok az országpk, ahol az ! alkotmányos monarchia elfoga­dásra és józan gyakorlati meg­értésre került. Azokban az or­szágokban nemcsak a békét si­kerűit nagy mértékben meg­őrizni, hanem a szabadságjogok fokozatos erősödése elé sem 1 j hárultak áthághatatlan akadá- \ ! lyok. ! < I j Az alkotmányos monarchia ! kitűnő módszernek mutatko- j j zo tt a parancsa raknak) kivédé- i só.e. A parlament kiegyensu­­j iyozta a királyi hatalmat, ame­lyet egyébként következetesen , támogatott a nép. Mellette vol- ! | talk az emberek, mivel azt ta­pasztalták, hogy a király sze­­! mélye ‘mérséklőén hatott a szár miazási és pénzügyi arisztokrá­ciára. I | Az uralkodó mindenkinek a reprezentása. Az uralkodó min­denkor a kormány szeme előtt , lebeg és arra figyelmezteti, hogy nem parancs,odója, hanem szolgája a népnék. Churchill hatalma teljében is “a királynő első miniszterének” nevezte magát. Ebben a rendezettben nem nőnek Iki diktátorok a föid­­! felől. i A miniszterelnök időről-időre ! tanácskozik a főkonmányzóval, az uralkodó helyettesével. En­­| nek [beleegyezése nélkül nem tehet olyan lépést, amely az . j alkotmány szempontjából a leg­­. | kevésbé is vitatható. Így akar­ták, így képzelték ezt a kon­föderációs atyák. A monarchiát . i senki sem kényszeiitette a ka­­. i nadaikira, mivel ezzel együtt . fejlődtek), szinte magától érte­­' tődően. , ' A jelenleigii királynő természe­­. tesen Kanada királynője is. Ez . ‘ állt a koronázási prőklamáció­­ban: “Öfelége, II. Erzsébet, Is­­. ten kegyeiméiből, az Egyesült > Királyság, Nagy Britannia, K­­, s,zak Írország, Kanada és más . országok és területek ikirálynő­­! je, a hit védelmezője, a Com­­. monwealth feje ...” KANADAI 210 Sherbrook MAGYAR ÚJSÁG St., Winnipeg. Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (kül j k t v bt>) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság $ -Képes Nagy Naptárunk ($2 03) .. $ .... Sajtó Alap .................................... • • • $••'•• Összesen: $. . Név: ... ............................................... • (...................................... Cim (utca, ház-szám, vagy Box): ............... ................................ Város és tartomány:.............................................................................. A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $12.— félévre $6.50, Kanadán kívül $13.—, félévre $7.—. Nyugati végeink a világiexikon tükrében (Folytatás a 3. oldalról) Ahány lexikon, annyi váliozai (Ez a cikk a Glimpses of Ca­nada kötetben jelent meg, ame­lyet a Canadian Scene adott ki és onnan is kapható $2.95-ért papirkjöftésben.) Kanada tulajdonképpen a British North America Act lé­vén jött létre mint független ország 1867-ben. Ezt a politikai dokumentumot québeci, onta­­riői, novascotiai és uijhruns­­wicki politikusok dolgozták ki, mikor a négy tartományt, nem­zetté egyesitették. Ez volt az első lépés. A nagyobb feladat ezeknek a területeknek az in- I tegrálása, benépesítése és fej­­j lesztése wit és ina is az. Et­­| tői fügetlenül a BNA lAtet az or­­j szág alkotmányos alapja, mely­­| nék révén építhető a jövő. Ez a törvény rendkívül érde­kes dokumentum. Egyik legér­­■ dekesebb jellegzetessége1 az a bátorság, határozottság, amely­­, lyel alkotói nekiláttak az ,o,r­­j szágépitésnek Abban az időben | jött létre, amikor mindennapos. ! szilnte természetes volt az ezer­féle nemzeti és vallási előítélet ! Nagy jelentősége, hagy át tu­­! dott hatni mind ezeken, az el­képzelés nyomában járt a gya Ikorlati megválósitás. j Azok az emberek, akik meg­alkották a BNA Act-ot, magul is, brit alattvalók voltaik, hűsé­gesek, lojálisaik) a koronához Ugyanakkor n á jöttek arra i hegy a messze Angliából neír | lehet kormányozni ime,g|felelőer a távoli területeket, hiszen ér zékelni sem lehet azokat a pro! lémákat, amelyekkel az itte nieknek meg) kell küzdendök. 1 nemzetalkotás fő mozgató ere je nem az angol ellenesség veit Inkább annak az álomnak! vol nagy szerepe, hogy olyan orszá got hozzanak létre, amely a; angol birodalom mellett találjí majd meg a helyét. ; A maga nemében teljesen ú volt ez az elképzelés, bár ké­sőbb sok más terület, angol gyarmat vonatkozásában alkal­mazták, nem is beszélve arról, hogy más gyarmattartó orszá­gok is (követték a példáját. A “Dominion” státusz a törvény bevezetőjéből ered, amely ki­mondja, hogy a fentebb emlí­tett négy tartomány Dominion formájában egységre lép, a ko­rona uralnia alatt federációt al­kotmánnyal, amely eszmeileg azonos az angol birodaloméval, iA következő 50 éven belül Dominiommá lett Ausztrália Ujzéland és Dél Afrika is. India és más gyarmatok is ebben az irányban kezdték meg a fejlő­dést. A kanadaiak ma is büsz­kék lehetnek arra, ‘hogy az el képzetes kanadaiak fejében jöti létre, a megvalósítás is kana­daiak érdeme. A gyakorlati met valósítás vonatkozásában emlí­teni kell, hogy nem járt távolró sem annyi erőszakkal, minit pl az amerikai függetlenségi nyi­latkozat. Ennek az a magyarázata hogy a konföderációs a tyák nem elméleti, hanen inkább gyakorlati emberek vol tak, a józan megfontolás hívei Nagyon jói tudták, hiszen a sa ját szemükkel látták, ‘hogy a: alkotmányos monarchia, a par 1-amentáris rendszer és a felt lős kormány rendszere Angliá ban lehetővé tett egy jól mii ködő kormányzást és messze j menő szabadságot adott az em bereknek. j Az akkori idők történelmi j arra figyelmeztette a kirmtföd? ráció alkotóit, hogy ne kisérie j tezzenek új politikai teóriákká! Európáiban ugyanis sorra zá tonyra futottak és áutjoknat rendszerekbe torkollottak a 1848-as “liberális” kisérletezé | sek. Amerikának is megvolt ; maga baja, csúnya háború sza Mindszenty gyász­ünnepély Montreálban (Folytatás az 5. oldalról) Őrködj ifjúságunk felett, hogy íz megmaradjon magyarnak. - Védelmezd ezredéves szent ha tárainkat, — oltalmazd vérző nemzetünket, hogy az utolsó év század viharát is átvészelje, s mikor eljön az ítélet napja, — amidőn a teremtő Isten újból rendezi ezt a megbomlott vilá­got. — vértanúságod meghozza Magyarország feltámadását! — I HOW TO READ critically and use­­; fully books dealing with mystic, j magic, witchcraft, healing. Once a j week in summer for gilts 16-26. Call I 874-5897 after 4 in Vancouver, B.C. 24-6 Y ' PÉK ÜZLET ELADÓ. Kitűnő váflal­- , kozás, jól ismert, jó felszerelés, fej­­: lödö városban, jó épületek lakással, j Alkalmas társulásra. Kedvező fetté-Ő I telek megbízható péknek. Cim: Olde v : Bakery, Box 938, Bea us e our. Man. ! Telefon: 268-1243. 2 4 -7 S | _____ , I ELMENNÉK házvezetőnőnek magani­" hoz illő férfihez. Én 59 éves vagyok. ,- Szeretem az egyházat, templomot. Fényképet küldök rendes embernek. | Széílhámosok ne Írjanak: “Hütárs” — i jeligére. 24-7

Next

/
Thumbnails
Contents