Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-20 / 25. szám
T \ 8 Winnipeg, Man. 1975. június 20. VÉRTESSZŐLLŐSTŐL PUSZTASZERIG (Folytatás az 5. oldalról) ' hatunk, ahol négyszáz évig tartott a római uralom, még kevésbé Dáciában ... Legfőbb ibifconys'ájgi eltűnésükre, bogy a Kárpát-medencében egyetlen római városnév sémi élt tovább ...” (208. o.) “A különböző szláv törzsek az avarokkal nagyjából egyidejűleg jelentek meg a Kárpát- j medence körül és belső peremvidékén . .. Egyrészt az avarok ... a legyőzött népek “embeirgyepü”-ként maguk köré telepítették, másrészt, pedig Bizánc is szeretett volna segédnépekiből ... védővonalat építeni az avar hatalom és maga köré. így jött volna segédnépekből. .. védővonalat építeni az avar hatalom és maga köré. így jött volna létre az az elhelyeződé», amely mind a mai napig megvan: a Kárpát-medencét szláv népek gyűrűje veszi körül . .. Az avar hatalom megszűnte ■után .. . kezdtek a Kái|pát-medemce belsejében is szláv szigetek keletkezni. Mindenképpen helytelen volna az. hinni, hogy Árpád magyarjai sürü szláv népességet találtak az egész Kárpát-medencében. Bizonyítható ... hogy a “kései avarok” néven ismert korai magyarok tömegei megérték a “második honfoglalást ', azaz Árpád magyarjainak bejövetelét.” (194- 5 o.) “Induljunk ki abból, hogy. .. Árpád magyarjai nagy tömegű szlávságot, vagy elszlávosodott avarságot találtak itt a Kárpátok-in e de ncéj ében. .Mi kellett voLna legyen ennek törvényszerű következménye ? Pontosan az, ami a dunai Bolgáirouszágfoan lejátszódott ... Ha Árpád magyarjai olyan nagy lélekszámú szlávságot találtak volnaítt, mint ahogyan eddig vélték, akkor mi ma valamely szláv nyelvei beszélnénk ... bizonyságunk van arról is, hogy a hódítók által szolgasorba vetettek nem szlávok, hanem szinmagyarok voltak ... .Ebből z tényből is egyértelműen következik, hogy a hóditó Árpád hadai itt nagy tömegű magyarságot találtak.” (218-9. o.) “A Szent László-legenda sokkal régibb keletű, mint amikoi országvédő királyunk élt, ábrázolt jelenetei a szkita korig vezethetők vissza ... felmerül e kérdés: előfordul-e ennek ábrázolása Árpád népénél? Nem Ellenben megvan egy avar .. csontszerszamon. A szálak te hát ismét azokhoz vezetnek, a kik a magyar nép élettani elő dei.” (220-1 io..) “■ • • krónikáink egészen mási mondanak a magyar nép eredetéről, mint nyelvtudományunl ... Krónikánk ... a hun-töröl hagyományt őrzik, nyelvtudo mányunk a finnugor szárma zást hirdeti.” (2128-9. o.) “Régente ugyanis élt egy o lyan felfogás, amely szerint : halász-vadász, kezdetleges mű veltségi szinttenélő magyarsá got török népek hódították meg és tanították meg nagyállattar tásra és nevelték belőle lova katonanépet. Ez a szemlélet tel jesem téves alapokból indult ki Nemhogy száz évekkel a hon foglalás előtt nem voltak ő seink kezdetleges fokon élő ha (ászok .és .vadászok, de töb! ezer évvel azelőtt is már nag erdőkben, jól épített házakbai éltek, földet müveitek, állató tenyésztették, s a nép a nag folyók partjain jelentős halászatot is űzött. Vadászták ugyan az erdők vadjait is, de ... csak a prémes vadakat, hogy a kereskedelemnek árút termeljenek. A szerző úgy véli, hogy . .. már kétezer évvel időszámi- i tásunk előtt ... áttért az állattenyésztésre és a földművelésre. .. A török népektől annál kevésbé vélhettük át a lótartást, mert a lóra vonatkozó gazdag szókincsünkben úgyszólván nincsen török szakkifejezést . .. Honfoglalás előtti szavaink, ameiyek a földművelésre vonatkoznak,. világosan elárulják, hogy Árpád magyarjai nemcsak nagy állattartó, harcos és kereskedő nép voltak, hanem igen számbavehető földművelő | tudással is rendelkeztek ... Té-\ vés volt tehát az az elképzelés, I mintha a földművelést itt, mai hazánk területén tanultuk volna meg, elsősorban a szlávoktól ... Ugyanilyen téves volt j az is, amit házépítkezésünk kezdetleges putrilakásairól ta- j nitottak. Kétségtelen, hogy voltak pompás nemezsátraink, de boronaházaink, vert falú, sőt talán téglaházaink is, ezt éppen a szerző felgyői (Csomgrád megye) ásatásai bizonyítják.” (233-4. o.) “A magyar nép tehát “anyai” ágon európai, “apai” ágon ázsiai, s kapcsolatban van a két terület ősi műveltségeivel ... Az úgynevezett “nagy” euiópai műveltségek alapjai ugyanazok, mint a sztyeppe, vagy az eirdiő műveltségeié. Egymás nélkül nem érthetők .. . Őstörténetünkben is ebiként egyesül j az eutrázsiai szárazföld minden I előzménye. Nem vagyunk érthetők Eurázsia nélkül, amiképpen az sem érthető nélkülünk. Fontosabb eredmény ez, mint■ ha négyzetkilóméterre sikerült volna meghatároznunk első szállásaink helyét. Nem ennek, vagy amannak a népnek vagyunk a rokonai, hanem valamennyihez közös őseurázsiai múlt emlékei fűznek, s e múlt első fejezete az ősember korá| ban bontakozott ki.” (238-7. o.) (A kiemeléseket én eszközöltem.) ! j Ez a néhány idézet is megcá- 1 í'olhatatlanul bizonyltja, hogy I a magyarság az ősi nagy kulj túrák őrzője és tovább vivője i és egyben nemcsak a Kárpát' medencének, hanem egész Közép-Európának megszakítás nélkül legősibb lakója, i Emigrációba .kényszerült történészeink eiedetkérdiésünk e! gyes részleteit már feltárták és kidolgozták. De a magyarság eredetének vázlatos történetét ilyen röviden, világosan és közérthetően még senki nem foglalta össze, mint László Gyula 1 még akkor is, ha egyes -tételei erősen vitathatók. Ennek a kjöinyvnen minden magyar család könyvtárában ott kellene lenni, de különösen ' azokéban, akik itt kinn felnövő fiatalságunk nevelésével és okj tatásával foglalkoznak1. A magyar iskolák felsőbb fokozataiban pedig kötelezően kellene , oktatni. Csikménasági. , HA MEG VAN ELÉGEDVE- lapunkkal, mondja el I MÁSNAK. .. HA PANASZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK! Úgy szóratunk, mint ősszel a levél... (Az emigráció első éveiben) Irta: F. Korény Lívia ügy szóratunk, mint ősszel a levél ... S valaki ezért delelni fog! Hogy egyre zörgőbb csontunk csak szemét, mit a sors lerágva félredob. Szánk kicserzett ... tenyerünk kemény, s titkon számoljuk, hogy egymás fején lopva őszülő hajunk szála fogy ... — Ma karikásabb a szemed! ,.. Na hadd, nem fontos! ... Nézd a hid alatt jóizüt fal az ia vén halász! — Ma rossz az üzlet, pénz alig akad ... Meddig maradsz itt? Mondd, még mire vársz?! — A gyerek köhög. Láz még ily sápadt sohasem volt arcon ... }Ma nem láttad, vittek egy magyart a mentők? Kicsit őrjöngött és fenkölt? szavakkal az emberi jogokat hirdette ... Mit nevetsz? r.. Igaza volt! — Neki könnyű! Neki már szabad minden, hiszen csak örült. S neked nincs semmi kifogásod? Gondolod, jó igy — e barakk-lakásod, ha bekandikál a hold? Hiszen költői folt! ... ... Ha kis szél támad s mindent feldüt? ... — |Ha melegebb lesz, eladom a paplant. Hogy jön még tél is? Odébb van! S rakhat addig tüzet alám Lucifer úr! — Te, nézd csak, állj meg: az a virágos ág .... épp, mint otthon ... s világos, hogy szerelmes pár simul. Hiszen nyár van s kigyúl a vér . .. keserűn nevetsz? Hogy mondod? ... Beteg a gyerek? Jobb koszt neki! ... Nézd itt lebeg a mentőautó s kiabál a pasas: “Az embernek jogai vannak. Nekem is úgy, |mint annak élni!” ... ő akart, de parancs volt a Teremtő szaván, ki életre hívta. Talán elfelejtett jogot teremteni? —- Beszélj kérlek! Beszélj! ... A mindenit ennek az igaztalan világnak! Nézd!: leszakad rólam a ruha, cipőm talpa helyett a {két talpamon járok s e buta világ nem látja, mit érek! Magam sem látom már, miért is élek?! ... Na jó: Te mégy ... No, mindegy ... Uj földre lépve leng feléd nyugalmat a sors-kerék. S ha kerekedik s mindent felkavar újra a szél? ... Mert a kerék forog! ..................................................... ............. És szóratunk, mint ősszel a levél ... De valaki ezért felelni fog! MAGYAR MAGARÁKRÓL Ilyenkor, nyár elején, amikor szolgál a Fertő-tó mesterséges határral való elválasztása a Hanságtól. Hasonló a helyzet a Nagy-Alföld peremén, főként a Bácskában, Bihariban, az E- csedi-lápnál esi a Bodroigjközben. Szerencsére, az ész-ellenes “ujjárendezés” ellenére is maradit egy-két hires madár-telepünk. Az egész földkerekség 8600 madárfajtájából Csonka-Magyarországűim hozzávetőlegiesen 260-at tartanak nyilván. Itt csak hármat ismertetek közülük, azokat isi röviden. Kezdem a születés jelképével, népünk “jó” madarával, a gólyával. Ez a nagynak tűnő, fehér-fekete tollazatú (3-4 kg súlyú), hosszúlábú s osőrü madár, annyira a szivünkhöz nőtt, hogy a népmesék, népdalok, a költészet és festészet elimairiadhatatlan tárgya lett. Az európai sajtó már évek óta foglalkozik az apadás szomorú tényével, Tavaly nyáron az egyik számottevő hirügynök 1 ség világgá kürtölte, hogy kipusztulófélben vannak a íruszti gólyamadarak. A teljesen osztják sugalmazásu, részletes tudósításban csupán a közeli magyar' (trianoni) határra történik -utalás, elhallgatva, hogy Riusztot, s következésképp gólyáit is, a magyaroknak köszönhetik, akiktől elrabolták. - Siránkoznak a sok-ezer túrista elmaradásával számoló, helybeli kereskedők, T.L a gólyafészkes kémények idegenforgalmi látványosságnak számítottak a borából is nevezetes kisvárosban. Amíg a magyar időikben 60 igólyamadáp fészkelt a kéményeken, addig tavaly csak 8 fió! ka röpült ki. — -Másutt még ! rosszabb a statisztika, iSvájc 49-ben, Svédország pedig 54- l ben látott utoljára gólyafiókát. , Hollandia sem dicsekedhetik, mert 67-hen csupán 19 pár ké! pezte állományát. Különösen a fiatalok klözül pusztul- el sok villanyvezetékeken, vagy bele] esve a nyitott kéménybe, — má sok száguldó gépkocsival, moz' donnyal, vagy repülőgéppé ütköznek össze. Még többet ölnek meg — az oda-vissza meg- I teendő tízezer kilométeres- délafrikai vándorút mentén — i I j bennszülöttek, mióta puskává j is vadásznak rájuk. Életkorul I egyébként is rövid, mindössze ! 1-6 év. — A magyar “gólya | nyilvántartás” szerint 1958-bar még 7,500 lakott gélyafés'zkei találtak. Lent az Alföld tenge a sik vidékién tehát a gólya nen i szűnt meg kelepelni és pelyhe: magzatával hozzátartozik a m; gyár tájhoz. — I Hadd ejtsünk egy-lcét szót í i magyar' puszták állandó mada ■ iáról, a túzokról, amelyet má kevesebben ismernek. Ez a te kintélyea nagyságú madarmí! a 17-19 kálót is elérheti, Kisebb nagyobb csoportokba verődvi 'kóborol, főként Békés .megye j ben. A múlt században méj annyi volt belőlük, hogy az ó j mos. esőtől röpképtelenné vál i túzok-madarak százait — lova I -sok ostorától összeterelve — verték agyon. A 45-ös pánszláv bolsevista betörés miatt szá műk annyira lecsökkent, bog.; ma csak kétezer példányt szán Iái európai-hiiü túzokállomá nyunk. Madarakról beszélve, rá ke' I mutatnunk arra a kapcsolatra \ amely a fogoly révén jött Mr '' Magyarország és Kanada kő zött. Az északameiriika.i madár viliág uj: faj, a Hungarian Pa t ridge hozzáadásával bővült. mamden virág nyilik, meg, a hideg Kanadában is, közelebb érezzüfc magunkat a természethez. A tavaszi újraéledés szemünkbe juttatja egy felejthetetlen gyermekkori kirándulás vagy majális emlékét ... Ma, amikor az emberiség elfordul-! va Istentől, a technikai vivmá- ! nyiok rabjaként tévelyeg, fokozott mértékben időszerű a régi jelszó: vissza a természethez! Egykori iskoláink —mint általában másfele is a régi világ,ban — nem voltak felszerelve a közben felfedezett modern kellékekkel, kényelmes berende zéssel!, a mostani tankönyvek (részint fölösleges) halmazával. Mégis — a mai kérkedő pazarlás helyett — klasszikus egyszerűségükkel, fegyelmükkel nemcsak eredményesebben tanítottak, de neveltek is. Nem dédelgették a hülyéket és nyomorékokat, mégis közelebb álltak a természethez, mint a mai ál-humánus, szabadelvű s ugyanakkor gépesített oktatás. Érthető, hogy kedvünk kerekedett szeretni és becsülni a látóhatár szépségieit. A letűnt idők hivatástudattól áthatott derék “mesterei” még az oltást is gya koroltatták -a községi csemetekertben. ültettük a fákat, majd a madarak és fák napján szárnyas énekeseinkről1 isi megemlékeztünk. Később, a gimnázium naponkénti latinórái sem szakíthattak el Isten szabad egétől. Izig-véiig magyar, szepességi rajztanárunk —. mindannyiunk örömére — gyakran vitte tavaszi és őszi természetjárásra diákjait a görög szobrok másolataival diszitett irajzteremíbői. Hogyne repesett volna lelkünk, hiszen a kétórás oktatás helyett, a város alatt húzódó trianoni határ mentén barangoltunk, tele tüdővel zengve dalainkat, indulóinkat. Liviustól tudjuk, hogy az efféle iskolai kifucicanásokat már az ősi ómai decemvir ek korában is kedvelték. A -múltban kalandozva, hallani véljük az égbeszálló pacsirta fenséges énekét . . . Napfényes, korareggeli d.ülő, kéklő búzavirág és a kelepe lő gólyamadár felvillanó színfoltja, nem titkolható nosztalgiát vált ki belőlünk. Jelen eszmefuttatásom témájául néhány madarat választottam. Palatáblás gyerkőc korom óta érdekelt a kis tollasok sor[ sa. Lett is. madaiász hírünk, j öcsémmel együtt, akinek ham• vai fölött talán a turúl-madár j kering a doni hősök mezején. : Nem csoda hát, hogy áldott ern| lékü magyar-tanárom kezembe ! nyomott egy Herman Ottóról j szóló könyvet, ami önképzőik öri dolgozatom forrásául szolgált. Ki is volt az a német nevű. magyar tudós, aki nemzeti érzésére hakgatva, nevének végén csak egy n-hetüt tűrt meg. Mint világhírű ornitológusnak ; őrlőkre hálás lesz a magyar tudományos élet a ima is működe Madártani Intézet- (1893) ala' pitásáért. A madárvonuiás vizsgálata tanén olyan feltűnő eredményeket ért el, hogy Európaszerte elismerést szerzett a magyar madártani kutatásnak. A sz-emtistváni .határokon belüli tökéletes hegy- és vízrajz i rendszer a madárvilág isizem! pontjából is végtelenül előnyös j Történelmi egészében hazául Európa egyik legjelentősebl madár-paradicsoma volt. Ősz szeíüggő nagy területeken egy ségesen lehetett intézkedni, hí kellett, védekezni a madarak é; vadállományt fenyegető vészé lyeik, ellen. Trianonnal .mindé: — éppúgy, mint az eredménye áirvizvédevem — lehetetlenn ! vált. A ternniésizeti rend megbon tásának elrettentő példáján ui e betelepített madarak útját. 1908-ban hozattak először Magyar fogoly-madarakat, amelyeknek s'zabadonboesájtárá a Calgary mellett és a Vancouver szigeten került sor. A magyarhoz hasonló szélsőséges éghajlati, valamint puszta-jene g.u tajajviszionyok, miatt gyorsan) sza porodtak a prérin, úgyhogy ma máj- Kanada valamennyi déli tartományában otthonosak, — még a Priimce Edward szigeten is. Sőt, a préri kanadai részéről átterjedtek az amerikai oldal a is. Nem mulaszthatom el rosszal Ló véleményemet nyilvánítani azokról az európai népekről, amelyeki az apró énekes madarakat még ma is tömegestől íogd'osisák. A falánk madárpusz titok közül első hely az olaszokat illeti. Dicstelen szenvedélyük már régóta átment a köztudatba. Gyermeki felháborodással halottam én is, hogy az olaszok mohósága a fecskéket í sem kiméli. Micsoda elvadult. - lélekből, anyagias érdekből fakad a tevékenység, amely a mai állítólagos- “természetvédő’ világban is nagyüzemi módszer rel, láthatatlan hálókkal, elektromos árammal! pusztít ja a véd faelem kis1 tollasokat. Ezt a kegyetlen kúfáikodást u.n. müveit nyugati nemzetek is. űzik. Szakértők adatai szerint, Dél- Franciaországiban tíz millió van dormadarat irtanak ki évente. A belgák is a jobb ügyhöz illő buzgalommal húznak hasznot a tömeges madái-fo,sásból. Háborús időkben ez még érthető volt, amikori a macskát is kénytelenek voltak felfalni. Ma azon ban akad más betevő falatjuk is. A franciák — közismert inyencségükiuek hódolva — a csiga és békacomb csemegéi j mellé még a pacsMa-konzervet , és. a fülemüle-pástétomot is. áj hitozzák. — D.R. — A Felvidéken is élnek még magyarok! (Folytatás az 5. oldalról) kompakt tömbjén él. Úgy látszik a történelmi katasztrófa tovább kasért. A magyar vezetők örülnek, hogy eg,yá.talán vezetők lehetnek^ hogy ők személyesen szép fehér kalácsot apríthatnak a tokaji borukba, de nem fáj egyiküknek sem, hogy a nemzet ögyliarniada lassan haldoklik a “baráti” szomszédnépek halálos ölelésében, a saját butaságában, a ,krónikus megfélemlítésben, a Sors szörnyűségében. Ezt a szomorú helyzetet különösen most érezzük, amikor mindenfelé a környező országokban a legkülönfélébb Felszabadításunkat vagyunk kötelezve üanepelni, még, akkor is, ha szemeink; tele vannak véres könnyekkel és jövőnket csupán a legsötétebb sziliekben láthatjuk, ha egyél talán láthatunk valamit. Vagyunk egy páran, akik harcoljuk a magunk mindennapi Da Quicliotei harcát a szélmalmok ellen és igyekszünk mind a tiz körmünkkel menteni a még menthető nemzeti értékeket, de ez á harc a .niaigia ’kilátástalanságával rettenetesen kimerít bennünket. Jó lenne felhívni többször a világ érző közvéleményének a figyelmét arra, hogy EÍurópa szivében van e.gy jobb sorsra hivatott nép, amely agonizál és olyan sors körvonalai rajzolódnak felette, mint amilyen jelenleg a km dekát, a baszkokat sújtja és amely nemrégi még a zsidóságot is pusztulással fenyegette, \ Istenem, csak ébredne fel né! púnk szunnyadó lelke, csak tennénk félre azonnal minden osztály, vallás-, párt- és más el lentétet. Igazán, ideje lenne már' hogy valóban testvére1 lenn« magyar a magyarnak a szó szoros1 értelmében, bárhol is le gyünk Isten e csodálatos kalapján. Csakis a legszorosabb, ősz szefogás tud megmenteni minket. Mifelénk abban látnánl tragédiánk befejezését é.s job ra fordulását, ha mielőbb ikiala kulin a az egész Egyesült Euró pa, határok nélkül. Csupán lg: egyesülhetne erőszakkal szétzi Iáit népünk, csupán igy alkothatnánk. egy erősebb kultúireigy- Siéget. Mifelénk magyar nem lehet vezető beosztásban, csak nagyritkán adatik meg nekünk a főiskolai végzettség. A magyarlakta vidékek vezető rétege igy idegen, szláv. A patikus, az orvos, az üzemvezetők sokszor egyáltalán nem beszélik nyelvünket és Inem mutatnak kedvet e szeireiucisétlen nyelvünk megtanulására. Ezért a dolgozók nagy tömegei arra vannak utalva, írogy megtanulják az államnyelvet ési még ebben az esetiben is. csak másodirangú állampolgárokként vannak kezelve. A legnehezebb, legveszélyesebb munkahelyeken, mint a bányákban, nehéz építkezésekben, mezőgazdaságban a legnehezebb és legivesizélyesebb posztokon jók a magyar kezek, de népünk eszét, tehetségét lebecsülik, teljesen ignorálják és nem adnak rá módot e tehetséget demonstrálni. No elég e siralmakból, elég ez is arra, hogy valóban reális képet adják arról, hegy a hu! szadiik század végefelé, amikor | világszerte annyit szónokol.)ab I a humanizmusról, a szabadságról, van egy szerencsétlen nép amely ily szörnyű és lealázt módon tengeti szolgai létét, a , melyet valójában életnek ne| vezni nem is lehet. Tiszavirág APRÓHIRDETÉSE Egy számában ISHfe ára fNM, három afimban SZIGORÚAN «-«RE FIZETENM ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBÍZHATÓBBAK A KANADA! MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrcok Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVÁBBÍTJA szeretteinek Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1.— és $25-től felfelé $1.50 az IKKA kezelési költsége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK' HOW TO READ critically and usefully books dealing- with mystic, magic, witchcraft, healing. Once a week in summer for gins 16-26. Call 874-5897 after 4 in Vancouver, B.C. 21-6 PÉK ÜZLET ELADÓ. Kitűnő vállalkozás, jól ismert, jó felszerelés, fejlődő városban, jó épületek lakással. Alkalmas társulásra. Kedvező feltételek ímegbizliató péknek. Cilii: Otde- Bakéry, Box 938, Beause our, M r . Telefon: 268-1243. 21-7 ELMENNÉK házvezetőnőnek magamhoz illő férfihez. Én 59 éves vagyok. Szeretem az egyházat, ten plonvot. Fényképet küldök rendes embernek. I Szélhámosok ne írjanak: “Hütárs” Tanítsák saját nyelvükön is a gyermekeket kek nincsenek tisztában bizonyos tárgyválasztások jelentőségével, következményeivel. Nem tudják például, hogy mire vállalkoznak, mikor szakiskolába mennek. Az új “összekötő tisztek” ebben a vonatkozásban is feüvilágiositást adnak majd. A tanulmányi bizottság említett jelentése májusban került az iskolabizottság elé és még, a byäron végleges döntés várható.ír, (Folytatás az első oldalról) le a gyermekeket. Ha van három r- | különböző “fő-nyelv”, csopor?- ! tositani kell az ábba valókat a >- ! nyelvet beszélő tanár, vagy aszz- ; sizísztens közreműködésével. :i- ; Ma előfordul, hogy a tanár ik 1 csak angolul tud, a gyermekek ;- ; pedig 12 különböző nyelven béri- 1 szélnek. D- | A középiskola már lényege;y ! sen nagyobb probléma, mert :i- ! sem a szülők, sem a növendéj Nemzetiségek viszonya a rendőrséggel B.C.-ben 1 (Folytatás a 4. oldalról) I B.C.-ben arra törekszenek, ' bogy a jelölteket minél jobban I kiképezzék és alkalmassá teí gyék őket nemcsak a városi, I hanem a tartományi rendőrség! ben folytatandó munkára is. MEGRENDELÖ-iV in !■» KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék' tovibb> részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ................... $ ... Képes Nagy Naptárunk ($2.03) . 5 . . Sajtó Alap .................................. I Összesen: $. . Név: ................................. ........................................................ • -Cirn (utca. ház-szám, vagy Box): .................................................... Város és tartomány: ........... ............................................................ *> A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $12.— félévre $6.50, Kanadán kívül $13.—, félévre $7.—. j
