Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-04 / 23. szám
EURÓPÁBAN TÁRGYALT FORD Al EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKE Tornádó pusztítóit Quebecbon ST. REMI, Que. — Momtrealtól 20 mérföldre, délire, borzalma» erejű tornádó pusztított, amáikor legalább négy személy megsebesült. Az anyagi kár fél és egy millió dollár klözött van. A jéggel és. záporral pusztító forgószél egy 68 láb bosszú nioz gió házat döntött romiba, — és távolabb egy istállót rombolt le. Töibb telefon- és villanypóznát ledöntött » a tövestül kiszakított fák több helyen leszakították a vezetékeket. — Engedményt adott Israel Sueznáí Békét és igazságot hirdetett Sadat, Egyplom köztársasági elnöke — A csatorna 19 mériöldes szakaszán, a hajózás megindulásakor 24 mérföldre vonla vissza hadseregéi Israel Eltemették a diák-gyilkost és áldozalait MARIST L.: A¥£ atm... (Folytatás) Portugáliában a szocialista sikerek nem maradnak hatástalanok a spanyol '‘haladás” erőire. Mi lesz a NATO-vai, lia aiz 1 bér-félsziget politikai arculata radikálisan megváltozik? Mi lesz Washington reakció ja, ha az európai nemzetek a “détente”-ra hivatkozó USA közvetítést kikapcsolva, maguk lesznek készek egyollidalú engedményekre a Szovjetünk) felé? A 11. világ babot, u óta az ok--* kult erőktől bénított amerikai külpolitika vietnami kudarcáért egyedül Saigont kárhoztatta. Vigiéctre jellemző halandzsával a Noibel-dijas külügyér így: “Délvietnam moist is, de mindenkor ötször több emberrel .rendelkezett a harcok folyamán, mint a komin unisták'. Seg itséginyu jtásiunk jóval meghaladta a 100 milliárd dollárt, ami ötszöröse annak, amit Északvietnani kapott Kínától és az UÍRlSS-től. A Pentagon .helyzetjelentése szerint a délviietnami hadisereg fegyverben és lőszerben bővelkedett. Mégis a kommunisták akadálytalan folytathatták előnyomulásukat, mert a déliek hadseregének harcszelleme teljesen megtört. Ezért tartózkodott a szenátusi a további segélynyújtásitól.” — Viszont csoda-e, ha idestova 30 éve tartó háborúskodásba egy szerencsétlen nép .belefárad? Vájjon Kis--inger dir.. milyen bírálatot gyakorolt a USA kötelező ka-1 tonai .szolgálatot megtagadó i 150,000 bébivottjával! és több-* 1 ezernyi katonaszökevényével j szemben? Pedig, föltételezzük, | ők már csak tudták, miért kei- j lene harcolniuk, sőt talán még 1 teLlo«ebben is, mint a szegény vietnami bastardoknak. J gos-e, de főleg reálisáé több küzdőszellemet, vagy hősi életszemléletet elvárni olyan katonától, aki uu ‘-amiericjan way of life”-val egyetlen nagy feketepiaccá és bordély házzá változtatott hátországra támaszkodhatott ! ? Most, hogy a USA baljós kü.politikája érleli rothadt gyümölcseit, egyre többen döbbenne k rá a közelgő katasztrófára, így még ennek a politikának olyan meggyőződött védelmezője, mint Dean Rusk is, most BÖtétenlátóvá válva, ezeket mondta: (Folytatás a 4. oldalon) SALTZBURG, Ausztria. — Ford US elnök, az Európai Közös. Piac konferenciája után két-napos diplomáciai tárgyalást folytatott Egyptian köztái - sasági elnökével, Anwax iSadattal, a középkeleti igazságos béke érdekében. A tárgyalásról nem adtak ki hivatalos jelentést, de annyi kiszivárgott. hogy mindkét elnök nyomást gyakorolt ez ügyben Israel kormányára, Sadat kifejezetten ragaszkodik ahhoz, hogy az “igazságos bébe” érdekében Israelnek viszsza kell adnia az araboknak a Yom-kippuri háború idején elfoglalt területeket. Junius 5.-én adják át a forgalomnak a Suez-csatornát. Yifczak Rabin israell miniszterelnöki elrendelte, hogy a jóindulat kimutatására Israel vonja ki a UN semleges zónából a 7000 főnyi hadsereg felét, a tüzérséget és tankjai felét 18 mérföldre hátrább vonja vissza. Rabin továbbá hangoztatta, enyhíteni akarja Israel az E- gyptommal s a többi arab állam mai szemben fennálló feszültsé get. Előzőflteg viszont az israeli kormány szószólója kijelentette hoigly a Csatorna megnyitása E- gyptom érdekét is szolgálja és a béke érdekében nem tekinthető “engedménynek”. — BRAMPTON, Ont. - A Torontótól északnyugatra fekvő városiban megrendítő tragédia játszódott le a múlt szerdán, mikori» a 16 éves Michael Slobodian agyonlőtte a '25 éves Margaret Wright angol és, art tanítónőt, majd a lövöldözés során halálosan megsebesítette a 17 DIÓSZEGHY TIBOR: Mindszenty halálával kialudt a földön a ielkiismeret utolsó lángocskajajs éves Pat SMngert, továbbá köny nyebiben 13 más tanulót. Az eszét-vesztett gyilkos aztán saját életének is végiét vetett. John Slimgert s a gyilkos Slobodiant múlt szombaton temették el Bramptonban, — míg Mrs. Wright-ot, a New Brunswick-i Lover Nortonban temették el. jla ygy«zear megírják majd a pártatlan történészek a 20. század történelmét, korunkat az istentelen vére&kezü diktátorok, és a lelkiismeretlen politikai kalandorok korának fogják nevezni. És joggal .. . MIND-SZEX TY haláláig a hatalomból kirekeszte ut, a különböző előjelű zsarnokságok — mert mi más a demokráciának csúfolt monoka.pitaKz.mus, mint zsarnokság? — szemében egyszerű számot jelentő embennilláfók csak Krisztus földi egyházától kaptak és remél nettek vigasztalást, bátorítást a földre szabadult sátán tobzódásával szembeni. A 11. Vitakáni Zsinat óta az emberiség' megdöbbenve tapasztalta, hegy a lelkiiismeret A trianoni békediktáium a közvélemény előtt francia Fenti cimü dolgozatom bemutatott olyan tekintélyes fián cia közéleti személyiségeket, a- j kik a magyarságot sújtó igaz- i ságtalanságot már azon időben ’ szóvá tették, sürgetve a revi- | ziót. (Ld. KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 1972. ,23. és 25. s,z.) — Nyilatkozataik kíméletlenül bírálták a francia hivatalos: politikát, amelynek áldozata lett nemcsak a magyar, hanem a vele, a Kárpátok övezte tájon évszázadokon át békés egyetértésben élt “nemzetiségek” is. Többen rámutattak aura is, hogy Trianonban Európa halálig döfést kapott. Az említett dolgozatban nem esett szó F. Jean-Desthieu (helyesebben Desthieux) 1920-22 között feladott müvéről. A fölkutatásukra irányuló keresések sokáig meddők maradtak. Meddők, mert nagy a valószínűsége, bogy eltüntetésükre Benes és tá.'.-ai mindent elkövettek. Talán írnom sem kell, hogy a szolgálatukba állt iSavadjan-fé- Le kouyvészet egyszerűen vagy •— mindegy! szigorúan mellőzi mindegyiket . . . Az első, a két kiadást megért lm, lecon die Pyrr hus ou la Paix n’est pás faite. — De Proudhon á Wil'&on. (A pysnrhu-si lecke avagy nem alkottak békét) (Paris 1920, Brossaid, XVIII, 166 1.) — Avatott olvasó mindjárt sejti: a rnü szerzője előtt megoldásként föderációs elgondolás lebeg. így inkább általánosságokban veszi tollhegyír a párizskörnyéki békediktá- Iuniókat. Módszerét jellemzik a következő idézetek: ‘. .. adjátok meg minden népnek a szabadságot. amit kívántak. S ez volt egyhangúlag a versa llesi értekezlet tagjainak óhaja. Ámde, ti kellett ismer|ni. hogy az egyesek szabad-ága ártott a mási kioknak, avagy hogy a kis nemzetek túlnagy szabadsága a szomszédok becsapásával jár...” — “Mielőtt vádlottat törvényszék elé visznek, tudni kell, milyen bíráskodástól függ.” (Vagyis milyen jogalapon ítélkeznek? ,— “Szerbia védelmeié Franciaország maga fölkelt az Oroszországhoz fűzött szerződés folytán ...” — “A nemzetiségek elve nem a fajon és a nyelven alapult, hanem mindenek előtt az akaraton, hogy együtt éljenek, — szögezte le valahol A. Cheradame . . (Tudná kell, hogy ez az A. Ch. mindig magyarellenes volt!) Benesétoet Desthieux és mások párizskörnyéki “békéket” elitélő elemzései izgalomba hozták. A vita tehát kiéleződve, szerzőnk is szükségesnek látta hogy ismét csatasorba álljon így adta ki 1922-ben La Paix n’est pás falte. II. La Petite entente c. jóval pörölyösebb Írását. — Már az első lapokon ilyenek olvashatók: “Figyelmeztetem . . . Benes és Take Joneseo urat (Vesnitch halott!), hogy kedvükért igen kevés francia polgár fogadná el hogy harcoljon és meghaljon”— “. . .Csehszlovákia, mihelyt meg alkották, feltűnt, továbbélésre képtelen. ..; a szlovákok és csehek házassága legközelebbi válást Ígérő. A prágaiak fennhatóságát a szlovák területeken csal rideg ostromállapot biztosítja.. a szlovákok történelmi érvel erejével követelik visszacsatolásukat a magyar köztársasághoz.” Ruménia “nem tudot.1 győzelmet élvezni olyan termékeny zsákmányban.” Ami £ ci d cekce Sieti, “féktelen imperializmus tartja életben ezt a szétszórt darabokból (vagyi:népekből, nemzetiségekből) alkotott népet. (Folytatás a 3. oldalon] lángja egyedül mór csak a meg kínzott, börtön viselt, száműzetésbe kényszeritett MINDSZEN TY bíborosban ég, lobog töretlenül. De az utolsó években még nagyabb megdöbbenéssel keluei.it tapasztalnia, hogy eimek a tiuzta lángmak az eihoanályositásán, kioltásán éppen a Vatikánnak az istentelen pánszlávbolsievizmusisal alkudozó jelenlegi urai serénykednek a legjobban, álszent, jobb ügyhöz ouag ósággal,. Most, hogy az Úristen megelégelte hűséges szolgájának, MINOSZENTY bíborosnak földi szenvedését, megaláztatásiát és kiszabadította a vértanúság tiizében megtisztult lelkét a gyarló emberi, test .börtönéből, végleg lehullt az álarc a Vatikán1 uráliról. . . A félmilliós példányiszámiban megjelenő L’AURORA francia lap, május i20.-i száma “Mindj szenty utolsó megsértése” — I címmel többek között a fcövet- i kezűket hozta: i “A hit öreg bajnokának ez j volt a végső megsértése. Az I ausztriai Máriacellben csütör- i tökön nem jelent meg egyetlen I vatikáni kiküldött, egyetlen ma gyarországi egyházi képviselő, 1 sót egyetlen osztrák állami mél tóság sem, hogy lerója végső tiszteletét a vértanú bíboros előtt. Mindszenty Józsefet útjának végéig megalázták, feláldozták az Egyház és a keleti államok közti kiegyezés oltárán. Mint volt magyar prímás é(s esztergomi érsek, Mindszenty megrérdemelt violna egy utolsó tisztelgést attól a magyar Egyháztól, amelynek vezető személy.■ fee volt Hitler éis Sztálin alatt, ikdk egyformán börtönbe zárták ... A Vatikán azonban szélesre tárt keleti politikájával fordított egyet a történelem lapjaim és a budapesti kommunista hatáságakkal modus viven di-t kötött. Azóta a magyar katolikus Egyház a marxista vezetőktől függ s megindult a ‘békepapok’ előretörése, a rendszer által támogatott vörös reverendák felső rak ozása. Mikor Mindszenty halálhíre a világ tudomására jutott, .egy magyar főpap sem ként vízumot, hogy a temetésén részit vehessen. Ha kérte is valaki, nem lett kellőié semmi, mert a gyászsizeirtiairtá-iom senki sem volt jelen. Mindszenty halálát bizonyára azért hallgatták el az egyháziak Magyarországon, Uugy ne húzzanak ujjat a hatóságokkal. VI. Pál papa viszont más ónból nem küldött senkit a Vatikán képviseletében a máriacelli temetésre. Még a bécsi nuncius sem jelent meg, hiszen éppen akkor ünnepelték a Hofbui gban az osztrák államszerződés meg kötésiéinek 20. évfordulóját. Maga helyett egyik beosztottját küldte el Máriac.ellbe. Az osztrák állam szintén az ünneplés miatt nem képviseltette mag;4t .. . Így az első sorban egyetlen nem-egyházi személyiségként a steierországi tartományi főnök ült, egy kis megye vezető — az egyháztörténelem egyik legnagyobb egyház fejedelmének földi .maradványa előtt. Megjegyzendő, hogy ez a megyevezető is az ellenzéki nép párt .tagja, s így a hivatalos bécsi szocialista kormányt senki sem képviselte. — (Na, és: hói voltak az amerikai magyarok képviselői? — kérdezem én.) A .szertartás1 drámai légkörben folyt re, eizac és ezer pap, apáca és hivő előtt, kik a v.lágban szétszórt magyarok képviseletéiben rótták le tiszteletüket bihoirosuknak. A koporsó melletti ott volt a franciaországi magyarok zászlója is. Megjelentek azok a nyugati egyházfők is-, akik 1974—hon tiltakoztak a pápánál Minaszenty lefokozása eliten: König bécsi, Döpfner, minichei.ri bíboros, Van Straften beygá szerzetes, a “Szevedő egyház segitőszervének” megalapítója, apokaliptikus hangulatban mondta el félelmetes gij upi beszédet: “Több, minti tízezer igaz pap és ezer megalkuvást nem isme rő püspök ül most is a kelet országok börtöneiben. Millió és millió gyermeket nevelnek lefolytatás az 5. oldalon) rohogogorcsosok tosság boncolgatására kerül I üor, lévén a diák- (elv, kar) társak okosabbak, felvilágosultabbak. mint az a sok nemzetközi tekintélynek) örvendő — nem,csak magyar — tudós bohóc,társaság, akik a szabad tudományos kutatási demokratikus elve mellett, kétségbe mernék vonni az általuk megdőltnek vélt tudományos nézeteiket és tételeket. Kedves Diák-Szerkesztő Urak! Mi fiatal korunkban azer etl t ü n k volna valamihez hozzájutni, valamit elérni, vágytunk valami után s kéréssel kezdtük óhajaink feltárását. A mai fiatalság egy kisebb, de annál hangosabb s ezért véleményt alakitó részénél a kérés, a;z óhaj, a vágy ismeretijein fogalma szavak. Nálunk csak követelés van, akarás van, Jog van valamire, mielőtt .még életükben jog,ot formálhattak volna valamire, az emberré, a becsületes emberibb emberré való váláson kívül. S lia szóbeli követelés , kuriózusabbnál-kurió - zuisabb plakátok huirooílása nem vezet a kívánt eredményhez, azaz a világmegváltáshoz, az emberek boldogabbá tételéhez — akaratuk ellenére te, akkor jön az ököljog,, az erőszak, ártatlan emberek barbár lemészárlása. A fiatal szélsőbaloldali “értelmiségiek” szívesen siránkoznak a nemzeti szocializmus “kristály-éjszakáján” és könyvégetésén, de felháborodot tan tiltakoznak az ellen, hogy az ő terveik s azok kérész tülvtibeli módozata egy jottányit sem különbözik amazokétól! (Noha látva és olvasva a mai könyvpiacok ajánlatait és a levélszekrényeket nap, mint nap elárasztó ‘ ‘ny omitátványo kát”, egyik-másik ma is megérdemelné a máglyahálált, anélkül, hagy a korom és pernyén kívül jelentősebb károk származnának.) Arra azoíniban nem gondolnak a Szerkesztői Urak, hogy a iMagyar Gimnázium fennállását évtizedek óta éppen annak a magyar emigrációnak köszönhetik, melynek hit és hazaszeretet sugallta — néha — túlbuzgóságain, de becsületes magyar szándékán gyomor görcsös röhögésben törnek ki' >b í z n - nyos diáknölvendékek! Hová jutott volna a Magyar Gimnázium, hová sok értékes kulturális és segélyező kezdeményezés, ha a magyar emigráció is, és éppen azok, akiiben r ö h, ö g ni kell, “olyan hülye” lett volna, “hogy egy eleve elve(Folytatás a 4. oldalon) Mindszenty Hercegprímás temetését követő napon (május 16-án) ért el hozzám a “Koldusdiák” legújabb száma A tetszetős kivitelezésben megjelenő s a felső osztályos diákok által szerkeztett időszaki lap a Burg Kastl-i1 Magyar Gimnázium falai között lát napvilágot, “főszer kesztőki”, “szerkesztők” és sok más okos fej, — ha nem is mindig apafej, — irányítása mellett. Eddig azt hittük, hogy a iMagyar Gimnázium diákjai sorsuk nál és történelmi “teh-ernélküliségüknél” fogva, hivatva tesznek egy napon a külföldi magyar emigráció összességének képviseletére, tekintet liléikül annak sokrétű múltjára”, — a fiatalság mintegy történelmi múltat figyelő és regisztráló tárgyilagosságával. Éppen ezért rögtön megütötte a szememet egy cikk, mely olyan problémával1, illetve problémákkal foglalkozik, — névtelenül — melyet még' komoly tudományos körök és, politikai kommentátorok sem intéznek el olyan sumanásan, mint azt a cikkíró, vagy cikkiró-kollektiv teszi. (A cikk hangneme ugyan is inkább a keleten divatos “koEektivára” enged következtetni) . A cikkírói “A nap fiai” cimü cikkükben “egyszer volt, hóiméin volt ...” stílusban — s ez bölcs iróniát szándékozik valószínűleg kifejezni, — elősző. is az USA-ban megjelenő Szitytyakürt nevű emigrálta lapnak esik neki s a legsikerültebb “viccnek” többek között egy “Magyar Nemzeti Felszabadító Arcv:o>na!” tervét tekinti, melynek olvastán “az Óperenciás tenger innenső partiján tevő Magyar Gimnáziumiban egyesek röhögő-, mások gyonnirgct csókot kaptak. Egy diák patétikuaan felkiáltott: Oh, ti legbárgyúbb ökrei az emigrációnak! Merthogy “nemzeti vallás”, “kommunista pápa” és egyebek, az még elmegy. De hogy már a kiképzés, is folyik, az valami nagyszerű dolog. Hát azt hiszik az agyalágyult turáni testvérek, hogy Magyasnhonban a Belügyminisztérium nevű épü letben (Lánchíd, pesti hídfő) nem olva-sák a lapjukat? Szerintem halálra röhögik magukat az e: vtárs. ik. Mert — attól tökéletesen eltekintve, hogy az USA és Magyarország között: normális diplomáciai kapcsolat áll fenn -— mái a határon felvágott! leime a felszabadító “hadseregből”. Apropos: hány embert számlál az “Arcvonal”? És. még valami: ki olyan hülye Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ára: $2. Ha minket is elfúj a sors zivatarja. Nem lesz az Istennek soha több magyarja
