Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-30 / 22. szám

h MAR ITS L.: A ÍüSSINGéR-éSEI 'PÁRIZSI tudósítónknak kö­szönve a MONDE et VIE f.é. II. 7.-i, 239.sz-t, ebben a Dossier ro vatnak ‘Le. ca© Kissinger’ (A K. eset) c. cikkében különösem fi­gyelemreméltó. Annál is inkább, mert szerzője, Pierre de Viile­­marest bevezetésként Molnár Tamásnak a fentemlitett lap 238. sz.-ban megjelent írására válaszol azon “naivok” részé­ről, akik Kissingerben sem su­­perman-t, sem mesterkémet nem látnak. A válasz “meddő vita helyett felvilágosítást akar szolgálni”, jegyzi meg a beve­zetés. Fölvilágositásra manapság, jó­formán mindenkinek szüksége van. Főleg a hontalanoknak, köztüik nekünk, magyaroknak is. A ránkszakadt nemzeti ka­tasztrófából eredt egyéni tragé­diánk hátterét kutatva, kit ne érdekelnének azok a titokzatos erők, amelyek az okozók. Ezek­ről a titokzatos erőkről lebben­ti föl a fátylat az alábbiakban franciából fordított cikk. A bírálni és önálló véleményt alkotni tudók részére ez az irás olykor homályosan sejte­tő közléseivel nemcsak vádol, hanem figyelmeztet is. Külö­­möisikép figyelmezteti mindazo­kat és köztük emigrációnk azon részét, amelyik mohamedánok módjára nem Mekka, de ezút­tal, Washington felé arcrabo­­ruiva — ha kell, naponta több­ször is! — innen várja árva Hazánk üdvösségét, régvárt szabadságát. Vegyük tudomá­sul, 'hogy a HSA világpolitikai elgondolásait, katonapolitiká­ját hosszú távra félreérthetet­len következetességgel mindig Európa-ellenes, éllel tervezték és hajtották végre, mert okkult körök érdekei Így kívánták. Értsük meg végre, hogy a mi tragédiáinkért is nagyrészt a USA felelős. Káros hatású kül­politikáját megtévesztésünkre melléfogásként, diplomáciai ta­pasztalatlanságukkal, vagy ép­pen hagyományhiámiyal ma­gyarázzák nemzeti emigrációnk vezetőivé magukat feltolók. A mindennapi gondokkal küzdő honfitársainknak való­ban nem könnyű eligazodniuk a világpolitikában zajló esemé­nyek útvesztőiben. «Sokan előbb értetlenül, majd kiábrándultán hátat fordítanak az eUentmolí­rásokkal teli politikának. Ez az eredményes egyes, gyanúsan el­kötelezett, legtöiobnyire az ú.n. ethnic-press alapokból, vagy más titkos forrásokból kövérre táplált, magyarul irt, de nem így érző médiáknak. A cél tár­gyilagos, pártatlan fölvilágosi­­tási helyett jóJjlöivedelmező kö­dösítés, megtévesztés: agymo­sás ... Nem csoda, ha a ma­gyar emigráció mégis értéke­sebb része szükebb védőkörlet­be húzódott, ami .gyakorlatilag családi háza kerítését, vagy a lakását határoló négy fal jelen­ti. Ilyen “sündisznó-állásba” vo­­niultak vissza tisztamultú, önfel áldozó, volt közéleti vezetőink, közíróink, katonabajtársaink s még sok-sok tényleges értéket képező magyar- testvérünk. Im­már 30 éve tartó nemzetmerrtő erőfeszitéseinkben fizikai és lel­ki erejük javát a töbibrontos tá­madás fölemésztette. Helyet­tük ott tolonganak a látszatra erősen zajló emigráció© köz­életben, egyes újságjaink szer­kesztőségében, egyesületekben, t politikái pártok etihnic-szerve- I zeteiben azok, akik akár ihasz- 1 notkereső számításiból tudato­san, akár bűnös hozzánemér- 1 tésisel cinkosaivá váltak azon világössizeeskü v ésnek, amelyről az alábbi cikk csak részben i rántja le a leplet. Lássuk hát, mit irt de Villemarest: “Műit év akt. 16.-án a new­­yionki Waldorf-Astoriában tar­tott díszvacsorán Kissinger mellett ült régi jó barátja, Wil­liam F. Buckley, a mérsékelt “NATIONAL REVUE” kiadója. Vacsora közben gyorsan átfut­va Frank A. Capell “Henri Kis­singer szovjet ügynök” c. köny­vét, hevenyészve ezt irta egyik­­oldalára: Henry, igaz mindez? S' ezzel átnyújtotta az érdekelt­nek. A vacsora végeztével Kis­singer visszaadva a könyvet, csak ennyit jegyzett meg: ilyen természetű kérdések megvála­szolására a szenátus külügyi bizottsága hivatott. Jellegzetes kissingeii válasz: mellébeszélés. Olyan- válasz, a­­mivel Cisiak az rendelkezhet, a­­ki meg van győződve arról, ha a bizottság tényleg magáévá tenné azt az ügyet, akkor annak elnöke, jelen esetben (Fullbright szenátor, mentesítené minden vád alól. Annál is inkább, mert az nemcsak közvetlen felettese, szolgálatait nagyraértékelő jó­barát, hanem egyszersmind a Bilderberger, Pug,wash konfe­renciák és hasonló “magas” tóriumok belső munkatársai­ként együtt formálják a törté­nelmet. «Bolygónk újjászervezé­sére hivatkozva kísérleteznek emberek, nemzetek élteiével, sorsával. Térjünk, azonban vissza KTsingerre ... ETNIK-SAJTÓ WINNIPEGEN Lapunk főszerkesztőjének szi­ves jóvoltából, tiszteletpéMáfly- I ként érdekes könyv került a,ke- : zenibe: THE MULTILINGUAL | PRESS IN MANITOBA, annak' a Canada Press Club-naki a ki­adásában, amely a II. világhá­ború alatt, 1942-ban alakult meg Winnipegen, W. J. Lindái, izlandi származású, kanadai bí­ró elnökletével. Fel keli hivnom a KMU olvasótábarának figyel­mét arra a tényre, miszerint v. Nemes Gusztáv, már ezen az első közgyűlésen, végrehajtóbi­­zottsági tag lett, jelenleg pedig azon három alapitó tag egyike, akinek harminc évnél hosszabb aktiv működését arcképe köz­lésével honorálja a finom kivi­telű kötet. Egy másik jól sike­rült felvétel azt a pillanatot örökíti meg, amikor főszerkesz- j tőnk átveszi a Winnipeg Cham­ber of Commerce Ethnic Pr ess Award-ját, A. D. 1963. Winnipeg, a préri-főváros, a múlt év folyamán ünnepelte a- I lapitásának századik évét. Eb­ből az alkalomból jelent meg, a szöbanfongó könyv, a váró so an nyomtatott 25 idegennyelv ü hírlap ismertetésével. A felsaro- j lásban természetesen megérde-1 melt helyet kapott a Winnipeg i j laptársak között is az egyik | legrégibb, az ötvenéves KANA­DAI MAGYAR ÚJSÁG. Nem véletlen, hogy éppen Winnipegen, Kanada legna­gyobb nemzetiségi városában, (lásd i.v. adataimat a KMU f. évi 4. számában) készül a leg­több neni-angolnyelvü sajtóter­mék, számszerűit 25. Ez több mint egyötöde annak a 121 (27 nyelven szerkesztett) időszaki lapnak, amelyeket hivatalosan a kanadai Foreign Language Publication gyűjtőnév alatt tar­tanak nyilván, összehasonlítás céljából nem árt tudni, hogy az azonos jellegű kiadványok szá­ma a USA-ban az egyezret is meghaladja. A különbség abból adódik, hogy Kanada összlakos­sága mindössze egytizede an­nak, amivel déli tőszomszédja rendelkezik. Ebből a 21.5 mil­lióból majdnem hat millió a nein-angol-francia eredetű. Már többször rámutattam cikkeimben, hogy Winnipegen és a kanadai prérin általában, a nagyszámú szláveredetü etni­kum közül az ukránok nemcsak Pályafutás különös kezdettel Szeretném leszögezni1: sem F. A, Capell, sem magam so­hasem irtuk, hogy Kissinger je­lenleg is szovjet ügynöki. In­kább azt állítottuk, hogy az volt bizonyos adott időkben. S ha ez az állítás tévesnek bizo­nyulna, elvárjuk annak a rá­­galmazási pernek a megindítá­sát, amely elmarasztalja az i­­lyen felelőtlen hiresiztelések szerzőit. Frank A. Capell több éven át a felforgató elemek el­lenőrzésére szervezett hivatal vezetője volt a USA-ban,, nyo­mozásokat folytatva náci és kommunista tevékenységekkel kapcsolatban. Ezt követőleg a II. világháború idején hírszer­zőként több bizalmas természe­tű közlemény kiadásában köz­reműködött. Hét munkát irt (pl. Kennedy Robert és Javíts szenátorról) Egyiket sem tudta senki megtámadni. Magam is hasonló munkakörben dolgoz­tam. A felforgató tevékenység­ről éisi kommunizmusról lévén szó, ez nálunk Franciaország­ban éppolyan rossz szemmel nézett dolog, mint a USA-«ban, mihelyt az ember a barikád másik oldalára mer állni. Kü­lönben tengerentúl, mint itt nálunk, léteznek olyan egyének még az állítólagos “jobb-olda­lon’’ is, akik hivatásszerűen ta­gadják az ezekbe a körökbe va­ló beépülés lehetőségét. Az, ami kedves Henrynk pá­lyafutásálban különösnek tűnik, Capell szerint az a feltűnő kö­rültekintő óvatosság, amely még csodálatunkat is kiváltot­ta. Tulajdonkép Kissinger poé­tikai pályafutása nem 5 évvel ezelőtt indult, mint írja, hanem jóval előbb. A USA-ba menekülve rövid­del a háború kitörése előtt, Henry (és fivére, aki azóta te­temes vagyonra tett síz ért a Vasfüggöny nuögöttti államok­kal kötött üzleteivel 1943. feb. 26.-án .belépett a hadseregbe. A 84. hadosztály “G” századánál teljesített szolgálatot. -1944-45- ben. 12 hónapig a felsőbajor­­országi Oberammergauban a USA titkosszolgálat központjá­ban egy Bosenhard nevű tiszt alárendeltje. A majdnem 23 éves Kissinger ekkor a kémel­­háiitíás kihallgató szolgálatá­ban áll. Főtörzsőrniesteikciit $10,000 évi fizetéssel elhagyta a megszálló hadsereget. 1947- ben már a Harvard-egyetem diákija. A volt OiSS (üfficec, of Strategic Services) nevét C.I.A.-ie változtatva, résziben újra alkalmazta Kissingert s a . általa szerkesztett, a diákok politikai oktatását célzó, .bizal­mas természetű cikkeit közlő CONFLUENCE c. folyóiratot anyagi támogatásában részesí­tette. Ugyan ez időben W.' F. Buekleyhez csatlakozva, a GFR (Council of Foreign [Relations) 3 tanulmányi csoportját irányí­totta egyidejűleg (Rockefeller védnökségéivel.) Itt megihletve jelentette meg első müvét’ 1957-ben a nukleáris fegyver­kezéssel előállt világpolitikáról. Kissinger gazdag védnökeit annyira kielégítette, hogy hálá­ból az előbbi club (CFÍR), ami közismerten a USA második (vagy láthatatlan) kormánya, állandó tanácsadójául nevezték ki 1959-ig. — 1961-458-ig Kis­singer egyike azon “kutatói­nak”, akik Kennedy7 és Johnson administrációját. tanáccsal el - látják. A folytatás innen már mindenki előtt ismert. (Folytatjuk) KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 80/-8IO Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 egyházi, hanem kultúrálj© és közéteti síkon is messze felül­múlják a náluknál jóval na­gyolna többségű indo-germánok (németek, skandinávok, stb.) csoportját. Ez az aránytalan­ság, helyesebben faji fölény sajtó-vonalion még hatásosab­ban jelentkezik. Ékes bizonyí­téka ennek az Ethnic Press ju­bileumi évkönyve is, amely a szláv etnikum sajtóját ugyan­olyan oldali-terjedelemben tár­gyalja, mint az összes többi nemzetiséget együttvéve. Ez utóbbiak méltán irigyelhetik azt a jelentős eredményt, amit az ukrán törtetés Nyugat-Ka­­nadában kultúráiig téren elért. Egyik hírlapjuk volt szerkesz­tőjét t.k. igy méltatják: “He wrote in defence of the Ukrai­nian language as a subject on the curriculum in elementary, high schools, and the universi­ties, and taking a leading part in the controversy over ibilin­­gjualism and biouituralism. His principle was: for the Ukrai­nians bilingualism should mean knowing the English language and their own.” — Ezt hirdet­­dette egy másodgenerációs, or­thodox préri-tanitó, aki későiib mint igazgató a saskatoon! uk­rán diákotthon közép- és fő­iskolás növendékeit — angol­­nyelvű tanulmányaikkal párhú­­zaniiosan — anyanyelvükön né­pük irodalmára, történelmére, zenéjére és művészetére taní­totta!. Bezzeg, fontolóra vehet­nék programját azok a magyar sorstársak is, akik az anyagias­ság és közöny butító ködétől nem képesek a jövőbe látni. Másrészt megnyugtató tudattal regisztrálhatjuk, hogy éppen a szláv befolyás alatt álló kana­dai prériiőii indult el az a moz­galom, amely a magyar nyelv, betű, történelem és igazság fó­rumául szolgáló és ifjú nemze­dékeink intézményes, magyar­nyelvű tanítását, továbbképzé­sét biztosító iMagyarságtudo­­mányi Tanszék felállítását tűz­te ki céljául. Az ukránok, pél­dáján okulva, áldozatkészségü­ket követve, támogassuk a Szé­chenyi Tál saság (Calgary) a­­lapitványát, amely az örök ma­gyarság holnapját van hivatva előkészíteni. Krúdy szerint is “magyari nyelvünk megmara­dásunk egyik titka.” Jelen ismertetésem tárgyát képező sajtó-könyv ideológiai közleményei közül első helyen kell említeni a nyelvünket is be­szélő és tudományosan művelő Watson Kirkcoiinell, egyetemi tanár értekezését az etnik-saj­­tó szerepéről. Ugyancsak figye­lemreméltó az Official Bilingua­lism-Multilingual Press and Language Probléma of Canada c. tanulmány, amelynek szerző­je Prof. J. B. Rudinyckyj, (a Royal Commission on Bilin­gualism and Biculturalls m volt tagja, továbbá számos ukrán folyóirat szerkesztője), aki ja­vaslatában, s'zembeszállva az Official Languages Act-tal, ki­jelenti-: “The language is the most expressive vehicle of a given culture. Destroying lan­guage, not recognizing it as such, one ,is denigrating a cul­ture ...” Világ népei egyesüljetek — a bolsevizmus ellen! ! Dabas R. dr. A BIBLIÁBÓL “Kölcsön kér a gonosz, es meg nem fizet, de az igaz ir­galmas és adakozó. Mert aki­ket ő megáld, öröklik a földet, és akiket ő megátkoz, kivágat­talak azok. Az UR megszilár­dítja az igaz ember lépteit, és útját kedveli. Ha elesik, nem te­rül el, mert az UR támogatja kezével.” Winnipeg, Man. 1975. május 30. DR. KOVÁCS ISTVÁN: ii 3 Amit leszel az^nagyon szép... próbáld azt a legmagasabb művészi színvonalra emelni" ■ Zadubán György a következő­- két választja: ■— Amikor megalapítottam a- Férfi Énekkart egyesek azzal i igyekeztek elkedvetleníteni,- hogy “egy-két évnél úgy sem 1 fog tovább tartani .. A legtöbb 1956 után Kana­- dába kiérkezett magyarnak 1960-ban még nem tellett' költ­ségesebb szórakozásokra .. Az úttörői sorsközösségiben saját­ságos magyar egység alakult ’ ki. Ez tette lehetővé a közös r ] _ I próbákat és a sikert . .. 5 I — Ml VOLT ÉS AZ EGYÜT­­I TEi> Célja? ; — Az volt a szándékom, hogy j egy olyan alapintézményt ho­zok létre, amely akkor is fog, élni, magyar lesz — legalább a | nevében, — amikor egy-két év­század múltán már magyar tag­jai sem lesznek ... A Kodály • neve világnév. Csúcsot jelent a zene történelmében. A névadó­ról tudni fogják, hogy a Kodály Együttes, angolul: Kodály En­semble kanadai magyar alapí­tású intézmény. ' — Az volt és ma is az a oé­j lom, hogy a magyarok dalok, j zenék, táncok szépségén kérész ! tül segítsem honfitársaimat j megtartani magyarnak; hogy i erősítsem magyar öntudatukat ! és, összetartozásuk érzéseit; \ hogy megismertessük a kana­­í dai más nemzetiségűek előtt sajátságos népi kultúránkat. A Kodály Együttes nem egye­sület, célja nem anyagi haszon­­szerzés. Fizetség nélkül műkö­dő nem hivatásos művészcso­port. — AZ EGYÜTTES RÖVID TÖRTÉNETE: í Az 1960-ban alakult Férfi ! Énekkar. 1962-ben Női Ének­karmi bővült. Ekkor vette fel a Kodály Együttes nevet. Ugyan­akkor tánckar is megalakult. A zenekar is kiegészítette. Koregráfusunk a nagyon te­hetséges és szorgalmas Di'eiszi­­ger Kálmán lett, aki 11 éves korában érkezett Kanadába. (Róla külön fogunk Írni.) 1963 májusában a torontói O’Keefe Centre-ben a teljes e­­j gyíittessel nagy sikerrel szere­peltünk az “European Holiday” műsor keretében. Az Eeseri Lakodalmast és Fo­nót adtuk elő. Kanadában számos alkalom­mal szerepeltünk. Hangverse­nyünk volt Torontóiban, Hamii­­tonban, Kingstonban, •, Kitche­­nerben, Londoniban, Oshawán i (Folytatás a 6. oldjon) (Zsolt. 37:21-24 ) GYÜTTES (1960-1975). A ma­magyar emigráció egyik legsi­­kereseibib alapintézménye és e­­gyedül álló büszkesége. 15 éven keresztül Északamerikában őr­zi, ápolja, továbbadja a magyar népi ének, zene és tánc művé­szetének a legnemesebb hagyo­mányait. Dicsőséget dicsőségre hal­moz. Zadubán György zeneművész, zeneszerző, karigaztaó, Kodály tanítvány alapította. Az akkor (1960-ban) 25-30 férfit kitevő énekkarból hatalmas fává ter­­bélyesedett Együttest nevelt ki és azt a legmagasabb művészi színvonalra emelte. — A SOK AKADÁLY ELLE­NÉRE MI TETTE LEHETŐVÉ A SIKERT? A halkszavu, szerény művész: UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron -jjj. Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - C0MTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- öS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZÖSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKRA. TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI , IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. — pásztor József n z. atyafiak Péter bácsi pislogott, írnia nénire nézett álmos szemmel s nagy lendülettel a másik oldalára fordult. Irma néni hangosan rákiabált: — A hasadra süt a nap! Péter ingerülten mozdult egyet s morogva felelt: ■— Hagyj még aludni. Otthon úgysem engedsz sohasem. — Mert árt a sok alvás. Péter bácsi a paplan alól bugyborékolta: — Dehogy árt. Nagyon is használ. — Tudod, hogy utazunk haza? — Én nem, — felete Péter bácsi. Inna néni közelebb lépett az ágyhoz és lerántotta a ta­karót a férfiről. — Mit mondtál? — Mondtam már tegnap. Eladom a bort, azután részt­­veszek a gyűlésen. Csáki azután megyeit «haza. Irma néni éles hangon lökte ki a sziáján: — Altkor megyek egyedül haza! Péter bácsi ártatlan arcot vágott. Pislogatva nézett a fe­lesége arcába és gyengéd hangon kérdezte: — Miért teszed ezt velem, szivem? — Mert így akarom! Péter bácsi gyermekes szomorúsággal nézett rá. — A bort éli kell adni. Irma néni idegesen kapkodta össze a toiletteholmikat s belerakta a kölnivizes üveget, fogkefét, fésűket és más holmi­kat a ltis bőrtáskába. Az ura felé fordult, majd a holmik után kapkodott, aztán megint az ura felé villant a tekintete és éi’es hangon hányta a szavakat felé: — Maradj csak, én utazom! A tizórai vonattal utazom. Péter bácsi lelépett az ágyról. — Miért teszel boldogtalanná, eiouskám? Irma néni már a ruháit szedegette ki a szekrényből és a pakktáskáját tömte. — Boldogtalanná? — rikoltotta. — Lumpolni akarsz Pesten. Azzal a betyár szobrásszal. Tudom! Péter bácsi felállt, a nadrágja után nyúlt. — Nohát. Ilyet tételezel fel rólam? Bánatosan rámeiedt szeme a feleségére. A féllába már —. 112 — Pár pillanat múlva «Péter bácsi előtt állt egy üveg f.nőm .Badacsonyi. Töltött. Kortyolgatott. Irma néni a zsebkendőjét tépdeste s dühösen fökdöste felé a szavakat! — Várj csak! Majd számolunk! XVII. Csobáncz jött haza. A Sárika csomagjai oda voltak ké­szive már az előszobába. Nagy kofferek, kalapskatulyák, plédek és más utiholmik. Csobáncz belépett és szembetalálta magát Sárikával. .Sárikán angol útiruha volt, amiben a nászutat járta be Psabánczcal. Az arcán zavart mosoly pislákolt. Csobáncz sze­mébe nezett megnatottan. A férfi gyengéden végisimitotta az arcát. Az arca egy kicsit szomorú volt. — Mindent elintéztem, drágám. Sá.iika az urához simult. — Gyere. Járjuk be még egyszer a lakást. A haliból beléptek az ebédlőbe. Sárika komolyan körül­nézett. — Látod. Az ebédlögarniturát is behúzattam. És igy is elég, csinos. Az inast majd tanítsd be, drágám. Mutasd meg neki a konyhában a gázt, meg a fürdőszobában a geyz'itit. Jaj, vi­gyázzatok, hegy nyitva ne hagyjátok a gázt! Hirtelen belenézett a Csobáncz szemébe. — De hol fogsz ebédelni, kedves? Csobáncz lehajtotta a fejét. A gondolatai másfelé jártaik. — Istenem. Enni csak« lehet Budapesten. . Sárika az ebédlőszekrényre mutatott — Nézd, kedves. Az inasnak mutasd meg, hogy7 ott a szekrényben vannak a tányérok, csészék. A balfiókban az evő­eszközéül Sárika az ebédlő ablakaira pillantott. — Meg valami, drágám. Sok mindenféle tudnivaló van, amikkel nem akarlak most terhelni. Nézd, összeírtam. Ezzel az ebédlőszeklrényről felkapott egy papírlapot és Csobáncz felé mutatta. Megfogta a férfi mellényének egy gombját kétujjal. A — 109 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents