Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 3. szám

Ha minkéi is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az liléimét soha több magyarja BORZALMAS EREJŰ HÓVIHAR PUSZTÍTOTT KANADA KÖZÉPSŐ Súlyos influenza-járvány Európában GENEVA. Svájc. — A World Health Organization, hétvégi je­lentése szerint, Burópa-sz. rte súlyos influenza-járvány dü­höng. Csehszlovákiában a lakos ság 6%-a beteg, s a betegség rohamosan terjed Franciaor­szágban, Svájcban, Spanyol-, Olasz-, Magyarországon és a Szovjetben. Megbetegedést je­lentettek továbbá IMoroecoból ■ is. | Múlt héten a Magyar Távira­ti Ir-odla azt jelentette, a ki járvány oly erős, hogy csak: Bu­dapesten 30,000 ember szenved az úgynevezett New Zealand tí­pusú influenzában, mely két év előtt ütötte fel először fejét. — FÖLDRENGÉS DÉL-CAL!­­FORNIÁBAN. — Hírek szerűit hétfőn kétszer rázta meg föld­rengés Dél-Californiát. Anyagi kiár nem keletkezett, de a lakos ságot a rengések megrémítet­ték. — Teljesen megszakadt a forgalom Manitoba déli részén Az iskolákat, társadalmi összejöveieiekei bezárták, elha­lasztották — Az autók százait ássák ki a hótömegből — A hatóság figyelmeztette a lakosságot: aki teheti maradjon otthon! — A hőmérséklet rohamosan esett, egyes helyeken 60-80 belowt mulatott a wind-chilt Az állam- és közbiztonság egységes rendje “Magas szintű” jogszabályok az állam- és társadalomellenes bűncselekmények leküzdésére; a “belügyi szervek” feladatai. ' (SZMT) — Az Elnöki tanács október 25.-é<n törvényerejű rendeletet adott ki az állam­áé közbiztonságról, mely megr szabja a “törvényes rend továb­bi megerősítésének’’ módját, -megszilárdítja az "állampolgá­rok biztonságérzetét” és előírja a végrehajtó szervek tenniva­lóit: a minisztertanács ugyan­akkor rendeletileg szabályozta a rendőrség és a határőrség tevékenységét. A kommunista kormányzat először foglalta egységes rendbe az állam- és közbiztonság védemét, amit a "fejlődés követelményeivel” ma gyaráznak, holott valójában szovjet 'utasításra történt, mert Moszkva átfogó, nagyszabású rendészeti intézkedésekkel ké­szül fei az oldottabb nemzetkö­zi helyzetben a szovjet tábor ideológiai és korhatalmi védel­mére. A legtöbb keleteurópai ország már megalkotta a sajác “magas szintű” jogszabályát, ami elől a magyarországi kom­munista kormányzat sem tér­hetett ki. A stürglőisségre és a titoktar tásra való tekintettel nem az országgyűlésen terjesz­tették elő az új jogszabályokat, mert az esetleges vita rádöb­bentette volna a közvéleményt, hogy mi készül: törvényerejii- és kormányrendelettel készítet­ték el azt a kéuysaerzubbonyt, amit alkalomadtán a magyar­ságra húzhatnak. Félelem a “belső ellenségtől” és az emigrációtól. Az új jog­szabályok célja az “állam belső rendjének védelme, a bűnözés elleni harc, a közrend védelme, a közlekedésrendjének biztosí­tása, az igazgatásrendészet el­látása, az ország tűzvédelme egységes szabályozása”. A nagy feladatkör egymagában is cá­folja azt az állítást, hogy az or­szágban “rend van”, illetve ön­magában elárulja, ’hogy müyen rend van ... Az állam- és köz­­biztonság védelmére 'nem egye­dül és kizárólagosan a “belügyi szervek” illetékesek. “Közre­működnek a fegyveres erők és a fegyveres testületek, állami, társadalmi, gazadasági szervek és állampolgárok” is. Vagyis az ország teljes; fegyveres erejét a kommunista ákamrend védel­mébe állítják. Az új jogszabályok el „írják az “állam, a béke és az emberi­ség ellen irányuló támadások felderítését és megakadályozá­sát”; megkövetelik az “ellensé­ges hatalmak, a hazánkkal szembenálló erők szervezetei­nek, a IMagyar Népköztársaság társadalmi, vagy gazdasági rendjének megdöntésére, gyen­gítésére irányuló terveik, tevé­kenységük leleplezését és meg­akadályozását”. A rendőri szer­veknek “fel kell deríteni ési meg kell akadályozni az ellenséges hírszerző szervek és a szolgá­lataikban álló emigráns szerve­zetek, csoportok és személyek hazánk ellen irányuló támadá­sait; fel kell deriteniök a.i or­szág területén tevékenykedő il­legális szervezeteket és csopor­tokat, meg kell védeni a Ma­gyar Népköztál saság honvédel­mi érdekeit, fegyveres erői., testületét és rendészeti szer­veit”. De meg kell, védeni a rendőrségnek (és az összes fegyveres erőknek) a “népgaz­dasági, a tudományos, a kultú­­rálisi, a külügyi, a külkereske­delmi szerveket és intézménye­ket ■— a kémek, hazaárulók, a kártevők, a rombolók, az össze­esküvők, valamint más elless '­­gtes személyek tevékenységével szemben”. Letartóztatás, kényszerítő eszközök alkalmazása, őrizet­bevétel. Bármily eset adja eL magát, államellenest, vagy tár­­(Fwly.aia- u b. oiüu.om WINNIPEG, Man. — Az el­múlt hétvégein borzalmas erejű hóvihar látogatta meg Kanada középső részét. A vihar Saskat­­cthewanból érkezett, péntek éj­fél után és szombaton érte el tetőfokát. 7 inches havat zúdí­tott a préri fővárosra, 45-60 mi-PÉCSI KORNÉL: ie-os szélvihar kíséretében. Au­tók százai akadtak el uz ország utakon és a városiban. A forga­lom szombat déltől .teljesen le­állt. A viharnak Manitobában 4 halálos áldozata van. A hóel­­takaritó munkások 18-24 órát dolgoztak .megszakítás nélkül, s igy a forgalom részben már vasár na;) délután helyre állt. Az első repülőgép d.u. 5-kor érke­zett meg Winnipegre. A vihar a U.S. középső részét is meglátogatta, ahol 30 halá­los áldozata volt. Ugyanakkor a déli álamok­ban tor nádó pusztított, mely 13 ember halálát okozta. •— Öt püspököt nevezett ki a pápa VATICAN CITY. — Pénteki jelentések szerint, VI. Pál pápa 5 magyar püspököt nevezett ki, mely inagy lépést jelent a kom­munista uralom alatt álló Ma­gyarország egyház-állam közöt ti viszonyában. A kormány hivatalos szócsö­ve, a Magyar Távirati Iroda be­jelentése szerint, a kormány hozzájárult a kinevezésekhez. Ez a hozzájárulás most re­ményt szolgáltat arra, hogy a pápa eléri célját és sikerül, ke­resztülvinnie, hogy az ország 12 egyházmegyéje élére (római és • ; .. t. . görög katolikus) püspököt ne­vezzen ki. A kinevezés egy évvel Mind­szenty hercegprímás elmozdítá­sa után történt, aki “mint é­­liő| lelkiismeret” állt a Vatikán ési a kommunista magyar kor­mány között. — DIÓSZEGHY TIBOR: "Gyilkosok között cinkos, aki hallgat" Uj.fcSmNDÖ— UHéLaDá! (Folytatás!) r II. Ki az a balga. aki e- nagy körvonalakban vázolt világi)ely zetben, ami annyi tanácskozás anyagát képezte napjainkban, föltételezi azt, hogy Magyar­­ország, a magyar nép sorsa csak egy félmondat erejéig is fölmerült. Mérlegelve e me Ülőkés komor tényét, fölvetődik a kérdés: mi­lyenek Budapest külpolitikai tájékozódási lehetőségei? A fe­lelet egyértelnxüleg ma is csak az lehet: Moszkva. — Viszont Moszkvának Is érdeke, hogy Budapest ne erőszak kénysze­réből tartson vele, hanem az annyit hangoztatott, béke és ba­rátság megvalósításává]. Minél iinkább távolodik Moszkva a Nyugatot is ekedbe döntő mar­xista elvektől, annál közeLb: jut az emberhez méltó gadasági és politikai berendezkedéshez. Akkor megvalósulhat, amit az orosz messianizmus nagy idea­listái megálmodtak. Lehet, hogy Szovjetoroszország azon az ú­­ton van, amelyik elvezet ism.t Oroszországhoz. Akkor majd el­hihet jük, hogy valóban béke és barátság fűzi hozzá szomszé­diak. iMa azonban komor tények még az emigrációval szemben felelősségteljes kérdéseket sze­geznek. — Az első. éspedig sar­kalatos ez: van-e egyáltalán po­litikai koncepciója? mert eddig önálló, Washingtontól függet­len, nemzetpolitikai elgondolás nyoma nem igen volt látható. Amit eddig néhány an e téren ■kezdeményeztek, azt siettek lármás demagógiával elfojtani azok, akiken a meggyorsult Történelem már átlépett, a hi­degháborúra épített bizottmá­nyotok, “frijuropos” szédülitek, majd az 56-osok azon részlege, amelyik ezek zsoldjába szegő­dött, vagy megagadt 56-nál. Hosszútávú, ami túlél, ha kell 2-3 nemzedéket is! nemze.­­politikától ihletett elgondolást elnyomott helyi érdekű pá. tpo­­litikát támogató korteskedés; kultúrház k, amik épp úgy dob­ra kerülnek legkésőbb egy nem­zedék be- és leolvadásával, mi­ként eladósodó.t templomaink; tanszékek, ahol ugyanis sem tanár, sem hallgató s.i.t. — E zek után másodszor és igen sürgősen! itt az ideje, 'hogy fe­lelősségé: zi ttől áthatott, politi­kailag nem elkötelezett és nem kompromittált, komoly ■ [fc'íké­­szültség|ü magyarok, konzulta­tív alapom megtervezzek aiz,}. i hosszútávú, reális inemzetpoli­­tikai programmot, ami megfelel a külföldi magyarság sajátos adottságainak s ugyanakkor po litikai elvei föladása nélküli kapcsolat megteremtésével, az óhazában elő népünknek segít­ségére tudnak lenni. A kutatás majd földeríti, kap­csolatba léphetünk-e a magyar néppel? Eleve leszögezzük, nincs subversioról szó, hiszen a iont vázolt világpolitikai hely­zetképből mindenki előtt vilá­gos az elénk meredlői status quo. Ezen mi ,nem tudunk változtat­ni. A kapcsolatkereső készség tehát kizár kölcsönös politikai meggyőzésre irányuló törekvé­seket és olyan tevékenységet, amely sértené a befogadó or­szág iránti hűséget. A Budapest:lőii szorgalmazott nyelvi konferenciák és kulturá­lis “csere” eddig érthető elzár­kózásra talált. Az előbbiek a ért, mert a magyar nyelv meg­­íjrzésénelí főleg kisebbségi sor­ba taszított véreink felé kel. irányulnia. A kuitúrális c..ere eddig siralmasan egyirányú. Tudnunk kellene, mik azok az állambiztonsági normák, ame­lyek keretében a külföldi ma­gyar tudósok, művészek kifejt­hetnék a kölcsönösséget. Nagy érdeklődés Mindszenly könyve iránt L’Homme nouveau (“Uj Em­ber”) Paris. — Mindszenty bí­boros könyve még Szolzseayi­­czin müvénél is fontosabb, — Igen, ez is lehetséges. Benne ^«m a megkinzottak szigetcso­portjának orditó jajszavát hall­juk, hanem egy óriási egyéni­ség személyes tanúvallomását, ki leszállt a poklok femekére, — majd onnan visszatért. iMind­­szenty félelmetes hangon, a győztes vértanú erejével bizo­nyítja eáfolhatatlanuil a kom­munizmus ördögi mivoltát. I- lyen szörnyű kálváriát mem le­het röviden összefoglalni. Ek­kora lelkiséget nem tud senki pár szóban jellemezni. A köny­vet teljes egészében el kell ol­vasni, :s utolsó cseppjéig, ki kell inná a halálnál is er ősebb, sze­retet kegyelmét, amit ez az ün ­nepélyes és tálán utolsó üze­net intézi hozzánk. — Paris, 1974. dec. 15. r * (Fenti katolikus hetilap 93- ezres példányszámban jelenik meg, s könyvkereskedésiéten az eladásban első helyen áll a Mindszenty-könyv.) (Árkus) ■ Rendkívül Ííomtos leiijjn© az otthoni magyarság népállomá­nya földerősit'ésére, hogyan le­hetne az otthon és az emig.iá ció között érdemleges együtt­működést létrehozni? Jelentő­sen előmozdítaná a kedvező légkör kialakulását a politikai és vallásüldözések megszűnte­­se, illetőleg, a politikai foglyok­kal szemben emberséges bánás­mód bevezetése. Minden tárgyalás alapja: adok, hogy adjál. — Tudjuk, hogy a budapesti kormányzat nem jótékonysági intézmény s épp ezért tisztában van hasz­­nothajtó műveletek értékével. Maga az emigráció például va­luta-bevételek forrása is. Ezek | emelkedése logikus és’ reá is tárgyalások nyomán ;nem lehet közömbös, sőt kívánatos is Bu­dapestnek. Ilyen meggondolá­sokból kiindulva kell körvona­lazni két oldalról azon területe­ket, ahol lehetséges az együtt­működés és elhatárolni azokat, ahol fennállhat összeütközés, — IÁ vásár, ismétlem, kettőn áll ... A kapcsolatkeresés tehát két­ütemű: 1) létrehozni egy fóru­mot olyan vezetőkkel, akik ki­érdemelték a külföldi magyar­ság nagy többsége bizalmát; 2) ha az otthon válaszol a kapcso­latkeresésre, az bizonyítéka a i­­(ru.ytatus a 8. uLaion) (BABITS Az elmúlt évek folyamán di­vatossá vált, hogy a kezdődő Ujesztendőt valamilyen esztéti­kai fogalom szolgálatába, állít­sák s erről nevezzék el. Így szá­­montartkatjuk már a “mene­kültek évét”, a “anyák évét”, a “gyermekek évét” stb. Az 1975- ös esztendő a “sziemt év” je­gyében indul, tehát a kereszté­nyi szeretetet akarná kézzelfog ható közelségibe hozni. A ma­gunk mögött hagyott óeszten­dő tapasztalataival emlékeze­tünkben, mégis nagy a kisértés bennünk, hogy az 1975-ös esz­tendőt — párhuzamban a szent év kitétellel. — mintegy a való­ság elrettentő jelenvalósága­­ként még egy másik jelzővel is ellássuk. Legyen ez az uj esz­tendő egyben a gyilkosok éve is! Annál is inkább, mert ezek a gyilkosuk, hétköznap­jaink gyilkosai, nem “közönsé­ges” gyilkosok, hanem “nemes ’ motívumokat megváló,sitan; a­­karó, ideológiai délibábokat ke” gető “csoportok”, egyesüle­tek” és “szövetségek”, melyek egy lélekzetvételben hói dják zászlóikon úgy a krisztusi, mint a lenini, sztálini, marxi, vagy maotsetungi szocializmus e­­gyenlőséget hirdető jelszavait. És ugyanezen jelszavak alapján érzik felhatalmazva magukat a gyilkosságokra is, a “cél szen­tesíti az eszközt” már a közép­kor óta egyre gyakrabban idé­zett mottó értelmében. S hogy ez az eszköz mennyit e azonos MIHÁLY) “értékű” az elérendő céllal, hogy a terror eszközök milyen | anarchista terror megvalósítá­sát tűzték ki céljukul, ahhoz e­­! lég naponta belelapozni az uj | ságba ég elolvasni a vastag»)«­­! tűs címeket repülőgépraiblások-» j ról, bombarobbantásokról, á: - I tatlan nők és: (gyermekek poko­li lemészárlásáról, emberi sor­sok és remények; vérözönbe va­ló fullasztásáról. A báloldali tábor s annak “hasznos idiótái” a hitleri kor­ban Babits’ Mihály cikkem cí­mében idézett mondását, — ál­talános jellegű, politikai színe­zettén mentes mondását,-á- ihász nálták fel nemzetiszocialista­­e’Uenes hadjárataik, pi opagan­­d'aszólamaik hangzatosabbá és elíögadhatóbbá tételére: “Gyil­kosok között cinkos, aki hall­gat.” Hogy ezek a cinkosok a “másik táborban” is jeleilvalók voltak, hasonló .gyilkosságok elkendőzésére, arról mélyen hallgattak és hallgatnak a buz­gó irodalomismerők a mai na­pig! S ez a cselekedetük aíróT tanúskodik, hogy szerintük a szabadság és az igazsá-g fel­osztható fél szabadságra, vagy negyed igazságra, aszerint, hogy mi válik előnyére úgy a nyugati, miint a keleti “demok­ráciáknak” ! A “nemes gyilkosok’” szalon­képessé tétele elkezdődött már altkor, amikor a hitleri ideoló­gia erőszakoskodásait, egy nem zeti diktatúra kezdetben csak kimondott belügyét a “világköz vélemény” azonnal nemzetközi bűncselekménynek kiáltotta ki, mialatt a spanyol polgárhábo­rú, vagy még előbb a búrok sza­badságharca folyamán, a civil lakossággal szemben — nem­zetközi méretekben — elköve­tett gyilkosságokat hazafias cselekedeteknek minősítették. A “világközvélemény” ilyeú egy oldalú jogié: zete napjainkban is mindig újabb meglepetések elé állítja a napi politika kiértéke­lőit, akik az újságírói *— már jócskán feledésbe ment —> eti­ka tárgyilagos szemléletével szeretnék tájékoztatni olvasói­kat. Ezt követően tovább folyta­tódott. a gyilkosságok szalon­képessé tétele, ugyancsak a “vi­lágközvélemény” nyomására, a partizánmozg rimák elismerésé tévén, a “felmentő háborúk” jogcíme alatt. Hogy ez a Nem­zetköz: jegük és egyezmények sorozatos megsértését' jelentet­te. egyáltalán nem zavarta a (Folytatás a 4. oldalon) : | Suuisa virescit - megnyesve kiiöldül j i Dr. Lékai László püspök, esz tergomi apostoli kormányzó l az új prímás? i (SZMT) — Budapestről Ír­ják: Végighallgattuk: szeptember­ben Mindszenty József bíboros emlékiratait a Szabad Euró; a Rádió beolvasásában: megrázó élmény volt! A beolvasás a rend I szert kellemetlenül érintette, mert vélekedés szerint Miaü­­sízenty kiengedésének egy in ' feltétele éppen az volt, 'hogy j emlékiratait nem hozhatja nyil­vánosságra. Feltárásában a Rá­­kosi-korszak gazságai felna­­gyultak és a világinak tudomá­sul kell vennie, hogy a kommrt- J nizmus valójában mit is jelent, vele együttműködni a huma nz : mus feladása nélkül lehetetlen, i Ahogy a kánon jog never!, a sede plena állapotot, mely ,r.e gyedszázadig tart ott, a sede 4 vacante tbejelent őse követte s a- pápának módjában állott Esz ! teigomba apostoli kormá.,y­­-1 zót kinevezni. Az esztergomi s - érsekség sajátos egy ház jogi t helyzetéből odiódik, hogy ürese­­) dés esetén, a betöltésiig, a fő- 1 egyházmegye főpásztora, mag i , a pápa, aki funkciói gyakorlá­- sát ráruházza egy apostoli ker­­v Hiányzóra. A választás'. D.. L> i kai László püspökre esett, aki- Mindsztiuty József titkára v:.L,- amikor ő töltötte be a vesz­- prémi püspöki széket s aki meg­- osztotta vele a sopronkőhidai- bebörtönzését, amiért a bibo o; , a könyvében megdicsért, min • ahogy azt a rádióiban hallottuk. . Általános vélekedés szerint a 1 pápa jól választott, a 64 éves- Lfckai Rómában tanult, filtzó-2 fiai és teológiai doktor, egész x életét a veszprémi egyházra -gyében töitöite, az utóbbi éve.v- 5 ben, máit apostoli kormányzó. * Közel áli a néphez, bátor ltja a 1 hívőket, hogy papszentelé, éken 1 népviseletben jelenjenek meg, ' a liturgiának nagy jelentőséget 1 ; tulajdonit, az egyházi énekkul- ‘ ! túrában- a magyar erő és hit 1 | megnyilvánulását látja. Mint ^ ; praktikus gondolkodású főpap 1 | tudomásul ve-'zi az adottságo- j 5 : kát is, hiszen az egyháznak egy i * kimondottan és bevallottan a -' i ( ; heista rendszer ben kell e látn a ; feladatát. | 1 ! Beiktatása az esziergomi. a-; 1 ; positold ko. mányzóságba már- í 1 cius 26.-á , kedden, tehát egy 1 munkanapon, nagy esemény • volt. Öts.úz p p és öíezerfcny. ' lxivősereg gyűl. ö: sze a Ba.il - kában. Ilyen na. yur nyu de- 1 ( ü jt. á. a 4. old. Ion..

Next

/
Thumbnails
Contents