Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-10 / 2. szám
Jóska városi útja (Folytatás a 2, oldalról) vány fénye, az országút harmattól nedves köveire. Megrántotta a gyeplőszárat: — No, itt megitatom a szamarakat! Beszólt a korcsmaajtón: — Varé úr! Adják ki eigy fél deci törkölyt, meg egy vedret. Jóska gyermek lemászott a szekérről. Ott motoszkált a kút körül. Az apja észrevette. Rászólt: — Eredj a kút mellől te, ... mert beleesel! A korcsmáros nevetett. A bacsó a Mancü háta után a Files hátát simogatta csattogóan a kampóval. A szamarak megadással feküdtek neki a hámnak. A keréktalpak lassú fordulással e~ melkedtek. szálltak. Fogyott a végtelennek látszó országút. Egyszerre ott állt meg Manci meg (Files, a városi búzatéren. Jóska kidugta kerek fejét a bundából. Megrántotta az, édesapja karját: — Édesapám! — Ehetnél?''-— fordult hátra István. Jóska: mosolyogva mutatott a saroglya felé: — Sajtot akart lopni egy cigány, de az ostorral a kezére ütöttem. Elkeltek a sajtok. Megette István a csizmácskát isi, ruhácskát is. Mindent szépen összerakott a szekéren a ponyva alá. Manciit meg a Fiiest egy ismerős juhász gondjaira bizva, kéizenfogta Jóskát és elindultak szórakozni. Legelőször is egy sátorban ereszkedtek le a lócára. István lacipecsenyét rendelt. Bebli'cskázták Jóskával hűségesen. Mikor aztán egy félliter bort is a lacipecsenye megkeresésére indított, miegiindíulltak a körhinta felé. Jóska megrántotta az apja nadrágja szárát: — Édesapám! .. . Megkeringősödött ez a sok kis ló? Az apja nevetett: — Fából van annak a 'húsa is! Jóska kezében megdendült a kis ostor ismét csattant. A lovak tovább forogtak. Jóska elfordult a körhintától: — Nem rúg ez édesapám egy se! ... Gyerünk innen! Odább ballagtak. Be a főutcára. István megállt az utca vé-Winnipeg, Man. 1975. január 10. gén. Jóska egy kirakat előtt vetette szét a két lábát. Fején feltolta a sipkát, úgy niéLigelődött. Hamarosan elforault és egy magas vékony emberre pillantott, aki érdeklődve viizsgálgatta Jóskát. s Jóska tűrte egy darabig. Egyszerre apró fehér fogai közül kipiroslott a kinyújtott nyelve. Az ember a Makacs1 István vállára tette a kezét és Jóskára mutatott: — (Nézze csak barátom, a fia csúfolódik! István oldalt fordult. Jóska éppen akkor dünnyögte kinyújtott nyelvvel az idegen felé: — íMeeeeee! ■— Látja! — csattant fel az idegen. — Pofozza fel a fiát! István bacsó a fejét csóválta: — Ez ér-e? Ezer bizony nem! .. . Hiszen Jóska csak a nyelvét szellőzteti ... A puli is úgy sföokta, ha ... melege van. — Hát ha maga meg nem inti, majd megfenyítem én! — lépett Jóska felé az (idegen. — Nem javallom! Mert annak a gyermeknek én adok kenyeret nem az úr. Aztán úgy nézem, hogy hamarább eltörik az űr dereka, mint az én .. .botom! . .. Jóska már nyögött az erőlködéstől, hogy mentői többet mutasson a piros nyelvéből, mikor elnevette magát az apja és az idegenhez fordult: — Tudja mit? ... Ne lássa! — Plogy ne lássam? —ámult el az idegen. — Ne hát . .. Forduljon el, mindjárt nem lássa a gyermeket • • • Meglátja, hogy mindjárt ... abbahagyja — nevetett 7 »István. Az idegen mérgesen rántott ! ©gyet a vállán és elsietett. Az apa és fia tovább bailag! tak a főutcán. István végogmu; taitott a hosszú utcán. A gyerj mekhez fordult: — Ugy-e Jóska, de sok nagy ház? j — Hol? — Én csak kettőt látok! .— I Jobb kezét kinyújtotta: ,— Itt egy ház, ott is egy ház! ... De nem látom, merre járnak! be éjszakára a bárányok. — Jóska te, itt nincsenek bárányok! — Hát akkor mi béget itt édesapám? — Semmi! — Nem is szeretnék én itt lakni, édesapám! . . . Nincs itt talán még . . ürge se? ... — Nincs bizony! — Jóska szeme tágra kerekedett! — Akkor mivel játszanak itt a gyermekek? Fejük felett, a toronyban megkondult a harang. Jóska feltartotta a mutatóujját és csendesen megszólalt: — Nini ... harangoznak ... —telepedett a járdára. Ujcsizmás két lábát szétvetette, két kis kezét összetette és halkan mondta az asztali áldást: — Jövel Atyánk, légy vendégünk! Amit adtál, áldd meg, kérünk. Ámen. Hogy az édesapja nem telepedett mellé, felállt Jóska és megfogta az édesapja kezét: — Gyerünk innen haza, édesapám! ... Ki tudja, talán azóta már sirat is engem az ... édesanyám. Adóssága van! Kérjen tanácsot ALYN EDWARDS (Folytatás) 1972-ben maga a központi kormány Is létesített programot adósságokkal küszködő kisemberek megsegítésére. Ezt megelőzőleg legalább 300, de néha 700 dollárba került a személyi csőd Ikléhéséveili és le bony oldásával vállalt hatósági1 kiadás. Azért került ilyen sokba, mert drága volt a hivatalos csődtömeggondnok. Ennek a szolgálatáért, az új federális -program életbe léptetése óta, csak 50 dollárt kell fizetni. A cslőldeljárás azt a célt szolgálja, hogy — hatósági közreműködéssel — ment es As Jk a személyt fizetésképtelensége követke zn lénye itő 1, egyben — legalábbis egy bizonyos! mértékig -— a hitelezőket ite kártalanítsák, az ő érdekeikre is tekintettel legyenek. I A program jelenleg Toron! tóban, Montreálban és Vancou! verben van folyamatban. Az ország lakossága 35 (százalékának áll ez rendelkezésre. A (Provincial Debtor’s Assitaniee Program és a Federal Small Debtor’s Programi a bajba körűiteket és a hitelezőket egyaránt segifcii. Szinte hihetetlen ugyanis, hogy — csak British Columbiában — eléri az | évi 9 milliót a meg nem fiize- i tett adósságok összege. Magyar Hanglemezek 8-T KACK.ES Eí, CASSETTE TAFc-K. Legolcsóbban, legnagyobb val.sz. tékban kaphatók. Kerje ingyenes lemezarjeyyzékünKet. Szappanos Record Shop 3U46 ciast 123 St., Cleveland, Ohio, Hiílu, U.S-*. I eiclOrt. '90 KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL KAPHATÓ KÖNYVEK: Angol nyelvtan és Beszélgetések .....................$ 2.00 Ágoston Ede; Fény és árnyék (versek, elbeszélések) .............................. $ 3.50 Berczy József: Európa felszabadítása ............... $ 3.00 Galgóczy János: A Sumir kérdés ............... $ 8.20 Gundel Károly: Hungarian Cookery (magyar receptek, angolul) .................... $ 3.00 • uhász József: Idegen partok között (elbeszélések) ........................................ $ 5.00 , ^ajossy Sándor: Lidiké (regény) ....................... $ 2 00 Medical, nuclear and Literary index ...................$ 3.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) $ 6.00 Miska János: Legjobb elbeszélések angolból $ 3.00 ” Egy bögre tej (elbeszélések) ... $ 4.00 Muzsi Jenő: Öt könnycsepp (versek, elbeszélések) ................................ $ 2.60 Nagy István; A fenségtől a hallja kendig (elbeszélés) ................................................. $ 3.00 Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának története .................................... ........... $ 6.00 A. N. Nyerges: Poems of Endre Ady................... $10.00 Paula Néni Szakácskönyve (amerikai mértékkel) $6.50 Ravasz László: Uj Szövetség (vászonkötésben) $ 5.00 Rába Margit: A rettenet évei (regény) . ... $ 3.00 Rúzsa Jenő: A kanadai magyarság története . . $ 5.00 Sárvári Éva: Kigyúlt a fény, (regény) . . . . $ 4.00 Somogyi: Szumirok és magyarok .... . ... $ 8.20 Székely-Molnár Imre: Az Apostol és a Paradicsommadár . . $ 6.0D Szirmai Endre: Mindenütt és Sehol (versek) . . $ 2.00 Szirmai E.: Medical, Nuclear and Literary Index I.N.E. London, Bromley, München a. Stuttgart, 1974. Ára kan. dollárban $ 3.00 Hol van a nyár? ........................ $ 3.00 Szeretlek Hazám (versek) . . . .$ 3.03 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) $ 5.50 ” ” A nő a pokolban is ur ” $ 5.50 ” ” Ö ” $ 5.50 Julianna C. Tóth: Sing out Go (Hungarian Folk Songs) ........... ......... $ 1.50 Rendelését küldje (darabonként) 30 cent szállítás és csomagolási költség hozzáadásával Money Order-ban. Magán-csekkekhez 15 cent “bank exchange’’-t kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C- 2B6. PÁSZTOR JÓZSEF — Még elrepülhet!! — Ó, nem! — kiáltotta a férfi bátran. — Ez már nem fog mennii. — Bizony, — folytatta Sárika anyáskodva. — Szeretnie keli engem. Újra meghódítani. Sokkal nehezebb kis nő vagyok én, mint képzeli, kedves barátom. A férfi egy kis szemrehányással nézett a Sárika arcába. Halkan búgta: — Én azt mondom neked, hogy drága s te azt, kedves barátom. — Hát nem vagy barátom? — Az is vagyok, de mégis - •. Belenézett a Sárika szemébe. *— Hát hogy fogod nekem mondani? — Hogy fogom? — röpült szerteszét a Sárika szeme sugara. — Olyan kérdés ez, mintha a költőtől azt kérdeznék, hogy milyen verset fog’ írni. A férfi mellkasa emelkedett. — Ó, úgy szeretném . .. Eddig csak a nevemet mondtad. Sárika lesütötte a szemét. — De sokfélekép mondtam! A férfi hirtelen átmelegedő szívvel borult az arcára. Főárén meg(c;-|óikcilta. Hosszan tartott a csók. Ebben a pillanatban robbant az ajtó s belépett a kalauz udvariasan, mint akii az ilyen jeleneteket már megszokta, a sapkájához nyúlva szólalt meg: >— Jó estét kivánok. A jegyeket kérem. ■Csobáncz zavartan adta oda a jegyeket. A lyukasztó csattanása hallatszott, amint belemélyedt a pici kartonlapba. Halk sóhajtások, a kalauz gyors távozása. Pár pillanatig csak a vonat robogása hallatszott. Zengő, dübörgő, egymásbaolvadó lárma, amibe most muzsika szövődött. Nászmuzsika. Virágeső. Millió galamb szárnyának csattogása. Sárika durcásan pillantott Csobáncz arcába s a tekintete elsiklott a férfi szeme előtt. •—- Mit csinált? Látja miit csinált! Csobáncz, mint megvert gyermek kérdezte: — Azért talán nem haragszol? Sárika szétszórta a szív sugarát s a szemét lehúnyva felelte: — 12 — AZ ATYAFIAK Lehajolt a felesége kezéhez és megcsókolta. Sárika szeme tágranyilt s ámultán kérdőn nézett az ura szemébe. — Miiért csókoltad meg a kezemet, Géza? — susogta. — Mert ... — felelte ez pirulva s a leikéről örömteli sóhajok szálltak fel:. — Mert ennyi ember előtt csak a kezed csókolhatom meg és különben ... Először csókoltam meg a kezed, amióta a ... a feleségem vagy. Sárika arcába szökött a vér. A fejét hirtelen lehajtotta. A lába megremegett. Nem hallotta a körülötte zsibongó lázas készülődés zaját. Nem látott semmit. Piros lán|gjba omlott bele az egész világ, csak a szive lobogott és zakatolt. A felesége. Futó pilantást vetett a férfire. Az ő ura. A férfi, aki elérkezett, aki eljött érte. Miért éppen ez? Ez a nagy, csendesszavú, nehéz járású ember. Miért nem másik? A tekintete lassan, szemérmesen felkérezkedett a férfi arcára. — -Oliyari furcsa, Géza, — susogta — hogy férj, feleség vagyunk. Azután a keze belesimult az ura karjába. Gyermekes kéréssel ámult szemébe a pillantása. — Mondd nekem sokszor: feleségem. Mondd sokszor. Édesbúisan elmosolyodott. — Meg kell szoknom. A rokonok búcsúztak. Csobáncz különféle parfőmillatot ■érzett. Hervadt karok ölelték át s a púder felhőkben szóródott a ruhájára. — Ó, drágám! Becsüld meg Sárikát! — sipította a fülébe egy rokoni hang. Egy kövér pocak ért a testéihez, szúrós bajusz érintette az arcát. — Vigyázzatok drágám! Szerencsés útat! írjatok! legalább képeslapot küldjétek! — A gyomrotokba ügyeljetek Olaszországban! — harsogta Irma néni. Megcsókolta vagy tízszer Sárikát, aztán Czobánezhoz. dörgő lőfcött, aki elszántan várta a rokoni csókot. Végre, a vasúti kocsiba ültek. A hordái- felrakta az elsőosztáltyú küllőn szakaszba a táskákat, skatulyákat és a hervadó menyasisizonyi' bokrétát. Elhelyezkedtek. Szembenéztek egymással. Sárika elkapta a fejét. — 9 —
