Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-11 / 15. szám

6 u ii .íjj, g, Ma 1975. ápnlis 12. Egy lelejtheieiien pi&gái szentmise Az Ur próbára tett, nagy pró- is megilletődve és mély áliitat­bára. Drága, fiatal feleségem, két gyermekem: Ildikó és Atti­la szerető édesanyja, a legutób­bi karácsony előtt súlyos be­tegséggel került a kassai, majd onnét a prágai kórházba. Ne­héz elmondani, mennyire hiány zfk, mily üres nélküle a lakás. Igazi türelemmel és hősiesség­gel viseli most is nehéz és na­­gyan súlyos keresztjét drága betegünk. Alig múlt harminc­négy éves és máris ily hatalmas súllyal nehezedik rá az ólom­nál is nehezebb teher. Gyermekeimmel most vol­tunk meglátogatni, szombaton és vasárnap. Innen, a távion Ti­sza mellől a moszkva-prágai gyorssal eredtünk útnak. A több, mint tizenkét órás utazás után borús, esős idő fogadott a száztornyu “Arany városban”. Feleségem várt bennünket az állomáson.. Kimenőt kapott a két napra, a gyermekek ked­véért. Szegény, igyekezett mo­solyogni és vidámnak mutat­kozni, hogy a gyerekek öröme csoikitatlan legyen, pedig, na­gyon fáradt és kimerült volt, mivel a hosszú ágybanfekvés, korilázi kezelés legyengítette. Egy csendes óvárosi szállóban szálltunk meg, a Koraimban és azonnal városnézésre indul­tunk. Megnéztük a Vencel-teret s a Nemzeti Színházat, a Ke­resztesek templomát, a Károly hidat, várat, a ,Szt. Miklós dó­mot. E kis séta eléggé kifárasz­totta a feleségemet és a gyer­mekeket is és a korai alvás na­gyon jói esett mindannyiunk­nak. Vasárnap kilencig aludtunk s felkelve elindultunk a város közepébe, az óváros-térre, ahol megnéztük az Orlojt (zenélő ó­­rát) és 1 órakor bementünk a Szí. Jakab templomba, amely a barakk építőművészet egyik európai remeke. iE templomban hatalmas1 és igazán felejthetet­len éliményön volt mindany­­•nyiunknak része. Azt hiszem, hogy az egyházi zenés szentmi­se; aminek itt részesei lehet­tünk, nemcsak bennünk ha­gyott ily mairadandó .benyomást hanem az összes jelenlévőben,. A templom a szentmise kezde­te előtt megtelt. Nemcsak idő­sek, hanem középkorúak és fia­talok is voltak itt nagyszám­ban. Csodálatos csend, ragyogó tisztaság, csodaszép szobrok, festmények. Az citá. s az egész templom megvilágítása színpa­diasán sejtelmes és ragyogó. Az utolsó helyig megtelt a temp­lomi. Egy köhint 1st, pisszenést, csoszogást sem lehetett halla­ni. Ily körülmények között tel­jes erejével érvényesült az or­gona csodálatosan szép hangja és a felcsendülő karének, majd a szólók, melyek mind az egy­házi zene csodáját sugározták a jelenlevők füléne, leikébe, a­­kár gyakorló katolikusok, a­­kár másvaUásuak. vagy talán hivatalosan ateisták is voltak. Szavakkal nehéz lei. n,i azt a csodálatos élményt, amelyben e szent óra alatt részünk volt. — Isten dicsőségére Liszt: Missa caoralisa volt előadva s betét­ként Franck Ave Máriája, vala­mint Smetana Imáci-sága (Mcd­­l'itba) volt műsoron, ü. Novak művészi orgona játéka, a temp­lomai énekkar, valamint az ope­raénekes szólisták igazi hittel szivvel és lélekkel adták eiő 2 szerzeményeket. A szólistákul megemlítem névszerint is, hi­szen igazán megérdemlik, hogj e helyen is tisztelettel adózza az önzetlen és annál értékeséül művészi produkciójuknak: Ro­­siková, Vondirácková, Cízek Lobi, Secky. A fenségesen szár nyaló melódiákat csak itt-ot szakította meg, de teljesen or­ganikusan, a miséző pap latin nyelvű miséjének szövege, 0I3 tökéllyel, hogy az egész zenéi mise valamiféle ima-ékszerhe; hasonlított. Amikor véget ért 1 mise, a jelenlevők iné® hosszr percekig, némán állva, vagy ül ve maradtak, mintha a zene é: ima bűvöletében néma szobrok ká váltak volna. Az ilyen cső dálatos hatású zene és különö sen ilyen mesteri előadásba! kell, hogy Istenhez vezesse : csak kicsit is érző embert s e: bizonyára meg is teszi. Ildikó Attila, a feleségem és magan TELEKINÉ KOVÁCS ZSUZSANNA: impuM - XuLObVÁB Copyright, 1958 — 1973 (Folytatás) tál imádkoztuk végiig az1 egész szentmisét! Arra gondoltam, mily csodálatos hittel rendelkez tek azok a világhírű zeneszer­zők, akik ily csodálatos szerze­ményeket alkottak Isten na­gyobb dicsőségére és az embe­rek gyönyörűségére, áfi iirlild,Taáa.ehyg Lélekben megújulva tértünk vissza a szállóba és még ebben a magasztos lelkiállapotban mentünk a kórházba is, ahol a drága betegünknek jelentkez­nie kellett a délutáni órákban. Igazán sokat veszít az az em­ber, aki prágai látogatásba nem iktat be egy-egy zenés miselá­togatást, amelyben több, temp­lomban lehet része. Ezekből megemlítem az általunk is meglátogatott szent Jakab templomot, a Keresztesiek temp léniát, szent Jilji templomát a várban levő szénit Vit dómot, a szent Mihály templomot, a­­hol mindenütt vannak vasárna­ponként zenés misék hires szo­kták és zenészek közreműkö­désével. Aki egy ilyen isten­tiszteleten 1 észtvesz igazán szép élménnyel gazdagítja prá­gai látogatását. Ezt őszinte meggyőződéssel ajánlhatom az olvasóknak, mint a Károly e­­gyetenr egykori diákja, aki na­gyon sok ilyen zenés misén le­hetett jelen megboldogult diák­éveiben. Istenem, add, hogy drága be­tegünk meggyógyuljon súlyos betegségéből és szivvel lélekkel zengje velünk együtt a szent Jakab templomának kórusával a csodálatos dicséretet: Gloria in exelsis Deo! Mély tisztelettel adózok a ze­nekedvelő cseh népnek, amely­nek magas zenekultúráját a 1 endszeres magas színvonalú zenés szentmisék is jellemzik. Nem lehet a vallás és Isten számára elveszve egy oly nép, melynek lelkében oly mélyen és erősen él a csodálatos melódiá­­jú egyházi zene, melyneK átér­­zése a legőszintébb imádsággal is 'hitvallással is felér. A szent Jakab templomban átéreztem ezt minden sejtemmel, testem­mel és telkemmel, szinte hall­va az angyalok szárnysuhogá­sát és boldogságom annál na­gyobb volt, mivel boldogság ra­gyogott gyermekeim és mellet­­lenr álló drága betegünk arcán is. Legyen hála Neked Uram az­ért, hogy meg hagytad érnem e szép vasárnapot, mely minden szomorúságom mellett is éle­tem egyik legszebb napja volt! MUDr. Juhász István, Tiszacsernő, (07643-Cierna) Tisou-CSSR. PTOLEMEOS NAjBOKA 'helységének a ne­vét először Pfcodemeos jegyezte le Kr. után k.b. 150 körül, de a NAP-nevét ismerték ezeken a vidékeken már hétszáz évvel azelőtt isi. Herodotos á Törté­nelmében felsorolta ezeknek a vidékeknek a folyóneveit és kö­zöttük lejegyezte NAP-ÁR­­ISiZ-t is. “ÁR” szumirban és magyar­ban is a folyóvíz. NAP-ÁR je­lentése NAP-FIOLYÓ. Mostariig nem lehetett kielégítő módon megállapítani, hogy hol volt ez a folyó. Az a vélemény, hogy a NAP-ÁR folyó a SZAMOS, mert a Dunai ,és Kárpáti vidé­keken egyetlen más folyó sincs, amelyiknek a neve akármiképen is a NAP nevét juttathatná az eszükbe. “KA” * Meg kell vizsgálunk NAPO­KA nevének a második részét is. “oKA-t. — Az “-o”-t csak kötőhangnak tekintem. A “KA” a fontos. Véleményeim szerint az az a sízumir-magyar “KA”, amely HEGYET jelent. Ez a NAP-1 LEG Y az a hegy kell, hogy legyen, amelyik NAPOKA (Kolozsvár) városánál majd­nem függőlegesen emelkedik a Szamos felett. (Jelenleg ma­gyarul Fellegvár a neve). — A Függelékben más lehetősége­ket is adok a “-BA” esetleges magyarázatára, de a “KA’’ = HEGY jelentést tartom a leg­jobbnak még más okok miatt ÍV­KÁRPÁT és KAU-KO-ensioi. Ez a “KA”, amely HEGYET jelent, Ptolemeos “Földrajzá­ban.” még más nevekben is ben­ne van, amelyek Erdélyre, va­gyis Dákiára vonatkoznak. Leg­először is a KÁRPÁTOK hegy­láncának a nevében, — amely összetett szó, — megvan ez a “KA”, amely a HEGY szumir­­ban és magyarban is. Ez a “KA” megkettőzve megvan eb­ben a korban Erdély (Dákia) egyik törzsének a nevében is. A törzs neve az eredeti görög Ftolemeosban “KAU-KO-en­­sioi”, azt jelenti “ILEGYEK­­HEGYEK lakói” A “KAU-KO” szavának a megkettőzése na­gyon jellemző a szumirra: ez a szónak a többesszáma, ami SOK HEIGYET;= HEGYVIDÉKET je­lent, — azt, ami valójában Er­dély. Ez a megkettőzéssel való szóképzés ugyanaz, mint a KiA'U-KA-z (a Kaukázus) neve, ami ugyanazt jelenti: HE­GYEK-HEGYEK. A tételem az, hogy ezek a a nyelvei a vaskarszak alatt és a még utána következő idők­iben jutottak a Kárpát Meden­cébe, akkor azt kellene hin­nünk, hogy a szittyák hozták oda magukkal s azt is fel kelle­ne tételeznünk, hogy a. szittyák nyelve a szumir volt és az is­teneik is még a mezopotámiai istenek voltak. S ebből logika-j san az a feltevés is származna, hogy azokon az óriási, a Kau­kázus és Belső Ázsia közötti területeken, ahonnan a szittyák jöttek, a szumir nyelv még to­vább élt azután, hogy, — felte­vés szerint, — Mezopotámiá­ból a Kr. előtti második ezred végén kihalt. Azih is fel lehetne tenni, hogy a Kárpát Medence szumir föld­rajzi neveit a hunok és az ava­rok adták, akik 100-140 évnyi ideig (Kr. után 350 és 750' kö­zött) a Kárpát Medencében, él­tek. Azonban, ha azt tesszük fel, hogy az összes kérdéses földrajzi nevek ettől a két nép­től származnak (amelyeknek a • nyelve ragozó rendszerű volt, mint a szumir), akkor, amit a szittyákról mondtunk, vonat­kozik a hunokra és az avarok­ra is: a nyelvük a szumir kel- I lett, hogy legyen és az isteneik ] is, legalább részben, a mezopo­támiai istenek kellett, hogy le­gyenek. Mindezek azonban csak fel­tevések. A szityáknak, a hunoknak és az avaroknak a nyelvét .nem ismerjük. Az a két nyelv, amit ismerünk, az a szumir és a I magyar. Ami a nyelvkincsüket ] és a nyelvüknek a szerkezetét I illeti, annyira közel állanak egymáshoz, hogy a magyar úgy tűnik fel, mint a szumir folyta­tása. A Kárpát Medencében le­hetett egy szűnni-ősnragyar nyelv a Kr. előtti negyedik ez­redtől az első ezredig, és lehe­tett egy szittya-szumir-ősma­­gyar nyelv a vaskorszakban, a Kr. előtti első ezredben. Az Ár­pád' magyarjainak a bevonulása i a Kárpát Medencébe Kr. után a 9. század végén a szumir nyelvű j népnek az utolsó hulláma leihe­­. tett, amely a Kárpát Medenicé­­j be vonult. ÖSSZEFOGLALÁS Röviden összefoglalom: ta­nulmányom felvetette azt a kérdést, hogy NAP, NAB, ez a mezopotámiai szó eredetileg a “napot” (francia “soleil”-t) jelentette-e és ajánlottam, hogy kutatás történjen ebben az irányban. Szeretném magam végezni el ezt a kutatást. Kimutattam, hogy több me­zopotámiai istennév és két pia1 nétának a neve földrajzi név Erdélyben. Azt gondolom, hogy ezeknek az isten-neveknek leg­nagyobb része a NAiP-nak kü­lönböző szumir. Mami és akka­­di neve. Végül a Tigr isnek Erdélyben meglevő két nevét ismertettem, ameiyek olyan simított kőkori telepek közelében vannak, a­­melyeknek összeköttetése volt Mezopotámiával. Ezeket aa ős­telepeket a nemzetközi régé­szet jól ismeri. (A kongresszusi felolvasás vége.) UTÓSZÓ nevek azokból az őskori (kő-, réz és bionzkori) vándorlások­nak az idejéből valók, amelyek a régészet bizonyítása azermt Mezopotámia és a Kárpát Me­dence között hullámzottak, e­­leinte Kis Ázsián. Tróján ke­resztül, — később pétiig északi irányba a Kaukázuson át. Ellenvetések. Ennek a tételnek azonban ellene lehetne vetni azt, 'hogy ezeket a neveket a Dákiát (Er­délyt) Kr. után 105 és 175 kö­zött megszállva tartó római hadsereg légionáriusainak az a része hozta magával, amely Sy­­riából és Ősi Mezopotámiáihoz közel eső területekről jött. Eleve nem fogadom el azon­ban ezt a feltevést, — amelyet különben nem is fogalmazott meg soha senki, — mert tud­juk, hogy azokat a neveket, mint Iszter, Pannun, Nap-Ár nnár hétszáz évvel azelőtt lei.­­ták, hogy a római hadsereg Er­délyt megszállotta volna, s a Danub nevet, amely szúrni r­­ősmagyar szó, Julius Cpsar már öt évtizeddel azelőtt, Ki’, előtt 56-ban leírta. Ellene vetjük en­nek a feltevésnek azt a tényt is, hogy a mezopotámiai isten­­nevek, amelyek földrajzi nevek Erdélyben. NEM azoknak a ró­mai legionárusoknak és gyar­matosoknak az istennevei, akik Erdélyijén egy és fél századon át voltak. Az ő isteneiknek a nevei fennmaradtak Erdélyben feliratokként egyes kőlapokra és oszlopokra vésve, de azok sem nem NAP, sem nem SZA­MOS, vagy NABRATE, ILON, MAGÚRA, sitb. Azok JUPITER, MALAGBEL, BENEFAL, MA­­NAVAT, LIBER és LLBERA ás mások, és a római légionáriu­sok és gyarmatosak nem adták Erdélyben az isteneik neveit helységeknek, folyóknak, vagy hegyeknek. Ha azt termők fel, hogy Me­zopotámiának az istennevei és Egy húsz perces felolvasás, amennyi az előirt kongresszusi idő, ennek a tanulmánynak csak a vázlatát adhatta és igy több fontosi része1 a kiadandó tanulmány Függelékébe kerül, mint a sok szótári utalás., ami a kutatási lényege s más fon­tos adatok. így pl. az is, (amit már 1958-as feldolgozásomban megírtam), hogy Plinius. leírá­sa szerint az Azovi tenger vidé­kén élő szittyák egyik törzsét NAPEil-nek hívták. Ebben a szóban is felismerhetjük a NAP szavát s valószínű, hogy a törzs, istenének a neve volt. De még egy más különösen fontos adat is a függelékbe ke­rül, mivel már csak későbben tudtam egészen pontosan meg­inni1: a kis folyónak neve, amely mellett Magyar-Igen és Igen Pataka van. Meg a legrészlete­sebb térképeken sincs kiírva a neves s csak hosszú utánjárás és levelezés után tudhattam meg az ottan élőktől, hogy csakugyan IGEN-PATAKA a fo lyócska neve is. Az Omipolyha ömlik sí úgy a Márosba Gyula­fehérvár közelében. IGEL. Ez a különös név Jge.:­­Pataka falvának a ‘“másik” ne­vet Mert két neve van, de a má­sodikat csak ritkán lehet tér - képen látná. Pedig milyen fon­tos: ez volt, “IGEL”, a Tigris folyónak a szumirra következő akkadi korban a neve Mczojkj­­támiában (teljesen: “JD-iLGL­AT”). S igy Erüéuyben a Tig­risnek MINDKÉT mezopotámiai neve megvan ugyanegy fo­lyócskának -a nevében: teljes, tökéletes, kettős bizonyíték ez a neve eredetére nézve. “GEL” a mai magyar ‘ KEI/’ (jár-kel) igének az ősihb alakja seme,gvan, igy is, mint folyó neve, közel IGEN,— IGEL Pata­kához a KÜ (L) -KÜLLŐ folyók nevében. Megkettőzött név ez, mint sok más szumir szó, az, 'hogy az első részéről leesett az “L” s lett KÜ-KÜLLÖ, az is jel­legzetes szumir nyelvi vonás. Makkaá László történész egyik könyvében olvastam, hogy a Kárpátoktól keletre, Moldvában igy van még meg a név egy fo­­! lyó nevében “KÜL-KÜLLŐ”. (Vége) ÁGOSTON EDE: J J ID-1GNA", a TIGRIS SZUMIR NEVE Ilyen rövid előadás alatt saj- I akkor, — a jelentés értelmének i San Francisco és Bay Area magyarságának társadalmi élele FLORIAN TIBOR IRODALMI ESTJE !' KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL KAPHATÓ KÖNYVEK: Angol nyelvtan és Beszélgetések ..................... $ 2.0J •■.g^jLon Fény és árnyék (versek, elbeszélések) ............................. $ 3.5j Berczy József: torópa felszabadítása ............... $ 3 00 Galgóczy János: A Sumir kérdés ................... $ 8.2U cmuUtíi rvároly: Hungarian Cookery (magyar receptek, angolul) .....................$ 3 70 Juhász József: Idegen partok között (elbeszélések) ..................... . ........ $ 5.0J Lajossy Sándor: Lidiké (regény) ....................... $ 2 00 Medical, nuclear and Literary index ...................$ 3.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) $ 6.0j Miska János: Legjobb elbeszélések angolból $ 3.00 ” Egy bögre tej (elbeszélések) ... $ 4.00 Muzsi Jenő: Öt könnycsepp (versek, elbeszélések) ................................ $ 2.60 Nagy István; A fenségtől a hallja kendig (elbeszélés) ............... ....................... $ 3.03 Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának története ..................................... ........... $ 6.00 A. N. Nyerges: Poems of Endre Ady................. $10.0*1 Paula Néni Szakácskönyve (amerikai mértékkel) $6.50 Ravasz László: Uj Szövetség (vászonkötésben) $ 5.00 Rába Margit: A rettenet évei (regény) . ... $ 3 00 Rúzsa Jenő: A Kanadai magyarság története . . $ 5 0 j Sárvári Éva: Kigyúlt a fény, (regény) . . . . $ 4.00 Somogyi: Szumirok és magyarok.....................$ 8 20 Székely-Molnár Imre: Az Apostol és a Paradicsommadár . . $ 6.00 Szirmai Endre: Mindenütt és Sehol (versek) .. $ 2 00 Szirmai E.: Medical, Nuclear and Literary Index I.N.E. London, Bromley, München a. Stuttgart, 1974. Ára kan. dollárban $ 3.00 Hol van a nyár? ....................... $ 3.00 Szeretlek Hazám (versek) . 3.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) $ 5.50 A nő a pokolban is ur ” $ 5.50 ” ” Ö ” $ 5.50 Julianna C. Tóth: Sing out Go (Hungarian Folk Songs).........................$ 1.50 Rendelését küldje (darabonként) 30 cent szállítás és csomago lási költség hozzáadásával Money Order-ban. Magán-csekkek ez 15 cent “bank exchange’M kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street. Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6 Ili nos, nem sorolhatom fel a Kár­pát Medencének azt a sok más földrajzi nevét, amelyek siumir szavak és a tételemet erősítik meg. Csupán mó3 két földrajzi nevet emlitek meg, egészen kü­lönös fontosságuk miatt. Ezek IGEN és IGEN-PATAIVÁ, Er­délyben a Tigris; szumir nevé­nek, IGNÁ-nak, vagy ID-IGNÁ- nak a megfelelői, a másai. Erdélyben IGEN egy kis hely­ség, amely egy folyócska mel­lett van. Erre a folyóra vonat­kozik “I-GEN”, ami szumirban ezt jelenti: “VIZ-POLYÓ”. A forrása felé egy falunak IGEN­­PATAKA a neve. Fontos, hogy megjegyezzük, hogy IGEN és IGEN - PATAKA légvonalban 30- 40 km. távolságra van Tatárla­kától (róm. Tartana), ahol 1961-ben Vlassa a három hires szumir táblácskát találta és 45 km. távolságra Tordostól, ahol száz év előtt Torma Zsófia azt a nagy simított kőkori őstele­pet fedezte fel, amely a Mezo­potámiával való anyagi, müve- j lődési és vallási összeköttetést bizonyltja. A TIGIS szumir neveknek, “ID-l-GNA”-nak az elemzése a következőket mutatja: ID-I­­GNA, a Tigis neve, összetett szót. mint sok más folyónév is. “LD”, és a mássalhangzó leesé­sével, “I” szumirban VIZET je­lent. “ID-I”, a szumir szónak a megkettőzése, többesszámoit je­lent, SOK VIZET, mert ID-I­­GNA nagyon nagy folyónak, a Tigrisnek a neve. GUN, GUIM, _ s a változa­tok: GEN, GAN, és a magán­hangzó kiesésével “GNA” szu­mirban FOLYÓVIZET jelent. Eredetileg GAN, GÉN, amik igék, — és a változataik, azt jelentik: MEGY, JÖN HALAT). Figyeljük meg az “I-GNA” szó végén az “A”-t. Ez a szumir jelenidejü melléknévi igenév képzője. így “GiNA”, vagy “GE­NA” ezt jelenti: “A 'MENŐ, a HALADÓ”. Egy előző tanulmányomban ! mutattam ki, hogy Qia. a “HA­LADÁS” VÍZRE vonatkozik, — ! a kibővülésével ezek az igék ] azt jelentik: A FOLYÓ, (vagyis j a FOLYÓ-VÍZ). Kimutattam, I hogy eredetileg a folyók elné­zésének az egyik módja igével volt, amely haladást, menést je- i lentett. így a DA, DAN, MA, MAR, GAN szumir igék és a változataik, amelyek egysze­rűen azt jelentik, hogy “jár, ha­lad”: FOLYÓVIZEKNEK is a NEVE. Soknak nincs, is jelen­­idejű melléknévi igenév képző­je. Úgy látszik, hogy a kezdeti, legrégibb fokon a jelenidejü melléknévi igenév nyelvtani a­­lakja még nem volt kifejlődve. ÉRDEKES LÁTNI, HOGYAN í MARADTAK FENN ezeknek a 1 nagyon fontos erdélyi földrajzi neveknek az alkotó részei. Az “ID’’ és “I” magyarban fenn­maradt egy igében: ID-dogál, amely azt jelenti: “iszik”, — és egy főnévben: “I-iS23ALAG”, «­­mely egy vízinövénynek a neve. A szumir jelenidejü mellék­névi igenév képzője: “-A” (IGN-A) a középkori magyar­ban még ugyanaz volt, — ké­sőbb lett “-Ó (-Ő) ”. A torokhangnak, a “G”-nek a palatalizálódásával GAN =■ GYÜN, GYÓN a magyar népi nyelvben. Azt jelenti: JÖN, te­hát “HALAD”. (“Gone, kehea”, a germán nyelvek elemei, való­színűleg kölcsönszavak a szu­­mirból -valamely más nyelvek közvetítésével). A többi változatok, mint GOM, GYOMA, a Kárpát Me­dence más helységneveiben vannak meg: ESZTER-GGM az Iszter-Duna folyó mellett és GYOMA a Körös mellett. Vannak még más folyónevek is, amelyeknek ugye:z az ige a neve. GYOMA a Volgának az egyik mellékfolyója. GAN Indo- EINÄBAN folyó. A GAN-GA (Ganges) is ugyanebben a cso­portban van. Mindezek között IGEN és IGEN-PATAKA Er­délyben az, amelynek meg­van szumiir “I” (=VÍZ) szava is a nevében, úgy, ahogy az az “ID-DGNA”, a Tigris folyó szu­mir nevében van. A Magyar Római Katolikus Missió és- a iMagyar Reformá­tus Egyház társadalmi közös­ségié 1975. március l2'2.-éu FLÓ­RIÁN TIBOR erdélyi író tiszte­letére irodalmi estet rendezett. Az ii odaírni estén az Egyha­zak vezetőin kívül egyesüle­teink vezetői is résztvettek. A közösség sorában ott láttuk Neszményi Judith zongoramű­vésznőt Los Angelesből. San Francisco magyarsága ezalkalommal ismer te meg Fló­rián Tiborit személyesen, min­tán a költőnek eddig még nem volt alkalma ellátogatni San Franciscoira. —Az irodalmi est a Palo Alto-i íReciriaLon Cent, i előadótermében volt, a magyar irodalom pártolói részvételével. A költőt e sorok hója. üdvözöl­te és mutatta be a közönség­nek. Az előadás alatt Mozsi Fe­renc költő adott elő Flórián Ti­bor verseiből. Előadásából az alantiakban. pár részletet hoznak: Az “Erdélytől-Amerikáig” e. előadásában felvázolta lelki út­ját otthonától Amerikáig. Rá­mutatott arra, milyen szenve­déssel járt Erdély elhagyása u tán búcsút mondani Magyar o~ szágnak és az anyanyelvi kö­zösségnek, vagyis annak a ta­lajnak, amelyen élve a magyar író alkotni tud. — Majd jelle­mezte Európa jelentőségét, a­­nrely egy magyaj. számára a “tágaibb hazát” jelenti. A tra­gédia, a lelki törés akkor kö vetkezik be, amikor Európát is ott kell hagynia és el keli in­dulni egy uj földrész, egy uj világ, egy más életforma, más életfelfogás felé. A továbbiakban vázolta majd nem másfél évtizeden át tartó gyökértelenségét Amerika föld- i jén, Ez az alkotást ölném.tó helyzete csak akkor szűnt meg, amikor Connecticut állam he­gyei között — New York ési kör I nyéke után — Erdélyhez, a Fel­vidékhez és a Dunántúlhoz ha­sonlító tájat fedezett fel, ahol végre az otthonával rokon kör­nyezetben hajszálgyökerei nő­hettek az uj talajba, amelyek segítségével újra a távoli (haza éltető nedveit szívhatta maga - ,ba. Ez segítette, Flórián Tibort ahhoz, hogy újra megtalálja ön magát és ismét Írni tudjon. Előadásának másik gondola­ta az volt: miért lényeges a ma­gyar nyelv fenntartása n ni ' csak a második nemzedéknél, de az azután következőknél is? A magyar nyelvet beszélők meg fogyatkozásával elnémulnak a külföldi magyar lapok, bezár­­| nak a magyar tempomok, az i­­rók olvasó-közönség nélkül ma­­j tudnak és nem marad senki, a- 1 ki külföldtől (támogatást nyújt­son a magyar nemzetnek, a­­melyhez >— az előadó szerint — 1 az erdélyi, felvidéki, délvidéki, 1 burgenlandi és a világ négy tá­ján szétszórtan éio magyaron is egyformán hozzátartoznak. E magasan szárnyam, igazsá­got szűnni nem akató taps kö­vette. Az előadás szünetébe.!. Tár­­czy Kovács Erzsébet székely nagyaszonyi öltözeten, székely népdalokat énekelt, amit zon­gorán Lendvay László kísért. E dalok nemcsak a hallgatóságot ragadták magával, de az Ló to­vábbi előadására és mély ha­tással voltak. Hites Kristóf, bencésre.idi i­­gazgató, a Magyuiház elnöke, záró szavaiban azzal búcsúzott az illusztris írótól, reméli, 'hogy rövid időn belül liasoníó előadá­sai fogja gazdagítani San Fran­cisco magyarságának élmé­nyeit. A közönség az erdélyi Him­nusz hangjaival búcsúzott F.ó­­rián Tibortól, — majd Selly Ró­bert és felesége az iró t.sztele­­tére otthonában, vacsorát adott amelyen az irodalom pá:tolói vettek részt. Másnap, vasárnap 1 délelőtt Flórián Tibor a Magyar Refor­mátus Egyház székhazában, az istentisztelet utáni Szeretet­­vendégség keretében tartott e­­lőadást, hol Nt. Bor.bás Antal, tábori főesperes üdvözölte. Itt meg kell említenem azt a kedves epizódot, melyben mind­nyájan részesültünk. Egyik fia­tal magyar szülő öt éves kis­leánya, névszerint SZABÓ SZILVIA, a költő tiszteletére el­szavalta: “Tudjátok-e mi a ha­za!” ,c. verset, oly tökéletes ma­gyarsággal s művészettel, hogy a gyermek szavain keresztül á­­rezni lehetett az élő lelkii mé­ret hangját. E kedves1 epizód vi­tán Flórián Tibor felkereste a Katolikus MissdiO' templomát, hol végig hallgatta a magyar szentmisét. — Következő talál­kozása a magyarokkal a. Szt. István Házban volt, hol a közös ebéden megjelentek részére tartott előadást. Az írót itt Szel­­(Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents