Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-11 / 15. szám

na minket is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soi.a több magyarja

SAIGON BESZÜNTETTE A BÉBIK NAGYBANI KIÜRÍTÉSÉT

Federális és tartományi tárgyalás Ottawában

OTTAWA, Ont. — Jelentések szerint a federális kormány április 9.-én szerdán kezdi meg tárgyalását a lő tartomány miniszterelnökeivel, főleigi az olaj ára és kitermelése ügyében. — Az erről benyújtott javaslatot

a parlament még nem tárgyalta le.

A tartományi nriniszte. elnökök véleménye az olaj és természetes földgáz, diában megoszlik. Nagy érdeklődéssel néznek a tárgyalások elé. —

vihham futamra

Vietnam szabadságszerető népe, amelyik 1940 óta megszakítás nélkül harcol függetlenségért, szabadságáért, elérkezett 35 éves kálváriájának utolsó állomásához.

Miközben a szabad világ meg borzadva szemléli a maigára hagyott vietnami nép tragikus élethalálharcát, milliók kétségbe esett menekülését a kikerülhetetlen végzet elő!, addig a szabad világ vezető nagyhatalma, Amerika, amelyik 1954-ben Genfiben és 1973-ban Párizsban biztosította a kettévágott orfág' déli ivAzéOü í»et*cictUt,

szabadságszerető vietnami nép függetlenségét, szabadságát, bé kés életét, most PilátusKent mossa kezét és hideg kö/.önynyeí inézi, hogy a másik két nagyhatalom által állig felfegyverzett északiak hogyan rombolják le városaikat, falvaikat és tapossák vérbe az ártatlan polgári lakosok százezreit.

És teszi ezt farizeus módon az a demokrata többségű Kongresszus, amelyik 19ö4-ben minden ellenvetés nélkül szavazta meg a demokrata kormány!.: ak Amerika fegyveres beavatkozását. Nem azért, hogy a Szovjet és Vörös Kína által felfegyverzett és a Genfi békét súlyosan sértő északiakat megbüntesse, és hadseregüket leverje, hanem azért, hogy a belső nehézségekkel küzdő demokrata kormány' azzal vezesse le a gazdasági és társadalmi feszültséget.

Az egyszerű sorkatona is tudja, hogy a Vietnamba küldött félmilliós amerikai hadseregnek 2 hét alatt le kellett volna vennie Észak-Vietnamot.

És mi történt?

A második világháború ócska hadianyagával felszerelt amerikai hadsereget Észak-Vietnam helyett beleke,i gették a dél vietnami őserdőkbe és mccsa-North Vietnam vörösei a töváros előtt

Bombázták Thieu elnök palolájái - Lezuhant az árvákat szállító U.S. repülőgép: 243 árvából kb. 100 maradt éleiben — Kanadában, U.S.-ben, Ausztráliában fogadták örökbe a szülő nélkül maradi, kimenteit árvákat

Ezrek gyászolják Chiang Kai-shek elnököl

rakiba, azzal, hogy ott meghalni lehet, de győzni nem szabad; pontosan úgy, mint annakidején Koreában. Az eredmény nem is maradt el. Ebben az öt éviig működő véres embermalomban kereken 45 ezer ameri- , kai őrlődött fel és 200 ezer lett j élete végéig nyomorék, minden ! cél, értelem és eredmény nél- ' kiül. A 1973. január 23.-án, Párizsban megkötött tüzszüneti egyezmény, Amerika legsúlyosabb politikai és. katonai vereségére csak formailag, tett pontot, mert annak keserű gyüt nőiese 'Irra-T F.ehrT tmVnTT, Tiemcsak Indokínában, hanem Amerikában is. Vietnamiban rövidesen elhallgatnak, a fegyverek és a háború-dúlta országra rá borul a temetők sir-i csendje — a világ már jó előre betemette a fülét, hogy ne zavarja majd a halál bakinzott százezrek vészes üvöltése — Amerika pedig ezzel a hatbalkezes bűnös poli- j tizákásával és manőverezésével I

I

nemcsak gazdasági alapjait i rendítette meg, hanem elveszik I a még megmaradt erkölcsi és politikai tekintélyét és hitelét is. Márpedig minden hatalom j csak addig létezik, amíg erkölcsi, politikai és gazdasági tekintélye és hitele csorbítatlan.

Miniket, magyarokat, nem-1 csak azért ráz meg, különöseb-1 ben az indikinai népek véres tragédiája, mert azok szabadságáért 1945-től 1954-ig, a fran cia idegen légió tagjaként sok- ; száz fiatal magyar áldozta életét — csak a saiigoni katonai; temetőben többszáz magyar lé-1 giós nyugszik, akiket a ínyugat- ! ra menekült magyar leventék- j bői és fiatal katonákból toboroztak. a légióba —, hanem azért isi, mert az ő tragédiájukban a mi 1918-as, 1945-ös és 1956-os tragédiánkat látjuk megismétlődni.

(Folytatás a 4. oldalon)

SAIGON, Dél Vietnam. — A fővárost csaknem teljesen körülzáró kommunista erők, lapzártakor érkező jelentések szerint már ágyazzák a város környékét és ugyanakkor az offenzivát folytatják a sűrűn lakott ési gazdag, rizstermő Mekong Delta felé, ahonnan a rizs mellett más élelmiszereket is kap Saigon népe.

Az elmúlt vasárnap, egy délvietnami repülő bombát dobott az elnöki palotára, de az elnök és családja sértetlen maradt.

Ugyanakkor egy US jetgép, röviddel a felszállás után lezuhant. A gépen levő 243 vietnami árvagyerek, 44 kisérő és 16 főnyi személyzet közül, csak 100 gyermek és 15-20 felnőtt maradt életben, akiket más gé-I pékén a USA-ba, Kanadába és | Ausztráliába visznek, s akiket ! már várnak az örökbefogadó szülők. A vizsgálatok szerint, az árva csecsemők közül sok ragályos beteg.

A saiigoni kormány újabb rendelete csak kisebb csoportokban engedélyezi az árvák elszállítását az országból. Az utolsó 5 nap alatt kb. 1700 árva •gyermek hagyta el az országot.

TÁPÉI, Taiwan. — Nemzeti, Kína köztársasági elnöke, aki 1949-ig, a kommunista átvételig Nagy-Kina vezetője volt, az elmúlt szombaton, 87 éves korában szivattakba.i elhúnyt. — Temetése április 16.-án lesz.

A 70 éves Yen Ohia-kan alelnök vasárnap tette le az esküi és vette át a szigetország vezetését. A kormány egy hónapi gyászt rendelt el a 15 milliónyi lakosságnak és minden szórakozóhelyet bezártak. —

DIÓSZEGHY TIBOR:

HÍPIIII6K!

DABAS R. dr.

HARMINC ÉVI RABSÁG - FELTÁMADÁS NÉLKÜL

Bujt az üldözött s fe!á Kard nyúl barlangjába Szerte nézett s nem leli Honját a hazában .

A Grusade-for -Europe katonai és politikai beavatkozása nekünk nem a szabadságot, vagy a félelemnélküli életet, hanem a világtörténelem egyik legborzalmasabb pusztítását, — százerek elhurcolását, kínzását, halálát, gyermeklányoK és matrónák meggyalázását jelentette. Az akkor i húsvéti harangok öröm helyet: mélységes gyászról zengedeztek a csatatér ré vált Kárpátmedencében. — Volt Nagypéntekünk, de a Feltámadás elmaradt, sőt még ma — három évtizeddel későbbi — is várat magára. Mert a cregyvenötös márciusi események, főként a hónap vég'én, a helyzethez illő szomorú jellegű

,ölKMÉNASÁGI:

1945 ÁPRILIS 4. j

■.............." ■■ ■'"

Nagyrétnek számunkra végzetes fejleményei, Hazánk szabad ©ágának és függetlenségének elvesztéséhez vezettek. Ezé: t mi, számkivetett magyarok, április 4.-én gyászoljunk, éppúgy, mint június 4.-én és október 6.-án, vagy november 4.-én. A vörös harciák minket nem szabadítottak fel, de igenis megszabadítottak mindattól, ami évszázadok óta drágakincsként őrzött értékűink, eszményi szép ségünk volt, egyéni és közösségi életünkben egyaránt. A moszkvai vörös cár ipribékjeinek lajtai és lapincsi átkelésével, 1945. április 4.-én leereszkedett a Vasfüggöny egész Nagy-Magyarországra ... Rogerius várad! esperes utódai uj CARMEN MlSHRA'BlLE-t írtak a történelem fekete lapjaira.

Megismétlődött a kétszáz év előtti tatárjárás, sokkal szörnyűbb) sokkal tartósa,bb következményekkel. Ezt látszik igazolni a ma már három évtizedes történelmi távlat is. Mert IV.1 Béla királyunk uralkodása, idején a magyar állam földrajzi, gazdasági, népi és politikai egysége sértetlen volt a kárpáti határok koszorújában. Következésképen. a veszedelem elmúl táv»] ismét a magyar lett úrsaját hazájában. — Nem Így negyvenötben. Nem volt egységes államterület, vagy nép, sem Budáin székelő szabad államfő, aki újjászervezhette volna, mint egykor második honalapítónk. A szabadságától megfosztott magyar nép a mai napig sem gyakorolhatja állampolgári jogait és kötelességeit. A jogtiprás tehát még mindig tart. A szabadrablást szépen hangzó, megtévesztő kereske- i (Folytatás a 4. oldalon.,, j

Á román kormány elnyomja az egyházakat

RÖVID HÍREK

Habsburg Ottó főherceg 1975 szere “Hol tart Európa?” tá gy február 28.-án pénteken, egy 1 körrel. Az esten P.B. Cou'sté. a előadóesttel egybekötött vacso- j Rhone-megye képviselője és az rát rendezett a Nemzetközi Ro- ! Európai Parlament alelnöki is tary-Club párizsi esoporja ré- ! felszólalt.

Stockholmban is jelen van a KGB

A svédországi szovjet külkép viselet 147 főnyi személyzete közül 44 ember “diplomatákéul”. Harmincán 'kizárólag: a Stockholm és Peking közötti kapcsolatokat tanulmányozzák.! Erről csak most szerezték tu

domást a svéd hatóságok.

Az észafceurópai és a skandináv országokban működő kínaiak minden utazását, kapcsolatát, tevékenységét figyelemmel kiséri a KGB, — svédországi központjából.

Fasiszta köszöntéssel

(Folytatás) i

A NEUE ZÜRICHER ZEITUNG 1975. febr. 2.-i számában W.S. “Bürokratische Schikanen gegen die Kircheib Runiae- j I mens” cimmel hosszabb cikket1 I irt, amiben az eddigieknél, is ‘ i részletesebben foglalkozik ez-1 ; zel a kérdéssel. Ebiből idézem | az alábiakat:

i “A román kormány hivatalos ! lapjának, a ‘’Scinteia’-nak 1971. j dec. 19-i számában egy jele.i- I féktelennek látszó felhívás jelent meg: A Román Szocialista Köztársaság az Állami Levéltár létesítésére 19 il-iben hozrtt rendelkezést 1974. dec. 10.-én, a hivatalos lapban életbe léptette, mely szerint mindenki a birtokában lévő okmányokat az, Állami Levéltáriban, való megőrzés végett az Állami Levéltár bukaresti központi, vagy bármely kerületi hivatalában leadhatja.

... Az említett 1971-es levéltári rende let sv.e.iut, amelyik most ltny ves szigor.fásokkal

jelent meg. minden államosított, jelentős, történelmi dokumentum, ami eddig egyházi, nem állami levéltárak, vagy magán személyek birtokában volt, az erre a célra létesített Állami Levéltár tulajdona. A rendelei: vonatkozik minden okmányra, okiratra, bármilyen iratra, amelyet állam, társadalmi, politikai, nem szocialista szervezetek, illetőleg olyan személyiségek, egyének készítették, alkották, írták, szerkesztettek, akik az ország területén politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos, kulturális, vagy müvészi életben szerepeltek. A rendelet ily dokumentumnak tekinti a következőket: Irásmü, hivatalos-, vagy magánlevelezés, emlékiratok, kéziratok, térképek, filmek, diapozitivek, fényképek, hangfelvételek, naplók, manifesztumok, plakátok, vázlatok, rajzok, metszetek, hímzések, bélyegzők, pecsétek és hasonló dokumentumok. Mindezek a tárgyak — függetlenül attól, hogy kinek, minek a tulajdona volt eddig és ki őrizte eddig —, mint fontos állami tulajdon, ezen a módon az állam őrizetébe kerülnék. Ami aizt jelenti, hogy a Belügyminisztérium ellenőrzi elraktá. ozásukat és ő engedélyezi ezeknek a dokumentumoknak tud ományos és miudeai egyéb célra való felhasználásúkat.”

“Az egyházi levéltárak anyagának államosításával a vallásos közösségek történelmi gyökereit kívánják elvágni. Az tgyházaknak múlt nélkül ninco jövőjük, kiváltképpen akkor, hu azok nemcsak vallásos, hanem nemzeti kisebbséget is képviselnek. A román kormány karitú - harcának első áldozatai a magyar reformátusok az északkeleti megyékben Nagyváradon, Szatmárnémetiben, . Nagy-Bányán és Zalau-n (Zilah?) Itt az erdélyi reformáció szülőhelyén, az elmúlt nyáron pontosan 200 egyházközségben.

(Folytatás a 8. oldalon

Az 1975-ös év a “feiszadulás’’ évfordulója Magyarországon. 30 évvel ezelőtt szabadult meg a Haza nemzeti önállóságától, ezeréves hagyományaitól és történelmétől. Ezekben a hetekben és hónapokban, nem vehetünk magyarországi újságokat a kezünkbe anélkül, hogyne látnánk szembesítve magun kát a “dicsőséges felszabadulással”.

Ezekben a cikkekben, eszmefuttatásokban és visszaemlékezése körmi Ungva.i-n LOJ'*“neime csak 1945. április 4.-ével kezdődik, illetve jelentkezik em béri méltóságra valló színben. Nagy kommunista történelmi türelmet feltételezve 1019-nél. Kiderül úgy kézen-közön, hogy nem is voltak tulajdonképpen nagy történelmi alakjaink ezer éven át. Nem voltak nemzeti hőseink, politikusaink, nópve- 1 zeneink. Csák jobbágyölő feudalista uraink, s később kapita-' lista kizsákmányolóink voltak.1 Hogy “igazi magyarok, m épükkel 'törődő honatyák” jöjjenek,1 ahhoz a kommunizmus vérfürdős “felszabaditása” kellett,' Rákosi, Gerő, Kun Béla és Szamuely Tibor vezetése alatt! — Hozzászoktunk harminc éves hontalanságunk, száműzetésünk folyamán ahhoz, 'hogy a történelmi múlt, a legyőzőitek történelmi múltja, tabu, a megszálló “felszabadítók” áb.ievelési szótárában.

Egy eze: szer öi döglbó és1 pusztifcóbib eszköz ez egy nép “belső” meghódítására, széllé- j mileg és lelkileg is harcképtelenné tételére! Ilyen totális behóditási kényszert nem jelen- ; tettek sem Bábu kán seregei, sem a 150 éves török hód. 1. ' ság, — de még az azt követő Habsburg uralom sem. A pszichológiai hadviselés éveit nyomon követték a pszichológiai behóditás évtizedei, ótestamentumi következetességgel! Nemzedékek beolvasztásának lehettünk tanúi egy nihilista ‘ világközvélemény” kreálta világpolgár-táboriba.

Képmutatók lennénk azonban, ba azt állítanánk, hogy ez az elvetemült mesterkedés csak Keleten lenne “divat”, vagy bevált 'hóditói fogás. Ugyanazokkal az eszközökkel operáltak s operálnak Nyugat megszállói is a legyőzőtekkel szemben, Japántól Németországig, — az Egyesült Államokkal az élen!

Hogy ez a “felszabadító 'behóditás”, ez az “átnevelés” milyen mérptpkftí. árt Legyőzött és “demokratizált” á lámákban. annak itt a nyugatnémet hétköznapokban léptemnyonron tanúi lehetünk.

Milyen szégyenteljes szellemi és erkölcsi ibehódolást, meg hunyászkodást és történielmi önfertőzést jelent az egy nemzet részére, amikor fiataljai Bismarckban egy hering nagykereskedő nevét vélik felfedezni, Hilndenbuirgban gey mosópor-reklámot látnak s még Hitler i& csak valamiféle forradalmár volt — valamikor...

Amerika kitartott német “szellemi nagyságai” évtizedeken áti azzal bolonditottáJk a nyugatnémet közvéleményt, hogy az USA majd mindenről gondoskodni főig: katolnai biztonságról, gazdasági lehetőségekről egy onkel Sam vezette Egyesült Európa keretében, szellemi és tudományos új libákról, a művészet és a kultúra eddig soha nem tapasztalt feltöréséről a nácizmus alatt barbárt szintre akucsonyiitott Németországban. S a német újkori történelem hajbókoló lakájai, “ állami érfiai”, hol New York, hol Moszkva felé kacsintva elprédálták a háborús puszi it á - tói megkímélt utolsó jussot is: a német önfegyelmet, haza zeretetet, pontosságot és a minőségtiszteletet. iM ért1:: át, Amerika úgyis segíteni fogl

S ma, amikor a vietnámi nép százezrei hajlók és élelem nél(Folytatás a 4. oldalon)

ríirek a legalacsonyabb, fizethető munkabérről

On fariéban, május 1-től, a farmokon dolgozók, gyümölcs és főzelék valamint dohány-szedők minimál's bére óránk ut $2.40 lesz. Most történik me: először, hogy szabályozzák a farmokon foglalkoztatottak leg alacsonyabb munkabérét. Diákokra. sőt még gyermekekre is vonatkozik a törvény. Azok, ahárom hónapig ;o o mltságot szekik legalá;:!) dolgoznak,

Egy amerikai túristát súlyosan megsebesítettek Milánóban Chile mellett tüntető diákok. Azért támadták meg, mert állítólag a tüntető menet látta a

fasiszta kar emeléssel köszönt. Az. alaposan összevert jenki, mialatt mentőautóval kórházba vitték, kijelentette, hogy “Csak egy taxit akartam megállítani.”

Még kapható 1975 Képes Natúrunk, ára: $2.

reznek szabadságpénzre és öt úgynevezett “public holyday”re.

Manitobáiban, szintén május 1-től, 15 százalékkal több lesz a minimum bér a neihéz építkezési ipáéban. A darukezelőknek, akik építkezésnél, vagy házak lebontásánál dolgoznak $4.5') és 5.40 között lesz az órabérük. A bontási munkában foglalkoztatottak (ha nem esnek valamelyik másik kategóriába) $3.15 és $3.70 közötti órabér: e jogosult ik. További részleteket meg lehet tudni az illetékes kormányhivatalokban, vagy a munkaadóktól.