Kanadai Magyar Ujság, 1974. november (50. évfolyam, 40-41. szám)
1974-11-22 / 40. szám
Északamerika magyarságra méltókép ■ ■ ünnepelte Ötvenhatot Tito cikke a szovjet hadsereg lapjában Magyar Szabadságharcos Sajtószolgálat. — Ez volt a tizennyolcadik évforduló és legvérmesebb reményeinket is meghaladta az az érdeklődés, mely országszerte megnyilvánult az ötvenhatos forradalmi szaJbadságharc ünnepségei iráot. Senki sem tud magyarázatot adná1 erre, senki sem tudja az okát, de tény: az utóbbi évek legjobban sikerült megemlékezései voltak az idei ünnepségek. Mind a részvevők számát, mind pedig a szellemet, a lelkesedést teMntve. Nem hittük volna, hogy IS év után, amikor az otthoni kormány mindent elkövet, hogy feledtesse Ötvenhatot és annak eszméit, amikor szívós igyekezetei fejt ki, hogy az emigráció arra hajlamos részét magához édesgesse, épp akkor nyilvánítják ki ennyire hűségűket a magyar forradalomhoz. Nem tudjuk, mi ennek az oka, csatk sejtjük! A Budapestről kiindult akció éppen ellenkező hatás szült, mint amit megszervezői képzeltek: az emigráció többsége így adott választ, így reagált az otthonról irányított propagandára és megmutatta, hogy nem feledte Ötvenhatot! Az emigráció túlnyomó többsége még ma sem vált hűtlenné Ötvenhat eszmevilágához és a most lezajlott ünnepségek felemelkedést jelenítenek életünkben! Az annyiszor eltemetett emigráció életéiben. A nagyobb magyarlakta amerikai és kanadai városok ünnepségei mind egy-egy külön fejezetet érdemelnének, de csak egy-egy mondattal utalunk most rájuk, összefoglaló jelentésünkben. A legtöbb helyen a Magyar Szabadságharcos Szövetség szervezetei rendezték az ünnepségeket és az ünnepi szónokok legnagyobb része is a Szövetség vezetőségéből került /ki, vagy olyan valaki volt a szónok az emigráció élvonalából, aki nagyon köze áll a szabadságharcosokhoz. Áttekintés az ünnepségekről: Dr. Pogány András, a Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke három városban beszélt: New York-ban, Buffalo-ban és New Brunsiwiekban. Tollas Tibor, a müncheni Nemzetőr szerkesztője Los Angelesben, Chicagóban és Torontóban volt ünnepi szónok. Pittsburgh)!; an Dr. Eszterhás István, a Katolikus Magyarok Vasáruapja szerkesztője, a Magyar Felszabadító Bizottság elnöke tartotta az ünnepi beszédet, mdg Clevelandban Dr. Zsigmond András, a' torontói /Magyar Élet szerkesztője beszélt. Syraciuse-iben Helez Tibor, a Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöke szónokolt, Baltimore-ba pedig Dr. Varga László, a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének elnökét hívták meg ünnepi beszédet tartani. Montreal magyarsága előtt Stirling György, a Magyar Szabadságí harcos Szövetség sajtóltitkára méltatta az ünnep jelentó'lségét. A felsoroltakon kivel még számos városban és magyarlakta településen tartottak ünnepségeket, emlékező istentiszteleteket. így — többek közt — me:g kell még említeni Washingtont, Rilehmondot, ahol magyar misék keretében emlékezett a helyi magyarság, de jólsikerült ünnepségekről érkejólsikerült ünnepségekről érkeztek hírek a kanadai Winnipegiből, Calgaryb^l és Edmiontonból is. A magyar emigráció újból hitet tett Ötvenhat eszméi mellett és a legutóbbi hetek -eseményei bebizonyították, hogy a magyar forradalom szelleme még ma, 18 év után is él, hat és sugárzik! 125 éve jeleni meg a "Brassói Lap'' Brassó magyar újságja “BRASSÓI Lap” címen 1849 április 16.-án jelent meg, négy héttel azután, hogy Bem tábornok győztes magyar hadsieaege elfoglalta a várost az osztrák csapatoktól. Az ® kezdeményezésére március 25.-én a román nyelvű ESPATRIATUL, március 26-án a KRONiSTAEDTER ZEITUNG indult meg, majd a BRASSÓI LAP Veszély Károly gimnáziumi tanár szerkesztésében, hetenként kétszer. Mind a három újság a magyar szabadságharc ügyének s a magyar-román-német testvériség eszméjének, a társadalmi igazságnak lelkes támogatója lett. A Brassói Lap hasábjain teret nyitott Petőfi Sándor forradalmi verseinek; Lőthe József tollából méltató cikket közölt Bem tábornokról, lelkesen irt Gábor Áronról. A lap, akárcsak a Kronistaedter Zeitung, 1819 június 18.-án szüntette be megjelenését (az Espatriatul néhány nappal azelőtt) a császári és cári ■ seregek betörésekor. Cézár Boliac, a román újság szerkesztője, később Bemmel Törökországba menekült, Veszély Károly és Max Moltke, a porosz származású német szerkesztő, börtönbe kerültek. Veszélyt az osztrák haditörvényszék halálra Ítélte, de ítélet t nemzetközi közbelépés hatására életfogytiglani börtönre változtatták. A mai BRASISÓI LAPOK iclniiü hetilap, valamint a múlt század végtől1 1940 nyaráig megjelent Brassói Lapok cimü napilap a hasonló elmen kívül nincs kapcsolatban a 125 év előtt kiadott újsággal. A két világháború iközti Brassói Lapok kiadó-tulajdonosa Kahána Barnát nevű üzletember volt, akiinie-k mind az öt testveire kommunista agitátorként működött. Lapja (Szele Béla szerkesztésében) a trianoni béke után évekig magyar nemzeti szellemű volt, a romániai Magyar Párt támogatója, de aztán a Az 1970-es horvát válság óta ! Tito, Jugoszlávia kommunista diktátora, mindent elkövet, hogy a Szovjetúnió vezetőit Jugoszláviával szemben barátibb magatartásra bírja. 1972 őszi moszkvai látogatása során — egyes híradások szerint — még ahoz is hozzájárult, hogy halála esetén a szovjet hadsereg megszállja Jugoszláviát, mert más (kiút alig van Jugoszlávia egységének megmentésére. Egy idejüleg azonban minden jel arra vall, hogy a Szovjetúnió adott esetben nem hajlandó várni Tito haláláig, hiszen közelkeleti politikája sikere, valamint a földközi-tengeri szovjet flotta ütőképességének biztosítása érdekében a Szovjetúniónak égetően szüksége van jugoszláviai szárazföldi és tengeri támaszpontokra. így az időközben már leleplezett “Polarka” haditerv szerint a Szovjetúnió csehszlovákiai bázisaiból kiindulva Ausztria semlegességének megsértésével a legrövi! debb- úton ikivánt előretörni Trieszt irányába, hogy Jugoszláviát eleve elreteszelje Nyugat felé. A varsói paktum katonai vezetése a “Polar ka” tervlet egy úja'bb 'haditervvel a “Vulcano”-val módosította s Qbben az évben már ennek ímeg felelően a Dunántúlon vont össze támadásra kész orosz erőkiet. (1) Egyidejűleg a Szovjetúnió politikai vezetése magában Jugoszláviában is támogatta azon kommunista ellennek szervezkedését, akik eleve ellenezték Tito politikáját s Jugoszláviát vissza kívánják vezetni Moszkva táborába. Ily körülményiek között csak a kétségbeesett ember utolsó erőfeszítésének kell tekintenünk Titónak azt a cikkét, melyet a szovjet hadsereg lapjában a “Krasnaja Swesda’Aban jelent meg s amelyben Tito 1948 óta hirdetett álláspontjával szakítva elismeri a szovjet hadsereg érdiemét Jugoszlávia baloldali mozgalmak szócsövévé vált, különösen fióküiapja, az egy “lejes” NÉPÚJSÁG cikkeiben. Azonban számos jótollú, jónevü újságírónak adott kenyeret, utolsó főszerkesztője Kacsó Sándor volt. A lapot a királyi Románia tiltotta be. A kommunista rezsim hetilapként újból lengedéiyieizte. (Brassó első magyar újsága az ERDÉLYI HIRLAiP volt, mely 1837 december 1.-én jelent meg először mintegy 300 példányban Pöpe János, a Honterus-gimnáziumban tanító magyar tanár szerkesztésében, utána Veress György brassói ügy véd szerkesztette, de a lap kellő támogatás hijján 1839 december 26.-ával megszűnt. (BRASSÓI LAPOK, április 13, 16.) (Transsylvania.) északkeleti részének birtolklba- V’ételében s igy közvetve abban, hogy Jugoszláviában Tito kommunista kormányzata kerülhetett hatalomra. (2) A jugoszláv kommunista pártnak a Koaninformból való kizárását követően ugyanis Belgrád leigyszerüen tagadásba vette a Szovjetúnió segítségének jelentőségét. így Mosa Pijadie a hivatalos Jugoszláv propaganda központ, a “Le Livre Yougoslave” kiadásában 1950-ben megjelent “La fabla de kaidé soviétique a l’insurrection nationale yougoslave” (A jugoszláv nemzeti felkelésnek nyújtott szovjet segítség meséje) c. könyvében Tito és Moszkva közötti táviratváltások szövegének közzétételé vei ibizonyitja, hogy a Szovjetunió 1944 tavaszáig semmiféle katonai támogatást nem aidott Tito partizánjainak, mert Moszkva londoni emigráns jugoszláv kor mánnyal s közvetve a nyugati hatalmakkal való viszonyát nem kívánta veszélyeztetni Tito támogatásával. Belgrád a Szovjetúnióval való vitája során még ennél is tovább ment, amikor elrendelte a szovjet hadsereg jugoszláviai atrocitásainak dokumentálását. E dokumentáció 1963-lban el is készült s a belgrádi “Jugoszlavija” I nyomdában 1953 szeptemberében 8000 példányban ki is nyom tatták. De Stalin halálát követően a szovjet kormány békü-j lákeny hangokat pengetett Bel-j grád felé s a jugoszláv ikor-j mány nem akarta a kibékülés I lehetőségét megzavarni e könyv] áruforgalomba való bocsátásával. Zárolták tehát e könyveket. Majd 1954-ben a jugo-j szláv kormány elrendelte a tel-1 jes könyvállomány megsemmi-j sitését. Ez meg is történt, de] sikerült egy példányt kilcsem-j pészni Németországba, ahöl azt] Hendrik van Bergh “Genosse] Feind” (Elvtárs ellenség) cim-j mel 19612-ben közzé is tette. (Aj könyv eredeti cimie “Zloeinstva pod plastom socljalizma” (Embertelenségek a szocializmus köpönyege alatt). S most, harminc évvel később Tito a vörös hadsereg lapjában irt cikkel próbálja feledtetni a múltat I s próbálja elódázni a hadseregnek újabb jíugoszáviai akcióját — ha nem is véglegesen, lega- ■ lább miig ő életben van. DFT Hirszolgálata. | * * * (1) “Argus” cikke a Kanadai Magyar Újság 1974. 11. 1- 1 sz.-ban. (2) “Frankfurter Allgemeine Zeitung — 1974 10. 10. LAJOSSY SÁNDOR: Amikor mindenki mást gondolt! Az új barátaim Roy vezetésével papirlabda-harcot kezdtek velem az ebédszünetek alatt. Mindig kedveltem a sportszerű mozgást, igy örültem a felfrissülést jelentő játéknak. A baj aibíból származott csak, hogy ők minden délben jöttek és lebéd után szórakozni akartak. Kénytelen-kelletlen furfangos cselhez folyamodtam egyik délben, hogy jusson és maradjon ig időből. Ezért, amikor ebédjükre siettek, rájuk rontottam labdáimmal, igy mintegy öt perces mozgásban volt részem, ők azonban csak beveze- 1 tésnek gondolták. Amikor azon-l ban visszafelé jövet Roy és ba-J rátái kerestek, közeli rejtekhe iyemen nyugodtan olvasta® megkezdett könyven és egyben] láthattam, ahogy lelohadt kedvük, mikor Ihülthelyem ta-j lálták. Keresték azok miinde-| nütt, csak ott nem, ahol vol-i tam. Este, mikor ismét taiiál-l koztunk, bűbájosán mosolyogtam rájuk,, ők pedig úgy fogad-l tak, mint az eltüntet szokás.! Majdnem megvertek. Ekkor történt, hogy egy nagj átszerelés alkalmával osztályur (Folytatás a 8. oldalon)! VOYAGE KELEN TRAVEL ALEX. A. KELEN LIMITED 1467 Mansfield Street, Montreal, Que.r Tel.: 842-9548 Kérje IKKA karácsonyi árjegyzékét 36 oldalon kitűnő összeállítású csomagok, nászajándék, babycsomagok, játékok, műszaki cikkek, fűtőberendezések, minden alkalomra ajándék. Gépkocsi és gáztűzhely árak változatlanok. SELECT-csemege csomagok otthoni kiválasztásra, tetszés szerinti összegben rendelhetők. Ne várja meg a torlódást, már most adja fel az Ünnepekre rendelését! Absolutism and Emigration 273 Polish relations were good, many Poles having fought with the Hungarians in the 1849 campaign. One of the outstanding Polish emigres in Paris, Count Worceli, who was later on in correspondence with Kossuth, published as early as 1849, articles claiming that the place of small Slavic peoples living in the Carpathian Basin was within historic Hungary, for Pan-Slav ideologies would always lead to foreign domination. As far as Hungary’s nationalities and neighbors were concerned, Kossuth reasoned that the example of 1848 proved to everyone that Austrian absolutism merely exploited the aspirations of the small nationalities. He was of the opinion that if the nationalities, once misled by the common enemy, were given complete freedom, they would, in the future, be satisfied to live in an inde-' pendent Hungary. He pointed out that “nations of the lower Danube region would be able to form only second-rate states, even if they.succeeded in uniting all their nationals—(the Rumanians their kin in Transylvania for instance—) their independence would always be exposed to danger and necessarily subordinated to foreign influence.” Such were the ideas preparing the way for the plan of a Danubian Federation, which underwent considerable alteration from 1851 to 1862, when I. Helfy, a journalist intimate with Kossuth, made it 4Dublic. Klapka had stated in 1855 that Poland should be revived and that Hungary should sign an alliance with its Rumanian and Southern Slav neighbors. In 1859. the general negotiated with Rumanian Prince Cuza in 276 A History of Hungary a direct invitation to a secret alliance against Austria. This alliance, which among other things has acknowledged Hungary’s independence, was refused by Russia, for it did not bring her closer to her real aim, the possession of the Dardanelles. Prussia was against Austria, too, for the latter blocked attempts to bring about German unity under Prussian hegemony. The Hungarian exiles took an active part in the preparations. Kossuth personally negotiated with Napoleon III. The French Emperor asked him, as a man who enjoyed great popularity in England, to use his influence in securing England’s neutrality. Kossuth, Teleki and Klapka formed the “Hungarian National Board”, and organized a Hungarian legion in Italy, with official blessings. The Italo-Hungarian co-operation could look back upon years of effective work. Already in 1848-49, Colonel Monti’s. Italian Legionnaires had fought in Hungary s War of Independence. A part of the Hungarian Legion in Italy distinguished itself in the famous operations of Garibaldi following the war. Austria attacked Italy in 1859, but suffered defeat from the combined Italian and French forces on the battlefield of Solferino and lost the province of Lombardy. However, an armistice and peace treaty followed quickly, and thus the hopes of the Magyai exiles were frustrated. The military fiasco, economic troubles and corruption made the position of Austria’s administration untenable. The over-developed bureaucracy used up tremendous sums, the yearly deficit amounted to two MEGRENDELEM SZOLZSENYICIN: “GÚLA SZIGETCSOPORT” cimü könyvét magyarul $10-t személyi csekken mellékelek, Cim: .................................................................................................. (Kérjük olvashatóan, nyomtatott betűkkel kitölteni. A megrendelő szelvényt kérjük kivágni és személyi csekkel borítékolni. A kedvezményes ár csak az e I ő r e fizetőkre vonatkozik. Kanadai olvasóink a könyv kanadai kizárólagos terjesztőjénél: Timár András bajtársunknál rendelhetik meg a “Guiag szigetcsoport”-ot. Cim: Timár András, 215 Hillhurst Bivd., Toronto 12, Ontario. — Kanadán kívül “Nemzetőr”-re kiállított 10-$-os személyi csekket kérjük a kiadónak elküldeni: Nemzetőr, 8. München 34. Postfach 70, W.-Germany.) Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY \kapható Kei eskedelmi Osztályunknál. Levesek, mártások Ízesítésére. Ára csomagonként $1.50 szállítással K.IVLU. Kereskedelmi Osztálya 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6.
