Kanadai Magyar Ujság, 1974. november (50. évfolyam, 40-41. szám)

1974-11-29 / 41. szám

Winnipeg, (Man. 1974. nov. 29. fcGY FÉLSZÁZAD ALATT... (Folytatás a 2. oldalról) pököt 81 éves korában. — 1966 Tizenegy hónap alatt 136,996 bevándorló érkezett Kanadába. — Februárban leégett a calga­i-yi magyar református temp­lom. — Májusban szerzői estet tartott Székely-Molnár Imre To rontoban. — Megalakult az Ár­pád Akadémia Clevelandban — Eltemették Dr. Csendes Józse­fet, a Lengyel-Magyar Szövet­ség megalapitóját. — Júliusban nyári angol tanfolyamok nyíl­tak meg Torontóban és Hamil­­tonban. — Magyarország nyer­te meg a kardvivó világbajnok­ságot Moszkvában. — Megje­lent Nt. Nagy István “A fenség­től a hallja kendig” cimü köny­ve, valamint Miska János ‘“A legjobb elbeszélések angolból” cimü munkája. Októberben Németh Ernő: “Októberi ár­nyák“ cimü verseskönyve. — Novemberben a Gemini-12 űr­hajó négy napi keringés után visszaérkezett, közben lefény­képezték a teljes Napfogyatko­zást. — Decemberben eltemet­ték a világhírű Walt Disney-t Glendale, Californiában. —.1967 januárban 40 éves alapítási év­fordulóját ünnepelte a montrea íi Hungária Társadalmi Egye­sület. — Márciusban meghalt Georges P. Vanier tábornok, Kanada főkormányzója 78 éves korában. — Budapesten meg­halt Kodály Zoltán 84 éves ko­rában, mig Miami Beachen Nel son Eddy 65, és Rómában Mis­­cha Aeur filmszínész 62 éves ko rában. — Áprilisban Hon. Ro­land Michener lett Kanada fő? kormányzója. — Kiosztották az Amerikai Tanulmányi Alapít­vány “Washington Award” di­jait. Dr. Watson Kirkconnel!, Dr. Hans Selye és Breuer Mar­cel a díjazottak között. — Ma­gyar Népművészeti Kiállítás volt Calgaryban. — Meghalt Fe renczy Ipoly O.F.M. r. kath lel­kész 59 éves korában Flint Mi­chiganban. — Megnyitotta a montreali világkiállítást Miche ner főkormányzó. Három nap alatt egy és félmillió ember néz te meg az Expo 67 világkiálli tást. — Felszentelték a calga­­ryi Kálvin János ref. templomot — Titokzatos repülő-tárgy ége­tett meg egy Winnipeg! embert. — Sumir kulturnyomokat fe­deztek fel Erdélyben. — Junius ban kitört a nyílt háború Isreal és az arab államok között. — Júliusban Jugoszlávia 15 tagál­lam javaslatát terjesztette be, követelvén, hogy Israel feltétel nélkül vonuljon vissza az elfog­lalt arab területekről és vonul­jon vissza a régi határok mö­gé. — Augusztusban teljes si­kernek voltak a winnipegi Pan- Am játékok. —. Decemberben elbúcsúzott hi veitől Nt. Dr. Fe­hér Mihály, a montreali ref egy házat 40 éven keresztül szolgá­ló lelkipásztor nyugalomba vo­nulása alkalmából. — 1968 ja­nuárban meghalt Vincent Mas­sey, Kanada volt főkormányzó­ja. — Márciusban egyhangú ha tározattal elitélte Israeli az E- gyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa. — Dr. Watson Kirk­­connell tiszteletére fogadó-es­tet rendezett a winnipegi Iro­dalmi Kör. — Nagybányai vitéz Horthy Miklós születésének 100. évfordulója emlékére, cikk sorozatot kezdett a Kanadai Ma gyár Újság a torontoi Magyar Helikon 1957 febr. 10.-én tar­tott gyászünnepély felolvasásá­ból részletet.-Augusztusban vé­gétért a 22 napig tartó postás­sztrájk. — Októberben negye­dik helyen végzett Magyaror­szág a nyári olimpián: 10 arany 10 ezüst és 12 bronzérmet nyer tek a magyar atléták. — No­vemberben Richard Nixon lett az Egyesült Államok 37. elnö­ke. — 1969 januárban meghalt a UN első főtitkára, Trygve Lie 72 éves korában. — Korai magyarok Kanadában és az Es terházy kérdésről irt tanul­mányt Dr. Dojcsák Győző la­punkban. —. Márciusban meg­indult a “Magyar Tanszéket” a kanadai egyetemeken mozga­lom. — Április. 15 év után el­hallgat a “Lármafa", Erdélyi Figyelő. — Májusban 40 éves fennállását ünnepelte a mont­reali Szent István Egyesület.— A College of Family Physician (Manitoba Chapter) elnökévé választották meg Dr. Kocsis F. Lóránt winnipegi magyar or­vost. — A Trudeau-féle “Just Society” gyakorlati bevezeté­sével heti egyszeri megjelenés­re tér át a Kanadai Magyar Új­ság. Az immár 45 év óta meg­jelenő lapunk, képtelen elvisel­ni a közel 2,000 százalékos pos­tai viteldij-emelést. — Julius 16.-án indult el az Apollo 11 űr­hajó három amerikai astronaut tál a Hold felé ahová julius hó 20.-án érkeztek meg és Neil Armstrong parancsnok elsőnek lépett a Hold felületére. Julius 24.-én érkeztek vissza a Paci­fic óceánba. — Augusztusban megalakult a Kanadai Magyar írók Köre Ottawában. —Okt.­­ben megnyitották a winnipegi International Centre-t és abban a Magyar Szobát. — November ben meghalt Teghze-Gerber Miklós, kiváló zeneszerző és lel­kes magyar Detroitban. —< 1970 __ Közös koncertot rendeztek a Winnipeg Symphony Orohest-NEMES GUSZTÁV, A Kanadai Magyar Újság felelős szerkesztője. ra és a Kapisztrán Énekkar. — Május. Captain John Smith ma­gyarországi és erdélyi szárma­zású hős tetteiről cikksorozat­ban emlékezett meg Csikména-j gi munkatársunk lapunk ha-' sábjain. — Julius. — Manitoba' tartomány 100 éves fennállásé­­nak ünnepségeire Kanadába ér­kezett az angol királyi család. — Egy elborult agyú magyar Calgaryban vadászpuskával a­­gyonlőtte Hajdusik József szer­vita atyát, a calgaryi kath egy­házközség plébánosát. — Okto­ber. —i Elrabolták James Cross angol diplomatát és Pierre La­­ponte tartományi munkaügyi minisztert, akit meggyilkoltak a québeci banditák. — Novem­berben felszentelték a Károlyi Gáspár Magyar Református (United Church) templomot Winnipegen. — 40 éves fenn­állását ünnepelte a Calgary- Kálvin Magyar Ref. Egyház.— 50 éves fennállását ünnepelte a Magyar Vitézi Rend. — 1971 Ja nuár. — ítéletidő vonult végig az Atlantik tartományokon, kö zel 3 láb hó esett Monstonban és az Ottawán Montreálon át­vonuló vihar. — Meghalt Ist­­vánffy Zoltánná, Kapitány Já­nos Winnipegen, Morvay Pálné Trail B.C.-ben. — Március. — Magyar Ifjúsági Szövetség ala­kult Winnipegen. — Augusztus — Kanadai nikkelből gyártot­ták a magyar 5 és 10 forinto­sokat. — Október. — Magyar emlékművet lepleztek le Les­­tock, Sask.-ban. — November. — Újabb borzalmas cyclon és tengerár pusztított Indiában kö zel 20 ezer halott és 7 és fél mijlió otthon az áldozat. — De­cember. — Kitört a nyílt hábo­rú India és Pakisztán között. — Megalakult a Magyar Lek­torátus a XI. Magyar Találko­zón Cleveland, Ohio.-ban. 1972. — Három hónapi börtönbünte­tést kapott Mátrai Géza, Koszi­gin szovjet miniszterelnök nya­­konfogásáért. — Junius. — Ma gyar-tárgyu könyveket kapott a Saskatchewan Egyetem könyvtára a Széchenyi Társa-’ ságtól. —Julius . — Az Arany­bulla 750 éves évfordulójáról | emlékezett meg a US képvise­lőháza. — Feledhetetlen estét rendezett Szeleczky Zita Win­nipegen. Juba polgármester ok­levéllel tüntette ki. — Szeptern bér. — Hat arany, 13 ezüst és 16 bronz érmet nyertek a ma­gyar atléták a müncheni oiym­­piádon. —. Megírják a nemzeti­ségek történetét Kanadában. — Meghalt Dr. Szirmay Károly ne vés iró 83 éves korában a délvi­déki Verbászon. — November—> Meghalt Dr. Kedves András, a Lármafa szerkesztő-kiadója. — 1973. Január. — Az ó-év utol­só szerdáján meghalt L.B. Pear son volt birodalmi miniszterel­nök 75 éves korában májrák­ban. — Március. — Száz esz­tendős a Canadian Mounted Po lice csendőrség. — Április — 30 uj bíborost nevezett ki a Pápa és ezekkel 145-re emelkedett a számuk. — Május. — Meghalt Nagy Istvánná Tiszteletes Asz szony Winnipegen. — Augusz­tus. — Folklorama ünnepség Winnipegen. A magyar ref. egy ház “Hungary Budapest” a Szt István Egyetemi Kör “Lake Ba laton” néven szerepelt. —Szep­tember — Az ezeréves magyar kereszténység megünneplése és Mindszenthy József hercegprí­más látogatása Montrealban, Torontóban, Winnipegen és Cal garyban. — 59 és fél napi tudo­mányos munka után visszaér­keztek a Skylab 2 astroanuts­­jai. — November. — Meghalt a világ legöregebb embere a Szov jetben. Pirali Mislimov 168 éves korában három feleségétől 23 gyereket hagyott hátra. — Be­iktatták Aday-Keresztury Lajos ref. lelkészt a winnipegi Káro­lyi Gáspár Magyar Református Egyházba. — 1974 a Kanadai Magyar Újság 50. jubileumi éve. — Január 11.-i számában megkezdtük D. Kosáry G. Do­mokos “History of Hungary” cimü hatalmas munkájának an goi nyelven való közlését foly­tatásokban. A The Benjamin Franklin Bibliophile Society szí» vességéből. — Az 500 oldalas könyv részletei kivághatok és bekötésre alkalmasok. — Üdvözlések, egész éven ke­resztül érkeztek hozzánk a Sza badvilágban élő honfitársaink­tól, melyeket hetenként közöl­tünk. Köszönet az ajándékok­ért, kitüntetésekért és buzdítá­sokért. — Az 1974 év történetét 1975 évi naptárunkban fogjuk közölni. Lapzárta előtt érkezett gyászhirt hoztuk le lapunkban, hogy hirteen meghal Nt Nagy István a winnipegi ref. egyház lelkésze, Mindnyájunk ‘ Pista Bácsija”. — Nagyjából ezek voltak azok a főbb események, amelyeket az 50 éves újság átélt, amelyekben résztvett. Nekem ezzek kapcso­latban elsősorban az előfizetők­nek kell hálás köszönetemet tol mácsolni, hiszen megértő tá-1 mogatásuk nélkül tehetetlenek lettünk volna. Köszönet az egy­házi és társadalmi vezetőknek megértő és önzetlen támogatá­sukért (akiknek nem ingük, ne vegyék magukra!) a tudósítók­nak, regény- és tárca-íróknak, költőknek, akik örömmel aján­lották fel müveiket a kanadai magyarság szórakoztatására, érzékeik finomítására, ismere­tük gyarapítására. Külön köszö net gyermekeink nevében is Gyermekrovatunk szerkesztő­jének, Hámory Várnagy Dalma fáradhatatlan munkatársam­nak. Köszönet azoknak, akik áldozatkészen adakoztak a Saj­tó Alapunkra, minden ember­baráti célra, akik terjesztették lapunkat régi és ujkanadás ma­gyarjaink között. — A félévszázad elmúltával is reménységgel tekintünk a jö­vőbe, azzal a reménységgel, hogy ha a jó Isten éltetni en­ged, továbbra is hűségesen fog­juk szolgálni előfizetőink, hir­detőink és általában magyar fajunk és fogadott hazánk, Ka­nada érdekeit. Ezentúl is a ka­nadai magyarság minden örö­mében és bánatában együtt le­szünk. Ehhez kérjük a Minden­ható áldását és előfizetőink, ol­vasóink áldozatkész támogatá­sát. »1—1—■ -Magyarország mindennapi élete Folytatás az első oldalról) család vár jelenleg lakáskiuta­lásra, főként fiatal házasok, kik unják már az apósiékkal való együttlakást, 20 ezer család él lebontásra váró épületekben. A budapestiek nem stzépitik nehézségeiket: meglepő őszin­teséggel beszélnek mindenről. A magyar nép öntudatos, nem­zeti szellemmel teli nép, s nem hagyja magát a kommunizmus igájába ibelekényszeritenii. A magyarok maguk akarják él­vezni nehéz munkájuk gyümöl­csét s nem kívánnak keleti államokkal üzletelni, melyek kevesebbet fizetnek termé­keikért, mint a nyugati orszá­gok. Jelenleg meglepően nagy számban találhatók szövetkeze­tek, melyek osztrák, nyugatné­met, vagy angol-amerikai cé­gekkel kötnek kereskedelmi szerződéseket. A legtöbb budapesti szaba­don szeretne utazni mindenfe­lé, de csak ritkán kapnak útle­veleket, s még ritkábban devi­zát. A szabadságot így legin­kább a Balaton, vagy a Fékéte­­tenger partján töltik el. A rend­szer enyhe, de a vezetők keze meg van kötve: a keleti tömb­­mől nem lehet kiszakadni . .. ÁRGUS (Párizs) ATOM vs. OLAJ! VALAMIT VISZ A VIZ ZILAHY LAJOS (Folytatás az első oldalról) másnak bőlszült fehéreket és feketéket. Államunk nagyobb dicsőségére most azután a sze­méremmel mitsem törődő vá­lasztók egy közismerten lesbo­­■sient küldtek a Kongresszusba. Szomorú! folytathatnám, de nem teszem, hiszen akinek sze­me van a látásra, ért a falakra írtabból . . . Ezekből — és nem a csillo­gok állásából következtetve —­­sajnálom, de semmi jót sem láthatunk, inkább igazolva rég­óta ismételt megállapításom: nincs, miit várnunk a USA-tól reményeink teljesítése terén. Elhúnyt ellenfelem, Eckhardt Tibor — becsületére váljék — élete alkonyán maga is beval­lotta e szomorú tényt. —■ El­lentétünk abban gyökeredzett, hogy óvatosságba intő tények­kel s valószínűleg nem egyszer meggyőződésével szemben o­­lyasmiben hitt, amiben legföl­jebb nagy fenntartások mellett esetleg reménykedni volt sza­bad. A reálpolitikus különbségét í tesz a között, amiben hihet és amit remélhet. A derűlátás bére sokszor- keserű ébredés, amit — s ez emigrációnk nagy betegsé­ge ! — követ a csüggedés. Amikor korábban 'is említet­tem az egyre inkább elharapód­zó erkölcstelenség, két úrnak szolgálni akarás tényeit, akad­tak, akik amerikaellenességet akartak látni Írásaimban. En­nek az országnak a polgára­ként. jogosnak, kötelességnek tartom a hibákra rámutatni, féltve jobb sorsra érdemes tár­sadalmát s mi tagadás, saját jólfelfogott érdekeimet is. — Magyarszármazású honfitár san innak kellett volna azoknak lenniük ikdvétel nélkül, akik vál­lalják a blbiai tiz igaz szere­pét, akikért az Ur még megke­gyelmezett volna Sodornának. — De Izaiás kotlában is az “apát megtagadó fiák ... ezt mondták a látóknak: Ne prófé­­táljatok nekünk igazat, beszél­jetek kedvünk szerint való­kat . ..” Jobbak-e viszonyaink ma? Lobbykba “bejáratos”, “jólérte­­süit” hazafyak köré terelt kö­zönség tapsol, ha hallja a hor­dók tetejéről a mindent meg­váló igét: “a szabadsági legyőz­hetetlen!” “bajnoka, a USA ve­lünk !” — Egyik zavaros múltú, vezetőnek feltolt szónokuk az 1956-i események évfordulóján a teljes külpolitikai éretlenség­ről tanuskodóan igy sziporká­zott: “Bármit tesz is Wahing­­ton, Bonn, Párizs, vagy Róma, nekünk magyaroknak ragasz­kodnunk kell a független és parlamentáris Magyarország eszméjéhez . ..” stb. — Sirniva­­lóan harsogó “vakulj magyar!” stilus, ami — sajnos — bizo­nyára nagy tetszést váltott ki. Seholsem látjuk nyomát, hogy bevallotta volna valaki a leglényegesebbet: 1956-ban a szabad világ lekéste a vonatot. A magyarok a sínek váltóit át­állították, a szemaforok szaba­dot jeleztek s a vonat tovább robogott, de ... nem NYUGAT HANEM KELET FELÉ. S ami­kor nyomban csekélységem s velem néhányan ostoroztuk a roosevelti dőreségben fogant dulesi Jaltához ragaszkodó po­litikát. védelmezni akarván a USIA-t sírásóitól, — amerlka­­ellenes bírálóknak minősültünk. — Minél inkább múlt az idő, annál inkább távolodott a USA a rabnépe.k fölszabadításától. Választások* idején az ígéret e­­lőkerült a poros lomtárakból, hogy a port ezért megfizetett hazafiak balekek szemébe szór­hassák. Kifogásoltuk néhá­nyan, de annál hevesebben a Free Európát és kitartott jatt, “Gyümölcseiről ismeritek a fá­kat”, — áll az evangéliumban. Ugyan kik nyüzsögtek a FE berkeiben? Talán bizony vitéz Kovács Gyula? Szila-sy Béla? Burján Gyula? Nyirő József? Ráttkay Kálmán? és még hány rtéikies, érdemes, vezetésre va­lóban hivatott magyar! — Egyi­ket sem! Jobb is, ha nem keve­redtek korpa közé. A Hazát, a Nemzet békéjét külső és belső ellenséggel szemben önfeláldo­zásig védő katona és polgár tiszta múltja, elvhüsége miatt a magát demokráciának becé­ző materialista világ náci, fa­siszta, nyilas kitagadottjává vált. Nem irigység Íratja e soro­kat; itt enköícsi-szellemii érté­kek szabták és szabják meg mindig a politikai állásfogla­lást. Amilyen igaz, hogy nem lehet két úrnak szolgálni, olyan igaz az is, hogy a USA jaltai és más korábbi meg későbbi elkötelezettségei miatt ezt a lehetetlen kettősséget gyakor­­rolja — a mi rovásunkra. De­­ami késik, nem múlik; amit ve­tett, azt aratja. Az aratás ideje pedig rohamosan közeledik!! (Folytatjuk) Kossuth Amerikában (Folytatás a 6. oldalról) Mindent összegezve, Komiós tanulmányának vannak értékei és vannak hibái. Ez utóbbiak egy része elkerülhető tett vol­na, ha magyar szakembereket is megkérdezett volna. A jó­zanság azt diktálja, ha akár­milyen divat is manapság, óva­kodjunk a szobor-rombolástól. A világot nem szegónyiteni kell, hanem gazdagítani. Ha a ma­gyarság érdekeit észszerűen védjük, azzal' nemcsak magunk­nak teszünk szolgálatot, hanem a világnak is. Koporsóból még egy utolsó kiáltás! (Folytatás a 4. oldalról) nepelje a kint, a gyász! Mert egy napon ismét ki fog csor­dulni a magyar kehely! Ezt tud­juk. Erre esküszünk! A Szózat elhangzása után az ünnepély méltósága bevonult a megérdemelt helyre: a san­franciscói magyarság történe­tébe. v Dicséret és hálás köszönet il­leti elsősorban Vadász Gyula rendezőt és a kiöréje seregié tt együttes művészgárdát. Ismét egy év eltűnik a ho­mályban, mint emlékezés. A sir­­hanbok porladnak, az uj emlé­kezés' napján azonban megfog­nak nyílni, de már csak azok részére, kik Őket nem tudták elfelejteni. Lehet, hogy e napon ismét lesznek, kik a hősök p éld náda­sát és szeretetük megnyilvánu­lását . egy-agy hátbaszúrás­­sal fogják megpecsételni, hegy ezzel az ördögi mosollyal “én­jükben” kielégülést nyerjenek! Úgy érzem, ezen is jó lenn?, egy kicsit gondolkozni! 1974. november 13. Oakland, California. APRÓHIRDETÉSE Egy számában közlés ára $1.25, három számban $3.00 SZIGORÚAN E-LŐRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! KERESÜNK kézzel varókat. akik ér lenek ruhák javítási művészetéhez.. Jó munka helyzet. Jelentkezők sze­mélyesen a Lane’s Instant Altera­tions. 172 Main Street, Win ip?ig. 4 -2' 8 lúgosán éreztem, hogy meghalok. És akkor rettenetes fájdalom szorította össze a szivemet arra a gondolatra, hogy nekem meg kell halnom. Összeszedtem minden erőmet és imádkozni kezd­tem. Jaj, borzasztó volt ez ■ • • Itthagyni téged és a gyerekek Egy szerre világosan. ... Itt félbeszakította. Hirtelen másik gondolata támadt. — A gyerek hol van? — Kint játszik! az udvaron. Zsuzsánna megkereste az előbbi gondolat elveszített fo­nalát és folytatta: — Egyszerre világosan éleztem, hogy milyen borzasztó a 'halál. Mondom, imádkozni kezdtem és azt imádkoztam, hogy ha a jó Isten most az egyszer visszaadja az életemet, ha most meggyógyulok, akkor ... Elhallgatott. Megzavart, könyörgő tekintettel nézett fd a mennyezetre. —- Akikor? •— szólt halkan János. — Ki sem merem mondani ... — Csak mondd ... — Akkior harminc aranyat teszek a Szűz Anya per­selyébe . . . Hirtelen folytatni kezdte, mielőtt János válaszolhatott volna. — Úgy gondoltam, hogy tizenkilenc arany volt az én hozományom. A többi pedig közös kereset. A nagyobbik rész a tiéd, de talán tizenegy arany az én munkámat is megilleti. Én az egész részemet odaigiértem a Szűz (Anyának . .. Nem bántam meg, azt hiszem ezért adta vissza az Isten az egészségemet . . . Csak attól félek, hogy be megharagszol .. . János az arcához szorította a Zsuzsánna ’kezét, amely e ^beszéd alatt egészen átmeiegedett. — Nem haragszom. Jól tetted. • — Igazán nem haragszol? — kérdezte feliemegő, sirós hangon Zsuzsánna. — Nem! Nem haragszom. Mikor akarod odaadni ezt a harminc aranyat? i— Majd’ ha felkelhetek az ágyból és lábra tudok állni ... Eiső utam a kápolna lesz ... Én magam akarom odavinni . .. — Úgy lesz, ahogy te akarod ... János e pillanatban a jóság forróságával telt meg a szive., ügy érezte, hogy sohasem tudott volna ilyen nagyleiké lenni — 103 — János bement a Zsuzsámra szobájába. Zsuzsánna. még aludt. A paplanra még mindig oda volt terítve a kiabkalinsárga ruhaszövet. János: odalépett az asztalhoz, vizet töltött a pohárba és feloldotta benne a pont. Csilingelő kis hangot adott a kanál a pohár oldalán, ahogy figyelmesen kavarta. Zsuzsánna kinyitotta a szentét. r— Te vagy az? — tón. Aludtál? — Egy kicsit. Mit csinálsz? — Az orvosságodat. — Már hét óra? — Félhét. Mlég műidig figyelmesen kavarta azt a félpohár vizet.Az­­tán odaült Zsuzsánna mellé az ágy szélére. Zsuzsánnának csil­logott a szeme. Így estefelé még mindig visszajött a láza, ez a kevéske láz csillogtatta most is a szemét és tette álmodozóvá a gondolatait. — Már unom ezt a sok fekvést. Harmadik) hete tart már .. . Te is azt hiszed, hogy sötétzöld fodrokat vegyek? Én jobb szeretem volna oaraát, de Rózái, mindenáron igy akarja. Anada is a barna arelietí van. Te milyet gondolsz? >— A 1 járnál. Ne hallgas Rózáira. Olyanra csináltasd, amilyenre te szeretnéd. A paplan fölött megfogta, a Zsuzsánna kezét. És igy tar­totta sokáig az ujjai között ezt a hűvös, betegszinü kezet, mi­közben egész lelkivel rámosoJygott Zsuzsánnára. — Te ... én szeretnék mondani neked valamit ... —■ suttogta Zsuzsánna — Hát mondjad! — Félek ... — Csak mondd. — Meg fogsz haragudni ... — Nem haragszom meg. — De ez borzasztó nagy dolog . .. — Nem baj. — Megbocsátasz? — Megbocsátok. Akármi, csak mondd. — Tudod ... én egyszer úgy .éreztem, hogy meghalok.. . — Mikor? — Talán tiz nap előtt. Mikor az a nagy lázam volt. Vi­— J02 — HÁZASSÁG, vagy BARÁTSÁG össze­­hoza.ta.ila ügyében forduljon irodánk­hoz. miért van egyedül,, legyen ön is boldog valakivel, ifjoi, vagv telető­­\ náljon még ma.. Box 771. A Toronto. ',,921-6161. MAGÁNKÉZBŐL ELADö egy 9 szo­bás emeletes ház. Központi helyen, közel iskolához, shopping centerhez, di-ug store-hoz, postái'ez és bus meg­állóhoz. 2 külön lakás. 2 külön víz­vezeték. 3 szoba a, földszinten, 5 az emeleten. Mind újonnan d'szitve. Uj villanyvezeték. Olaj f irt Ára: $16,500, vagy elfogadható ajánlat. Boyd és Salter sarkon. Telefon: 837-2520.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents