Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-10-28 / 82. szám

4 Winnipeg, Man. 1966. olkt. 21. Negyven-éves a Brazíliai Magyar Segélyegylet A Brazíliai Magyar Segély­­egylet az elmúlt szeptember 18.-án ünnepelte meg fennállá­sának negyvenedik évforduló­ját. Ez alkalomból az egyesü­let 16 oldalas Emlékkönyvben emlékezett meg az egyesület megalapításáról s negyven éves fennállása alatt kifejtett mű­ködéséről. E beszámolóból ki­derül, bogy az egyesület vezető szerepet játszott a brazíliai ma­gyar iskolarendszer megszer­vezésében és fenntartásában. Ez iskolák 1926 és 1951 kö­zött összesen 11480 beiratko­zott tanulójuk volt s 1683-an kaptak végbizonyítványt. A ta­nulók szülei zömmel mind az első világháborút követően vándoraltak be Braziliába, több ségükben a Csehszlovákiához csatolt Felvidékről s a Jugo­szláviához csatolt Délvidékről. Az iskolarendszer 195!l-es megszüntetését egyrészt az e­­migráció kiöregedése okozta, másrészt az a körülmény, hogy a második világháború alatt a magyar kolóniális élet szinte teljesen megbénult. így egyre kevesebb lett a beiratkozott ta­nulók száma, ami az iskolák anyagi fenntartását lehetetlen­né tette, annál is inkább, mert 1945 után a magyar kormány­zat nem nyújtott támogatást az iskolák fenntartásához, mint tette ezt 1941 előtt. Az egyesület magyar könyv­tárának alapját a magyar kor­mánynak kétezer kötetes ado­mánya vetette meg 1928-ban. 1938-íban a külügyminiszté­rium kulturális osztálya továb­bi 358 könyvvel gyarapította a könyvtárat. A könyvtár forgal­ma évről-évre nőtt s fennállá­sa alatt 110,994 könyvet köl­csönzött ki. Az egyesület a brazíliai ma­gyarság kulturális életében több szindarab, bál megrende­zésével járult hozzá. 1934-ben a marseillesi merénylet után a Délvidékről kiüldözött ma­gyarok támogatására gyűjtést indított. 1940-ig rendszeresen támogatták Horthy Miklósné téli inségakcióját. 1941-lben megszervezte az erdélyi segély akciót. A Segélyegylet házában talált elhelyezést az 1936-ban megalakult Magyar Revíziós Bizottság, mely két brazil nyel­vű könyvet adött ki a trianoni béke elleni küzdelemben: “Jus­­ticia para Hungária“ és “Euró­pa Central” címmel. A Segélyegylet fennállása alatt rendkívül élénk szociális munkát is végzett. Ingyenes orvosi rendelőt tartott fenn, Munkaközvetítő irodát szerve­zett s kisebb segélyekkel támo­gatta az arra rászorulókat. Az egyesület igen eredményes munkát végzett e téren a má­sodik világháború után érkező újabb emigrációé hullám ide­jén. 1961-ben az egyesület 22 személyt befogadó Szeretethá­­zat épített és rendezett be az egyedül maradt öregek elhelye­zésére. E szeretetház fenntar­tására az egyesület évente Sze­­retetbált rendez. Az egyesület élén 1966 már­cius 1 óta, immár másodszor (először 1952-1956 között) a délvidéki Csemik János áll. A kishegyesi születésű középis­kolai tanárnak a jugoszláviai Magyar Párt kishegyesi tago­zata volt vezetőjének (1921-25) Trianon után, éppúgy vándor­­botot kellett kezébe vennie, mint oly sok ezer délvidéki ma­gyarnak. Először Braziliában telepedett le. Élt Argentínában is, de visszatért Brazíliába. A I brazíliai magyarság közéleté­ben mindig vezető szerepet ját­szott — munkavállalással, a­­nyagj áldozatban. H. E. AZ ELSŐ KANADAI CSOKOLÁDÉGYÁRAT í állították fel. * * * * * nova-scotiai Dartmouth-ban, 1834-ben (Fred Finley rajza.) * * * * KANADÁBAN ELŐSZÖR: Az első kanadai csokofádégfár J. F. HAYES (Canadian Scene) — A nova scotiai törvényhozás 1834-ben elhatározta, hogy támogatja a csokoládiégyártást: minden 100 font után 3 shilling 6 pennát u­­tal ki hozzájárulásként a gyár­nak. Ebben az időiben egy John Prescott Mott nevű ember élt Nova Scotiában, Dartmouth­­ban. Rokonságban volt a már akkor is létező Walter Baker & Company egyik tagjával, Wil­liam Bakerrel. John Mott ettől a cégtől tanulta meg a csoko­ládégyártás titkait és ezek is­meretében létesítette, 1834-ben Dartímouthban első kis csoko­ládégyárát. Az Amerikából hozott “titkok kai” igy létesült az első kana­dai csokoládégyár. Cégje 1920- ig dolgozott. Termékei eljutot­tak Montrealba, Torontóba, Winnipegre, Oalgaryba és Van­couverbe is. Az amerikai függetlenség kikiáltását követő'leg nagy “vá­mot vetettek ki a teára, amely­hez — éppen ezért — nehéz volt, többnyire nem is lehetett 'hozzájutni. Ezért egyre terjed­ni kezdett a csokoládé, a kó­kusz és káyé használata. A csokoládé, amint a feljegy­zésekből tudjuk, már a 16. sz. elején kedvelt ital volt az euró­pai országokban. Hogyan ke­rült oda? Cortez kapitány fe­dezte fel. Egy alkalommal ugyanis részt vett a mexicoi az­ték uralkodó egy nagy ünnep­ségén. Ott kínálták meg a pom­pás izü itallal, amelyet “choco­­latr’-nak neveztek, kalkaobab­­ból készítették, vaníliával és más fűszerekkel Ízesítették. A- mikor Cortez visszatért tSpa­­nyolországba, kákaobabot vitt magával és természetesen a fi­nom ital készítése titkáról sem feledkezett el. Igazán nem so­káig tartott, amíg a spanyolor­szági Ínyencek között elterjedt a kakaó élvezete. Később per­sze már nemcsak a kiváltságo­sak juthattak hozzá, hanem szélesebb néprétegek is. Mikor esik Angliában először szó a csokoládéról? Egy Repvs nevű ember diáriumában. ő ir­ta 1664-ben, hogy bement egy kávéházba, ahol megkóstolt és nagyon finomnak talált egy “jooolate” nevű italt. Érdemes megjegyezni, hogy a Massachusetts-! Dorchester- Iben alapított Walter Baker Co. az első amerikai clsoikoládégyár, a mai napig is létezik és gyárt­mányai nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Kanadá­iban is ismertek és kedveltek. A kafcaofa, a trópusi Ameri­kában 5-6 méter magasra is megnő. Piciny dióhoz hasonlít­ható nagyságú babjában mag van és ebből készítik a kakaót és a csokoládét. — ÜZENET NAGYKÁROLY “ELKESEREDETT EMBER” az AKIT AZ IDEGESSÉG GYÖTÖR Legtöbb esetben lehangolt, ijedtség fogja el, szinte gyáva, alig bir dolgozni, hánykolódik az ágyban. A nagy kimerültség zavarja az étvágyat és a székletet, legyengülés uralkodik, amellett szédülés és fejfájás is gyakori. Az ilyen embert minden és mindenki bánt, mert összeférhetetlen még a családjával is. t SATÜRNIN AZ IDEG-ITAL gyorsan hat és elősegíti a fent említett tünetek rendbehozását, amint bizonyítják a számtalan beérkező hálalevelek. Különösen ajánlatos használni az ÉLETVÁLTOZÁSI ÉVEKBEN. Ha ön is érzi szükségét, RENDELJE MEG MÉG MA. Hasz­náljon el egy készlettel. Üvegje $2.00, egy készlet, 5 üveg, $8.00. VÖRÖS KERESZT PATIKA, — 11824 K Buckeye Rd. Cleveland20,0. Felszentelték a SI. Paul's College négy harangját (Folytatás a 2. oldalról.) az orosz támadás előestéjén rá­diószózatában: “Mi, magyarok, az európai népek családi, ben­sőséges békéjének zászlóvivői­ként akarunk élni és cseleked­ni. Nem mesterségesen hirde­tett, de valódi barátságban mindegyikkel ...” A szovjet diktatúra leigázta a semleges magyar népet és a szovjet dik­tatúrának ezért azzal kell fizet­nie, hogy a magyar forradalmi szabadságharc ifjúi lelkekben erjedő láza átfűti majd a Szov­jetunió alattvalóit is. Mi pedig, a szabad földön élő magyar e­­migráció, üzenjük s nagyon jól tudjuk, ha szabad földön sza­badok és függetlenek is va­gyunk, mindaddig, amíg a ma­gyar nép vissza nem nyeri ha­sonló szabadságát és függet­lenségét, nem lehetünk semle­gesek. Forradalmi harcban ál­lunk a pártdiktaturával, amely­nek ma egyik foka Budapest, másik foka Moszkva. Üzenetünkben, miután a küz­delem kemény és fárasztó ten­nivalóiról beszéltünk, most a szeretet és emlékezés forró, megindult szavaival kell szól­junk hozzátok, mert a szeretet és emlékezés forróságában mi is megerősödünk. Az évfordu­lón szivünk megtelik az égető szomorúság és a lángoló büsz­keség hevületével, igy köszönt­jük a forradalmár nemzet sza­badságiharcos hősi haJo-ttait. De értsétek szavunkban a vágyó­dás és a szeretet belétek ka­paszkodó érzéseit is. Emléke­zünk hősi halottainlkra, akik a zsarnokság ellen küzdve, fegy­verrel a kézben, vagy kivégző helyeken, szibériai, vagy ma­gyarországi kényszermunkatá­borokban rendőrségi pincékben, halálba vezető lépcsőkön, bör­tönök mélyén, vagy rejtőző he­lyeiken, sebeikben magúikra hagyatva, életüket adták azért, hogy a szabadság és az igaz­ság győz. (Folytatjuk) 1886-1966. Délmagyarország Felszaba­dító Tanácsa egyik leghűsége­sebb tagját veszítette el Nagy Károlyban. Nagy Károly óbe­­osén született 1886 december 5.-én s közel nyolcvan eszten­dős volt, amikor hosszú beteg­ség után 1966 október 19.-én,, Olevelandban meghalt. Nagy Károly alapításától kezdve tag­ja volt a DFT-nek s annak minden megmozdulásán részt vett. Azok közé a kevesek kö­zé tartozott, akik anyagilag is támogatták1 a DFT-t munkájá­ban. Felismerve az angol nyel­vű dokumentációs munka fon­tosságát, 1956-ban tíz darab Szalay Jeromos könyvet — “Truth Abouth Central Europe” adományozott a DFT—nek, me­lyet kívánsága szerint az ame­rikai püspöki kar tíz tagjának küldöttünk meg. Délmagyarország Felszaba- J ditó Tanácsa minidig kegyelet­tel fog visszaemlékezni hűséges barátjára, Nagy Károlyra s őt követő példaként állítja a dél­vidéki emigráció elé. Homonnay Elemér Közp. Munkatörzs vez., Dr. Lelbach Antal elnök, Titeli József főtitkár. ÉRTÉKELI MUNKÁNKAT? SZERETI LAPUNKAT? SZEREZZEN UJ ELŐFIZETŐKET! Október 19.-én szerdán d.u. nagy- esemény színhelye volt a Manitobái Egyetem. A Manito­bái Egyetemhez tartozó St. Paul’s College négy harangját szentelték fel. Kanada százéves évfordulóját kihangsúlyozva, a harangokat 1967. január 1.-én, újév éjjelén, 12 óra 1 perkor húzzák meg először. Az ünnepségen megjelent hi­vatalos személyeket és vendé­geket, a St. Paul’s High School rektorának, Very Rev. Fr. J.V. Driscoll, iS.J. imája után az ün­nepség elnöke köszöntötte, majd bemutatta a díszhelyen ülőket. Ezután Very Rev. Fr. D. P. Burke-Gaffney, S.J., a St. Paul’s College rektorának beszéde következett. A haran­gok megszentelését Most Rév. G.B. Flahiff, BSC,DD. Winni­peg r.k. érseke végezte. Az ün­nepség után a Kollégium diák­jai a University Catholic Cen­terben frissítőket szolgáltak fel a megjelenteknek. A négy harang neve a követ­kező : Christ the King — a Col­lege kápolnája is ezt a nevet vi­seli; Our Lady Seat of Wisdom — Miasszonyunk, a tudomá­nyok patrónusa; St. Ignatius, — St. Ignác volt a Jezsuita Rend alapítója és iSt. Paul, — a Kollégium védőszentje után. A harangokat október 20.-án helyezték el a toronyban. — A. C. KORNFELD, B.A., B.Comm., LL.B. magyar nyelvű ÜGYVÉD és JOGTANÁCSOS 300 MacMillan Bldg., 135-21 st St. East SASKATOON, SASK. Telefon: 652-7848. Relief, Tuzex cso­magok, gyógyszer­küldés leggyorsabban — TRANSEX LTD.-nél. UTAZÁSOK: útlevél és vízumkérelmek, repülő és hajójegyek a mindenkori hivatalos áron, részletre is. TRANSEX LTD. 424 Bloor St. W., Toronto 4., Ont. Tel.: 923-1193 BESZÉLJÜK MEG MAGYARUL Gépkocsijának sérülését, annak ujjá-épitését, festését és általános szépítését. SUPERIOR AUTO BODY 1109 - Ave. - Q.S. Saskatoon, Sask. 653-2351 Ph. 653-1066 körülmények közt. A kalamáris és a Palika szöszlke feje nem volt egész, mind a kettő be volt törve. Egy kis verekedést he­venyésztek hazajövet a hajducsemeték. A Palika fejéből csepegett a vér, de a tíntatartóból nem jött elé többé semmi nedv, az már kifolyt útközben. — Jaj, szegény puiyácskám! — siikoltott fel az anyja a vér láttára — jaj, ki bántott? Huh, hát verekedtetek! No, sem­mi az, édes, megmosom, bekötöm. Katonadolog az! Uigy, a Nagy Jstvánék gyerekeivel verekedtél? No, képzelem, mekkora lé­ket ütöttél a fejükön, szivecském . .. Mit, hogy te voltál a gyengébb? Ejnye, akaszltófára váló vakarcs, hol van az a seprő? Add csak ide, Zsófi! — Ne a seprőt keressék, de ahelyett adjanak legalább egy ceruzát, mert a tintatajrtóval nem boldogulunk. — Talán lesz a Pali zsebéiben. Keresd meg, beste kölyke! Ha találsz, nem bántalak, megkegyelmezek. A fiunák tetszett a békefiödtétel, addig-addig keresgélt, tapogatta magát, míg végre valahol a mellénybélés alatt talált egy darabka — grifffit. — Jó lesz-e? — kérdé Kátyúié. — Dehogy lesz,, dehogy. Hiszen nem lehet ezzel papi­rosra írni. — Akkor hát mégis ide azzal a seprővel! — Akkor hát mégis jó lesz — vágtam közbe, a gyerme­ket megsajnálva •—, a palatáblára irom fel a receptet. —- Úgy, úgy, édes tekintetes ur, mert ha plajbászt talál­tunk volna is, papírt bizonyosan nem találtunk volna a háznál . .. Nem lehet az embernek, lelkem, mindene. Kifáradva (mintha egész nap kubikoltani volna), üget­tem hazafelé. A városháznál a polgármester úrral találkoztam, aki Faragó szenátorral beszélgetett a kapuban. — Honnan jón, doktor ur, igy átázva, mint az ürge? — Kótyiéknál voltam.-— Nagy út ilyenkor.-— S mennyi keldemetenség jár vele! — No, de a honorárium. — Mennyi is az? — kérdem. — Szabályozva van? — Igenis, szabályozva. Egy látogatásért ötven krajcár — mondá a polgármester. — Lehetetlenség! — dadogtam elsápadva. — Behajthatóság esetén — tette hozzá a város feje. — 186 — AZ OKOS NASTYA. Onnan hoztam én az okos Nástya meséjét, ahonnan a mandátumot. A fogarasi havasok közt élt az okos Nástya. iszép volt, múlt a fiók zerge, fekete szemei voltak, a kökényhez ha­sonlók, s olyan szája, mint a cseresznye. Hát még a nézése, hát még a járása ... Mondták is az irigy legények: “Több szépség ez, higgyétek el, mintsem hogy egy em­bernek szánta volna az Úristen.” Belátta ezt talán a férje is, mert meghalt. Nástya öz­vegyasszonyka lett, pajzán, izzó vérü, aki még a szentekre is rámosolygott, mikor vasárnap a templomba ment. Ilyenkor rendesen egy pár csirkét is vitt a pópának, aki kedvteléssel simogatta meg éjfekete haját, hábfehélr arcát: — Köszönöm, kis mizimázi! Hamar akadjon szerencséd! A dászkál, egy ragyás ember, sóhajtozva düinyögte: — Hiszen egyebet se csinál a szerencse, mint hogy utá­nafut, belekapaszkodik a szoknyaráncaiba ... S igazán, igazán. Amennyi duda van a havasok alján, az mind utána sirákozott a pásztorok leheletével. Amennyi rózsa nőtt a kucsulátai ispán kertjében, az mind az ő keblén fonnyadt meg. Ellopkodták a legények, először a kertből, hogy neki küldhessék, azután a melléről, hogy a fövegülk mellé tűz­hessék. Mondták is az irigy fátok: “Több szerencse ez, higgyétek el, mintsem, hogy egyet­len asszonynak szánta volna az Úristen.” Ahol csak megfordult, mindenütt bolondultak utána a legények, de Nástya egyiknek sem adta oda a kezét: “Elég volt egyszer — mondogatta —, lássátok be, hogy elég volt a rabságból”, s fekete szemei, vakító, fehér fogai íinciselkedőeu nevettek a kikosarazott kérőkre, mintha mondanák: ‘“Menjetek a pokolba -— de gyertek aztán vissza hozzám.” Tógyer, a Nástya nagybátyja (azelőtt gyámja volt), egy­re szidta, korholta, hogy mii lesz belőle, ha férjhez nem megy. “Hiszen szép vagy, ákár egy fürj, fiatal friss vagy, mint egy vesszőhajtás. Kár eltemetkezned.” De Nástya csak a fejét rázta és igy felelt: — Ej, hát nem láttad a körtefát ott az országút szélén? Hát baj az annak, hogy nincs bent valakinek a kertjében, hogy senkié? Azért c'sak virágzik, meghozza pirosló körtéit, és so­— 187 — ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizbatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 81/2% melléklendő. V i DAM I RÁSOK MIKSZÁTH KÁLMÁN * S MEGRENDELŐ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében inditsáik (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság .................................$ Képes Nagy Naptárunk ($1.75) ...................... $.......... Sajtó Alap .......................................... $............... Összesen Név: .......................................................................................... Város és tartomány: ............................................................ Cím (Utca, ház-szám, vagy Box): ................................. Címváltozásnál Írja meg a régi elmét Is! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50, fél évre $3.50, külföldre $7.50.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents