Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-10-18 / 79. szám

Winnipeg, Man. 1966. okt. 18. T I Z ELŐZM 1956 őszének tragikus ese­ményeiről emlékezve, a k-e-vésb­­bé tájékozottak fölvethetik a kérdést: miért bukott meg a kommunizmus azokban az or­szágokban, ahová 1945 után — a yaltai s teheráni titkos egyez­mények következtében — szov­jet szuronyok hegyén beerősza­kolták. A legvadabb hollywoodi fan­táziát is sokszor meghazudtoló drámai menekülések ia szovjet paradicsomból, amelyekről osaikmem hetente olvashat még most is a nyugati közönség, elegendő bizonyítékot szolgál­tatnak azon állításra, hogy az. ért bukott meg a kommuniz­mus mindenütt, mert nemcsak embertelen, hanem kifejezetten emberellenes! A kommunizmus Magyaror­szágon Is olyan viszonyokat te­remtett, amelyek elviselhetet­lenné tették a magyar nép éle­tét. A ránkerőszákolt rendszer szellemi, erkölcsi és anyagi té­ren ázsiai színvonalra züllesz­­téssel volt egyenlő. Mindenki előtt világos, hogy egy ilyen rendszer csak a leg­vadabb terror alkalmazásával tarthatja fenn magát, azon a hatalmi támogatáson túl, amit a “dicsőséges” Szovjetunió bő­ségesen megfizettet lakájaival. — Ennek a terrornak — ma már világszerte ismert — meg­testesítője volt -Stalin, aki a bolsevizmusból hovatovább az orosz imperializmus világhódí­tó tervei eszközét akarta ková­csolni. Az orosz terjeszkedés történelemből igazolható irá­nya nemcsak Kelet, hanem Nyugat is. (Ld. erre dr. Selme­­czi K.: Déikeleteurópa sorsa a XIX. sz. fordulóján. Monibreál 1959, ÉP. kiad.) ÉVE ÍNYEK Jóllehet nyugati vezető kö­rök hamarosan észrevették Moszkva -erőszakos terjeszke­dési kísérleteit s azt is, hogy például a "demokrácia”, amely­nek megvalósításáért a II. vi­lágháború annyi áldozatot kö­vetelt, egészen mást jelent a szovjet gyakorlatban, — haté­kony föllépést a “Nyugat” c­­zek megakadályozására, illető­leg megváltoztatására sohasem mutatott. A nyugati vezető kö­rök a fennen hirdetett “libera­tion.” helyett a “containment” rendkívül ikétesértékü “politi­káját” választották. (Ld. még Burham, J.: Contaime-nt or Li­beration, N.Y., 1953. c. müvét.) Az atomtitkok elárulását kö­vette az “atompánik”, amely­nek propagandistái az A-titkok elárulóihoz közelálló baloldali körök! Arról ritkán, esik szó, hogy a szovjet vezetőik előtt is világos, hogy egy A-háboruban nincs győztes s éppen ezért e­­sziük ágában sincsen ilyesmit megkockáztatni. Magyarorszá­gon a -stalini szörnyűségek megtestesítője Rákosi és klikk­je volt. -Ez a törpe kisebbség undorító szolgaisággal másolta a moszkvai diktatúrát. A nyugati vezető Ikörök az­után akkor -követték el a másik súlyos mulasztást, lamiikor nem használták ki “demokratizálás­ra” (Stalin -kimúlása után a Szovjet impéri-umban -támadt zavarokat. Hogy -ezek éppen nem lekicsi-nylendők, arra bizo­nyíték Khrushchev hírhedt (be­széde 1956 februárjában, a Kommunista Párt XX. Kong­resszusának titkos ülésén. Ez a szed1 arról is tanúskodott, hogy maguknak a szovjet (vezetők­nek is elegük volt a stalini ter­rorból s hogy különösen a nö­vekvő gazdasági -nehézségek DALOLJUNK... VÍGAN foly a csermelye Vígan foly a csermelye, Hej! rózsám, ne nézz bele! Mert ha bele tekintesz, Vidám kedved oda lesz. Majd úgy jár, mint én szegény, Zokogva foly ligetén. Zokogva foly éltem is, Reggel, délben, este is. A Bakonyban sok a fa, Soknál többet sírtam ma, Azért oly zöldek a fák, Mert könnyeim áztatják. De meghalok azért is, Tudom, akkor sírsz te is. De rózsám, ha szeretnél. Csakugyan jobban tennél. LÁTHATATLAN VÁR IRTA: KÉZAI BÉLA. A zöld erdő mögül lassú zú­gással rezzent lábra a szél és mintha csak fáradt had moz­dult volna ímeg, úgy zörgött alá a mély síkságra. Itt húzták meg, magukat a vad fü között, erre az utolsó éjszakára, hogy még jókor érje őket a hajnal. A kihunyt tüzek mellett nem jött álom szemükre; ahányan csak voltak is: inttien-o-nna-n fu­tó jobbágyok, már csak a szivük dobolását hallgatták, mélyen le hunyt arccal, .vackaikon töpö­rödve és ujjaikkal a osatakos földet kaparták, hogy fedezze őket utoljára, ha már nem áll­hatnak -meg rajta, akár Perényi úrral is dacolva. Pedig dicsőséges arca volt a IK.KA átutalás VIZŰM intézés REPÜLŐ- és HAJÓ jegyek Könyv — Hanglemez MAGYAR KÖNYVESBOLT és UTAZÁSI IRODA (J. LEMKE) 995 Granville St. Telefon: 684-5019 VANCOUVER 2, B.C. Kapható uj őrlésű, KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ FINOM-ŐRLÉSŰ SZEGEDI ÉDESNEMES PAPRIKA fontja $1.25. KOLBÁSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PAPRIKÁS­KRUMPLI, PAPRIKÁS SZALONA, STB., EL SEM KÉPZELHETŐ VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL. Kapható húslevest ízesítő SÁFRÁNY, ... 35c tubusa. Magyarországról importált KAM I L LA-T EA rendelhető fontonként $2.25 és szállítási költség. FELHÍVJUK megrendelőink figyelmét arra Is, hogy megrendelésükkel együtt szíveskedjenek a szálHtásI dijat Is beküldeni. A szállítási dlj- és csomagolási költségre beküldendő a rendeléskor: (1 Ib.-ra): Manito­ba 30 cent, Ontarióba és Sask.-ba 32 cent, Quebecbe és Alta.-ba 35 cent, Nova Scotia, New Brunswick, P.E. Island és B.C.-be 38 cent, New Foundland és Yukonba 40 cent. Minden további Ib.-ra még 16 cent K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street Winnipeg, Manitoba arra kényszerítik őket, hogy -némi “liberalizálódás” jeleit mutassák. Nyugati gazdasági körök nagy örömujjongással fogadták e “liberalizálódást” és a sajtó ezután egyre gyak­rabban közölt különböző hűe­ket a “felbátorító változások” felől. Kétségtelen, hogy az egész or eh estrációkból a nyugati ve­zető körök sem maradták ki. Különösen ismereteseik ez idő­ből G. Kennan, a USA v. moszk­vai követének meghökkentő megnyilatkozásai, amiket kö­vetett Dulles alább idézett ki­jelentése 1955 őiszén Brioniban, ahol Titoval folytatott megbe­széléseket: az Egyesült Álla­mok -elhatározása, hogy a rab­népeket támogassa, hogy sza­badok legyenek Moszkvától- (to (help 'them become free of Mos­cow ...) ;S rendszereik -demok­ratizálására irányuló lépéseiket (... steps toward democratiza­tion of their -regimes.” V. Ö. THE ATLANTIC, Aug. 19* * *56. P. 8.) Ilyen körülmények között nem csoda, ha 1955 őszétől egy­re több mozgolódásról -tudunk, amelyek mind arról tanúskod­nak, hogy a Vasfüggöny mö­gött egyre szélesebb rétegek úgy vélik, változás van a kü­szöbön1, illetőleg, hogy -széles rétegek sürgetik a változást! A -nyugati propaganda (Free Eu­rope Rádió, 1956 tavaszán a “léggömb-akció, stb.) sokak­ban keit! azt a hitet, hogy a “Nyugat” valóban segíteni fog­ja törekvéseiket . .. S ilyen körülmények (közt hangzottak el Khrushchev le­leplezései a stalini rendszer ke­gyetlenkedéseiről. Bár a beszédet titokban a­­karták tartani a bolsevista ve­zetők, mégis egyre több eleme szivárgott ki, — mint -olaj a tűzre. — A KP-okon (belül ak­kor támadt válságot dramati­zálják jó adag hiszékenységgel egyes -nyugati körök a mai na­pig “stali-nistákira” és “nem­­stalini-stákra”,— remélve, hogy a zavarosban- halászhatni. A-kommunizmus azonban éppen nem -zavaros viz, hanem tuda­tos forradalmi mozgalom, a­­melynek csupáni eszközei és módszerei változók, a cél ma­rad mindig ugyanaz! FORRADALOM, VAGY FÖLKELÉS? Igien, a cél a fennálló rend lerombolása után -a szabad -em­berek szabadságainak teljes megszüntetése. Ahol uralomra jutott a kommunizmus, ott egymásután -eltűntek a legele­mibb -szabadságjogok (gyüle­kezés-, sajtó-, szólás-, vallás­­stb. jog.) A bolsevista igába döntött népeknek nincs többé lehetősé­gük forradalomra, -mert a -rend­szer ennek szervezését csirájá­ban elfojtja. — A “forradalom” a kommunista ideológia és gy a­korlat privilégiuma, amit -azért szitának a -szabad -világ társa­dalmában!, hogy utána -néhány jólszervezett fanatikussal a ha­talmat markukba kaparintva, a szabad embereket rabszolga­ságba döntsék. (Hogy lényegé­ben milyen politikai kisebbség­ről van szó, amely a hatalmat birtokba veszi, arra jellemző az Encyklopéd'ie -So-viétiq-ue XXII. köt. 190. l.-jának adata. Esze­rint 1953-ban -Magyarországon a KP kb. 10,000 tagot szám­lált!) Ahol nincs lehetőség forrada­lomra, ott csak egy út marad nyitva: az általános föl­kelésé, -amit “insurreotk>-n”-nal, ill. “uprising”-gel fordíthatunk. Ez robbant ki 1956. okt. :2i3.-án s ezt érdemes megjegyeznünk: a külföldi lapok első tudósításai az eseményekről sohasem hasz­nálják a “forradalom”, hanem az “insurrection”, ill. “imsur­­rezone” szót. (Ld. pl. TRI­BUNE DE GENEVE, o-kt. 25: CORRIERE DELLA SERA okt. 25.) Viszont a kommunisták nyomban “fasiszta, reakciós elemek ... támadásának” és "ellenforradalomnak” bélyegez­ték a magyarság megmozdu­lását! (Ld. a Kossuth Rádió (Folytatás a 4. oldalon) Telegram Photo D. A. VAN HAMtL, Hollandia távozó főkön.zu Íja felesége és leánya társaságában azon a bucsu­­partin, amelyet otthonában* a konzulátus tisztvi selői és a kanadai hollandok számára adott. Lánya továbbra is Torontóban marad1, a Nation aí Ballel School-ban. A búcsúpartin rész-t vett Boziidar Stan-ic, jugoszláv főko-nzul és felesége is . (Jobbról.) (Telegram fotó.) A BIBLIÁBÓL “Mivel hogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt; felmagasztalom őt, mert isme­rem az én nevemet. Segítségül hiv engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságá­ban: megmentem és megsoka­­sitom őt. Hosszú élettel elégí­tem meg őt, és megmutatom néki az én szabaditásomat.” Zsolt. 91:14-16 * * * "Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak meg­büntetését.” Zsolt. 91:8. HALOTTUNK: Mrs. KOVÁCS LÍBIA, októ­ber elején, Winnipegen elhunyt. Nyugodjék békében! — Nagysikerűnek ígérkezik a washingtoni országos megemlékezés (MSZTI) Az AMERICAN CI­TIZENS COMMITTEE orszá­gos központi szervezete, — mint ismeretes — Washington­ban, az ország fővárosában rendezett díszvacsorán emléke­zik meg -a magyar szabadság­­harc évfordulójáról. A (bankett színhelye a .Sheraton -Park Hu­tel, időpontja; október 22.-én este 7 óra. Az ünnepi esemé­nyen jelen lesznek a magyar ügyért harcoló szenátorok és képviselőik, s a magyar ügy más ismert barátai. A magyarság részéről is or­szágszerte nagy éred-ekló'dés mutatkozik s minden magyar­lakta város inépes iküdöttségek - kel képviselteti magát a dísz­vacsorán, amely a magyar sza­badság ügye szempontjából a legjelentősebb évfordulói ese­mény. A tiszta jövedelem a Freedom Fighters Memorial Center-t és Fellowship Fund-ot szolgálja. Részvételi dij (adóból levonható) 25 dollár. Jegy­igénylés: SALUTE TO FREE­DOM, P.O. BOX 14123, Wash­ington, D.C. 200013. Karácsonyi Kártyák magyaros mintákkal magyar, angol és angol-magyar nyelven, tucatja $1.00. NEW LIFE — UJ ÉLET 1014-10th Ave. N., Lethbridge, Alta. messzi égpek. Az erdő mögött, ahonnan a -szél leiőbaktatott, már pirosra fútta képiét a menny bolt, mintha minden erővel, ha­talommal őket vallatná, űzné, nyugtalanítaná. Aztán az őr­­csillagok széléig lila páráktól gőzölt a magasság, lila meg kék (színekkel. A haragos pir sely­mes lobogókká bomlott fölöt­tük ötvözött szép, búcsús zász­­iai .lehettek hozzájuk hasonlók és annyi békével vigasztalók, hogy akár a pogány szivet is megtörték volna. De mem az övékét. Nekik elég -volt. Nem .panaszkodnak többé se hajdú­ra, se vasas zsoldosra, se vég­vári tekergőre. Most imár csak átsurrannak valahogy. Amerre mindnyájan tartanak, arra még koporsófe­kete az ég, de másképpen lesz, ha Badzsi bég ideküldi közéjük való bárót, aki majd átviszi őket a palánkon. Erre felié -a hajdú sem biztos a -dolgában s mire Perényi uram darabontjai a nyomukat lelik, addigra a -török ibiró elmozdítja őkét (innen. Perényi uram hadnagya, A­­Ibos uir, szép szál fekete ember. -Miatta történt minden. Kora ta­vasz óta csak őket cirkálta, sar­­colta szüntelen. Kétrét hajolva, mint a farkas, cserkészett a fal­vak körül és húzta maga után vad legényeit, mint egy csaholó csordát. Éppen az ő három fa­­lujokra éhezett. Gsak -elébujt a nádasból, két sibeder tartotta térdig-csizmás lábát és ráripa­­kodott a monostor körül játsza­dozó gyerkőcökre. Aztán keszeg lovára kapott s úgy lovagolt be a -faluba, nagy vizslaszemmel fürkészve, mintha -ördögnek, vagy mifélének lenbe a porko­lábja. Pedig csak -Perényi ur fő­szolgája volt. Most -egy zsákra való (búzát, máskor egy taligá­ra való kölest vitt -el, csirkét s -egyéb aprójószágot is-zámolatla­­-nul. — Kell a várnak!—kiáltotta, ba a síró asszony-nép szép szó­val kérlelte. Hosszú, -horgas karját a magasba emelte s a he­gyek közé -mutatott. Bizonyára -ott volt a vár. Hasas, szép bás­tyákkal, erős földimüve-kkel, vas sál és kővel bátorságos. A job­bágyok közül csak -az öregeb­bek tudtak a várról, de azok is-em emlékeztek tisztán, miféle formájuk van a tornyoknak. A messzeség s az idő eltakarta előlük. — Kell a várnak! — kiáltotta Abo-s ur és mélyen. ülő szeme lobbant. A szolganép k-otrodott -előle, ahogy nagy -zajjal e-ikáro­­gott felettük, lovával -és ibo-rvér­­tes legényeivel. Ki mert volna csak egy szisszenéssel utánuk iramodni. A fiatalabbak .közűi nehányan az öklüket emelték .sunajUK. alól és megfenyegették a latnatatian várat. AKacit olyan takács is -a falu­ban — äZ öfeg-ek mindent meg­próbáltak —, hogy deputációba menjenek a várba. Ezt a taná­csot egy gyiák adta, vagy va­karni írást értő kobzos. Az öre­gek bólogattak s fogaőko-ztak, hogy a panaszos niépe-t a várba vezetik. Az öregeknek már úgy­is mindegy, de hát az Isten az­ért tartja tán őket, hogy vala­miben hasznára legyenek a megnyomorított, veszendő -unc­­ká-Knak. Előállott egy&zier ama bizonyos Sebestyén, ki János király fiával -ment hadba, a Ki­rályhágón túlra, az ismerte a járást a messzi vár felé. Erős-itgette is, hogy ő sokat megfordult arrafelé, csak két begyet kell megmászni s mind­járt meg is látnák a szép címe­res lobogót, meg a rézből -ön­tött ágyukat, a folyton égő lár­­ima-tüzet a vizikapu fölött. S a sziklás magasságban a fehér várat, mintha é,g|i tűznek láng­ja burkolná, a portyás had is csak közéből veszi észre; mikor már elpukkanuak a nagy torkú ágyuk. — Csuda ez — vallja Sebestyén és öreges, ap­ró szeme nyugtalanul pillog, amerre mindnyájan a várat vé­lik. Sebestyén bizonytalankodott. Legalább is annak vették öre­ges ügyefogyottságát. A moto­ros tornyában bujt meg s on­nan vizsgálódott. — Talán- egy fiatal szem jobban -látna át a sűrűn. — Amarra van a Peré­­nyi-vár — tette hozzá. Mikor -aztán mégis összeszedte magát, mert a sok panasztól már nyug­ta se volt — és elindult néhány hetvenkedővel, bét napba telt, .még sem talált rá a régi útra. Ráadásul -fegyveresekbe botlot­tak, holmi Idegen vasas népbe, azok visszaterelték őket. Ez a kudarc tavaly történt s Sebestyén- se vitte sokáig. Víz­­keresztkor meghalt és magával vitte a titkot. Soha többé em­berfia Perényi nagy-urat meg nem látja, minek is keresse. Ki­nek lesz baszna abból? Bizony -kára lett inkább a szegény köz­ségnek, mert Abos ur azóta, hogy neszét vette lábatlanko­­-dásuknak, még keményebb hozzájuk. -Sárga iszaime na­gyobbra ny-il-t, hanigja, mint az ostor suhogása. Ferényii ur ere­je, ökle, hatalma, mind az övé. A többi nem számit. Még arra se méltatja a szegénységet, hogy legalább osititsa őket. —■ Inkább arra tanéto-tt vol­na titeket Sebestyén', hogy az urban ne kételkedjetek, hozzá ne dörgölőzzetek, mert uram engem küld ide, ti érettetek, a ti javatokra — és kacagott hoz­zá. Mert ebiben a szóban nincs csitás, nincs békesség. Úgy él itt a szegénység, mint e,gy fe­nékén. Nincs utjok semerre se. Egyetlen volt, amit a rokkant Sebestyén öreg elméje s-ejt-ett: arra fent, a hegyék mögött! — de az utat örökre befedte a fe­ledés. Onnan csak Abos ur száll alá, mint valami vihar. Tüzet, ínséget, pusztulást hoz. Ezt je­lentené a láthatatlan vár? — Azt, azt! — zúgták, kes-erü szi-I vük vad dobolását hallgatták, -mélyen lesunyt arccal, vackai­kon töpörödve és ujjaikkal a etsatákos földet -kaparva, hogy utoljára fedezze őket, ha már nem maradhattak meg rajta, a­­-kár Perényi úrral- is dacolva. Most már elmennek! Abos kurjanthat utánuk! Badzsi bég, majd az orrára üt. — Hiszen -mit tehetnek mást, ba kesere­dett szívvel töröknek adják ma­gukat. Nagy khászai, békés vá­rosai vannak a töröknek délfe­lé. A jóságos beszédű bíró Deb­recenbe viszi őket, vagy még lejjebb is, jó palánkok mögé, ahová hajdú és egyéb cirkáló fegyvere el nem ér. Ők már csak az istanbuli császárnak szolgálnak, mint ahogy szol­gáltak volna természetes urak­nak, Perényinek, ha ... Most már e,g-y kicsit meg is bátorodták. Az asszonyok ki­másztak vackaikból és kíván­csian kileste-k a sás közűd. Mö­göttük is hajnalodo-tt. Biztatták egymást, hogy talán menjenek a bíró elé. Errefelé nehéz az ut, még a közülük való is eltévedt. Hátha ez a török-cimbora biro i-s úgy járt, mint Sebestyén: nem talalja meg az utat? Ám, mégsem illenék őt ebben a ve­szedelemben im igy, egy szakaj­tó alá venni Sebestyénnel. Jót akart a boldogult, de mi hasz­na, ha már nem tudta k-ivon­­szolni őket ebből a szoritóibói? Tán nincs is ahajt vár, öblös bástyákkal 'biztonságos! Tán -nincs is Perényi ur, aki sok dí­szes néppel jár, zászlókkal, az­tán harsonások és dobosok lo­vagolnak előtte! Csak Áb-os ur van: ő verte a sorompót ő épí­tette köréjük a láthatatlan töm­­löcöt. — Gyerünk! Gyerünk! — gyűlt a harag mindnyájukban s emésztő tűzzel járta át gémbe­­redett tagjaikat. Ez a tü|z most kiéget belőlük minden keserű­séget, m-u-ltat, emlékezést. így indultak meg zsombékról-zsom­­hékra ugorva, délnek. Barmai­kat előre hajtották, az asszony­­népet s a gyermekeket szeke­reik közé fogták. A férfiak az oldalakat fedezték. Már b-oldogi arca volt fölöttük a-z égnek is és körülöttük a virágzó min­­d-enségnek ... Ekkor Sebestyén nyurga u­­nokáját halálra vált arccal lát­ták visszafelé futni a sűrűben-. Térdig sáros volt és véres a lába. — Álljatok meg, bújjatok! — kiáltozott feléjük gyermeki hangján é-s u-gy zihál botladoz­va, mintha vérét vették volna. — Abos! Abos! — kiáltja még és összeesik. Szája szélén vér­hab pezsdül. A futók megtorpannak, az ál­latok, mintha farkast szimatol­nának, felbőgnek; ves-ziköl élő. Fut, ki merre lát. A porfelhő mögül, a sás kö­rül, két siheder emeli a futók fölé Abos urat. Integet feléjük, ordít; csupa vér az arca és vas­­kesztyüis keze is, könyökig. — Forduljatok meg! — ezt hallják a futók egyre, de hang­jától inkább dermedten torpan meg a kergült sokaság. És, amit most látnak, mind­nyájuk előtt világos: elől a sürü ködben cselt vetett nekik a tö­rök. A törpe fák körül lovasok ugranak feléjük. A török-cim­bora b-iró rémült (kiáltozással fut előlük. Még látják, amint felhág a dombra és Jézus nevét 'kiáltja harsány szóval, aztán szákálas nyil forrasztja torká­ra a szót. De alig, hogy odaér az üvöltő pogány, Abos ur pus­kásai állják az útját. A lobba­nó dörejben már cs-aJk a Peré­nyi darabontok rivallgása hall­ható s Abos ur lovának gyors dobogása, amint a futók elé kerül. — (Fussatok, Jézus -nevi-re, fussatok. Lám, nyakatokra csi­­gáztátok a csalfa törököt! A Perényi várat beéritek estig!— kiáltott feléjük és gyorsan ve­zetőt intett a parasztok mellé, maga pedig véres arccal vissza­vágtatott oda, ahol a lobogó dö­rejben csak a darabontok ríval­­gása hallatszott .. . 2 KELEN TRAVEL j ALEX. A. KELEN LIMITED - Alapítva 1925-ben I IKKA UTAZÁS TUZEX j Kanadai főképviselete Hajó- és repülő­­„ iecrvek hivatalos Csomagok Propánbután gáztüz­­árfolyamon Szlovákiába, helyek kaphatók. árfolyamon. Gyógyszer, pénz, virág küldése. 1467 Mansfield Street, Montreal — Tel.: 842-9548

Next

/
Thumbnails
Contents