Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)
1966-09-06 / 67. szám
Winnipeg, Man. 1966. szept. 6. Kanada szerepe a nagyvilágban: A Commonwealth Irta: M. Van Steen. (A négy közleményből áló sorozat első része Mir. Van1 Steen torontói iró a Pauline Johnson, Her Life and Work szerzője tollából.) (Canadian Scene) — Egyáltalában nem véletlen, hogy a Commonwealth vezetői, két esztendővel ezelőtt, a kanadai Arnold Smith-t választották a Nemzetközösség főtitkárává. Megválasztása elismerése, kifejezése annak, hogy Kanada minden má© tagállamnál többet tett a Commonwealth ma ismert, modern formában történt kifejlesztése terén. Az ang:ol birodalomnak a szabad inemzetek társulásává való átalakulását, több mint száz esztendővel ezelőtt, Sir John A. Macdonald, Kanada egyik megteremtője, előre látta. Már annak idején hangsúlyozta, hogy a megvalósuló kanadai konföderáció szoros kapcsolatban marad Nagy Britanniával. Megjósolta, hogy később a többi gyarmatok anyaországhoz való viszonya is hasonlóan alakul majd. Többek közt azt mondotta: “az anyaországot a fiatal nemzetek erős családja veszi majd köriül. Olyan nemzetek, amelyek magukénak vallják az igazsággal, szabadsággal és parlamenti demokráciával f kapcsolatos brit ideálokat. A kanadai konföderáció az alkotmány-történelem mérföldkövének tekinthető. Ugyanakkor nyugodtan megállapíthatjuk, ho;gy a kanadaiak közüli ezt DALOLJUNK... viszonylag kevesen* realizálják. Mialatt Kanada szép csendesen elhagyta a “Dominion*” jelzőt, szerte a világon az emberek milliói arra törekedtek, hogy* megszerezzék a domiiniumi státuszt, szólva— a Birodalmoin be lül — függetlenekké legyenek. A második világháborút megelőző 50 esztendőben ez volt India, Burma és sok ország ország felelős vezetőinek legfőbb törekvése. A konföderáció megteremtői nyomán Kanada vezetői következetesen ragaszkodtak ahhoz a joghoz, hogy más országok- j kai szerződéseket köthessenek, követekkel képviselhessék magukat és a háború, vagy béke kérdésében feltétlenül az övék legyen az utolsó szó. Mindez a “Dominion Status” követelménye és részletes körülírására az 1931-ben megkötött wastminsteri egyezményben került sor. Az egyezmény - a Commonwealth országokat szabadnák, egyenlőnek, a korona alatt egyesültnek, egymásnak azonban semilyen szempontból alá nem vetettnek nevezi. “A kanadaiak — mondja Kenneth McNauight professzor, *az ismert történész — élén jártak ez újfajta politikai kapcsolat kiművelésének. Ez a magyarázata, hogy a többi nemzetek szenior partnernek tekintik Kanadát abban a nemzetközi szervezetben, amely oly nagy sikerrel hidat épitet az afróázsiai és a nyugati országok közé.” Kanadának vezető szerepe volt a C ommo n wealth-en belüli faji egyenlőség meghirdetéséZÖLD FÜRÉ SZOKOTT A ... Zöld fűre, szokott a harmat leszállni, Hogy kell, édes gyenge rózsám, megválni! Megválásom sem annyira sajnálom, Csakhogy szívből szerettelek azt bánom. Megizentem én a régi babámnak: Fogadjon el még csak egyszer magának. El nem fogad ő még egyszer magának, Az lesz nekem a keserves bubánat. Nincsen kedvem, mert elkedvetlenedtem, Mert elhagyott, kit igazán szerettem. Széles a viz, keskeny palló, leestem . ■. Rólad, rózsám, minden gondom levettem. Magyarországi magyar DR. RACSMÁNY BÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitoba! gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj cime: Szobaszám 1015 191 Lombard Ave., a Portage és Main st. sarkán. Telefon: 947-1513. Magyarul levelezünk! A ROSSZ SZOMSZÉD IRTA: t Ft. SOÓS ISTVÁN A jómódú Bogárdiék udvartelkével szomszédságiban állott a falu végén a kováctsimiüihely. Az alacsony házikóiban valamikor Bogárdiék cselédjei laktak. Mikor ezeknek egyike, névszerint Hordós Ferenc valamennyi pénzecskét ösiezelkuporgatott, meg akarta a házikót Bogárdlitól venni. Ez készséggel fogadta az ajánlatot és átengedte neki a házat a műhellyel együtt bizonyos összegért, amelyen aztán szép pár futölovat vett magának könnyű1 csézával, ezüst sallangos is'Zerszámokikal. Ebben aztán nemcsak maga gyönyörködött, hanem hogy mások is lássák, gyakorta nyargalászott nemcsak a faluiban, hanem távolabb a vidéken is. Kirándulásairól nem egyszer bepityókázva tért haza. Félesége ilyenkor a fejét hajtogatva mondotta neki: “Ha nincs itthon a gazda, felfordul a rend a házban”. Bogárdi azonban kinevette őt és azt felelte: “Kibírja ezt a Bogárdi birtok.” Ezzel fölkapta és magasra emelte egyetlen fiacskáját e szavakkal: “Hiszen csak ez az egy van, pedig volna miből akár tíznek is megélni.” A Bogárdi fiú, Kálmán, meg a Hordós kovács fia Karcsi, egy időben kezdtek iskolába járni. Azzal a különbséggel azonban, hogy a kovács fia gyalog járt, a Bogárdi gyereket pedig kocsin vitték oda naponkint. Pedig szeretett volna Karcsival ő Kapható uj őrlésű, KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ FINOM-ŐRLÉSŰ SZEGEDI ÉDESNEMES PAPRIKA fontja $1.25. KOLBÁSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PAPRIKÁSKRUMPLI, PAPRIKÁS SZALONA, STB., EL SEM KÉPZELHETŐ VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL. Kapható húslevest ízesítő SÁFRÁNY, ... 35c tubusa. Magyarországról importált KAMILLA-TEA rendelhető fontonként $2.25 és szállítási költség. FELHÍVJUK megrendelőink figyelmét arra Is, hogy megrendelésükkel együtt szíveskedjenek a szállítási dijat Is beküldeni. A szállítási dlj- és csomagolási költségre beküldendő a rendeléskor: (1 lb.-ra): Manitoba 30 cent, Ontarióba és Sask.-ba 32 cent, Quebecbe és Alta.-ba 35 cent, Nova Scotia, New Brunswick, P.E. Island és B.C.-be 38 cent, New Foundland és Yukonba 40 cent. Minden további lb.-ra még 16 cent. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street Winnipeg, Manitoba ben te. A különböző színű és fajú emberek közötti illőség ideálját Diefenbaker, akkori miniszterelnök, az 1961-es Commonwealth értekezleten oly ékesen hangsúlyozta, hogy a Dél Afrikai Umio válaszút elé •került. Döntenie kellett, hogy szakit-e a faji megkiülönböztetére alapuló úgynevezett apartheid politikával, vagy elhagyja a British Nemzetközösséget. Köztudomású, hogy az utóbbi megoldás mellett döntött. Kanada a Commonwealth 'kapcsolatok terén fontos gazdasági jellegű kezdeményezést is tett. Javaslatára jött létre az a preferenciális vámrendszer, amely lehetővé tette a rászoruló országok gazdasági életének gyorsabb fejlődését. A preferenciális vámnak persze régebbre nyúló története van*. Kanada a századforduló körül vámengedmények fejében engedményeket ajánlott fel Angliának és a korona alá tartozó más országoknak. Az Egyesült Királyság 1919-ben követte a kanadai példát és 13 évvel később, 1932-ben, Bennett imteis'Z- < terelnék Ottawába értekezletet hivott össze ennek a kérdésnek a részletes megvitatására. Ezen az értekezleten hozták létre a ■Commonwealth preferenciális vámrendszert, amely lényegéiben a mai napig ugyanazon az alapon működik. Kanadának a Commonwealth-hen játszott vezető szerepét itthon, magában az országban, sokan nem méltányolták. Más Commonwealth országokban viszont annál nagyobb megértéssel találkozott. ■Ezt bizonyítja, hogy 'kanadai diplomatát állítottak a Commonwealth titkárság étére. Bizonyítja az is, hogy a múlt szeptemberben tartott lagoszi értekezleten, amikor számos Commonwealth ország szembefordult az angol miniszterelnök Rodéziával kapcsolatos' álláspontjával, minden szem Mr. Pearson felé fordult. Tőle várták (és amint kiderült nem Mába), hogy megmentse a rendkívül veszélyesnek, bonyolultinak látszó helyzetet, áthidalja az ellentéteket. Better Business Bureaux (Canadian Scene) — A kereskedői tisztességen őrködő szervezet, minden nagyobb kanadai városban működik. Feladata a vevők védelme. Magától értetődik, hogy az itteni helyzettel1 ismeretlen, az itteni szokásokban járatlan ujkanadások nagy hasznát vehetik. A Better Business Bureaux valójában önkéntesekből alakult szervezet. Fenntartását különböző, a kereskedői tisztességet szem előtt tartó cégek rendszeres hozzájárulása teszi lehetővé. Érdemes gondolni arra, hogy mielőtt valaki nagyobb összegű, fontosabb vásárlásra szánja el magát, nagyon helyes felhívni ezt az irodát és a cég megbízhatósága tekintetében tájékoztatást kérni. ■Nem nagy gond és egy telefon hívást igazán megér, hogy megkímélje az ember magát nemcsak anyagi veszteségtől, hanem egy csomó méregtől is. YASS FERENC B.A ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző Az ontariój és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 2|B, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 Magyar könyvkiáiiitás Washingtonban Az Amerikai Magyar Szövetség Washington-i Osztálya abból az alkalomból, hogy a Szövetség, a legrégebbi működő magyar társadalmi egyesület az országban, fennállása hatvanadik évfordulóját ünnepli 1966- ban, amely az 1956-os magyar szabadságharcnak i® tízéves évfordulója, emlékezetessé kívánja tenni ezt az évet. Az év elején újjászervezett Washington-i Osztály a Szövetség alapszabályaiból elsősorban azokat a célkitűzéseket tűzte saját zászlajára, amelyekkel “az ezeréves magyar történelem, irodalom és kultúra megőrzése, ismertetése és terjesztése” legjobban szolgálható mind a magyarok, mind az idegenek között. Az 'újjászülető Washington-i Osztály, tehát aligha választhatna méltóbb formát, mind magyar missziója teljesítésére egy idegen világiban, mind az évfordulók ünneplésére, mint egy könyvkiáiiitás megrendezését, amely hü'en tudja tükrözni a magyar nép egyéniségiét több mint ezeréves történelmét, ősi és sajátos kultúráját és, igazi helyét a világ népei között. A könyvfciálitás gondolatát pedig, mint a magyarság hangja hallatásának hatékony módját ebben az évben, az sugalmazta, hogy félévezrede van annak, hojgjy nagy királyunk, Hunyadi Mátyás, megalapította a Bibliotheca Corviniana-t a Korvina Könyvtárat, amely Európa első nemzeti könyvtárának tekinthető. Korában Európa és a világ leghireisebb fcönytára volt, mely egyes kortársak szerint a vatikáni könyvtárnál is gazdagabb volt. Amikor tehát a szabad földön élő magyarság az 1956-os magyar hősök emlékének hódol, mi, Amerika fővárosában élő magyarók, szeretnénk megmutatni a világnak, hogy a magyar nép több mint ezer éven keresztül nemcsak fegyverrel* harcolt, nemcsak vél et tudta ontani szabadságáért, de a tolat *sem ejtette ki kezéből, és kiemelkedő szerepet vitt az európai kultúra formálásában. A magyar könyv története pedig hűséges tükre a magyar nép történetének első királya Szent István óta. A kiállítás anyagát egyrészt a Kongresszusi Könyvtár páratlanul gazdag magyar gyűjtemények (a legnagyobb magyar könyvtár Magyarországon kivül) könyvritkaságai képezik. A Szövetség Washington-i Osztálya ritka privilégiumot élvez, amikor a Kongresszusi Könyvtár ezt az anyagot rendelkezésére bocsátja. A kiállítás anyagát másrészt az amerikai magyar könyvgyüjtők tulajdonát képező ritka könyvek és egyél) hires magyar kiadványok képezik. A kiállítás színhelye a Department of Health, Education and Welfare egyik főosztályának, az Office of Educationnek székháza lesz. A kiállítás szeptember 19.-én, hétfőn, ünnepélyes formában nyílik meg meg és szeptember végéig marad nyitva. Az Amerikai Magyar Szövet- Iség Wasbinigton-i Osztályának elnöke, Dr. Horváth Elek ezúton kéri fel azokat az amerikai magyar intézményeket és, könyvgyüjtőket, akiknek birtokában ritka magyar könyvek vannak és azokat még nem ajánlották fel a kiállításra, tudassák vele (cime: 5203 Bangor Drive, Kensington, Md., 2079(5). Minden könyv biztosítva lesiz lopás, vagy megrongálódás ellen. OTTAWÁBÓL JELENTIK: Döntés az adóhivatal ellen Irta: Norman Campbell (Canadian Scene) — Az adóhivatal kísérletet tett arra, hogy megadóztassa az ontariói Delhiben működő Német Házat a Nőszövetlség által gyűjtött ajándékotk után. Fellebbezésre került sor és a “Tax Appeal Board” az adóhivatal ellen, a delhii németek mellett döntött. A “German Home Limited” nevéből valamiféle üzleti vállalkozásra lehetne következtetni, jóllehet nem az. 500 részvényese és 400 tagja nem foglalkozik üzlettel. A Nőszövetség jótékonycélu munkát végez és különböző akciókkal lehetővé tette, hogy a “Német Ház” — négy egymásután következő esztendőiben 3-tól 5 ezer dolláros “profitra” tegyen szert. Az egészben az a legszokatlanabb, hogy a Német Ház mérlege már, vagy tíz éve minden esztendőben nyereséget mutatott, az adóhivatal azonban most vetett rá először szemet. Persze a “profit” valójában ■nem volt sehol, hiszen nagyrészét jótékony célra használ^ ták efl. Simooe-ban az aggintézetet segítették, ápolónők oktatására, óvodákra és a rákkutatás támogatására fordították. A kérdéssel foglalkozó bíró azzal utasította vissza az adóhivatal; keresetét, hogy a Nőszövetség által az anyaszervezetnek juttatott ajándék volt és nem tekinthető a szó szoros értelmében vett bevételnek. A maga nemében ez volt az első hasonló döntés. Biztosra vehető, hogy ilyen esetek országszerte megismétlődnek, különösen ott, ahol etnikai csoportok nagyobb tevékenységet fejtenek ki. is gyalog menni, de az apja leintette őt. “Azt csak nem teszed, hogy gazdag gyerek létedre a koldus kovács fiával barátkozzál. Az embernek tudni keli, hogy kicsoda ő.” Ezt aztán Kálmán nem felejtette el többé. Mivel tudta, hogy ő a leggazdagabb fiú a faluban, a legeu'ső is akart lenni. De mivel erre mások is törekedtek, hamarosan azt vette észre, hogy a többiek húzódoztak tőle és nem maradt mási jóbarátja, mint a kovácsfiu, Karcsi. így teltek el mindkettőjüknek gyermekévei. Hamarosan suhanckorba jutottak. Kálmán most már ritkán jött a műhelybe. Másfelé keresett magának pajtásokat, a közeli városban. Ott vett, vagy varratott magának urias ruhákat, mert nem akart parasztlegények módjára öltözködni. Ne nézze őt sien'ki parasztnak. Úri barátjai gyakorta ellátogattak hozzá a városból. Ilyenkor aztán ment a Bogárdi háziban az evés-ivás, lakmároaás, mert az öreg Bogárdi nem sajnált se pénzt, se fáradságot, hogy Egyetlenének előkelő látogatóit kellőiképpen megvendégelje. Mikor a kovács fia, Karcsi, sokszor fáradtan tért haza a mezőről és a konyhaasztalon nem talált egyebet, mint fekete kenyeret meg aludttejet, míg a szomszédkonyháról a legfinomabb ételek illatát hozta át a szél, elkeseredett és panaszkodva így szólt: “Miért is ád az Isten egyiknek mindent, a másiknak meg semmit?” Apja azonban rendreutasitotta őt: “Buta kölyök, hát te azt gondolod, hogy evés-ivásban, lakmározástoaín áll a boldogság? Ahol sok a pénz, ott mindig hiányzik valami. Adj hálát Istennek, hogy takarékoskodnod kell és megtanulsz nélkülözni. Aki ezt meg nem tanulta, az szegény maradt akkor is, ha annyi a pénze, hogy akár belefulladjon)'.” Karcsi ezt nem akarta hinni. De mikor másnap kora reggel a mezőre ment és odaát a_ Bogárdi házban még javában aludtak, az udvarolni pedig csak néhány cseléd ásitozott, nyújtózkodott, megelégedetten boldognak érezte magát. Jóleső érzéssel élvezte a sízép nyári reggel üdítő kellemességét, hallgatta a madárkák dalát, végignézte frissen zöldelő vetéseit, s mikor a zokat a B o gár diók é val összehasonlította, örömmel látta munkáján az Isten áldását. Nem irigyelte többé a szomszédját. Feltűnő eset volt, hogy a következő héten az orvos kocsija úgy a Bogárdiék háza, mint a kűvácsmüheiy előtt is megállt. Mind a két helyen egy időben betegedett meg a gazda. Bogárdi állapota egyre rosszabbodott. Orvostanárt kelett hozatni a városiból. “Segítsen professzor ur, kerüljön akármibe, mi meg tudjuk fizetni”, — csengett a gazdaasszony. Az orvostanár azokban a vállait rángatva feleié: “Pénzzel mindent meglehet venni, csak az egészséget nem. Sőt éppen1 a sok pénz rövidíti meg gyakran az életet.” Ugyanez idő'ben az öreg kovács legényfia apja betegágyához lépett és, igy szólt: “Édesapám, áthivassuk az orvostanárt, hogy megnézze magát? Itt van a szomszédban.” Az öreg kovács azonban a fejét rázta: “Ezt megengedheti magának Bogiárdi, de mi nem. Sok pénzbe kerüli az!” “Megdolgozom én azt mihamarább, édesapám.” De a beteg tiltakozott. “Nincs ■..'ekem egyébre szükségein, csak egy kdisi nyugvásra. Megerőltettem magamat a munkában. Jól leszek csakhamar.” Néhány hét múlva ravatal állott a Bogárdi udvarban. A kovács az ablakból nézte a halottas menetet és fellsóhajtott magában: “Lám Bogárdi, most te sem vagy több a legutolsó koldusnál. A halál mindent kiegyenlít. Jól rendezte el ezt az Urfeten.” Most aztán Kálmán volt az egyedüli ur a házban gazdaságban. És ő ezt érezte is. A galiaugosszierszámos fogat még gyakortább gördült ki az udvarból', mint eddig, mert hát sok barátja volt a városiban. A ifalulsffialkka.1 ritkán érintkezett. Ezek ki nem állhatták büszke, hivalkodó modora miatt. Mikor pedig menyasszonyt is a városból hozott, mivel a falusi leányokat kevésre becsülte és lenézte, a fa lubeliek teljesen elfordulnak tőle. Az asszonyok öszeosapták a kezeiket, miikor a fiatal Bogárdinét először meglátták. Valóságos városi baba volt, kunfcoritott hajjal, finom fehér kezekkel, elegánsan öltözve. Szóval: a Bogárdi ház úri házzá lett. Hogy az úri ház mellett a szegényes kovácsmülhiely állott, az ifjú Bogárdi párnak szálka volt a szemében. Egy szép napon be Is állított a fiatal úri gazda a kováosudvarba .s szinte parancsként hangzó szóval mohhá Karcsinak: “Add el nekem a kunyhódat, nem illik az az én úri házam mellé:” Karcsi azonban a fejét rázta. “A- in.'L a szüleimtől örököltem, nem adom el.” Megfizetek érte amit kívánsz, de a kunyhónak innen pusztulni kell.” “Arról szó sem lehet — feleié Karcsi határozottan — a kovács műhely itt marad.” Bogárdi fejébe szállt a vér, s megvetőleg vetette oda: “Te koldus!” Es ezzel távozott. Attól fogva ádáz harag, s nemsokára magas vasrács, választotta el a Bogárdi udvart a kovácsmühelytől. ügy látszott mintha az ellenségeskedés minden szerencsét, boldogságot elűzött volna mind két helyről: A kováosmühelyből nem hallatszott a munka mellől az a vidám dalolás, mint azelőtt, a Bogárdi háziban pedig befészkelte magát az elégedetlenség, perlekedés minden sarokba. A városból még jöttek ugyan vendégek, de amikor eltávoztak, a fiatal asszony boldogtalannak érezte magát, pedig hogy sok helytelen kívánságát kielégítse, a férje egyik darab földjét a másik után volt kénytelen dohra ütni. B'Ogárdinak nem volt mit a bankba vinni, de annál több, amit ki kellett onnan hozni mi'g lehetett. Az úri vendégek ki csinyenkint elmaradtak, de annál gyakoribb, bár nem szívesen látott vendéig volt a háznál ... a végrehajtó. Nem csoda, ha emiatt a fiatal gazda egyre dühösebb, zsembésefoh, kiállhatatlanabb lett. Amint aztán a Bogárdi birtok egyre kevesébedett, fogyott, a kovácsmester földjei szemlátomást nagyobbodtak. Meg pénz sem hiányzott a kasszából soha. Es Karcsi mégsem tudott igazán jókedvű lenni; az ellenségeskedés a szomszédjával rágódott a szivén. A napirenden volt boszantások, feleselések annyira bántották őt, hogy néha haragjában még könnyekre is fakadt. Be akarta Bogiárdiit perelni becsületsértésért, de édesanyja csitította, lebeszélte őt mondván: “Csak pereskedést ne, mert az mindig sokba kerül, s amellett semmi haszna. Amit Bogárdi meg sem érez, azon a kovácamühely tönkre megy.” Megváltásként hangzott mikor Karcsi egy szép napon1 azt hallotta, hogy Bogárdi eladja a házát, birtokát. Némelyek szerint azért, mert pénzre van szüksége, miig mások úgy hiresztelték, hogy a fiatal aszszony megunta a falusi életet és visszavágyik a városba. És tényleg, rövid idő múlva uj gazda települt a Bogárdi házba, az előbbi pedig bement a városba, liol vendéglőt nyitott és nagy lábon élt. De ez csak két esztendeig tartott, azután egyszerre vége lett mindennek. Koldusképpen hagyta el a vendéglőt, azután eltűnt, senkisem tudlta merre és hová. De nem sajnálta senki. Évek múltak. A Bogárdi házban az uj lakók a legszivélyesebb barátsájgjban éltek Hordós kovácsékkal. A tekintélyre szert tett Hordás Károly kovácsot megválasztották bírónak a faluban. Egyszer aztán hivatalos írás érkezett a járásbeli Szegénygondozó Intézettől a bíróhoz, amelyben arról értesítették a községet, hogy egykori polgártársuk Bogárdi Kálmán minden bői kifogyva végső nyomorban' szegénységiben halt meg s a szegények temetőjében talált örökös nyughelyét. Felesége a vagyoni összeroppanás után elvált tőle és mással élt. Mikor Hordós Károly ezeket olvasta, könnybe lábadtak a szemei. Eszébe jutottak gyermek és ifjúkori emlékei. Eszébe jutottak édesapjának egykori intelmei: “Evés ivás nem teszi ki a boldogságot. Aki tűrni, nélkülözni nem tud, szegény marad akkor is, ha belefullad a pénzbe.” Az 1956-os szabadságharc legmegrázóbb leirása. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyvkereskedésben vagy ujságárusitónál, vagy közvetlen a K.M.U. Kereskedelmi Osztálynál, 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Ára $2.50. 2 Magyar Hanglemezek A LEGOLCSÓBB ÁRON Kérje ingyenes lemeaárjegyzékümket. Szappanos Recordings 3046 E. 123rd St., Cleveland, O. 44120 Telefon 561-5524. KELEN TRAVEL | ALEX. A. KELEN UNITED - Alapítva 1925-ben | IKKA UTAZÁS TU Z EX 1 Kanadai főképviselete Hajó- és repülő_ , o - v, +- - +~ jegyek hivatalos Csomagok Propanbutan gaztuzárfolyamon. Szlovákiába, helyek kaphatok. 1 Gyógyszer, pénz, virág küldése. 9 1467 Mansfield Street, Montreal — Tel.: 842-9548
