Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-09-06 / 67. szám

Winnipeg, Man. 1966. szept. 6. Kanada szerepe a nagyvilágban: A Commonwealth Irta: M. Van Steen. (A négy közleményből áló sorozat első része Mir. Van1 Steen torontói iró a Pauline Johnson, Her Life and Work szerzője tollából.) (Canadian Scene) — Egyál­talában nem véletlen, hogy a Commonwealth vezetői, két esztendővel ezelőtt, a kanadai Arnold Smith-t választották a Nemzetközösség főtitkárává. Megválasztása elismerése, kife­jezése annak, hogy Kanada minden má© tagállamnál többet tett a Commonwealth ma is­mert, modern formában történt kifejlesztése terén. Az ang:ol birodalomnak a szabad inemzetek társulásává való átalakulását, több mint száz esztendővel ezelőtt, Sir John A. Macdonald, Kanada egyik megteremtője, előre látta. Már annak idején hangsúlyoz­ta, hogy a megvalósuló kanadai konföderáció szoros kapcsolat­ban marad Nagy Britanniával. Megjósolta, hogy később a töb­bi gyarmatok anyaországhoz való viszonya is hasonlóan ala­kul majd. Többek közt azt mon­dotta: “az anyaországot a fia­tal nemzetek erős családja ve­szi majd köriül. Olyan nemze­tek, amelyek magukénak vall­ják az igazsággal, szabadsággal és parlamenti demokráciával f kapcsolatos brit ideálokat. A kanadai konföderáció az alkotmány-történelem mérföld­kövének tekinthető. Ugyanak­kor nyugodtan megállapíthat­juk, ho;gy a kanadaiak közüli ezt DALOLJUNK... viszonylag kevesen* realizálják. Mialatt Kanada szép csendesen elhagyta a “Dominion*” jelzőt, szerte a világon az emberek milliói arra törekedtek, hogy* megszerezzék a domiiniumi stá­tuszt, szólva— a Birodalmoin be lül — függetlenekké legyenek. A második világháborút meg­előző 50 esztendőben ez volt India, Burma és sok ország or­szág felelős vezetőinek legfőbb törekvése. A konföderáció megteremtői nyomán Kanada vezetői követ­kezetesen ragaszkodtak ahhoz a joghoz, hogy más országok- j kai szerződéseket köthessenek, követekkel képviselhessék ma­gukat és a háború, vagy béke kérdésében feltétlenül az övék legyen az utolsó szó. Mindez a “Dominion Status” követelmé­nye és részletes körülírására az 1931-ben megkötött wastmins­­teri egyezményben került sor. Az egyezmény - a Common­wealth országokat szabadnák, egyenlőnek, a korona alatt e­­gyesültnek, egymásnak azon­ban semilyen szempontból alá nem vetettnek nevezi. “A kanadaiak — mondja Kenneth McNauight professzor, *az ismert történész — élén jár­tak ez újfajta politikai kapcso­lat kiművelésének. Ez a ma­gyarázata, hogy a többi nem­zetek szenior partnernek tekin­tik Kanadát abban a nemzetkö­zi szervezetben, amely oly nagy sikerrel hidat épitet az afró­­ázsiai és a nyugati országok közé.” Kanadának vezető szerepe volt a C ommo n wealth-en belüli faji egyenlőség meghirdetésé­ZÖLD FÜRÉ SZOKOTT A ... Zöld fűre, szokott a harmat leszállni, Hogy kell, édes gyenge rózsám, megválni! Megválásom sem annyira sajnálom, Csakhogy szívből szerettelek azt bánom. Megizentem én a régi babámnak: Fogadjon el még csak egyszer magának. El nem fogad ő még egyszer magának, Az lesz nekem a keserves bubánat. Nincsen kedvem, mert elked­vetlenedtem, Mert elhagyott, kit igazán szerettem. Széles a viz, keskeny palló, leestem . ■. Rólad, rózsám, minden gondom levettem. Magyarországi magyar DR. RACSMÁNY BÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitoba! gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj cime: Szobaszám 1015 191 Lombard Ave., a Portage és Main st. sarkán. Telefon: 947-1513. Magyarul levelezünk! A ROSSZ SZOMSZÉD IRTA: t Ft. SOÓS ISTVÁN A jómódú Bogárdiék udvar­­telkével szomszédságiban állott a falu végén a kováctsimiüihely. Az alacsony házikóiban valami­kor Bogárdiék cselédjei laktak. Mikor ezeknek egyike, névsze­­rint Hordós Ferenc valamennyi pénzecskét ösiezelkuporgatott, meg akarta a házikót Bogárdli­­tól venni. Ez készséggel fogad­ta az ajánlatot és átengedte ne­ki a házat a műhellyel együtt bizonyos összegért, amelyen az­tán szép pár futölovat vett ma­gának könnyű1 csézával, ezüst sallangos is'Zerszámokikal. Eb­ben aztán nemcsak maga gyö­nyörködött, hanem hogy mások is lássák, gyakorta nyargalá­­szott nemcsak a faluiban, ha­nem távolabb a vidéken is. Ki­rándulásairól nem egyszer be­­pityókázva tért haza. Félesége ilyenkor a fejét haj­togatva mondotta neki: “Ha nincs itthon a gazda, felfordul a rend a házban”. Bogárdi a­­zonban kinevette őt és azt felel­te: “Kibírja ezt a Bogárdi bir­tok.” Ezzel fölkapta és magas­ra emelte egyetlen fiacskáját e szavakkal: “Hiszen csak ez az egy van, pedig volna miből akár tíznek is megélni.” A Bogárdi fiú, Kálmán, meg a Hordós kovács fia Karcsi, egy időben kezdtek iskolába járni. Azzal a különbséggel azonban, hogy a kovács fia gyalog járt, a Bogárdi gyereket pedig ko­csin vitték oda naponkint. Pe­dig szeretett volna Karcsival ő Kapható uj őrlésű, KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ FINOM-ŐRLÉSŰ SZEGEDI ÉDESNEMES PAPRIKA fontja $1.25. KOLBÁSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PAPRIKÁS­KRUMPLI, PAPRIKÁS SZALONA, STB., EL SEM KÉPZELHETŐ VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL. Kapható húslevest ízesítő SÁFRÁNY, ... 35c tubusa. Magyarországról importált KAMILLA-TEA rendelhető fontonként $2.25 és szállítási költség. FELHÍVJUK megrendelőink figyelmét arra Is, hogy megrendelésükkel együtt szíveskedjenek a szállítási dijat Is beküldeni. A szállítási dlj- és csomagolási költségre beküldendő a rendeléskor: (1 lb.-ra): Manito­ba 30 cent, Ontarióba és Sask.-ba 32 cent, Quebecbe és Alta.-ba 35 cent, Nova Scotia, New Brunswick, P.E. Island és B.C.-be 38 cent, New Foundland és Yukonba 40 cent. Minden további lb.-ra még 16 cent. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street Winnipeg, Manitoba ben te. A különböző színű és fajú emberek közötti illő­ség ideálját Diefenbaker, akko­ri miniszterelnök, az 1961-es Commonwealth értekezleten oly ékesen hangsúlyozta, hogy a Dél Afrikai Umio válaszút elé •került. Döntenie kellett, hogy szakit-e a faji megkiülönbözte­­tére alapuló úgynevezett apartheid politikával, vagy el­hagyja a British Nemzetközös­séget. Köztudomású, hogy az utóbbi megoldás mellett dön­tött. Kanada a Commonwealth 'kapcsolatok terén fontos gaz­dasági jellegű kezdeményezést is tett. Javaslatára jött létre az a preferenciális vámrendszer, amely lehetővé tette a rászo­ruló országok gazdasági életé­nek gyorsabb fejlődését. A preferenciális vámnak persze régebbre nyúló története van*. Kanada a századforduló körül vámengedmények fejében en­gedményeket ajánlott fel Ang­liának és a korona alá tartozó más országoknak. Az Egyesült Királyság 1919-ben követte a kanadai példát és 13 évvel ké­sőbb, 1932-ben, Bennett imteis'Z- < terelnék Ottawába értekezletet hivott össze ennek a kérdésnek a részletes megvitatására. Ezen az értekezleten hozták létre a ■Commonwealth preferenciális vámrendszert, amely lényegé­iben a mai napig ugyanazon az alapon működik. Kanadának a Common­wealth-hen játszott vezető sze­repét itthon, magában az or­szágban, sokan nem méltá­nyolták. Más Commonwealth országokban viszont annál na­gyobb megértéssel találkozott. ■Ezt bizonyítja, hogy 'kanadai diplomatát állítottak a Com­monwealth titkárság étére. Bi­zonyítja az is, hogy a múlt szeptemberben tartott lagoszi értekezleten, amikor számos Commonwealth ország szembe­fordult az angol miniszterelnök Rodéziával kapcsolatos' állás­pontjával, minden szem Mr. Pearson felé fordult. Tőle vár­ták (és amint kiderült nem Má­ba), hogy megmentse a rend­kívül veszélyesnek, bonyolult­­inak látszó helyzetet, áthidalja az ellentéteket. Better Business Bureaux (Canadian Scene) — A ke­reskedői tisztességen őrködő szervezet, minden nagyobb ka­nadai városban működik. Fel­adata a vevők védelme. Magá­tól értetődik, hogy az itteni helyzettel1 ismeretlen, az itteni szokásokban járatlan ujkana­­dások nagy hasznát vehetik. A Better Business Bureaux valójában önkéntesekből ala­kult szervezet. Fenntartását különböző, a kereskedői tisz­tességet szem előtt tartó cégek rendszeres hozzájárulása teszi lehetővé. Érdemes gondolni arra, hogy mielőtt valaki nagyobb összegű, fontosabb vásárlásra szánja el magát, nagyon helyes felhívni ezt az irodát és a cég megbíz­hatósága tekintetében tájékoz­tatást kérni. ■Nem nagy gond és egy tele­fon hívást igazán megér, hogy megkímélje az ember magát nemcsak anyagi veszteségtől, hanem egy csomó méregtől is. YASS FERENC B.A ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző Az ontariój és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 2|B, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 Magyar könyvkiáiiitás Washingtonban Az Amerikai Magyar Szövet­ség Washington-i Osztálya ab­ból az alkalomból, hogy a Szö­vetség, a legrégebbi működő magyar társadalmi egyesület az országban, fennállása hatvana­dik évfordulóját ünnepli 1966- ban, amely az 1956-os magyar szabadságharcnak i® tízéves év­fordulója, emlékezetessé kíván­ja tenni ezt az évet. Az év ele­jén újjászervezett Washington-i Osztály a Szövetség alapszabá­lyaiból elsősorban azokat a cél­kitűzéseket tűzte saját zászla­jára, amelyekkel “az ezeréves magyar történelem, irodalom és kultúra megőrzése, ismerte­tése és terjesztése” legjobban szolgálható mind a magyarok, mind az idegenek között. Az 'újjászülető Washington-i Osz­tály, tehát aligha választhatna méltóbb formát, mind magyar missziója teljesítésére egy ide­gen világiban, mind az évfordu­lók ünneplésére, mint egy könyvkiáiiitás megrendezését, amely hü'en tudja tükrözni a magyar nép egyéniségiét több mint ezeréves történelmét, ősi és sajátos kultúráját és, igazi helyét a világ népei között. A könyvfciálitás gondolatát pedig, mint a magyarság hang­ja hallatásának hatékony mód­ját ebben az évben, az sugal­mazta, hogy félévezrede van annak, hojgjy nagy királyunk, Hunyadi Mátyás, megalapította a Bibliotheca Corviniana-t a Korvina Könyvtárat, amely Eu­rópa első nemzeti könyvtárának tekinthető. Korában Európa és a világ leghireisebb fcönytára volt, mely egyes kortársak sze­rint a vatikáni könyvtárnál is gazdagabb volt. Amikor tehát a szabad földön élő magyarság az 1956-os magyar hősök em­lékének hódol, mi, Amerika fő­városában élő magyarók, sze­retnénk megmutatni a világ­nak, hogy a magyar nép több mint ezer éven keresztül nem­csak fegyverrel* harcolt, nem­csak vél et tudta ontani szabad­ságáért, de a tolat *sem ejtette ki kezéből, és kiemelkedő sze­repet vitt az európai kultúra formálásában. A magyar könyv története pedig hűséges tükre a magyar nép történetének el­ső királya Szent István óta. A kiállítás anyagát egyrészt a Kongresszusi Könyvtár pá­ratlanul gazdag magyar gyűjte­mények (a legnagyobb magyar könyvtár Magyarországon ki­­vül) könyvritkaságai képezik. A Szövetség Washington-i Osz­tálya ritka privilégiumot élvez, amikor a Kongresszusi Könyv­tár ezt az anyagot rendelkezé­sére bocsátja. A kiállítás anya­gát másrészt az amerikai ma­gyar könyvgyüjtők tulajdonát képező ritka könyvek és egyél) hires magyar kiadványok képe­zik. A kiállítás színhelye a De­partment of Health, Education and Welfare egyik főosztályá­nak, az Office of Education­­nek székháza lesz. A kiállítás szeptember 19.-én, hétfőn, ün­nepélyes formában nyílik meg meg és szeptember végéig ma­rad nyitva. Az Amerikai Magyar Szövet- Iség Wasbinigton-i Osztályának elnöke, Dr. Horváth Elek ez­úton kéri fel azokat az amerikai magyar intézményeket és, könyvgyüjtőket, akiknek birto­kában ritka magyar könyvek vannak és azokat még nem a­­jánlották fel a kiállításra, tu­dassák vele (cime: 5203 Ban­gor Drive, Kensington, Md., 2079(5). Minden könyv biztosít­va lesiz lopás, vagy megrongáló­dás ellen. OTTAWÁBÓL JELENTIK: Döntés az adóhivatal ellen Irta: Norman Campbell (Canadian Scene) — Az adó­hivatal kísérletet tett arra, hogy megadóztassa az ontariói Del­hiben működő Német Házat a Nőszövetlség által gyűjtött a­­jándékotk után. Fellebbezésre került sor és a “Tax Appeal Board” az adóhivatal ellen, a delhii németek mellett döntött. A “German Home Limited” nevéből valamiféle üzleti vállal­kozásra lehetne következtetni, jóllehet nem az. 500 részvénye­se és 400 tagja nem foglalko­zik üzlettel. A Nőszövetség jó­­tékonycélu munkát végez és különböző akciókkal lehetővé tette, hogy a “Német Ház” — négy egymásután következő esztendőiben 3-tól 5 ezer dollá­ros “profitra” tegyen szert. Az egészben az a legszokatla­nabb, hogy a Német Ház mér­lege már, vagy tíz éve minden esztendőben nyereséget muta­tott, az adóhivatal azonban most vetett rá először szemet. Persze a “profit” valójában ■nem volt sehol, hiszen nagy­­részét jótékony célra használ^ ták efl. Simooe-ban az agginté­­zetet segítették, ápolónők okta­tására, óvodákra és a rákkuta­tás támogatására fordították. A kérdéssel foglalkozó bíró azzal utasította vissza az adó­hivatal; keresetét, hogy a Nő­­szövetség által az anyaszerve­­zetnek juttatott ajándék volt és nem tekinthető a szó szoros ér­telmében vett bevételnek. A maga nemében ez volt az első hasonló döntés. Biztosra vehe­tő, hogy ilyen esetek ország­szerte megismétlődnek, külö­nösen ott, ahol etnikai csopor­tok nagyobb tevékenységet fej­tenek ki. is gyalog menni, de az apja leintette őt. “Azt csak nem te­szed, hogy gazdag gyerek lé­tedre a koldus kovács fiával ba­rátkozzál. Az embernek tudni keli, hogy kicsoda ő.” Ezt aztán Kálmán nem felej­tette el többé. Mivel tudta, hogy ő a leggazdagabb fiú a faluban, a legeu'ső is akart lenni. De mi­vel erre mások is törekedtek, hamarosan azt vette észre, hogy a többiek húzódoztak tőle és nem maradt mási jóbarátja, mint a kovácsfiu, Karcsi. így teltek el mindkettőjük­nek gyermekévei. Hamarosan suhanckorba jutottak. Kálmán most már ritkán jött a műhely­be. Másfelé keresett magának pajtásokat, a közeli városban. Ott vett, vagy varratott magá­nak urias ruhákat, mert nem akart parasztlegények módjára öltözködni. Ne nézze őt sien'ki parasztnak. Úri barátjai gya­korta ellátogattak hozzá a vá­rosból. Ilyenkor aztán ment a Bogárdi háziban az evés-ivás, lakmároaás, mert az öreg Bo­gárdi nem sajnált se pénzt, se fáradságot, hogy Egyetlenének előkelő látogatóit kellőiképpen megvendégelje. Mikor a kovács fia, Karcsi, sokszor fáradtan tért haza a mezőről és a konyhaasztalon nem talált egyebet, mint fekete kenyeret meg aludttejet, míg a szomszédkonyháról a legfino­mabb ételek illatát hozta át a szél, elkeseredett és panaszkod­va így szólt: “Miért is ád az Is­ten egyiknek mindent, a másik­nak meg semmit?” Apja azon­ban rendreutasitotta őt: “Buta kölyök, hát te azt gondolod, hogy evés-ivásban, lakmározás­­toaín áll a boldogság? Ahol sok a pénz, ott mindig hiányzik va­lami. Adj hálát Istennek, hogy takarékoskodnod kell és meg­tanulsz nélkülözni. Aki ezt meg nem tanulta, az szegény ma­radt akkor is, ha annyi a pénze, hogy akár belefulladjon)'.” Karcsi ezt nem akarta hinni. De mikor másnap kora reggel a mezőre ment és odaát a_ Bo­gárdi házban még javában alud­tak, az udvarolni pedig csak né­hány cseléd ásitozott, nyújtóz­kodott, megelégedetten boldog­nak érezte magát. Jóleső érzés­sel élvezte a sízép nyári reggel üdítő kellemességét, hallgatta a madárkák dalát, végignézte frissen zöldelő vetéseit, s mikor a zokat a B o gár diók é val össze­hasonlította, örömmel látta munkáján az Isten áldását. Nem irigyelte többé a szom­szédját. Feltűnő eset volt, hogy a kö­vetkező héten az orvos kocsija úgy a Bogárdiék háza, mint a kűvácsmüheiy előtt is meg­állt. Mind a két helyen egy idő­ben betegedett meg a gazda. Bogárdi állapota egyre rosszab­bodott. Orvostanárt kelett ho­zatni a városiból. “Segítsen pro­fesszor ur, kerüljön akármibe, mi meg tudjuk fizetni”, — csen­gett a gazdaasszony. Az orvostanár azokban a vál­lait rángatva feleié: “Pénzzel mindent meglehet venni, csak az egészséget nem. Sőt éppen1 a sok pénz rövidíti meg gyak­ran az életet.” Ugyanez idő'ben az öreg ko­vács legényfia apja betegágyá­hoz lépett és, igy szólt: “Édes­apám, áthivassuk az orvosta­nárt, hogy megnézze magát? Itt van a szomszédban.” Az öreg kovács azonban a fejét rázta: “Ezt megengedheti ma­gának Bogiárdi, de mi nem. Sok pénzbe kerüli az!” “Megdolgozom én azt miha­marább, édesapám.” De a beteg tiltakozott. “Nincs ■..'ekem egyébre szükségein, csak egy kdisi nyugvásra. Meg­erőltettem magamat a munká­ban. Jól leszek csakhamar.” Néhány hét múlva ravatal ál­lott a Bogárdi udvarban. A ko­vács az ablakból nézte a halot­tas menetet és fellsóhajtott ma­gában: “Lám Bogárdi, most te sem vagy több a legutolsó kol­dusnál. A halál mindent ki­egyenlít. Jól rendezte el ezt az Urfeten.” Most aztán Kálmán volt az egyedüli ur a házban gazdaság­ban. És ő ezt érezte is. A galiau­­gosszierszámos fogat még gya­­kortább gördült ki az udvarból', mint eddig, mert hát sok barát­ja volt a városiban. A ifalulsffialk­­ka.1 ritkán érintkezett. Ezek ki nem állhatták büszke, hivalko­dó modora miatt. Mikor pedig menyasszonyt is a városból ho­zott, mivel a falusi leányokat kevésre becsülte és lenézte, a fa lubeliek teljesen elfordulnak tő­le. Az asszonyok öszeosapták a kezeiket, miikor a fiatal Bogár­dinét először meglátták. Való­ságos városi baba volt, kunfco­­ritott hajjal, finom fehér kezek­kel, elegánsan öltözve. Szóval: a Bogárdi ház úri házzá lett. Hogy az úri ház mellett a szegényes kovácsmülhiely állott, az ifjú Bogárdi párnak szálka volt a szemében. Egy szép na­pon be Is állított a fiatal úri gazda a kováosudvarba .s szinte parancsként hangzó szóval mohhá Karcsinak: “Add el ne­kem a kunyhódat, nem illik az az én úri házam mellé:” Kar­csi azonban a fejét rázta. “A- in.'L a szüleimtől örököltem, nem adom el.” Megfizetek érte amit kívánsz, de a kunyhónak innen pusztul­ni kell.” “Arról szó sem lehet — fele­ié Karcsi határozottan — a ko­vács műhely itt marad.” Bogárdi fejébe szállt a vér, s megvetőleg vetette oda: “Te koldus!” Es ezzel távozott. At­tól fogva ádáz harag, s nemso­kára magas vasrács, választot­ta el a Bogárdi udvart a ko­­vácsmühelytől. ügy látszott mintha az ellenségeskedés min­den szerencsét, boldogságot el­űzött volna mind két helyről: A kováosmühelyből nem hallat­szott a munka mellől az a vi­dám dalolás, mint azelőtt, a Bo­gárdi háziban pedig befészkelte magát az elégedetlenség, perle­kedés minden sarokba. A város­ból még jöttek ugyan vendégek, de amikor eltávoztak, a fiatal asszony boldogtalannak érezte magát, pedig hogy sok helyte­len kívánságát kielégítse, a fér­je egyik darab földjét a másik után volt kénytelen dohra ütni. B'Ogárdinak nem volt mit a bankba vinni, de annál több, amit ki kellett onnan hozni mi'g lehetett. Az úri vendégek ki csinyenkint elmaradtak, de an­nál gyakoribb, bár nem szíve­sen látott vendéig volt a háznál ... a végrehajtó. Nem csoda, ha emiatt a fiatal gazda egyre dü­hösebb, zsembésefoh, kiállhatat­­lanabb lett. Amint aztán a Bogárdi birtok egyre kevesébedett, fogyott, a kovácsmester földjei szemláto­mást nagyobbodtak. Meg pénz sem hiányzott a kasszából soha. Es Karcsi mégsem tudott iga­zán jókedvű lenni; az ellensé­geskedés a szomszédjával rágó­dott a szivén. A napirenden volt boszantások, feleselések annyi­ra bántották őt, hogy néha ha­ragjában még könnyekre is fa­kadt. Be akarta Bogiárdiit perelni becsületsértésért, de édesanyja csitította, lebeszélte őt mond­ván: “Csak pereskedést ne, mert az mindig sokba kerül, s amellett semmi haszna. Amit Bogárdi meg sem érez, azon a kovácamühely tönkre megy.” Megváltásként hangzott mi­kor Karcsi egy szép napon1 azt hallotta, hogy Bogárdi eladja a házát, birtokát. Némelyek sze­rint azért, mert pénzre van szüksége, miig mások úgy hi­­resztelték, hogy a fiatal asz­­szony megunta a falusi életet és visszavágyik a városba. És tényleg, rövid idő múlva uj gaz­da települt a Bogárdi házba, az előbbi pedig bement a városba, liol vendéglőt nyitott és nagy lábon élt. De ez csak két esztendeig tartott, azután egyszerre vége lett mindennek. Koldusképpen hagyta el a vendéglőt, azután eltűnt, senkisem tudlta merre és hová. De nem sajnálta senki. Évek múltak. A Bogárdi ház­ban az uj lakók a legszivélye­­sebb barátsájgjban éltek Hordós kovácsékkal. A tekintélyre szert tett Hordás Károly ková­csot megválasztották bírónak a faluban. Egyszer aztán hivatalos írás érkezett a járásbeli Szegény­­gondozó Intézettől a bíróhoz, amelyben arról értesítették a községet, hogy egykori polgár­társuk Bogárdi Kálmán minden bői kifogyva végső nyomorban' szegénységiben halt meg s a sze­gények temetőjében talált örö­kös nyughelyét. Felesége a vagyoni összerop­panás után elvált tőle és mással élt. Mikor Hordós Károly ezeket olvasta, könnybe lábadtak a szemei. Eszébe jutottak gyer­mek és ifjúkori emlékei. Eszébe jutottak édesapjának egykori intelmei: “Evés ivás nem teszi ki a boldogságot. Aki tűrni, nél­külözni nem tud, szegény ma­rad akkor is, ha belefullad a pénzbe.” Az 1956-os szabadságharc leg­megrázóbb leirása. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyv­­kereskedésben vagy ujságárusi­­tónál, vagy közvetlen a K.M.U. Kereskedelmi Osztálynál, 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Ára $2.50. 2 Magyar Hanglemezek A LEGOLCSÓBB ÁRON Kérje ingyenes lemeaárjegyzékümket. Szappanos Recordings 3046 E. 123rd St., Cleveland, O. 44120 Telefon 561-5524. KELEN TRAVEL | ALEX. A. KELEN UNITED - Alapítva 1925-ben | IKKA UTAZÁS TU Z EX 1 Kanadai főképviselete Hajó- és repülő­­_ , o - v, +- - +~ jegyek hivatalos Csomagok Propanbutan gaztuz­­árfolyamon. Szlovákiába, helyek kaphatok. 1 Gyógyszer, pénz, virág küldése. 9 1467 Mansfield Street, Montreal — Tel.: 842-9548

Next

/
Thumbnails
Contents