Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-08-30 / 65. szám

Winnipeg, Man. 1966. aiug. 30. Nemsokára kezdődik az iskola (Canadian Scene) — Szep­tember 6.-án, egész Kanadában megkezdődik az isikola-iév. Eb­ből az alkalomból érdemes né­hány szót szólni az iskola-rend­szerről. Közoktatásnak a világ leg­jobbjai közé sorolható. Az egye temet megelőző iskoláztatás in­gyenes. Maga a közoktatási rendszer tartományomként más és más, bár lényegbevágó kü­lönbség nincs. A rendszer kü­lönbözőségének a BNA Act-ben van a magyarázata, mely sze­rint a közoktatás a t artomá­­nyolk hatáskörébe tartozik. Ál­talában két különböző elemi iskolával találkozunk. Az egyik az úgynevezett “public school” (amelynek nincs vallási jellege, a másik a római katolikusok intézetei, a “separate schools”. Ezen kívül sokhelyütt vannak egyházi rendek vezetése alatt fenntartott privát iskolák is. Minden kanadai gyermeknek — 16 éves koráig — iskolába keli járnia. Mind az elemi (az első négy osztály), mind pedig a “secondary school), a máso­dik négy (osztály, teljesen in­gyenes, ha a gyermek szülei lakóhelye szerinti illetékes is­kolába jár. Más kerületek isko­láiba is lehet küldeni a gyer­mekeket. Pel is veszik őket, ha van hely és a feltételeknek megfelelnek. Ebben az esetben azonban tandijat kell fizetni. Az elsőtől a 12. osztályig a gye­rekek ingyen kapnák iskolai könyveket is. A legtöbb tartományban van­nak műszáki és mezőgazdasági szakiskolák és mindegyikbein van legalább egy egyetem. (Összes egyetemeink és kollé­giumaink száma jelenleg 43.) Mindenütt lehetőség van fel­inőttek tovább tanulására is. Valamennyi tartományban rohamosan növekszik az isko­lába járó gyermekek száma. Nem kis mértékben azért, mert ma már iskolavégzettség nélkül nem lehet boldogulni. AZ ONTARIOI HELYZET Ebben az évben klb. 1 millió 800 ezer gyermek jár majd On­­tarioban az első és másodfokú elemi iskolákba. (Elementary and secondary schools). Az ez­zel járó tartományi 'kiadások 600 millió dollár körül lesznek. Miért szaporodik az iskolások száma oly gyorsan? Azért, mert egyrészt a lakosság nö­vekszik, másrészt, a rendes is­kolázást megelőző, 'úgynevezett “kindergarten” és az iskolával párhuzamos “opportunity Clas­ses” sok gyermeket fogad be. A kimaradók száma erősen csökkenőben van. Azért, mert aki tovább tanul, később job­ban keres. Ezt mindenki tudja, mindenki megérti. Az utóbbi időben remdszere­­isitemi kezdik az úgynevezett “junior kindergartem”-t. Erre azért van szükség, mert azt ta­pasztalták, hogy a gyermekek hasznára van, nem is beszélve arról, hogy a dolgozó anyák szempontjából is fontos. Ezek­be olyan kisgyermekek íratha­tók be, akik — 'legkésőbb de­cember végén — betöltik 4. életévüket. Akik decemberben már 5 évesek lesznek, “senior kinder garten”-be kerülhetnek. A 6 évesek első elemibe mehet­nek. A gyermek korát születé­si bizonyítvánnyal igazolni keli. Vannak úgynevezett “oppor­tunity osztályok” (más szóval auxiliary classes). Ezek száma 1960-ban még csak 11,800 volt, 1965-re azonban már 19,709-re emelkédett. Ezekbe (a rendes iskolák keretében) azokat a kis gyermekeket sorolják, akik az iskolai programra még szellemi leg nem elég erősek. Ezek ké­sőbb, természetesen, a rendes osztály okba kerülnek át. iSok iskola 'lehetővé teszi, hogy bevándorlók gyermekei külön angol nyelvleckékben ré­szesüljenek. Ezen a téren To­ronto országos viszonylatban is elől jár. Szellemileg elmaradott gyer­mekek számára a “vocational class” áll rendelkezésire. Ezek­ben a tantárgyiakból csak uny­­•nyit tanítanak, amennyit a gyermekek meg ltudák emész­teni. Egyébként felfogó képes­ségük, kézügyességük fokozá­sán a hangsúly. Tanítják őket arra isi, hogy a másikkal való békés együtt dolgozás milyen magatartást követel meg. Erre azért van szükség, mert sokan ezért veszítik el sorozatosan a munkájukat, mivel nem tudják, hogyan viselkedjenek a főnök­kel, munkavezetőkkel szemben. On tarlóban — különböző szinten — számos technikai és úgynevezett “vocational” jelle­gű iskolában tanulhatnak a fiatalok és a felnőttek is. Van­nak osztályok azoknak, akik korán kimaradták munkába áll­taik, később azonban rájöttek, hogy előmenetelükhöz további tanulásra van (szükség. Ez is­kolák közül' megemlítünk né­hányat: Institute of Techno­logy — Hailieybury-toen, — Ha­miltonban, Kirkland Lake-n, Ontario most azon dolgozik, hogy az első nyolc osztályt kö­­vetőleg további, széleskörű ipari- és szakiskola (illetve tan­folyam) rendszert állítson fel. Magyarországi magyar DR.RACSMÁNYBÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitoba! gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj cime: Szobaszám 1015 191 Lombard Ave., a Portage és Main st. sarkán. Telefon: 947-1513. Magyarul levelezünk! Ezek vezetését, a helyi iskola­bizottságokkal együttműködés­iben, a tartományi kormány lát­ja el. Felállításukra már meg­történtek az első lépések. További részletes tájékozta­tás ezen a címen: Applied Arts and Technology Brandi, the Department of Education, 55 Torontóban, — “Vocational Centre” — Londonban, Otta­wában és Sault Ste. Marie-ban. Ottawában, Port Arthur-ban, Eglinton A ve. E. Toronto 12, Ont. Telephone: 365-6162. — A BIBLIÁBÓL “Te fakaszottad fel a for­rást és patakot, Te száraztot­­tad meg az örök folyókat. Tied a nappal, az éjszakák is Tiéd. Te formáltad a világosságot és a napot. Te szabtad meg a földnek minden határát; a nya­rat és telet is Te formáltad.” Zsolt. 74:15-17. * * 4= “Mig éjjel-nappal rám nehe­­zedék kezed, életerőm ellan­kadt, mintegy a nyár hevében. Vétkemet bevallám Néked, bű­nömet el nem fedeztem. Azt mondtam: bevallom hamissá­gomat az URnak, És Te elvet­ted rólam bűneimnek terhét.” Zsolt. 32:4-5. Az albertai BANFF PARK a Mount Rundel völgyében. A Selkirk Mountainstől (B.C.) a new­­foundlandi Bonavista Bay erdős partjaiig fekvő területig, 29,000 négyzetmérföldön — 18 nem­zeti park terül el. Mivel állami tulajdonban vannak a belépés vagy ingyenes, vagy csak néhány centet kell fizetni. Egy két dolláros belépési engedéllyel az ország összes nemzeti parkjait meg­látogathatjuk egy teljes esztendeig. Egyszeri belépésért, természetesen autón, sokhelyütt 25 cen­tet kell fizetni, a keleti tartományokban azonban semmit. Táborhely igénybevétele általában napi 50 centbe, heti 2 dollárba kerül. Az összes nemzeti parkok 97 százalékában azonban ingye­nes még a táborozás is. (Calgary Herald fotó.) Gyászhir Reginából Szomorú szívvel közöljük, hogy ismét egy régikanadás nőtestvérünk költözött el az é­­lők sorából. Gseiszíko Istvánná, szül. Ballag! Juliska, 73 éves korában, három heti súlyos szenvedés után, — augusztus 6.-án, a reginai kórházban visszaadta nemes leikét Terem­tőjének. Temetése aug. 9.-én, 10 óra­kor volt a reginai magyar St. István rám. kath, templomból. A szentmisét Father Vezér Mi­hály celebrálta. A templom zsú­folásig megtelt a gyászoló kö­zönséggel, — vallálskülönbözet nélkül. Cseszkóné 1912'7-ben vándo­rolt Kanadába, férjéhez, ki egy évvel előbb jött ki a Békés me­gyei Békés,sámson községből. Reginán telepedtek le és* ott is élt haláláig. Gyászolják: bánatos férje, István és két fia, István (Regi­nában) és Ferenc (Edmonton- j ban) feleségével s gyermekeik­kel1, továbbá öizv. Kádi Bélámé, sógorasiszonya, kivel mindig e­­gyütt voltak és nagyon megér­tették egymást. Magyarorszá­gon gyászolják: Ethel nővére, István ifivére családjukkal, a három Ballag! fin: István, Jani és Laci (akik jelenleg Magyar­­országon vannak látogatóban is igy nem vehették részit a teme­tésen), továbbá sok rokona és barátja egész Kanadában. Nyugodjék békében az ide­gen hantok alatt. * * * A család ezúton is köszöne­tét tolmácsolja mindazoknak, akik kedves hallottuk temetésén' részvettek, virágot küldték, mi­sét fizették és káréjukat a szo­morú szolgálatra felajánlották. Barabás L. BUDAPESTEN 1949-ben min den száz munkaképes lakosra 21 nyugdijas-koru jutott: ina 34 — jelenti a Kösisuth rádió. “Mégsem az idős emiberek szá­ma nagy, hanem az utánpótlás kicsi. Ma tiz nyugdijas-koru emberre hét nem munkaképes, 14 éven aluli gyermek jut, öt év múlva azonban csak öt.” — DALOLJUNK... SUGÁR MAGOS, DE MAGOS.. Sugár magos, de magos, Sugar magos, de magos is A kaszárnya kapuja. Elmúlt kilenc óra. Elmúlt kilenc óra, Nem mehetek be rajta. Napos káplár már messziről kiáltja: Állj meg, te betyár! Te kutya-betyár! Holnap reggel raportra! Homokos, kövecses, Homokos, kövecses a régi babám udvara. Lassan, lábujj-hegyen, Lassan, lábujj-hegyen Sem mehetek be rajta. Nem mehetek, Nem mehetek be rajta, Mert a régi babám, Mert a régi babám Haragszik... oszt meghallja. Aztán ez a cédula meg nein (size átírás! Példák igazolják. I- jesztgették vele már máskor is s aztán csak belátták, hogy nem lehet. Hát majd most is! De amikor András meghallotta, hogy ez egyszer nem tréfálnak a mai hivatalos emberek! Annyi ra nem, hogy már meg is in­dultak a faluiban: esküdt, kislbi­­ró s velük két szuromyos csend­őr és dobolnak hiázról-házra, hát nyakába vette a falut s sza­ladgált komához, sógorhoz, ös­­merősökhöz: “Ne hagyjatok cserbe!” Az asszony is! ... Be hát hiába koptatták a lábeliiü­­ket, nem segített rajtuk senki. Azaz igaz az, hogy nem segíthet tek. Nem volt módjukban. Min­denütt üres volt a ládafia, ka­mara. Legfőbben ugyanabban a rubrikában voltak, amibe And­­rásék. Árverés alatt. így hát itt a végítélet! Még csak abban reménykedett András, hogy őket ké'zen-közön kihagyják majd a sóiból. “Ne bántsuk az Andrást! Nincs ©gyébe, csak az az egy tehene ... Azzal is csak vergődik!” De hiába reményke­dett. Itt vannak már az udva­ron ... — Ha csak a jó Isten nem segit? ... — szaladt át a fején. Fölállt a székiről. Két karját szétfeszítette ol'yan mozdulat­tal, mintha ölre akarna memii valakivel .. . Aztán egyszerre leejtette mindkettőt s megin­dult az ajtó felé. Közibe rándí­tott egyet a vállán, azzal értel­mezte, hogy megadja magát a sorsnak. Lesz, ahogy lesz : moist már igy is mindegy! Az asszony utána szólt: — Ne engedje kend! András tudta ugyan, hogy ilyen esetben már hiába riirnán­­fcodik, de azért mégis megpró­bálta: — Ne bántsanak, hilsiz úgyis nyomorultak vagyunk. . . Hagy­ják .. . Megfizetek én amúgy is, amint lehet ... de most éppen­séggel nem lehet ... Ha a RLs­­kát elviszik, akkor, akikor ... vihetnek engem is ... az asz­­szonyt is, a Julst is! — A törvény ... Tudja kemdj hogy az törvény ... — mondta az esküdt. András aztán nem szólt töb­bet, csak horgasztott fejjel néz­te az udvar földjét. Hullajtott falevél, giz-gaz, letaposva a por­szemek közé. Csak itt-ott lát­szik ki belőlük egy darabnyi. Valameddig. Szemét az már. Semmi. Igaz, hogy abból lesz a UTAZÁSI ÜGYBEN HÍVJA WINNIPEGEN LÁSZLÓ W. VILMOST-T i IRODA PH. 772-0371 LAKÁS PH. 339-3998 | föld. Az ilyen semmiből, s egy­szer azokból fakad' majd az é­­let ... Arra eszmélt föl, hogy a kils­­biró megpergette a dobot: — Húsz pengő először ... Ott állt előtte a Riska. Egy suttyó gyerek fogta a kötelét. — Húsz pengő először ... Nem ígért rá senki. — Másodszor ... Húsz pen­gő ... Temetésen nmols olyan nagy csend. Az emberek még a lélek­­zetüket is visszafojtották. Egy­nek érezték magukat András­sal. Nyílt a öserény-ajtó. Kilépett rajta az asszony, meg a Julis. Mindketten' kisirt szemmel, fa­kóra vált arccal. Ők is ott akar­tak áklkor lenni, amikor az ég­bolt leszakad rájuk. Mert csak annyi az! Úgy érezték. — Húsz pengő ... Húsz pen­gő ... —w—'■ '' m** mii— mi A RlöKA IRTA: PÉCZELYJÓZSEF — Itt vannak! — szaladt be Julis a házba s összecsapta a két tenyerét. Hogy kik vannak itt, azt nem mondta. De fölösleges is lett volna. Tudta az apja is, anyja is. Már hetekkel ezelőtt meg­kapták a végzést. Az volt ab­ban, hogy nincs pardon! Vagy kifizeti András az adót, vagy viszik a Riakát ... Azaz eldő­li ölják. — Nono! — gondolta András. — Hiszen, ha volna miből'? ... De ott rozsdásodik már az ásó­ja, kapája, kaszája esztendők óta a kamarában. Nincs munka. Hogy hova lett, csak a jó ég tudja. Egyszerre kifogyott. Mint * az olajos korsóból a petrol. Se­hol semmi. Ha az asszony nem kapna úgy hébe-hóba egy kite mosást, hát rég éhen veszték volna! így is Isten csodája, högiy még élnek. Ami kis fölösleges himmí-hummijufc volt, azt rá­tánként eleresztették a piacon. Ágyteritő, nagykendő, székek. ... hát honnan? Miből? Igaz, a Riska még megvan, mert esz­tendők óta le van foglalva. Nem szabad túladni rajta. De amúgy se! Azt tartja bennük a lelket. Tej, túró, vaj . . . Hogy mi min­den sokfélét kimesterkedilk ab­ból az asszony, meg a Julis? Valóságos csoda! A Riskát hát semmi pénzért! Hogy a kisbiró már másod­szor is hiába ismételgette a húsz pengőt, azt mondta az ets­­küdt: — Be kell vezetni a község­házra ... Majd ott ... — Nem kell! — szólt közbe a csendőrőrmelsiter. ‘S belenyúlt a belső zsebébe, kivette a tárcáját. — Itt van! — nyújtott egy húsz pengőst az esküdtnek. — Megtartja? — Meg. A kötelet kivette a suhanó kezéből s András felé nyújtotta: — Vezesse kend vissza! András értetlenkedett: — Vissza? ... Hát aztán? ... — Aztán majd egyszer meg­adja kend ezt a busz pengőit! De ekkor már ott volt a Ris­­kánál az asszony is, a Julis is. Öirvame vetve tapogatták, ölel­gették az öreg jószágot ... Hogy András még mindig hi­tetlenkedett s úgy állt ott moz* duiatlanul, mint egy széiütött, az őrmester Julis kezébe adta a kötelet: i jl — Ehol-e! Fogadj! Hogy történt, hogy nem, azt ma már kiszámítani nem lehet­ne, csak annyi bizonyos, hogy J'Uiis a kötéllel együtt az őr­mester kezét is megfogta s az­tán ráemelve két nagy szemét annyit mondott: — Maga jó ember! ... De azt úgy mondta, hogy az őrmesternek a mellén hirtelen annyira megfeszült a mundér, hogy azon a fényes pitylkék megpattogtak. Aztán, ami a legcsodálatosabb, még mikor az őrsre értek, akkor is hallani vél­te a lány hangját s érezte te­nyerében a kezét. Puha volt. Olyan, mint a bársony. S az uj­ja bögyein meg mintha para­zsak égtek volna ... Ezen tilódott egész délután. Estébe érve meg az ütődött az eszébe, hogy a Jülis apjának 20 pengő adótartozása maradt s arra ujfömt lefoglalhatják a Riskát! Csak egy esetben mieim lehetne, ha a JuBsé volna ... Hirtelen megszegte a nyakát. Hisz ő voltaképen neki is ad­ta. Igaz, hogy ezt igy nem mondta. Pedig mikor a keze a kezében volt, úgy érezte, hogy neki adja. Valami olyasfélét ... Na, majd holnap ezt a hibát ki­­r eperál ja. El is ment másnap .. . Julis ott forgolódott a kút mellett. Mosott. Csak úgy egy ingváltban. Könnyedén. Amikor az őrmester benyitott a kiska­pun, egyszerre olyan lett, mint a tüz-láng. Kapkosfcodott a kar­jaihoz, a szoknyájához s nagy zavarában azt mondta: — Nincs itthon senki! Az őrmester, mintha meg megcsifclandozták volna, azt mondta: — Hát te? — an igen ... de ... — Na? ... — Ha valaki meglát? ... — Hisz itt vagyunk az udva­ron! De ne félj! Megyek is mind járt, csak azt akarom mondani, hogy a Riskát nem az apádnak adom ... Julisnak kigömbölyöidött a szeme: — Hát? — Teneked! Erre már a Julis nevetett: — Hisz eddig is az enyém volt! Én szereztem varrással! — Akkor mért engedted le­foglalni? — Mert ami az enyém, az az apámé ife! Igaz? — Nem egészen, mert igy újból lefoglalhatják! — Hát ákkor ... S Julis elharapta a szót. Az őrmester ösztökélte: — Legjobb lenne ... talán . .. ha elvűmé innen ... Ekkor már ott áltafc szemtől szembe egymás mellett s mind­ketten érezték, hogy valami mágnesféle egyre közelebb és közelebb húzza őket egymás­hoz. Égett az arcuk, a sze­mük, az egymásba kapcsolódó tekintetük ... — Hát ahhoz mit szólnál — mondta az őrmester úgy a lelke mélyéről fakadó szóval, — ha azt mondanám, hogy legyen a Riska a miénk, Kettőnké? ... Erre a sokat mondó szóra már nem tudott a Julis mit fe­lelni, cisiak mint aki hirtelen megszédült, két« kezét előre nyújtva megtámtorodott ... Szerencsére ott volt szorosan mellette az őrmester, ki átka­­ta derekát s igy odabujbatott annak széles mellére .. . KARLOVY -VARY-i Filmfesz­tiválon a “Hideg nlapok” c. magyar film nyerte el a máso­dik főidijat. A zsiüiri a nagydij helyett három fődijat adott. Az első dijait a “Hárman” c. jugo­szláv, a harmadikat a “Szekér­rel Becsbe” c. csehszlovák film nyerte el. A filmfesztiválom 23 ország 24 filmmel' vett részt. — 2 Gulyásra várnia kell délután 2:50-ig Amikor Ön Budapestre megérkezik, ha elő­ző este 10.05 órakor elindul Montreálból. Természe­tesen a Sabena ételek sem megvetendők, de mind­ketten tudjuk, hogy a valódi gulyást Magyaror­szágon tudják főzni. És milyen jó lenne ott lenni! A Sabena Credit Plan alapján a jegy árának 10%-át kell lefizetni. Önre gondot viselnek a több nyelvet beszélő Sabena alkalmazottak. Ha ki akar hozatni valakit Magyarországról, a jegyet meg­veheti itt. A Sabena Hitel Terv erre is vonatkozik. Budapesttől Montrealig a jegy ára csak $306.00 dollár. Számtalan ember álmát tette valósággá a Sabena az Atlantic mindkét partján. Megteheti Önnek is. (SABENA) 1 BELGIAN VJvdtL AIRLINES MONTREAL — QUEBEC — OTTAWA — TORONTO — WINNIPEG — VANCOUVER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents