Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-07-01 / 52. szám

Péter sándgr: Feltűnő magyar-mari vonatkozások BEVEZETŐ LEVÉLRÉSZLET; Kedves Juliska! Nagy aggodalommal olvas­tuk levelében, bogy ismét sú­lyos húzódásokat szenvedett esése következtében. Remélem, bogy a tavs'zi naplsugár nagy­ban elősegíti majd teljes fel­gyógyulását. Legközelebbi le­velemben majd bővebben írók a magyarok származásáról. Most csak annyit említek, hogy a finnugorok mongoloid (nem mongol!) előnépe azono's a bű­nök előnépével, s Észak-Riná­­ból jött előbb a Jeniszej közép­ső folyásához, majd onnan a Káma-medencébe. Eközben, so­kat keveredett európidokkal, s zömében gyengén mongoloid “•keletbalti” rassztipusuvá vált. A magyar nép az udmurt (régi nevén, “ári”) nép és a moksa (mordvin) nép ötvöződése foly­tán alakult ki a Kr. u. IX. szá­zadban (moksa-f-ari — mog-ari •— magyari). Minden, jót kíván­va testvéri szeretettel csókolom Budapest. Sanyi, j (Folytatás) A képzeletbeli magyar kisérő szerint, az -óla utótagból több helységnévben -ol és -oly lett; a Mikola helységnév pl. Mikol alakiban is előlfordul: Mikol­­csániy (Gömör és Kishont m.). Ide tartoznak még: Miohol (Bács-Bodrog m.), Mezőszokol (Maros-Torda m.), Vászoly (Zala m.), Kapoly (Somogy m.), Romoly (Beszterce-Na­­szód m.), Szakoly (Szabolcs m.), Nagysizokoly (Tolna m.), Vizsoly (Abauj-Torna m.), No­­szoly (Szolnok-Dobolka m.). Feltűnő a Szombathely mellet­ti Ólad község neve is, amely nyilvánvalóam az Óla helyfaég­­-d helylségnévfcépző származé­ka. A magyar nyelvész szerint, itt a -d kicsinyítő képző, mig a mari utas szerint, ez a -d az -od he lységn évkép zőből származott •képzőalternániS, mivel ez a hely­ségnevekben gyakran -gy (pa­­latizálódott) változatként for­dul elő, amire a d kicsinyítő képző esetében egyetlen példa sincs; pl. Som-od — Som-ogy Almád = Almágy. A mari ku­tató azt is megemlíti, hogy ná­luk a pogány áldozati berek, liget jelentésű szóik oto: talán enne az ősmagyar *odo (a ki-AZ ALEX. A. KELEN CÉG ÜZENETE MONTREÁLBÓL Louis Becsi, Calgary. Köszönjük bizalmát, a hétszáz dollárt termé­­szentesen szabadválasztásként Ikkási­­tottuk. A hazai nyugtát rövidesen el­küldjük, ha a bevásárlást otthon el­intézték, eladták az IKKA kiutalást. Steve Galla, Natal, B.C. Igenis, ta­­náoso.s a végrendelet elkészítése nemcsak idősöknek hanem minden­kinek, különösen, ha távol él szeret­teitől. Várjuk újabb levelét. John Feczko, Vittoria, Ont. Az öregségi segélyt nemcsak hat hóna­pig kapja meg) hanem amíg él, még akkor is, ha végleg tér vissza Ma­gyarországba. Válaszoljon, mi a szán­déka és mindent gondosan elinté­zünk. Utazást is, nyugdijat is. fc John Almási, Niagara Falls, Ont. Hogy több felvilágosítást adhassunk, kérjük válaszoljon május 16,-i leve­lünkre. ALEX. A. KELEN LTD. 1467 Mansfield St., Montreal. következtetett i&zavakat csil­laggal jelöltem) megfele­lőjéből alakult ki a magyar -od, -d és -t bely ségné vképző. A magyar kisérő táskájából elő­húzza a Hajdú Péter “Finnugor népek és nyelvek” c. könyvét, s felolvassa belőle: “A jumon oto (’isten bet’ elnevezésű lige­tek ünnepségein a mari nők is részt vehettek”. Mind a ketten megállapítják, hogy a Pannó­niában letelepült magyarok kezdetben valószínűleg pogány áldozati berkeikről, később pe­dig keresztény templomaikról es ezek védőszentjeiről nevez­tek el közel fekvő települései­ket (pl. Félegyháza, Fehér­templom, Szentlmre, stb.), s en né lfogva a véghangzóját elvesz­tő oto-odo ‘üget, berek’ szóból (—od) hangrendi illeszkedés következtében kialakulhattak a magyar helységnevekben talál­ható -od, -ad, -ed, -öd, -d, -t, helységnévképző alternánsok. hjzeií szerint Ólad helységnév *Ola-od összetételből alakult ki az -od képzőalternáne ma­gánhangzójának kiesésével, mig hangrend! illeszkedés ese­tén ’ Óla. -ad alakul ki, s a tő­­véghangzó kettőződése folytán megnyúlik (Olá-d), s ezáltal az -ad képzőalternániS! -d alter­­nánssá redukálódik; pl.: Aillsó­­moesoiád (Baranya m.), Felső­­mocsoiád (.Somogy m.), Kocso­­ládfalva (Szolnók-Doböka m.), Ezek szerint, azonban az mád helységnévből lett a magyar helységnevekben) gyakrabban előforduló old és a -lad utótag is; pl.: Old község (Baranya m.), ilklad, — *,Ik ólad (Pest m.), Magyariad (Somogy m.), Bag I ad (Zala m.), Sajó Iád (Borsod m.), Bertád (Beszter­ce-Naszód m), Ládbesenyő (Borsod m.), stb. A helységnévtárból kijegy­zet -od, ad, -ed, -öd és -d kép­zős helységneveket megkísérlik a mari oto (ősmagyar *odo) ‘liget, berek’ alapján értelmez­ni, egyeseiknél a szószerinti mari megfejelő feltüntetésével: som *odo ‘som berek’ — Som­od — Somogy; vár *odo ‘vár liget’ — Vár-ad; alma *odo (mari ólma oto ‘alma liget’) — *alma-ad — Almád — Almágy (Gömör és Kishont m.); szil "odo (mari solo oto ‘szil be­rek’) — *szil-ad — Szilágy; j acsa *odo (mari acsa oto j ‘atya liget’) — !:acsa-ad — | Acsád (Vas m.); szúnyog (az Ormányságlban szung) ‘odo’ (mari sunga oto ‘szúnyog li­get’) — *Szunyog-od — Szu­ny ogd (Bihar m.); ravasz *odo (mari küvüzls oto ‘róka berek’) — *Ravasz-ad — Ravazd (Győr m.). (Közértheitőség cél­jából a mari szavakat is kiej­tésüknek megfelelően magyar betűkkel Írtam; a mari Írásmód j szerint bl-vel jelölt, u.n. redu- j kait, vagy félhangokat ó he- j lyett kis ü-vel jelöltem). A ma­­ri kutatónak feltűnik, hegy a szlláv eredetű szabad szó gyak­ran szerepel a magyar helység­nevekben, s megkísérli megke­resni ennek ősmagyar megfe­lelőjét a magyar Ihelységinév­­kövületetoben. Úgy véli, hegy a hevesmegyei Erk és a maros­­tordai Mezőerkéd helyiségnév tartalmazza a ‘szabad’ jelentésű ősmagyar szót, mivel a sok ős­magyar sírt rejtő mari földön a bolgár-török eredetű mari erük szó jelentése ‘szabad’: a mari erük oto jelentése ‘szabad be­rek’, s nyilván ugyanígy értel­mezhető az Erk-éd helységnév isi az előzők alapján. Az is fel­tűnik a “Magna Hungária” mai lakójának, hogy néhány köz­ségnév a valószínűleg ári (ud­murt) eredetű nap szót is tar­talmazza (pl. a gömörmegyei Naprágy és a szabolcsi Nap­kor esetében), s ezért megkí­sérli a ‘nap’ jelentésű mari ke­­cse és gecse (tengecse ‘teg­nap’) szót is a ‘nap’ jelentésű mari kecse és gecse (tengecse ‘tegnap’) szót is megtalálni ré­gi helységneveinkben. Ilyen helységnév akad is szép szám­mal: Kecső (Gömör és Kishont m.), Mezőgecse (Bereg m. ma­­csolai körzet,), Mezőkecsed (Beszterce-Naszód m.), Kecsed és Kecsedszilvás (Szolnok-Do­­boka m.), Gecse (Veszprém m.). A maii érdeklődő néhány érdekesebb helységnevet a ma­ri nyelv alapján próbálja értel­mezni; például: mari Báte ‘asz­­szony’ és pu ‘fa’ — Bátfa (lüng. m.) ‘asszonyfa’; Onga (Abauj- Torna m.) — mari anga ‘telek’. Ujkemence (Uing m.) a régi mari nyelviben szószerint uj­­kamaka, Ujkigyós (Békés m.), pedig uj-kiskas. A -hely és az -óla utótagu, valamint az óla szó felsorolt származékait tartalmazó hely­ségnevek legrégibb helységne­veink közé tartóznák, s nem ta­­láhatók a Kunságon, melynek aszályos tájaira a magyarok nem telepedték le a tatárjárásig. A ‘település, helység, város’ je­lentésű hely és óla alapszót tar­talmazó helységnevekből kép­zett családnevek ma is elég gyakoriak; pl.: Szombathelyi, Bodolai, Matolai, Szokolai, Mi­­kolai, Zabolai, stb. (vő. joskar­­olai). Találhatók azonban régi magyari népnevünk -ári utólag­­jának megfelelő ar és ári vég­ződésű magyar családnevek is; pl. Magyari, Mari, Ari és Ar. A két képzeletbeli kutató érde­kesnek találhatja azt is, hogy mari és udmurt szomszédjának régi neve ári volt, és a tatárok ma is ar-nak nevezik az ud­­murtot. Zsirai szerint, Arsk vá­ros neve a vidék egykori ári (votják lakosságára utal, Ma­gyarországom. pedig fós-ar és Nagy-ar ősi helységnevek Szat­­már megyében. (Folytatjuk.) Határozatot hozott a Lengyel-Magyar Szövetség vezetősége 1.) Vitéz Lehoczky Lajos LMSZ Igazgató indítványára elnökünk Dr. Gaál Imre által junius 23.­­ra összehívott gyűlésen az erre meghívott magyar vezetőségi tagok csaknem teljes számiban megjelenve, egyhangú határo­zatot hoztak, amely szerint 1.) Az elnök által megfogalmazott és megirt levél értelmében biz­tosítják ügyvezető alelnökűket a Hídfő és más sajtóorgá­numokban megjelent támadó cikkekkel .szemben, legmesz­­szeöbmenő bizalmukról és tisz­teletükről, kifejezve abbeli ha­tározott véleményüket és meg­állapításukat, hogy a megjelent cikkeik a valósággal nem e­­gyező közleményeket tartal­maznak és így teljes szolidari­tást vállalva Dr. Ripa szemé­lyével, megnyugvással és teljes elégtételt kívánva vették tudo­másul, hogy a “Hidfő” május 10.-i számában közzétett cikk: “Kibújt a szög a zsákból” miatt, aláírás hiányában, a felelős szerkesztő ellen indított eljárás folyamatba tétetett. 2.) A fentiek alapján súlyo­san megsértett Dr. Ripához va­lamennyi és az LMSZ magyar vezetőségi tagja által aláirt le­vélen kívül helyreigazító nyilat­kozatot küldünk a “Hídfőinek”, azzal, hogy azt a való tény­állási ismertetése mellett a fél­revezetett olvasóközönség is tudomásul vehesse. 3. ) Az uj elnök vezetése alatt lefolyt gyűlésen meghallgatták a titkári jelentést, különösen a Dr. D’ Albert visszalépésé vei kapcsolatos körülmények vázo­lását s különösen azon tényt, hogy az említett művész az Igazgatóik névsorából törölte­tett. — A gyűlés tudomásul vette azt is, hogy a titkár az elnökség megbízó levele értei­mében!, európai útra indul el­sősorban a már megalakult londoni fiókot üdvözölni és más városokban újabb fiókok felállítását megkísérelni. 4. ) Az eblök előterjesztett in­dítványára egyhangúlag elfo­gadták azt is, hogy a 1000 éves keresztény Lengyelország­nak a f. év augusztusi Soldier Field-i -— chicagói monstre — ünnepén küldöttségileg és tel­jes számban részt vesznek, fel­kérve a tagságot és más ma­gyar egyesületeket is a megje­lenésre. Dr. v. Sólyom Fekete István. Winnipeg, Man. 1960. julius 1. 3 Szabadságharcosaink tiltakozása kisérle a budapesti ENSZ szemináriumot WASHINGTON, 1966 juinus. Még nem érkezett jelentés, hogy a szabad világ méltó fel­háborodását kiváltó, junius 14.-re hirdetett szemináriumot az ENSZ rendezésében meg­tartották-e Budapesten. A ma­gyar kormánnyal közösen szer­vezett szeminárium az emberi jogok tárgyában!, a Magyar Szabadságharcos Szövetséget mindenesetre arra késztette, hogy az amerikai sajtó és a kormány utján tiltakozzék az ellen, hogy a Nemzeték Szövet­sége a magyar szabadságharc 10. évfordulóján ilyen súlyos politikai hibát kövessen el. Dr. Pogány András egyetemi tanár, a Szabadságharcos Szö­vetség társelnöke, az amerikai sajtó részére tartott fogadáson IKKA Pénzátutalás GYÓGYSZEREK UTAZÁSOK REPÜLŐ- és HAJÓJEGYEK. ÚT­LEVELEK. MAGYARORSZAGI LÁ­TOGATÁSOK ÉS OTTHONI HOZ­­ZATARTOZÖK KANADAI LATO­­GATASANAK INTÉZÉSE. DR. L. MOLNÁR kanadai közjegyző Hazai VÁLÓPEREK gyors intézése. (Bárhol kötött házasságok Magyarországon felbonthatók.) Magyarországi ingatlan, vagyon­jogi, örökösödési ügyek Intézése. Hiteles Fordítások The ‘Atlantic' Hungarian Co. Of Canada 455 Spadina Avenue I, 213, Toronto. — Tel.: WA 2-7472. a következőket mondotta: Felháborító, hogy Mr. U Thant a magyar forradalom 10. évfordulójának évében, a magyar kormánnyal együtt az emberi jogokról egy olyan or­szágban tart szemináriumot, a­­melyben az ilyen jogokat sem­mibe sem veszik. A Szövetség véleménye szerint, megint csak arról van szó, hogy a budapesti kommunista kormány az ENSZ-nek nyújtandó “jószol­­gálat”-tal nemzetközi elisme­rést és hírének javítását pró­bálja elnyerni. Nem vélet­len, hogy ezt az erőfe­szítést az 19’56-os Magyar Szabadságharc 10. évfordulójá­ra időzítették, arra az időre, amidőn hazafias amerikaiak ezrei csatlakoznak a Magyar Szabadságharcos Szövetséghez az 1956-os Forradalom megün­neplésére.” Nyilatkoztatja végén dr. Po­gány András annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy legfőbb ideje lenne, hogy a Kongresszus tárgyalás alá ve­gye és vizsgálja felül az ENSZ politikáját, amely ilyen anomá­liákra vezet, mint az emberi jogok budapesti szemináriumá­nak megtartása és arra, hogy’ VlüAiVl IRaSOK 1966-67 PRODUCERS’ PERMIT BOOK Searle ügynöke készséggel ad teljes felvilágosí­tást 1966-67 évi leszállítási engedély-könyvére Vonat­kozólag. A Permit könyvek már elevátorainknál kaphatók s ajánljuk, hogy minél hamarabb keresse fel Searle megbízottunkat annak átvétele érdekében. — ügy? — mondiá lehangoltam az asszony. — Mi baja szegénykének ? — Valami görcsei vaníliák. — Hoffman-dsöppeket neki! — tanácsolta Frakádi rész­véttel. — Öt csöppet egy cukorkára. — Most nagyoin rossz volna neki egy fölindulás, hát az az ötletem villant meg, Frakádi, amint most magát megláttam, hogy a jó béke kedvéért megtehetne egy sziveséget. — Akár kettőt is, tekintetes uram. — Hogy a piacon egy gyöngytyuk? — Nem tudom. Egy vagy két forint lehet. Nagyon drága, magunkfajta, szegény ember nem vesz gyöngy tyúkot. Azt csak az urak észik és a görények. Jókai kivette a tárcáját. — Hova megy most? — Ide a Lánchidhoz, ahol az emberem, Wastl szolgál. — Fogja ezt az öt forintot, Frakádi, és vegyen valahol, hiszen maga tudja, hol lehet kapni, egy gyöngytyukot. Aztán vigye el kiengesztelésül a feleségemnek. Megteszi? Egy percig habozott.-— Nagyon kérem, kedves Frakádi. — Hát megteszem. — A többi pénzt pedig tartsa meg szives fáradságáért. No, ugye, rendben vagyunk? — Rendben, tekintetes uram. Még ma otthon lesz a tyűk. — A néhait pedig főzze meg Wastl urnák. Frakádi hamiskásan hunyorított a szemeivel. — Már ott van megkopasztva a tepsiben. Hogy egy családi perpatvart Sikerült leleményes módon elhárítania, vagy legalább enyhítenie, Jókai most pompás han­gulatban hajtatott a Hon szerkesztőségébe. Különösen azért örült a szerencsés gondolatnak, mert igy meglesz a gyöngytyuk is, ezenfelül Frakádi meg is alázza magát, ami jól fog esni az alapjában nagylekü Jókainénak, aki már az idén. se akart a Svábhegyre feljönni, éppen a Frakádi szomszédsága miatt. In­kább maradt volna Balatonfüreden?. Jókai a Hon-nál átadta a regény folytatását, értekezett egy kicsit a munkatársakkal, azután a kórházba, Tormay dok­torhoz hajtatott, hogy a gyouiorgörcs ellen kérjen tőle valami szert a felesége számára. A doktor éppen mérges volt a zsidó ápolókra. — 68 — az USA pénzügyi hozzájárulá­sát ilyen események megrende­zésére lehet fordítani. Vizsgál­ja felül a Kongresszus az USA és az UN viszonyát — fejezte be nyilatkozatát dr. Pogány András. A Szövetség ugyancsak leve­let intézett Dean Rusk külügy­miniszterhez is, javasolva, hogy az USA ne vegyen részt az ENSZ által rendezendő olyan programmokban, amely a ma­gyar nemzet árulóinak, legjobb fiai gyilkosainak propaganda érdekét szolgálja. (MlSZTI) A 10. ÉVFORDULÓ HÍREI BALTIMORE. A baltámore-i szabadságharcos szervezet 700 dollárt ajánlott fel az évforduló országos megünneplésének költ ségeire. — A Hétvégi Magyar Iskola, melyet a Szabadsághar­cos Szövetség sponzorált, ju­nius 19.-én tartotta záróvizs­gáit. WASHINGTON. — A főváros lapjai és rádióállomásai is hirt adtak arról, hogy a washingto­ni Szabadságharcos Szervezet díszes ünnepségen helyezett koszorút — a kommunizmus elleni küzdelemben elesett ma­gyar és amerikai hősök emlé­kére az arlingtoni Hősök teme­tőjében lévő Ismeretlen Katona sírjára. A koszorúzásnál jelen voltak: Györik József né, Miss I. Bosh, Gereben István, Ko­szorús Ferenc, Györgyik-Salán­­kay Tamás és Soós József. A BIBLIÁBÓL “Keressétek a jót és ne a go­noszt, hogy éljetek és akkor veletek lesz az UR, a seregek Istene ... Gyűlöljétek a go­noszt és szeressétek a jót; állít­sátok vissza a kapuba az igaz­ságot, talán megkegyelmez az UR, a seregek Istene.” (Ámós 5:14-15.) VASS FERENC B.A. ügyvéd, jogtanácsos ős közjegyző Az ontariói és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 2IB, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 1 ií gf I Pénzátutalás I II li A Szabadválasztás • Propán Gáztűzhelyek, Autók, stb. • GYÓGYSZERKÜLDÉS. DEA-csomagok. • TUZEX Csehszlovákiába. • KÖZJEGYZÖSÉG, fordítások, hitelesítések, garancia levelek, stb, UTAZÁSOK I® 1 Látogassa meg európai rokonait. • Útlevelek, vízumok beszerzése leggyorsabban. • Hotel rezerváció, Autó bérlet. Használja ki a 21 napos és csoportos utazás kedvezményeit: Toronto-Bécs-Toronto $450.00 Toronlo-Budapest-Toronto $484.00 • Hozassa ki magyarországi — csehszlovákiai, vagy romániai rokonait látogatóba. • Díjtalan tanácsadás, meghívó levelek. • Képviseljük az összes repülő és hajó társaságokat. • Repülő és hajójegyek részletre is. HIVATALOS UTAZÁS! IRODA Utazzon most, fizessen később! MIKSZÁTH KÁLMÁN — Hát lesz ebből nagy patália — sopánkodott a gazda. — Tenni kellene valamit, pápikám — esengett a kis Róza, nagy, elbeszélő szemeit gyöngéden emelve Jókaira. Károly nem szólt semmit, hanem csák azt gondolta ma­gában: “Én bizony azt a patáliát be nem várom.” A pápi ráförmedt kedvencére, vállait vonogatva: — Hát Isten vágyóik én vagy mi? De ha Isteni volmélk, se érnék rá a megholt tyükofc feltámasztására. Jele, hogy a mostani Isten még az emberek feltámasztásáig se jutott el, csak iigéri valamikorra, de azt sem nagyon. Vagy azt akarod, hogy odamennek, rátörjek arra a gonosz sváb asszonyra, és agyonüssem, hogy aztán engem becsukjanak? No, hát azt bizony nem akarta a kis Róza, mentem el­­öntötték a könnyök szép szemeit arra a gondolatra, hogy a papit megint becsuknák. (Miért már benn ült egyszer, de nem a sváb asszonyért, haneih azért a másikért, aki a Vasárnapi Újság cimképén látható, a háromhalmos, négy ezüstpályás pajzsra támaszkodva.) A pápi is elkeseredett a Rozika könnyeit látva, s fogva a maga kampó sbotját, lement a barázdákon a szőlő gerezdei közé, azok éppen érőben voltak, hadd nevessenek rá egy kicsit. Elmerengett, elnéziet ezeket a venyigéket, melyek nem virá­goznak, és mégis a legizeseöb gyümölcsöt hozzák. OMIilyen furcsa dolog, hogy nem virágoznak. Érdemes-e vájom poétának lenni? Mikor a szőlővenyige se poéta a fák közt, nem pazarolja az erejét, mint csipke-, mint a cseresz­nyefa, mint a vadkörtefa, holmi flancokra, színes virágharam­­gooslkákkal és pártákkal ékesítve fel magát tavaszikor, de meg­hozza minden hivalkodás, feltűnés nélkül ezeket a fölséges fürtöket, melyekből a mámor lesz. De hát hiszen a lélek vi­rágzása, a költői inspiráció is mámor. Ha tehát mámor lesz a szőlőszemekből, hisz akkor a venyige mégis virágzik, csak­hogy utólagosan. Ilyen gondolatok rajzottak a fejéhen, amikor egyszerre fölrezzenté egy hang a háta mögött: ■— TekiilrJtetes ur, tekintetes ur! ... A majoros hangja volt, megfordult, és kérdőn emelte rá kék szemeit, melyekből! még az imént az istenek mosolyog­tak ki. Füri János arcán halotti sápadtság terült el. — 65 — INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE 519 BLOOR ST. WEST • TORONTO 4, CANADA TELEPHONE: 5 3 7-3 1 3 1 SEARLE GRAIN COMPANY, LTD. 176

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents