Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-08-23 / 63. szám

4 Winnipeg, Man. 1966. aug. 23. Centennial Report by JOHN W. FISHER CENTENNIAL COMMISSIONER (Canadian' Scene) — Ki gon­­dbiiná, hogy még ma is lehet­séges egyes folyókon csó­nakban, vagy kenuban víz­re szállni és kilevezni az óceáni­­ra. Eric W. Morse, a kanadai isizŐTmeker eskette lem tör térne t é - nek ismert szakértője azt mond ja: belvizeink hosszabbak, mint az egésiz világé együttvéve. A becslések szerint az egjósz vi­lágon ismert édesvizek egyne­gyede Kanadában van. Eric Morse “Canoe Routes of the Voyageurs” című cikké­ben azt írja: egy kenu sokszor részletesebb történelmi ismere­tekre tanít, mint a könyvek. Éppen ezért érdeklődésre tart­hat sízámot a jövő évi százna­pos kenuverseny, amelyet an­golul igy neveznek: lőO-d'ay Centennial Voyageur Canoe Pagenant, és Alberta és BC ha­tárán levő Rocky Mountain House-től indulnak majd a ver­senyzők, hogy megjárják a ré­gi felfedezők é|s. szörmekeres­­kedők kalandos útját. Céh: EXPO 67 — Montreali. 100 nap alatt 4000 mérflödides utat kell a bátor 'vállalkozóknak megtenniök. A “verseny” annál is inkább érdekes, mivel a különböző tar­tományok legénysége között folyik majd. A versenyszabá­lyok lényegében hasonlítanák az autóversenyeken szokásos előírásokhoz. A verseny részt­vevőinek lehetőségük lesz, hogy helyenkáint megálljának és részt vegyenek a helyi cemteanáriumi ünnepségeken. Az ‘utasok’ cso­portba mennék majd és “ered­ményüket” pontozás juttatja kifejezésre. Ez a szépnek ígérkező kenu­verseny mindenkit azokra az időikre emlékeztet majd, amikor a pionírok, a szőmmekereske­­dők járták az országot keresz­­tül-kasul és lerakták gazdasági életünk kezdetleges alapjait. Szinte hihetetlen, mondja Eric Morse, hogy egy kontinens nagyságú országban, ahol utak­nak, kidaknak, vasutaknak kezdetben nyomuk sem volt, ahol ezerféle nehézséggel és veszedelemmel kellett utazás közben megküldeni, akadtak merész emberek, akik szinte rendszeresen járták ezeket az “utakat”. Meg kell mondani, hogy uttalan utakat. Akkor értjük meg igazán vállalkozá­suk nagyszerűségét, ha számí­tásba vesszük a roppant időjá­rási nehézségeket is. A versenyen résztvevők már­is tréningeznek. Rendeznek számukra kisebb versenyeket is, hogy ügyességüket kipró­bálhassák. Egy ilyen eíőver­­senyre, - a British Columbia-i centennáriumi ünnepségek ke­retében, a jövő hónapban kerül majd sor. Port St. James-től1 a Stuart River-en Prince Geor­ge-ha, onnan a Eraser folyón Quesnel-en keresztül' Soda Creek-hez eveznek majd. A ke­nukat tréleren Kópéba irányuló útjükhoz Yale-ba viszik. A Vic­­toria-S'Zoroson áthaladva, végül Vancouverban kötnek ki, majd útjuk Viktóriában érvéget. Egy másik ellőversenyt az EXPO szinhelyéhez közeleső Laohine Rapids-on tartanak. Útirány: Montreálból' a Szent Lőrinc fo­lyón a Ohamplain tóhoz evez­nek és a Labor Day weekenden érkeznek meg New Yorkba. A jövő évi naigy kenuverseny a centennáriuim kiemelkedő ese­ménye lesz. Bizonyára megné­zik és megtapsolják a verseny­zőket mindazok, akik a kemény küzdelem útvonalához köze! esnek. Kanada első világítótornya 1874 áprilisában kezdett működni, Cape burgban, a hires erődítések színhelyén. >/*/(/ jjjb'-Breton lsland-on, Louis­­(Fred Finley rajza.) KANADÁBAN ELŐSZÖR: Az első világítótorony (Canadian Scene) — Az át­­láthatatlanul sötét tengeri éjszakában egiy käs halászhajó haladt a partok felé. Legény­sége nem látott semmit. A nagy zsákmány nehézkessé tette a hajót, amely amúgy is erősen hánykolódott a hatalmas hullá­mokon. A 'kapitány erősen kémlelte a fekete eget. Egyszer csak aggódó arcára mosoly de­rült. A távoliban meglátta a biztató, narancssárga fényt. “Na végre itt vagyunk” ki­áltott fel. “Az a fény megbíz­ható támpont. Úgy Vezet a ki­kötő felé, mintha csak világos nappal hajóznánk.” A tengeré­szek beleegyezően bólintottak kapitányuk szavára. Bólintot­tak akkor is, amikor megje­gyezte: “Majd-, ha a mostani széntüzeléses világítás helyett majd olajlánipással szórnak fényit az éjszakába, még jobb lesz.” “Ma este azért ez sem rossz” mondta az egyik tenge­rész. Örülhetünk, hogy nekünk Louisburgban: valóknak, leg­alább ilyen világítótornyunk van. Aztán, végülfe, ez az egyet len torony a partjainkon.” Igaza volt ennek a névtelen tengerésznek, mert válóban itt emelték Kanadában az első vi­lágítótornyot. Később itt csi­nálták az egész amerikai kon­tinens első cementből épített tornyát. Louisburg 1713-ban nagyon erős francia erőd volt Cape Breton Island északkelteti partjain. Magát a világítótor­nyot a francia kormány építtet­te 1731 és 1733 között. Hivatá­sának a következő évben adták át. A kikötő bejáratánál 66 láb magas felhúzott alkotmány volt. Alapját hat láb vastag fa­lak tartották és a torony négy egyenlő magas szakaszban e­­melkedett felfelé. Építésiéhez mészkövet használtak és egy olyan titkos keverékkel tették szilárddá, melynek a “recept­jét” még ma sem ismeri pon­tosan senki. Az épültet olyan erős. lett, mintha a ma haszná­latos betonból építették volna. Honnan kapták a fényt? Mai fülnek szinte hihetetlenül — szenet égettek, amelyet a köze­li hányából szántottak oda. Elkészülte után, két esztendő­vel a torony kigyulladt, a tete­je megrongálódott. Kijavították és a világítást a széntüzelés helyett olajlámpásokkal oldot­ták meg. 1745-toen, amikor a New- England-i milícia elfoglalta Louisburg-ot, a torony erő­sen megrongálódott. Három év­vel később az Aáx-i szerződés magát a várost ismét a fran­ciák kezére adta, 1758-ban a­­zonban az angolok ismét visz­­szavették. Az ostrom alatt a világítótorony csaknem telje­sen elpusztult. Ujább öt év múl­va, William Fitt parancsára Louisburgot is elpusztították éis. a tornyot véglegesein: elérte sorsa. Ma gyönyörű modern világí­tótorony áll a régi helyének közelében. Falában — a régi­ből visszamaradt szikladarabból — emléktáblát helyeztek el. Ez arra emlékezteti a látogatót, hogy az első tornyot VI. Lajos uralma alatt építették, azzal a feladattal, “... hogy a hajózás segítségére legyen a polgári és katonai tengerészet szempont­jából egyformán fontos kikötő­ben.” •MEZEI JÁNOS, a Kanadai rádió magyar adásainak veze­tője, Budapesten a kanadai és a magyar TV és rádió műsor­­cseréjéről tárgyalt. — ARANYLAKODALOM ST. BRJEUX, SASK.-BAN Szentmiklótsi Mihály és neje, június 215.-én ünnepelték házas­ságuk ötvenedik éves évfordu­lóját. A meleg családi ünnep­ség 4 órakor kezdődött, ünnepi szentmisével, majd 100 szemé­lyes vacsora folytatta. A nagy­szerű lakomáról még a hires magyar Császárkörte sem háányzoitt. Szentmiklóisi Mihály és fe­lesége Aradról vándorolt ki Ka­nadába, és St. Brieux, Sasikat­­chewaniban telepeditek le, ahol, mint kovácsmester, tovább is saját foglalko zását folytatta. A meleg, családi ünnepségen ott voltak gyermekeik is: Mi­hály és családja, Windsor, Ont.­­foól, Frank és> családja Detroit­­ból (USA.), továbbá leányuk, Anni (Mrs. Pr efon tain) is csa­ládjával, Domremy, Sáskából, továbbá sok-sok rokon iée jó­barát. Ezúton is kívánunk az ün­neplő házaspárnak hossza, e­­giészséges életet és gyermekeik­ben, unokáikban sok 'örömet. Zabos József. Földalatti lépcsői fedezlek lel a katakombák mélyén RÓMA, Olaszország. — A Reuter, angol hírszolgálati iro­da római tudósi tójának jelenté­se szeirnt, vatikáni régésztek egy 99 lépcsőfokból áEó lépcső­sort fedeztek fel a földalatti katakombákban. A földalatti lépcsősort Rómá­tól délre fedezték fel, azokban a katakombákban, amelyek a Szt. Oalixtuis és a Szt. DomitiHa inievü, két óriás-katakombát kö­tik össze. A felfedezett, földalatti lép­csősor a IV. századból szárma­zik és kitűnő állapotban van. Csupán a lépcsősor alsó hét lépcsőfoka szorul bizonyos mér tékben javításra. Egyébként kanyargó lépcsősor és ez az el-Titokzatos és halálos idegbaj-járvány Dallas, Texasban (Folytatás a 3. oldalról.) Az orvosok teljes mértékben tehetetlenül állnak szemben ezzel az újfajta, különös ideg­baj-járvánnyal és egyáltalán nem tudják, hogy miképen fogjanak a kezelésiéhez. Egyesek lehetségesnek tart­ják, hogy a különös betegség személyes érintkezés utján is okozhat fertőzést. — 660 KÖZSÉGBŐL, mintegy 150.000 katasztrális hold terü­letről érkezett jelem)t|és az Ál­lami Biztosítóhoz kisehb-na­­gyobb jégkárok miátt. Különö­sen a Hajdúságban és a del­­dun ántulí megyékben okozott súlyos károkat a jégverés'. — ső ilyesfajta lépcsőzet a kata­kombákban. A katakombákat az első ke­resztények használták isten­­tiszteleti és temetkezési helyül. A. lépcsősor felfedezésről a Vatikán hivatalos lapja, a L‘Os­­servatore Romano adott hirt. -A BIBLIÁBÓL “Akkor meglátják az Ember­fiát eljőni a felhőkön nagy ha­talommal és dicsőséggel. És akkor elküldi az ö angyalait és egybegyűjti az Ő választottait a négy szelek felől, a föld vég­ső határától az ég végső hatá­ráig. A fügefáról vegyétek a példát. Amikor az ága már zsendül és levelet hajt, tudjá­tok, hogy közel van a nyár. Azonképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjá­tok meg, hogy közel van, az ajtó előtt. Márk 13:27-29. PESTI HUMOR: — Mi a különbség a magyar és a román kommunista kö­zött? — Semmi. — Mind a kettő eladja a sa­ját nagyanyját ils1, — csak a ro-Magyar Hanglemezek A LEGOLCSÓBB ÁROM Kérje ingyenes lemezárjegyzékün&et. Szappanos Recordings 3046 E. 123rd St., Cleveland, O. 44120 Telefon 561-5524. Jeligés levelet BM| kiadó továbbit Árban Eredményben KICSlJ NAGY APRÓH1RDETESE Egy számban köz. :s ára $1.25, három számban ’ >.00 SZIGORÚAN ELŐRE FÍZl.T'ÍNDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! VIDÁM I RÁSOK A tekintetes1 urnák a legelső dolga volt nagy szemeket mereszteni erre a klüiömöis dokumentumra, azután, megltörőite a pápa.-zeniét, s még egyezer elolvasta. De bizony megint csak az állott ott, hogy ez a hiteles1 nyugta a múlt századból egy leányzóról van kiállítva. De hát bolond az a vármegye vagy mi? Soha ilyet, mióta a világ á®! No, ezzel az Írással most már izibein át kell' szaladni a főjegyzőhöz. Most lásisék aztán, mennyi van a kárpát­ban, mert a választóikéban ugyan volt elég, miikor kikiáltották. A főjegyző megnézte az iratot, és azt mondta, hogy ez nagyon furcsa, különösen is és minden tekintetben is furcsa egy eset lehetett, hanem, hogy mi lehetett, a,zt voltaképpen tudni nem lehet. Még talán a viciispán se találja ki. Nem is találta azit ki, de senki. Hetekig, hónapokig törte rajta fejéit a municipium, S1 végre is abban állapodott mieg, hogy hoíhó, hiszen, arra való a Tudományos Akadémia, hogy ahhoz is tudjon, amihez nem tudi. Az Akadémiának kell hát eltexpe­­dliáini menten, ott majd kisütik azt, s még talán könyvet llsi innak hozzá. Nem tudom, edküMtéfc-e. — de annyi bizonyos, hogy a vármegyének (Istenem, mégiscsak böltess az!) helyes fiducáája volt, mert ha nem is az Akadémia süti ki a dolgot, de mégis itt, az Akadémia épületében történik meg ezen nevezetes ese­mény földerítése — ha ugyan szívesek lesznek végighallgatni. (iSzerző székfoglaló elbeszélése a M. T. Akadémián.) ... Hát úgy volt az, hogy nemzetes és vitézlő Bezierédj Gábor uram, nemes Esztergom városa kapitányának nagyon szép hajadon leánya volt. Nem hivatkozhatom ugyan e tekintetben stem eleven tanúra, sem báli referádákra, mert hiszen olyan rég volt, hogy az. öreganyáim is tán clsak rövid ruhát viselt még akkor, Ha­nem hogy szép lehetett, abból gyanítom, mert nagyon szerel­mes volt belle a losonci városbirónák a fia, Dézisu István. Hogy hol szerette meg, hol nem, alig lehet kinyomozni, mert az igaz, hogy akkor még nagyon measzteesett nemes Esiztergom városától nemes Losonc városa, csakhogy az is igaz,, hogy a szerelem már akkor is vasúton járt. Ha jól tudom, egy kicsit háborús világ is volt ebben az időbein: a királyné szép szemének néhány kiöntött könnycsöpp­­jléérf. Nagy jogcím. Valaha olcsóbban csináltuk: királynak M-110 — MIKSZÁTH KÁLMÁN mondott kevéiy szaváért. Hanem hiszen ez nem tartozik ide, csupán annyiban, hogy Bezerédj Ilona kezét egy ármándiabell dzsúidáskapitány kérte meg az apjától, miképp illő, a háború utánra. Gábor un. odaadta nagy készséggel, mert a kapitány rangbeli ember, az­tán akkoriban, a “nagy királyné” idejében, az volt a bouton, hogy német ember vegye el a magyar leányt. Előkerült, már bogylae került volna ölő erre a hírre Bézísv llsitváin, a násznagyával egyetemben, de bizony csak hiá­ba sirt-ritt a szép Ilonka, hiába mondott ékes dikciót a gyerek mellett nemzetes és vitézlő Bajnok Péter uram, hogy igy, hogy úgy, a fiungk sízép nexusa, s vicenótárius lévén a megyé­nél, jó hivatala van, bizony kosár lett annak a vége, amint­hogy igaz isi, mert egy négy lovon járó família csak nem mehet egy két lovon járóiba. Mégis ctiak szörnyűség, hogy egy Beze­­réiöj-lányra is már mi mindenféle ember meri szemét vetni! Hát vislsza is. mentek, el sem dicsekedtek otthon, mi járatban voltak, elaludt a dolog. Ha lehetetlen, hát lehetetlen. Miég az érdekeltek stem beszéltek róla többé. Akkor még nem volt olyan fürge a pletyka. De a szere­lem már akkor is fürge volt, virrasztóm szeretett a halottjai fölött, éia nem egyszer támasztotta föl. — egy lehelettel. Történt pedig, hogy a dzsidáskapitány hazatért a hábo­rúiból! (a dlzsidáskapitámyok rendesen haza szoktak térni), s veszedelmesen közeledett az esküvő napja. Masamódók, fráj­­jok hónapokon át varrták a fényes stafirungiot. Jaj, csak so­hase hímeznék ki azt a fehér csipkét! 'Menyasszonyfátyolnak szabták, szemfedőlr.tek varrják ... Tiiszurástól ujjuk bárcsak megdagadna, az a fehér fátyol, hogy el ne készülne ... De bizony kéisiz volt rajta a,legutolsó öltés is. Még csak egy éj volt az oltárig. Éppen az az egy éj, amelyen nyomtalanul eltűnt otthon­ról Bezerédj Ilonja. Pici lábnyomait a kerti homokban a szellő befútta, ga­lagonyabokrok, amint széthajoltak, hogy távozni hagyják, sug­dostak magok közt, de el nem árulták. Országutnak pora sem vallott. Ha a porral együtt fölkap a forgószél egy hófehér pely­­het ki tudná azt megmondani, hová teszi le? A cselédlány ruháit szedte föl, hogy meg ne ismerjék, rövid perkálsizoknyát, piros csizmát, rántását, olajos kendőt a — 111 — ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizhatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 8/2% melléklendő. MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁS, HOZZÁTARTOZÓK LÁTOGATÓBA, vagy VÉGLEG VALÓ KIHOZATALA. Jegyek részletfizetésre, hivatalos árban. CSOMAGKÜLDÉS: Magyarországra (IKKA), Cseh­szlovákiába, Jugoszláviába. Fordítások, magyar válóperek, örökösödési ügyek. Díjtalan, szakszerű levélbeli tanácsadás. COLUMBUS TRAVEL S5r j PURGARET! Ezt a szót minden amerikai és kanadai magyar ismeri már. Ha székrekedésben szenved, bűzös a lehelete, büffög, gázok bántják, rossz a szájaize, ra I ' j _o n PURGARETET f Rendelje meg azonnal. Egy nagy családi doboz ára egy dollár. 6 doboz 5 dollár 50 cen^ postán bérmentve. § VÖRÖS KERESZT PATIKA 11824CLEVELANDR20AIOHIO I MEGRENDELŐ.ÍV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság .....................................$.............. Képes Nagy Naptárunk (1.25) ...................... $........... Sa jtó Alap ............................................................$.............. Összesen $........... Név: ........................................................................................... Város és tartomány: .......................................................... Calm (Utca, ház-sizám, vagy Box): ................................. Címváltozásnál írja meg a régi elmét is! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50, fél évre $3.50, külföldre $7.50.

Next

/
Thumbnails
Contents