Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-07-08 / 54. szám

Winnipeg, Man. , 1%6. julius 8. Uj turistahajó: "Queen of Prince Rupert” Irta: Ed Arról. (Canadian Scene) — A Bri­tish Columbiában dán terveik alapiján, svéd acél! és angol mo­torok felhasználásával épített Queen of Prince Rupert nevű hajó olyan csodálatos szépsé­gű helyekre viszi el a Kelsey Baynböl kiinduló, 330 mérf'öl­­deg utján a kirándulót, amelye­ket sohasem lehet elfelejteni. Ez a Keölsiey Bay Vancouver Is­land ésizaki résziénél, Prince Rupert-től északra van. Az uj kirándulási lehetőségnek külö­nösen az amerikai turisták ö­­rűlnek, mivet Washington ál­lamból könnyen eljuthatnak A- laszkába. Az uj járat lehetővé teszi, hogy autó induljon el a kiránduló Alaszkába, mégpedig agy, hogy a út egy részét ezen a komphajón tegye meg. A Queen of Prince Rupert 6 millió 500-ezer dollárba került, 430 utast és 80 autót tud fe­délzetére venni. Alkalmas mély­tengeri közlekedésre is. Azért alkalmas, mert a nagy hullá­mokra való tekintettel, staMlizá tort építettek bele. Miért bízták Knud E. Hanteen koppenhágai dán mérnökre a tervezést? Az­ért, mert a dánok messze ve­zetnek ezen a téren. A Kelsey Bay-'bői kiindulva, a Queen Charlotte Strait-en a Queen Charlotte Sound-he, az ut legnyíltabb szakaszába. Ott már nagy hullámok vágtatnak a Osiendes-óceánon. Az észákra vezető út javarésze az úgyne­vezett Inside Passage-ban ha­lad. Ennek mesés szépségű ifjordjairól Juan de Puca 1952- ben, az orosz felfedezőik, Bering és Karikoff 1741-ben, a spanyol Peres éö Quadra is megemléke­zett. Elhajózott ott Cook kapi­tány, amikor az északnyugati átjárót kereste. Járt ott George Vancouver is 1792-ben és elju­tott oda Alexander Mackenzie is. Ma már egyébként eléig moz­galmas az a vidék. Bolyik a ha­lászat, bányászat, fakitermelés, bányák és elektromos erőmü­vek nyíltak és egyre több ki te­lepülés épül ki. Beszéljünk a kanadai irodalomról Irta: Gladys Taylor. The Centennial Commission has chosen the symbol of the Centennial of Confederation: eleven equi­lateral triangles arranged together into a symbolic Maple Leaf representing the ten Provinces ond the Canadian North. La Commission du Centenaire a choisi Tembleme du Centenaire de la Confederation: une feuitte d erable stylisée et compose® de ooze triangles équilatéroux représentant les dix province« et !e Nord canadien. (Canadian Scene) — Ez egy öt cikkből álló sorozat' első ré­sze. Írója, Mrs. Taylor, két díj­nyertes regény szerzője, a Dissent és a The Telegram munkatársa. Bizonyára korszakunk vele­járója, hogy a poétikus és ro­mantikus irodalmat egyre in­kább kiszorítja a közérdekű kérdésekről szóló úgynevezett “újságíró” irodalom. A kiadók javarészénók listáin egyre in­kább ezek szerepelnek legalább tízszer annyi jelenik meg be­lőlük, mint a verseikből, Ikét­­szerannyi, mint a szépirodalmi prózai alkotásokból. Az említett, angolul “non­­fiction’' megjelölés a könyvek eléggé széles skáláját fogja át. Sokféle emlékezés, elemzés, gyakorlati életet érintő filozo­fálás jelenik meg e gyűjtőnév fogalma alatt. Az “elemző” könyvek java­része politikai és irodalmi kér­déseket vesz bonckés alá. A po­litikai analízisek kezdetét Jo­seph Howe Letters To Lord John Russel-je jelenti. Az ez­zel megkezdett sor Peter New­man Renegade in Power.jével fejeződik be. Az irodalmi elem­zések közül említeni kell Des­mond Pacey Creative Writing in Canada, valamint Northrop Frye Anatomy of Criticism cí­mű munkáit. A visszaemlékezések laza meghatározásának szárnya alá tartoznak az életrajzok, ön­életrajzok, háborús és helyi e­­seményeket feldolgozó köny­vek. Az utóbbiak közül Thomas Chandler Haliburton (a később híressé lett Sam Slick sztorik Írója) An Historical and Sta­tistical Account of Nova Scotia című könyve volt az úttörő. Az eiajta könyvekre Pierre Berton Klondike cimü Írása tette fei, nem is olyan régen, a koronát. Az önéletrajzok közül valószi­­nüleg Laura Ooodmam Saiver­­son Confessions Of An Immig­rant’s Daughter és Vincent Massey What’s Past Is Pro­logue a legolvasottabb. Az élet­rajzok közül kevés közelítette meg Donald Creighton John A. 'Macdonaldról szóló két köte­tét. Címük: The Young Poli­tician és a The Old Chieftain- Háborúról szóló könyvet meg­lehetősen sokat adtak ki, még több megjelenése várható. Az eddigiek közül Ralph Allen Urdeai By Fire című könyvét kell megemlíteni. A filozofáló, az általános emberi viszonyokkal foglalkozó könyvek szép példája Abraham Feinberg rabbi Storm The Gates Of Jericho és Pierre Burton bestsellerje, a The Comfortable Pew. Aztán itt vannak a jólismert “How to ...” és a “Look at ourselves ...” könyvek. Jó pél­da ezekre Marshal McLuham Gutenberg Galaxy és Frank Underhill In Search Of Liberal­ism cimü munkája. Lényegé­ben ugyanebbe a kategóriába sorolható Susanna Moodie Roughing It In The Bush cimü szerzeménye, amellyel a szerző az asszonyokat sorsuk megjaví­tását célzó munkára serkentet­te. Ide tartozik Emily Murphy Janey Canuck In the West-je is Az úgynevezett “How to ...” könyvek Kanadában és az Egyesült Államokiban egyaránt rendkívül népszerűek. Miről szólnak ezek? Attól kezdve, hogy hogyan bánjunk virág­jainkkal', egészen addig, hogy miképpen éljünk egészségesen, mindenről. Ha már kertészke­dését említettük, utalnunk kell Roscoe Fiimore könyveire és Dr. Marion Hillard cikksoroza­tára és Women And Fatigue cimü könyvére, amelyet egyéb­ként aligha olvastak sokan az asszonyok közül. Törekedni kell a szakképzettségre (Canadian Scene) — Már napjainkban, de különöaen a jövőben, egyre több szakkép­zett emberre lesz szükség. A szakképzésit Ontarióban nagy­mértékben előmozdítja a mun­kaügyi minisztérium O.J.T. (On the Job Training) prog­ramja. Aki ennek keretében tanulónak jelentkezik, a válla­latok valamelyikénél munka­köziben, dolgozva tanulhat. Természetesen bért, fizetést is kap. A munkaidőt és a szoká­sos' más munkafeltételeket, elő­re megkötött alkalmazási szer­ződés szabályozza. Ezt kiövető­­leg, megfelelő vezetés, pl. elő­­munkás, munkavezető keze a­­latit, megkezdődhet a tanulás, az úgynevezett inasidő. Ez, at­tól függően, hogy milyen szak­máról van szó, kettőitől négy évig terjedhet. Természetesen, a szakma elsajátítása mértéké­ben, növekszik a bér. A mun­kával párhuzamosan elméleti tanulmányokra is szükség' van. Ez történhet otthon, vagy a Provincial Institute of Labour tízhetes tanfolyamai valame­lyikén. A tandíjat a munkaügyi minisztérium fedezi és a mi­nisztérium heti zsebpénzt isi ki­utal arra az időre, amíg a ta­nulót tanulmányai a kereső munkától távoltartják. A tanu­lóidő letöltése után segédleve­let adnak ki. Természetesen nem minden munkához kell ilyen szakkép­zettség, másrészt van számost olyan alkalmazás is, amelyhez csak egyfajta szaktudás nem elégséges. Ezekhez különleges, további (szakképesítésre van szükség. Erre is van lehetőség, az úgynevezett “On the Job Training” keretében. Van Short-term O.J.T. is. Ez lénye­gében ugyanaz, mint a másik, amint azonban a nevéből is kö­vetkezik, rövidebb ideig, általá­ban egy esztendeig tart. A program közvetlenül a munkaügyi minisztérium irá­nyítása é,s felügyelete alatt áll. A minisztérium van kapcsolat­ban az üzemekkel, melyeikhez a Munkahivatalok irányítják a jelentkezőket. Az érdeklődők éppen ezért a Munkahivatalok­ban kaphatnak további részle­tes felvilágosítást. Ez többnyi­re magában foglalja azt az ér­tesítést, hogy a “short-term”, tehát a lerövidített program elvégzése után még mindig van lehetőség a teljes program el­végzésére. Ilyenkor persze a már elvégzett anyagot a to­vábbtanulásnál beszámítják. Akinek ezzel kapcsolatban bármilyen problémája van, leg­helyesebb, ha a minisztérium “Labour Counse1lor”-hoz, ta­nácsadójához fordul. Ennek az egész tartományban mindenütt vannak irodái. Központ: The Industrial Training Branch, Ontario Dept, of Labour, Vic­toria St., Toronto 1. VIDÁM I RÁSOK MIKSZÁTH KALMAN — Him — hagyta rá idősb Jókai. — Honnan jöhetett ide ez a tyufc? Az öreg Károly rejtélyes szemhun yorgatással mutatott a szürke Deák köpönyege alá, mintha mondaná: “Innen”. Most már érteni kezdte a bonyodalmak nagy kitalálója az összefüggést: a harmadik tyúkot hozta Károly — a negye­dik, a kis Rózáé pedig sétájuk alatt csempészte tett be Saueroé, a szomszédos vendéglőisné révén az udvarra. De Jókaiinál még sokkal1 jobban csodálkozhatott kis há­zikójában. Frakádi, kinek a tepsijén vígan sistergett az egyik gyöngytyuk a tűzön, várva Wastl uramat, a másikat épp most tisztogatta, bontogatta a gyúródeszkán, mikor váratlanul be­nyit Füri János, s békáját egy csipogó, szárnyas testet, düly­­fösem bekiáltva, hogy esetleg az utcáról is hallják: — Itt küldd a tekintetes asszony a tyúkot, Frakádi, nem kel neki az ajándékod, süsd meg! iFrakádinak és Wlaistl uramnak egyébiránt nem volt sem­mi kifogása az efféle különös fordulatok iránt, sőt, mikor pén­teken este Wastl a harmadik tyuk mellhúsát csámcsogta egy fcriigli sőriöoske mellett, még bizonyos megelégedéssel morndá: — Szegények vagyunk, Katje, de meglehetősen élünk. A KÖNYVEKRŐL. Szegeden ismertem egy urat, aki minden nyáron bejárt egy darabot a világiból, s tömérdek utikalandot hozott haza télire. Kenmely Istvánnak hitták a “nagy utazó”-t, de a neve aligha kerül valamikor a hires KfezefláJké mellé. Minden nyár idején, mikor a bébabnefcegés megkezdődött a tápéi sárokban, fellármázta a várost, hogy ő most az Indiákra, a Missisisippihez, vagy nem tudom hova utazik, elbúcsúzott a rokonoktól érzé­­fceuyen, nagy fcöninyhullatások között, s úgy indult el a szaty­­mazi szőlőjébe. A szolgája egy taliga útikönyvet és kalauzt szállított utána. így ment el a derék ember, s haza isteni jött egészen az utolsó lapig. Tudniillik, inig egészein, keresztül nem tanulmá­nyozta a könyveit a szatymazi nádfedeles viskójában. Ajkkor aztán visszatért, többnyire ősz végén, elfáradva és mégis meg­pihenve, benyomásokkal gazdagon. Mikorra ötödször elbeszélte — 74 — tapasztalatait, ő maiga is szentül hitte utazását. Ezer csoda, hogy semmi baja nem történt azokon a gonosz spanyol oriszág­­uta/kon. Végre azonban, úgy akarta a sors, hogy épfen egy ilyen szatymazi veszteglés alatt ütötte meg a szél szegény Kenmely Istvánt, s most bizony ősön a másvilágon is azt hiszi magáról, hogy Madagaszkár szigetén halt meg —, mert éppen arról olvasott utoljára. Kényelmes, olcsó utazási rendszer ez, .9 ha nem ajánlom utánzásra, az csak azért van, mert könyvek kellenek hozzá, amit pedig venni, a magyar embernek, nem természete. De kü­lönben is sokkal okosabb, ha az ember helyett valami barátja, vagy ismerőse utazik, s az tapasztal neki külső országokban egylet-mást. Nekem legalább igy szokta átadni a könyvkiadóm éyemlkümt az ő összes élményeit. Engedje meg az olvasó, hogy azokat (mert az enyémek) úgy beszéljem el, mintha nem én volnék én, hanem (amihez egyébiránt semmi kedvem), mintha én volnék az én könyvkiadóm. !. Hát még a király is? Tehát először is megérkeztem Bécsibe, s ott a hires baűl­­piatzi palota felé vettem utamat, hogy meglátogassam egyik írómat, aki a király udvarába nagy ember, de az én boltomban a kisebbek közül való. Mert hisz a könyvét, melyet tavaly irt, alig vették meg négyszázan. A könyv kiadója előtt mindenki, még egy miniszter is, csak “szerző”. Megörült, amint meglátott, s nyájasan ültetett lie egy székre, melyről egy csomó iratot takarított el előbb. Körösfcörlül, az asztalokon, állványokon., mindenütt státusztit­­kdk hevernek. — Hát, hogy fogy a könyv? — kérdé némileg fátyo­lozott hangon. (Ment mindéin szerző elfogult, mint a szerelmes, miikor a könyve félő kérdezősködik.) — Elfogyott egészen — mondám. — Lehetetlen az — felelte elpirulva. — Hogyan történ^ hetett ? — Úgy, hogy a magazin alatt, ahol a könyveket tartom, felszakadt a csatorna, s az összes példányok elrothadtak! — Persze — szólt lehangoltam S ezt annál inkább saj­— 75 — Idomított darazsak, — avagy az uj Amerika-ellenes propaganda (Folytatás az első oldalról) A zárt, vagy kommunista társadalomiban az agy kimosá­sa és újratöltése által kénysze­rítik rá az emberekre a kom­munista uralkodó gondolatot. Bár én nem tudok olyan TV- müsorrál nálunk, meg olyan közállapotokról sem, melyben, mondjuk, ezt a sízólt, hogy; a­­merikai, az emberek feltétlenül a kémmel asszociálnák. De biz­tosan az én agyamat is kimos­ták. Csak annak örülök, hogy az itteni emberek agyát olyan érintetlenül hagyják és olyan tárgyilagos tudással töltik meg, mint pl. 13 éve©, kisebbik fiam évfolyamtársaiét, akiknek tankönyvében a magyar tör­ténelem 19ő6-ináí kezdődik és ugyanott végződik isi. Az egyet­len illusztráció Magyarország­ról a Március 15.-e téri Petőíi­­szobor képe, alatta a követke­ző szöveggel: “Ez az a költő, aki már 1848-ban az oroszok ellen vezette a hős magyar né­pet. Még a neve siem szerepei1. Azt már nem is említem, hogy a társadalmi tudományok nevű tantárgy, melyből minden napra jut egy óra, s elvben a földrajz és történelem tartoz­nék bele, kizárólag napi poli­tizálásból áll1. Ezen túl jön a mi osztályfőnöki óránknak megfelelő tárgy, melynek leg­főbb célja állandóan ismételni, milyen jó, hogy itt demokrácia ■van. — És, hogy el ne felejt­sem, luetenfcint egy tanítási na­pot azzal töltenek, hogy esküt tesznek a csii'lagos-sávos lobo­góra és eléneklk a himnuszt, majd hazafias dalok következ­nek, lelkesítő be&zédek és a hazát a tisztasággal!, a jó ma­gatartással legjobban szolgáló diákok kitüntetése. Pár héttel ezelőtt, a washingtoni iSitate Department liftjében láttam e­­lőször kiragasztva, s azóta gyorsan terjed a plakát, mely egy zöld sapkás, különleges e­­rőfchöz tartozó, Vietnamban harcoló markáns hőlst ábrázol s felirata a következő: Ők har­colnak érted! Hát te mit te­szel? Jegyezz álilamfcölcsömt De hadd térjek vissza a TV- re, mely gyakorlatilag mindén amerikai lákásban megtalálha­tó már, tehát hatása, befollyá­­isia felmérhetetlen. Én csak ket­tőt említek a mindennapi mű­sorból. A “Superman”, aki a levegőben repül, golyó nem fogja, tenger el nem sülyesiati, s mindig, minden nehézségen át, feltétlenül győz. Győz a kommunista-gyanus banditák ellen. A Superman ugyancsak emberfeletti ember, aki a tör­vényen felül áll és ugyancsak mindig legyőzi a kommunista bitangot. A “Mian from U.N.iC.L.E. mű­sor két legyőzhetetlen hőse vi­szont csak hetenkint egyszer, a legnézettebb műsoridőiben győz a legkülönbözőbb nációja, kom munista kémekkel szemben, a­­kik előbb ugyan mindig elfog­ják és megkinozzáik őket, de természetesen a végén kisza­badulnak és megsemmisítik az ellenséget. Folytassam a filmeknél, a­­hol 10 mozi közül 3-4-ben min­dig a kommunista kémek e­­szén túljáró, amerikai mester­ként győz, és már nem is emlí­tem e műfaj legjobbjait, a 100- miíliós példányszámú s megfil­mesített James Bond regénye­ket, amelyeknek muzsikáját több rádióállomáson naphosz­­szat lehet hallani. Vagy a sajtó! Még a viszony­lag tárgyilagos is egyszerűen képtelen más néven említeni a Kínai Népköztársaságot, mint a vörös tigris. Azt hiszem, ha valamelyik leírná, hogy Német. Demokratikus Köztársaság, az olvasó már nem i|si tudná, mi­ről van szó, miért ő azt csak szovjet zónának ismeri. A lteg­­értellmesebib újságírók bennün­ket egy idő óta már csak Ma­gyarország néven emlegetnek, de az amerikai sajtó túlnyomó többsége számára még mindig “Vasfüggöny mögötti csatlós állaim vagyunk.” — ÉRTÉKELI MUNKÁNKAT? SZERETI LAPUNKAT? SZEREZZEN UJ ELŐFIZETŐKET! DR. BÍRÓ KAROLY SASKATOON, SASK. 508 Canada Bldg. Telefon: CHerry 2-2724 AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! GYAKORLOTT festőt keresünk ál­landó munkára $2.60 órabér. Érdek­lődök hívják Winnipegen az Oswald Decorating Co.-t. Telefon 888-1105, vagy 489r6341. 52-4 ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizhatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg Qy2% melléklendő. MEGRENDELŐ- IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112: Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább)« részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ................................ $........... jj Képes Nagy Naptárunk (1.25) ..................... $........... Sajtó Alap ..........................................................|.............. összesen $.......... Név: ....................................................................................... Város és tartomány:......................................................... Cilm (Utca, ház-szám, vagy Box): ........................ Címváltozásnál Írj« meg a régi elmét la! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50,. fél évre $3.50, külföldre $7.50. 4 I KELEN TRAVEL ALEX. A. KELEN LIMITED - Alapilva 1925-ben IKKA UTAZÁS TUZEX Kanadai főképviselete Hajó- és repülő­­~ _ . o - u jegyek hivatalos Csomagok Propanbutan gaztuz­­árfolyamon. Szlovákiába, helyek KS-phäiöK. Gyógyszer, pénz, virág küldése. 1467 Mansfieíd Street, Montreal — TeL: 842-9548 Jeligés levelet na kiadó továbbit Árban V* Eredményben KICSI! NAGY IPURGARET I Ezt a szót minden amerikai és kanadai magyar ismeri már. Ha székrekedésben szenved, bűzös a lehelete, büffög, gázok bántják, rossz a szájaize, ha82náli<>n PURGARETET Rendelje meg azonnal. Egy nagy családi doboz ára egy dollár. 6 doboz 5 dollár 50 ce nt, postán bérmentve. VÖRÖS KERESZT PATIKA 11824cLEVELANDRä?[oHIO j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents