Kanadai Magyar Ujság, 1966. január-június (42. évfolyam, 2-51. szám)

1966-06-24 / 50. szám

Prológus a "Vér és arany" után A világszerte ismert és ked­velt magyar Írónő, Kenneth Klára Claire, a Képes Vi-lághir­­adó májusi számában igen ér­dekes és tanulságos riportot irt egy milliomos-nő és barátja gyilkossági ügyével kapcsolat­ban. Öreg férje meggyilkolásával vádolt és 28 millió dollárt örö­költ Candy Mossier, egy millió dollárt adott a védőügyvéd­nek, hogy megmentse az elekt­romos kivégző széktől. “Egy védőügyvédnek, aki egy millió dollárt kap, ez aztán nem lehet probléma ...” A cikket, amely élésen rávilágít korunk erkölcsi felfogására, így fejezi be: “Vil­lamosszék helyett Rolls Roys kocsiban ülnek, mert Így van ez a modern amerikai történe­tekben, melyeket az élet produ­kál és nem valami túlzott fan­táziájú író.” A védőügyvéd alig tömte zsebébe az egy millió dollárt, már egy másik egy millió® ígé­ret röppent fel — mint fehér galamb zöld olájágga! — a USA egyik börtönéből: Egy millió dollár jutalom annak, aki ki­szabadit a börtönből egy “ár­tatlan” gangsztervezért, neve Giancana. A Chicago és Környéke ic. magyar újság is közölte a meg­lepő hírt: “Ezen nyilatkozat után két hétre, Amerika igaz­­ságügyminisztere személyesen utasította Hanrahan főügyészt, hogy azonnal — perceken be­lül — bocsássák szabadon Gdancanát.” "VÉR ÉS ARANY" 999,999 dollár csak annyi, — bizonyos esetben — mint semmi. Ha gyilkolsz férjet, feleséget, testvért, vagy játszod az “ártatlan” gangszter vezért —, 1.000. 000 dollár legyen zsebedben, igy a felmentő levél már kezedben ... Kerek egy millió dollár az árfolyam, semmivel sem kevesebb, ölhetsz boldogan, ha fizetsz. iMa mindent elintéznek. Az ügyvédek, az esküdtek, , pénzistenre esküsznek. A vérdij árán ártatlan vagy, mint ma született bárány. 1.000. 000 dollár az igazság ára és nem kerülsz az akasztófára — elektromos székbe. Az igazság őre melléd áll. Az igazság mérlegén: vér és arany. 1.000. 000 dollárnak súlya van: Győz az arany!?! Seres Péter. DR. SZENTMiKLÓSSY IST­VÁN, a Columbia Egyetemen az 1966-67-es tanévben, politi­kát és nemzetközi politikát ad elő. — Relief, Tuzex cso­magok, gyógyszer­küldés leggyorsabban — TRANSEX LTD.-nél. UTAZÁSOK: útlevél és vízumkérelmek, repülő és hajójegyek a mindenkori hivatalos áron, részletre is. TRANSEX LTD. 424 -Bloor St. W., Toronto 4., Ont. Tel.: 923-1193 A BIBLIÁBÓL “Támaszt az egek Istene bi­rodalmat, mely soha öröké meg nem romol, és ez a biro­dalom más népre nem száll át, hanem szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.” (Dán. 2:44.) * * * ‘“A mi Istenünk, akit mi szol­gálunk, ki tud minket szaba­dítani az égő és tüzes kemen­céből, és a te kezedből is, óh király, kiszabadit minket. De, ha nem tenné is, legyen tudtod­­ra, óh király, hogy mi a te is­teneidnek nem szolgálunk.” (Dán. 3:17-18.) | K K Á Pénzátutalás GYÓGYSZEREK UTAZÁSO K REPÜLŐ- és HAJÓJEGYEK, ÚT­LEVELEK. MAGYARORSZAGI LÁ­TOGATÁSOK ÉS OTTHONI HOZ­­ZATARTOZŐK KANADAI LATO­­GATASANAK INTÉZÉSE. DR. L MOLNÁR kanadai közjegyző Hazai VÁLÓPEREK gyors intézése. (Bárhol kötött házasságok Magyarországon felbonthatók.) Magyarországi ingatlan, vagyon­jogi, örökösödési ügyek intézése. Hiteles Fordítások The ‘Atlantic’ Hungarian Co. Of Canada 455 Spadina Avenue I, 213, Toronto. — Tel.: WA 2-7472. Délvidék 25. évfordulójára való visszaemlékezésben közöljük a még kéziratban fekvő “DÉLVIDÉK TRAGÉDIÁJA — TITo- SZLÁVIA PORTRÉJA” c. munkából az alanti fejezetet, ame­lyet folytatásokban adunk ki. BURJÁN GYULA: Szerb-infernó Délvidéken (Folytatás!) ZOMBOR. Éjjel szedték össze az áldo­zatokat és ördögi cinizmussal közölték velük: “ne hozzanak magukkal semmit, mert né­hány óra múlva már nem lesz semmire sem szükségük”. Sza­vukat százszázalékra beváltot­ták, ímegkinozták az elhurcol­­taJkat, majd még azon éjszaka kivétel -nélkül mind agyonlőt­ték. Zombor sem maradt ki a tra­gédiából. ZENTA. Egy magyarkanizsai magyar­ral beszéltem 1957 nyarán a zentai vérengzéssel kapcsolat­iban. Tömör mondatban ekként informált: 1944 őszének egyik éjjelén, mint a vérszagra szimatoló farkase-sord-a, úgy csapták le Tito “marshal’’ eivhü félbar­bár “harcosai”, hogy még azon éccaka kiirtsák ZENTA értel­mesebb magyarjait, vagy, aki magát mindig magyarnak tar­totta. Az áldozatokat fu-rlkó&bo­­tokkal verték agyon, majd tar­kólövéssel a Tiszába lövöldöz­ték a zentai mártírokat. ÚJVIDÉK. Bácska egyik legnagyobb vá­rosa, ipari, kereskedelmi és szellemi központja. Újvidék borzalmai külön fejezetet kér­nek a “.stációk” történetében. Újvidékre bevonult a titóista, szerb-nacionalista partizán­­haderő politikai rendőrsége, az u.n. UDBA, s elkezdődött Dél­vidék legnagyobb számonkéré­se. Az újságok diktálták az ütemet, lázitottak és bujtogat­­tak, állandóan olajjal öntözték az amúgy is hevülő türelmet­len szerb-sovinizmust, aminek egyetlen mércéje a balkáni-er­kölcs, ami nem ismer jogot és igazságot. A lázitó újságok azonban elfelejtették az “ön­cenzúrát”, bár hivatkoztak az 1941-es 1942-ős magyar “atro­citásokra”, de ugyanakkor el­szólták magukat, hogy a TITO marsall -által irányított “parti­záncsoportok”, szabotőrök, ké­mek és “hazafias” szerbek éle­tük kockáztatásával: állandó, tervszerű “hadműveletet” foly­tattak a “betolakodó” magya­rok ellen, de még a “magya­rok” gyilkosságai stem tudták megtörni a szerbek “demokra­tikus ellenállását”, mert a harc tovább tartott, aminek ragyo­gó “eredménye”, hogy a fasisz­ta magyar hadsereget és a né­met nácikat kiűzte Jugoszlá­via dicsőséges hadserege, — írták a -szerb újságok. Majd igy folytatták a szerb újságírók: senkinek sem lehet megtiltani, hogy az ellenlséget ki ne űzze -saját (?) otthonából, ezt tesz­­szük mi szerbek, amikor kiirt­juk a fasisztákat, hogy többé me gördítsenek akadályt JU­GOSZLÁVIA fejlődése elé. A Tito-féle kormány kiadta azoknak a névsorát, akiket ' ‘háborusibünösnek” nyilvání­tottak. Az első névjegyzék a BORBA újságban- jelent meg, aminek fotókópiája a tulajdo­nomba került, egy délvidéki magyar jóvoltából. A névjegyzék tárgyilagossá­gára jellemző, bogy nemcsak a karhatalmi embereket tette a -halállistára, hanem még a bá­baasszonyokat, védőnőket, tani tó-nőket, hivatali altiszteket, -egyszerű polgárokat is, szóval -minden rendü-rangu magyart! De azt az “indifferens” ma­gyart is letartóztatták, aki va­lamikép kihang,súlyozta ma­gyar mivoltát. Nem volt irga­lom, sem kegyelem. Az áldoza­tokat a volt Levente-Otthon­ban ‘tárolták”, ahonnan szor­tírozták a halálraitélteket. Vol­tak “szerencsésebbek”, akiket a DUNA partján, vagy a teme­tőiben végezték ki, tarkólövés­sel, amiben igen “komoly” szakértelemmel működtek, de voltak olyanok is, akiket, mint a barmokat “felhajtották” a vá góhidra és egyszerűen letaglóz­ták a mészárosbárddal. ÚJVIDÉK magyarsága is ala­posan lefizette “taksáját” TI­TOS ZLÁVí A alap jára ... * * * A győzők, akiknél a fegyve­res és az anyagi fölény volt, de -semmiesetre sem a szeretet és az igazságosság, 1945 aug. 8.-án hozták -nyilvánosságra az u.n. “Londoni egyezményt”, a háborús bűnösök üldözéséiül (?) szóló deklarációt, amit szignált: Anglia, Egyesült Álla­mok, Franciaország s a “dicső- Iséges” Szovjetoroszország. Eh­hez idomult az u.n. “Hóhértör­­vény”, a kisgazdapártiak alatt napvilágot látott “VII. t. c.”. A -londoni és pesti “hóhértörvé­­nyek” -szellemében a budapesti katonai pol. osztály, Fálfi-So­­lyo-m féle ma-gyarirtó katonai rendőrség, valamint a “zseniá­lis” AUSPITZ BEND, azaz Pé­ter Gábor, az ÁVH hírhedt bandafőnöke, nemzetközi prole­tár szellemtől inspiráltatva az UBDA segitségével MAGYAR­­ORSZÁGON hajtóvadászatot rendeztek mindazok ellen, a­­kiket a szerbek -kikértek. A -nagyferen-ci kormány tudtával, — amint irta dr. Sulyok Dezső könyvében — rövid idő alatt sokszázat tartóztattak le és -szállítottak a belgrádi “alkasz­­tófa” alá. Így a pesti kollábo-ránsok és kommunisták sem maradtak ki a DÉLVIDÉKI magyarság ellen elkövetett “bűntettekből” ... E-tejez-etet azzal a kérdésise-l fejezem be és kérdezem mind­azoktól, akik a vörös-demokrá­cia töretlen hívei, valamint a­­zo-któl, akik még mindig es­küsznek a mosiZkoviták “alkot­mányára, d-e azoktól is, ákik “-memoárjaikban” büszkén, fej­tegetik, hogy az 1941--es szá­monkérést “borzalmak történe­teként” publikálják, vájjon — a szerbék 1944-es liíkvidációját: milyen jelzővel illetik?! * * * Az idő elrepül, a jajjkiáltá­­-sok lassan elhalkulnak, a köny­­nyek elfogynak, a temetőik be­horpadt sírokba zárják a titko­kat, — senki sem állít EMLÉ­KET -sem kőből, sem már­ványból DÉLVIDÉK TRAGÉ­DIÁJÁNAK, a -kiirtott — MA­GYAR VÉRTANUKNAK, akik­nek kihullott vére: ott rezeg a reggeli harmatban, ott csillog a téli éjszakák zúzmarájában; s azért, mert az Úristen engem is magyarnak teremtett, sze­rény Írásommal betűből “fara­gott” LÉLEKSZOBROT álla­tok mindazok elé, ákik még bemerészelnek lépni DÉLVIDÉK TRAGÉDIÁJÁNAK kapuján, hogy ott összetett kézzel, né­ma, de összeszoritott ajakkal, s-ziklahittel boruljanak DÉLVI­DÉK STÁCIÓI elé, s az ÉGRE tekintve tegyenek hitvallást: — Soha nem szűnjünk meg Uram világgá kiáltani az IGAZSÁGÉRT és DÉLVI­DÉK, — az ELSZAKÍTOTT TERÜLETEK feltámadásá­ért ... — Fegyverünk nincs, csak pen­nánk az- egyetlen kincsünk, a­­mivel élesztjük a szétszórt ma­gyar lángocskákat ... Aki nincs VELÜNK, aki NEM tesz HITET a Magyar Nép mellett az ISTEN éts a HAZA ellen cselekszik ... (Forrásmunkás: v. Adonyi: A magyar katona a második világháborúban-. Fiala-Miarsihal­­ikó: Vádló bitófák. Dr. Málnási Ödön: Magyar Mártírok. Dr. Sulyok Dezső: Magyar Tragé­dia. Szigethy György: Szernta­(Folytatás a 4. oldalon) VIDÁM ÍRÁSOK Tulajdonjogi fogalmak nem bántják. Az otthon iránt vonzalmat nem érez, mint teszem azt, a macska. Azonfelül szereti a test­mozgást, a sétáikat és kirándulásokat, lészák-on, kerítéseken átbújik a szomszéd kertekbe. Kiváncsi állat, átcirkál mind-enlt, es tapasztalatok szerzése közben veszti életét, mint rendesen a nagy utazók. A Finty-i, -Faotyi és a Retyfce is olyan volt. Jókainé leg­alább hyen neveken szólitgatta őket, és a tyúkok tettették ma­gukat, hogy nem értik. Jófcainé pedig tette magát, hogy ő tudja, melyik a -Fanty-i éis melyik Petyke, pedig olyan egyforma volt mind a három tyuk, hogy az anyjuk se ismerhetett volna rájok. Általában nem sokat érnek a gyöngy-tyúkok élő boruk­ban. Ők, mint a poéták, kétségkívül becsesebbek haláluk után közönséges társaiknál, de -ameddig élnek, mily isivár egyfor­maság egyenruhában járni, mint valami szürke néni-kéknek, mig a közönséges -tyúkok különböző iszinvegyületü tollazatuk­kal-, mindenük más-más toalettben, szinte mintául szolgálhatná­nak a művészi hangulatot hajkurászó nőszabókniak, hogy a természet milyen remekül mennyi Ízléssel -és harmóniával ve­gyíti a színeket a tyuktársadalomban. De hát ezt hiába magyarázná az ember Jókainénak. Ő azért mégiscsak a gyömgytyufcjait szeretné. Mieg szokta Őket etetni reggelenként, s amint eléjük szórta a buz-aszemeket, s azok elkezdtek a csőrükkel mohón dibegni, petyegni az ám-bitus tégláin, az neki gyönyörűséget ökozott. Mikor rávetették a ho­mályos, óiom-s-erét&zinü szemecskéiket, ő -szeretetet tudott azok­ból kiolvasni: a Fintyi igen kezes volt, a tenyeréből isi meg­ette a magokat, s ez -olyan kellemes csilkl-an-dozás az asszony­ságnak, hogy ki se lehet m-o-n/d-aní, a Petyke pedig nagy hízel­kedő és stréber, akárhányszor fölszáll-t a -szemtelen a vállára, és odadörzsölte a piros tebe-r-nyegeit az arcához. És az is oia-gy mulatsága -volt, ha fölkapott egyelt, be­dugta boltíves, iviaszhártyás- csőrét a szárnyai (közé, is aztán elkezdte egyenletesen hintázni a levegőben: “Tente, Eantyim, tente”, mire a Fantyi -egypár mozdulat után úgy aludt édes­­de den, mint a tej. Micsoda jó lelkiismerete lehet az ilyennek! Mondta is ilyenkor Jókai, aki mindenfélét tudott -a mi­tológiából: — Jaj, de bolondok is voltak Meleager király leányai, akiket Apollo gyöngytyivkokká változtatott át, hogy mindig siránkoztak — miikor pedig inkább mindig alhattak volna. — 60 — Winnipeg, Man. 1966. jum 24. DR. D’ALBERT HEGEDŰMŰVÉSZ LEVELE DR. RIPA VOLT LENGYEL FŐKONZULHOZ A Kanadai Magyar Újság junius 14.-i számában- Dr. vitéz Sólyom Fekete István titkár, a Lengyel Magyar Szövetség saj­tó-osztálya vezetőjének cikké­vel kapcsolatban, Dr. D’Albert Ferenc hegedűművész-tanár, a Chicago Ooniaervatory College elnöke, a következő levelet in­tézte Dr. Ripa Károlyihoz, a Lengyel Magyar Társaság ügy­vezető ale-lnökéhez, junius 16.-án: “Dear Dr. Ripa, I thank you for your kind letter. Dr. Só­lyom Fekete has also informed me, that the Polish Hungarian Federation has elected me to an active position (Director of the Polish Hungarian- Federa­tion and First Chairman of the Cultural Committee — Editor). Als I am very devoted to my work — I try to do my very best in everything I do — I have to decline the kind oiff-er and wish to ask you to kindly forward this letter to the Pres­ident of the Federation (Dr. Imre Gaál, who succeeded Dr. Joseph Csendes). I cannot take any part in the work of the Polish- Hun­garian Federation. My time I have to devote to my music, teaching, composing and the directing of Chicago Conserv­atory College entirely. O-n behalf of my sister, Ma­ria D’Albert — I ask you to ac­cept her apologies, too; -she cannot devote any time to the Polish Hungarian Federation, -as she is teaching in two schools. My respect to Mrs. Ripa, I remain, most sincerely yours, Francois D’AJb-ert. * * A Kanadai Magyar Újság szerkesztője készséggel akar e­­lieget tenni Dr. D’Alhert hege­dűművészünk kérésiének e le­vél közlésével, melyhez semmi további kommentár nem sz-ük­­! -séges. K If A Pénzátutalás I It It A Szabadválasztás • Propán Gáztűzhelyek, Autók, stb. • GYÓGYSZERKÜLDéS, DEA-csomagok. • TUZEX Csehszlovákiába. • KÖZJEGYZŐSÉG, fordítások, hitelesítések, garancia levelek, stb. UTAZÁSOK If Látogassa meg európai rokonait. • Útlevelek, vízumok beszerzése leggyorsabban. • Hotel rezerváció, Autó bérlet. Használja ki a 21 napos és csoportos utazás kedvezményeit: Toronlo-Bécs-Toronlo $450.00 Toronlo-Budapesl-Toronto $484.00 • Hozassa ki magyarországi — csehszlovákiai, vagy romániai rokonait látogatóba. • Díjtalan tanácsadás, meghívó levelek. • Képviseljük az összes repülő és hajó társaságokat. % Repülő és hajójegyek részletre is. HIVATALOS UTAZÁSI IRODA Utazzon most, fizessen később! MIKSZÁTH KÁLMÁN A s-zinmüi-rá-snál még tudhatni. Ott -egy nagy közönség Jelenlétében lép ki a világba az írói alkotás. Másnap az-orjelül az összes lapok -referálnak, s a mázsálókon legalább hozzáve­tőleg megállapítható, mennyit nyio-m az iró és -darabja. De az elbeszélő mü sorsa nem ilyen. Az nem (kerül együttesen ítélő sokaság elé. Az iró, akinek még -neve sincs, nagy hiiiapi gezemice közé hordja a -szive vérével, lelke 1-obo­­gásával alkotott virág-ókat, hogy ott az asz tagban e-gy nap alatt elszáradjanak, úgyszólván! nyomtalanul. Hogy azelőtt ... Hja, más volt azelőtt a naiv korban. A tekintélyes öreg írók maguk nevelték maguknak az utódo­kat és -vetélytársakat. Mikor még Vörösmarty ott ült estén­ként a “Cs-igá’Mban, kedvenc Zof-fcsákkjávail és Szijj urammal, körülvéve az irók legjavától, é-s ha volt kéznél tehetséges kez­dő, az akár ott mindjárt felolvashatta nagy pironkodva tnü­­vecskéjét, és ha “Miska bácsi” megveregette érte a vállát, hát az annyit ért, mintha ott nyomban íróvá ütötte volna fel, meg­nyílt előtte az út, föl a magasba, amennyire a szárnya bírta. Petőfit ő emelte, nem félt, hogy el fogja bomályositani. Jókai -első regényeinek Nagy Ignác szerzett kiadót, pedig tudta, hogy el fogja homályositani. Madáchot, Arany Jánosi fedezte fel, Tóth Edét Szigligeti, és igy lehetne folytatná akármeddig. Isteni processzus volt ez. Az öregek patriarkális szer-e­­tetéből sarjadzott ki és származott át az írói nimbusz, mint ahogy a madár támad attól t. csodálatos -melegtől, amely az öreg anyamadár testéből ki-áraa, mikor a tojásokon ül. Később aztán, mikor ezek a szent öregek elhaltak, ne­hezebb 1-ett az író-i hírnév megszerzése, d-e mégse bizonytalan. A szerzőnek azt kellett elérnie, hogy a kéziratai nyilvánosságra jussanak a lapokban. A közönségnek áttekintése volt, sok szem sokat, sőt minid-ent megtalál, észrevette, ami érdekes megjelent -é-s méltányolta. A kritika is figyelt, és mikor a szerző kötetbe -gyűjtötte elszórt dolgozatait, megmozdult benne a lelkiismeret, s nem restellt néha egy kis zajt csinálni a jó mellett. De mit tegyen az úgynevezett tehetséges kezdő most? Most, amikor annyi lap van, hogy valamennyit senki sem olvassa el. És mikor egy lap is akkora tartalmú, hogy azt átnézi is sok, 'kivált a modern embernek, aki siet egész nap, siet reggeltől estig, sie-t reggelizni, siet olvasni, siet dol­gozni, siet megöregedni, és sietségében nem is, ér rá megsze­— 57 — 3 INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE 519 BLOOR ST. WEST . TORONTO 4, CANADA TELEPHONE: 5 37- 3 1 3 1 DR. BÍRÓ KÁROLY SASKATOON, SASK. 508 Canada Bldg. Telefon: CHerry 2-2724 Magyar könyvek KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL: Maróthy-Meizler Károly: Prohászka-Hármas­könyve, bőrdiszkötésben ................................ $14.40 Paula Néni Szakácskönyve.................................... 4.25 Bernolák szótár .......................................................... 5.80 Hungarian Textbook and Grammar ................ 5.25 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen ............. $3.90 ” ” A nő a pokolban is ur ........... $3.90 Anatomy of Revolution (U.N. jelentés, angol) 1.20 Nt. Rúzsa Jenő: Kanadai magyarság története (510 oldal) ....................................... 2.50 Rába Margit: A rettenet évei (247 oldal) ......... 2.50 Angol nyelvtan és beszélgetés (95 oldal) ........... 1.75 Kostya: Édes anyanyelvűnk (105 oldal)........... 1.00 Halász: Tatárok a Széna-téren (256 old.) fűzve 3.60 Rendelését -küldje 10 cent szállítási és csomagolási költség hozzáadásával Money Orderban. Magán csek­kekhez 15 cent “bank exchange ”-t kell számi-tani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA * 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Végtelen bájos Meséskönyv 3.- D.M. fűzve, 4— kötve. Verses kötet Barabás Zsuzsától .................. 2.50 D.M. Megrendelhető bank utján való átutalással: $1.— B. Barabás Zsuzsa, 43 Essen — Holst. — Halster­­hauser Str. 112, West Germany. Tibor Diószeghy, Hammtorwall 1 jlII., 404 Neuss|Rh., West Germany címen, a szerző léleküditő verses füzete: “Ma Hinni Nehéz ...” — Ára 50 cent.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents