Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1965

Index

1965. FŐEGYHÁZMEGYEI HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK 1030—196

5. sz. AZ ÚJ ORDO MISSAE-VEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK A SZENTMISE SZERTARTÁSAIBAN. Mint ismeretes, a rituskongregáció múlt évi szeptember 26-án kelt Instructiojávai többrendbeli változtatást rendelt el a szentmise szertartasaiban f. évi március 7-től kezdődő hatállyal. E változásokat, melyeket az Intructio általánosságban sorol fel a 48. pontban, az országos Directorium (6—8 o.), valamint a f. évi február 4-én kelt püspökkari körlevél közölte T. Papjaimmal. A nevezett Instructio folyományaként azóta megjelent az „Ordo Missae", valamint a „Ritus servandus in celebratione Missae" új kiadása Rómában, amely azlnstructioban felsorolt változásokat részletesebben kifejtve tartalmazza és egyes pontokban kiegészíti. Az Ordo, valamint az abban foglalt kiegészítések is az Instructioval együtt f. hó 7én léptek életbe. Miután azonban az Ordo csak a püspökkari körlevél kibocsátása után jutott kezünkbe, annak kiegészítő rendelkezéseit az még nem tartalmazhatta. Ezért szükségesnek tartjuk a következőkben közölni az új „Ordo Missae'", illetve „Ritus servandus" vonatkozó rendelkezéseit egységes átnézetben. E változások elvben már március 7-én, gyakorlatban jelen körlevelünk vétele és áttanulmányozása után lépnek életbe és lesznek kötelezők a T. Papjaim számára. I. Általános szabályok: 1. Kézcsókok, valamint az átadott, vagy átvett tárgyak megcsókolása elmarad. Éppígy elmarad a miséhez való öltözésnél és vetkőzésnél a liturgikus ruhák (humerale, manipulus, stóla) megcsókolása is. 2. Fejhajtás csak Jézus, Mária, a napi szent vagy boldog és a pápa nevére, valamint „Glória Patri"-ra (Introitusban és Lavabonál) van, más esetben nincs. Tehát elmaradnak a Glóriában, Credóban, áldásnál és „Oremus''-nál az eddigi szokásos fejhajtások. 3. Térdhajtás Lecke, Graduale stb., vala/nint Evangélium alatt nincs, kivéve a nagyheti passiókat és a pünkösdi „Veni Sancte"-t. Credóban „Et incarnatus'"-ra csak meghajlás (inclinatio mediocris) van, kivéve karácsonyt és Gyümölcsoltó B.A. ünnepét, amikor térdhajtás van. 4. Keresztvetés elmarad a lépcsőimában az „Adiutorium nostrum"-ra, az Introitus elején (gyászmiséken is), a Glória és a Credo végén és a ,,Sanctus''-ban a „Benedictus" szavakra. Elmarad a paténával való keresztvetés is a „Libera nos" ima (embolismus) alatt. 5. Mindazon szövegeket, (olvasmányok, Ordinarium és Proprium énekei), melyeket a segédkezők, a nép, vagy kar énekel, vagy recitál, a celebráns nem mondja. Az Ordinarium szövegeit azonban együtt énekelheti, vagy recitálhajtja a többiekkel. Ez azonban egyelőre csak ott alkalmazható, ahol e részeket latinul recitálják, vagy éneklik. 6. A nép részvételével mondott misékben a celebratio (liturgia) Verbi és a celebratio Eucharistiae elkülönülése külsőleg is kifejezésre juttatandó a körülmények és adottságok szemmeltartásával. Mig az előbbit a pap a széknél, illetve kancellusnál, vagy ambónál, illetve szószéknél tartja, addig az utóbbit (az Offertoriumverstől a mise végéig) az oltárnál. A pap ezért már a lépcsőimát követő oltárcsók (illetve az oltár és a celebráns incenzálása) után a székhez megy, hacsak a templom dispoziciója nem javallja, hogy az oráció végéig az oltárnál maradjon. A pap és a ministránsok székeinek helyét az egyes templomok belső helyzete határozza meg. Ügy kell elhelyezni ezeket a székeket, hogy a hívek jól láthassák a papot és hogy kellőképpen kitűnjék az, hogy ő a hívő közösség feje. A pap csak az Offertorium előtti ,,0remus'' (illetve, ha majd lesz, az oratio fidelium) végeztével megy vissza az oltárhoz. Egyébként a széknél állva mondja az előírt szövegeket Introitustól az Oratio végéig. Ha más olvassa a leckét, Gradualét, stb., azt ülve hallgatja. Ünnepélyes misében a lecke végén megáldja az eléje járuló szubdiakonust; ugyancsak ülve végzi a tömjénbetétet, a diakónust azonban állva áldja meg és így hallgatja végig az evangélium olvasását is. Ennek végeztével a könyvet megcsókolja a szokott formula szerint, de a celebráns megincenzálása ez alkalommal elmarad. Asszisztencia nélkül végzett énekes, vagy olvasott misékben a leckét egy .lektor (esetleg ministráns) olvashatja a szentélyrácstól, vagy az ambóról (szószékről). Ezt nem áldja meg a pap olvasás után. Az evangéliumot csak diakónus, vagy egy másik pap olvashatja albában és stólával. Ez olvasás előtt elmondja a „Munda cor"-t és áldást kér és kap a celebránstól, a végén csókra nyújtja neki a könyvet. Ha a celebráns maga olvassa a leckét is meg az evangéliumot is, ezt az ambóról vagy a kancellustól teheti. Ez esetben az oltár lép-