Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1965

Index

Szentelmények — Gyertya és hamuszentelés. (Instr. 76.) A február 2-i gyertyaszentelésre és a hamvazószerda! hamuszent'elésre a római misekönyvben előírt könyörgések közül elég egyet mondani, nem szükséges valamennyit elvégezni. Az oratiót ta celebrans tetszése szerint választja ki. Ez a fakultás először természetesen csak 1966-ban kerülhet alkalmazásra. Fenntartott áldások. (Instr. 77.) A római rituálé (Editio I-a post typicam а. 1954) IX. titulusának 9, 10 és 11. fejezeteiben felsorolt benedictiokat 1965 márc. 7-től minden pap elvégezheti az alábbiak kivételével: 1. Harangszentelés templom vagy nyilvános kápolna számára (cap. IX. 11); 2 Templom-alapkőletétel (cap. IX. 16); 3. Üj templom, vagy nyilvános kápolna megáldása (cap. IX. 17); 4. Antimensium megáldása (cap. IX. 21); 5. Űj temető megáldása (cap. IX. 22); б. Ritus benedictionis papalis super populum elargiendae servandus a sacerdotibus, quibus a S. Sede huiusmodi facultas indulta est (cap. X, 1); 7. Formula benedictionis papalis cum indulgentia plenaria in fine concionum (cap. X, 2); 8. Ritus benedicendi populos et agrosex Apostolicae Sedis indulto (cap. X, 3); 9. Keresztút, a püspöknek fenntartva (cap. XI, 1). VI. Pál pápa 1963 nov. 30-án kelt „Pastorale munus"' kezdetű apostoli levelének I. 30. pontja alapján a püspök bármely papnak adhat felhatalmazást, még a szabad ég alatt elhelyezett keresztúti stációk megáldására és búcsúkkal való felruházására is. Ezzel a felhatalmazással azonban nem lehet élni olyan plébánián, melynek területén keresztúti stációk megáldására jogosult szerzetesház (ferences) van. A kereszúti stációk megáldására előírt szertartás a Rit. Romanum Tit. IX. cap. 11. nr. l-ben található meg. Megjegyzés: Tájékoztatásul közöljük, hogy a minden felszentelt pap által elvégezhető, eddig fenntartott 78 áldásformula közül gyakorlati jelentősége a következőknek van: a papi öltözet, egyes szentruhák és edények, skapuláré és főként pedig a rózsafüzér megáldásának. Ezekre tehát 1965. márc. 7-től nem kell külön felhatalmazást kérni. A legutolsó kiadású Esztergomi Rituáléban (1907) ezeknek a jövőben már fenn nem tartott áldásoknak legtöbbje az alábbi helyeken található: Pars II. De benedictionibus. Benedictiones ab Episcopis vei aliis facultatem habentibus faciendae- cap. 28—34,37 és 39. (Kivétel: 35, 36 és 38.) Appendix. Benedictiones reservatae Epiiscopis: valamennyi. Appendix .Benedictiones propriae nonnullorum ordinum regularium: az első kivételével (Methodus pro erigendis stationibus viae crucis. Propr. Ord. Fratr. Minor) valamennyi. D. rész: A templomok és az oltárok alkalmassátétele a hívek cselekvő részvételére. Üj templomok építésekor, valamint a már meglévő templomok restaurálásakor és átépítésekor törekedjünk arra, hogy templomaink alkalmasak legyenek a szent szertartások végzésére és a hívek cselekvő részvételére. (Instr. 90.) Mielőtt a lelkipásztorok az Instructio által szorgalmazott „versus populum" oltárt vagy ambókat állítanának fel, vagy bármilyen más modosítást végeznének, kötelezően kérjék ki Főpásztoruk engedélyét. Praeparatio liturgica pastoralis. Etsi Liturgia totam actionem Ecclesiae non explet (efr. Const. art. 9.), probe tamen attendendum est ut opera pastoralia cum sacra Liturgia debite connectantur, et simul actio pastoralis liturgica non quasi separata ac veluti abstracta, sed cum aliis operibus pastoralibus intimé unita exerceatur. Praesertim necesse est ut intima unió vigeat Liturgiám inter et catechesim, religiosam institutionem atque praedicationem. Episcopi proinde et eorum in sacerdotio adiutores munus suum pastorale universum circa liturgiám oidinatum pluris in dies faciant. Ita et fideles per perfectam participationem sacrarum celebrationum vitám divinam copiose haurient et, fermentum Christi et sal terrae effecti eandem annuntiabunt et in alio transfundent." (Instr. 7. 8.) A liturgikus reformok megvalósításának elsődleges célja a hívek tudatos és tevekeny bekapcsolása a liturgiába. Ez a cél azonban csak akkor érhető el, ha a lelkipásztor maga is mély hittel és szeretettel törekszik átélni a liturgiát. Buzgóságát majd megérzik és követni fogjak hívei is. Minden alkalmat használjunk fel, hogy a liturgikus változásokat híveinknek megmagyarázzuk és folytonosan emlékeztessük őket arra, hogy „conscie, pie et actuose" vegyenek részt a szent cselekményekben. A liturgia ilyen átélése kiemel bennünket híveinkkel együtt az emberi gyarlóság folytán adódó megszokottságból és a szentek tiszteletének itt-ott jelentkező torz megnyilvánulásait felváltja majd a krisztocentrikus lelkület. Ezzel a lelkülettel fogjuk megérteni Szent Pál apostol nagy gondolatait és kívánságait: „Minden és min-