Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1965

Index

quentia, Offertorium, Communio), a ce­lebráns azt nem mondja el (lásd előbb Instr. 32). 2. Az Ordinariumot (Kyrie, Glória, Credo, Sanctus-Benedictus, Agnus Dei) a pap la­tinul a néppel, illetve a kórussal (kántor) együtt énekelheti vagy recitálhatja. 3. a) A lépcsőimában a 42. zsoltár mindig el­marad. Ez a zsoltár csak a XI. században került a szentmisébe. Szép gondolatainak elhagyasát egyesek fájlaljak ugyan és enélkül hiányosnak érzik a szentmisére való előkeszületet. A megmaradt és áhi­tattal végzett „Inlroibo ad altare Dei" antifona azonban tovabbra is alkalmas módon koncentrálja lelkünket arra, hogy a szentmiseáldozatot Krisztussal egyesüive mutassuk be a Mennyei Atyának. A 42. zsoltár ehagyása azt jelenti, hogy úgy végezzük ezentúl a lépcsőimát, mint eddig a gyászmisékben, b) Az egész lépcsőima elmarad, ha a szent­misét valamilyen más liturgikus cselek­mény (actio liturgica) megelőzte. Az 1960-as Codex Rubricarum 424. pont­ja a lépcsőima elhagyását az alábbi ese­tekre rendelte el: Gyertyaszentelő Boldogasszony ünne­pén, Hamvazószerdán, Virágvasárnap, Húsvéti vigilia misén, Búzaszenteléskor és keresztjáró napo­kon, de csak az előírt szertartásokat követő misékben és a Pontificale Románumban lévő kon­szekrációkat követő misékben. „Actio liturgica'' alatt értendő minden olyan cselekmény, amely a szentmisével „directe et immediate connectitur." Ilyennek minősül az ,,aspen:io aquae benedictae ante Missam dominicalem, cantus horae tertiae immediate ante Mis­sam conventualem aut pontificalem aut similes occurrentiae, ut v. gr. cantus Lau­dum aut delatio cadaveris ad ecclesiam immediate ante Missam exsequialem aut defunctorum in genere.'' Nem számítható viszont liturgikus acti­onak a mise előtt való áldoztatás és a ka­rácsonykor, valamint a halottak napján végzett első, illettve második szentmise. Ha a lépcsőima teljesen elmarad, ak­kor az „Aufer a nobis" és az „Oramus Te Domine'' elhagyásával a pap azonnal fel­megy az oltárhoz és középen megcsókol­ja azt. 4. Az ünnepélyes (asszisztenciás) misében az alszerpap nem tartja többé a paténát, hanem a paténa az .jltáirn marad ugyan­úgy, mint más szentmisében. 5. A secretá-1 (illetve új nevén oratio su­per oblata) az énekes misében latinul éne­keljük az oratio dallamon. Az utolsó se­creta befejezéséhez tartozik a „Per omnia saecula saeculorum. Ámen."' is. Ez tehát még oratio dallamon énekelendő. Az ol­vasott szentmisében a secretát hangosan (elata voce) mondjuk. Ez egészen új rendelkezés, amelyet jó híveinknek is meg kell magyarázni. Utal­hatunk arra, hogy a secreta az áldozati ajándékok felett mondott imádság. S mi­vel az áldozatbemutatás a pap és a hívek közös aktusa, ezért természetes, hogy a secretat nem csendes, mintegy magán imádságként végzi el a pap. 6. A kánont bezáró doxológiát a „Per ip­sum'-tól a „Per omnia saecula saeculo­rum. Amen"-ig bezárólag a pap énekli vagy hangosan mondja A doxológia az ünnepélyes vagy feriális prefáció dalla­mára énekelendő. (Eph. Lit. 1964. 514.) Az egész doxológia alatt a pap a kelyhet a szentostyával kissé felemelve tartja és az eddig szokásos keresztvetéseket elhagyja. A szent színeket csak az „Amen'',után te­szi le az oltárra és ezután hajt térdet. Az „Amen"-t a nép feleli. A doxológiával kapcsolatos elevatio valójában a szentmise ősi, fontosabb ele­vatiója, amely nem a híveknek, hanem a mennyei Atyának szól. Méltán kap te­hát e rendelkezéssel nagyobb hangsúlyt a szentmisében. 7. A Miatyánkhoz szorosan hozzátartozik a bevezető rész is (Oremus, Praeceptis sa­lutaribus moniti . . .), ezért az olvasott misében a celebráns ezt is hangosan mondja. Az olvasott misében a Miatyánkot a hívek a pappal együtt latinul vagy a nép nyelvén recitálhatják, énekes misében vi­szont a pappal együtt latinul énekelhetik. Természetesen helyes az eddigi gyakorlat is, amikor a pap egyedül énekli latinul a Miatyánkot. 8. A Miatyánk utáni embolizmust, azaz a „Libera nos quaesumus''-t, a celebráns latinul énekli vagy hangosan mondja. Mi­vel a dallam még nem ismeretes, további intézkedésig csak hangosan kell mondani. 9. A szentáldozásnál a „Corpus Christi" for­mula mondandó, miközben a pap egy kis­sé felemeli a Szentostyát a ciborium fe­lett és az áldozó felé mutatja. Az áldozó feleli: Amen. Utána kereszt jele néikül áldoztatja meg a hívőt. (Az áldoztatás magyar nyelvű végzését is kérni fogja a Püspöki Kar a többi magyar nyelven végzendő szöveggel.) 10. Az utolsó evangélium elmarad, a Leo­imádság pedig véglegesen megszűnik. A szentmise tehát ezentúl a Placeat-imával, az oltárcsókkal és (kivéve a gyászmisét) áldással fejeződik be. Ezután semmiféle szándékra mondott imádságnak nincs he­lye. 11. Egyedül diakónussal is lehet énekes mi­sét celebrálni. Nálunk magyar földön

Next

/
Thumbnails
Contents