Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1963

Index

812/1963. sz. Olajszenteiés. A főegyházmegye részére ez évben is Szegeden történik az olajszenteiés. A szentelt olajokért ezért csak nagypénteken, áp­rilis 12-én, jöjjenek az espereskerületi kiküldöttek Kalocsára. Nem kell külön jelenteni, ki viszi az olajat. De a kerületi esperesek gondoskodjanak az elvitelről. A szétosztás de. 10 órakor kezdődik az érseki székház portáján. Kalocsa, 1963 március 6. 835/1963. sz. Tételek a tavaszi esperesi kerületi gyűlésre. Az évelejei beköszöntőmmel összhangban az ez évi tavaszi espereskerületi gyűlésekre az alábbi két tételt jelölöm ki: 1. „Üdvössége lesz azoknak, kik nevedet félik" (Mik. 6, 9.). 2. „Megfeledkezhetik-e gyermekéről az asszony, hogy ne könyörüljön méhe magzatán" (Iz. 49. 15.). Kalocsa, 1963 március 14. 685 /1963. s z. Tüzbiztosítási kockázatvállalás kiterjesztése. 268/63. sz. körrendeletem (Circ. 1963. pag. 4.) megjelenése után kaptam meg az Állami Biztosító Főigazgatósága 1962 december 18-i határozatát, mely szerint az érvényben lévő épület-tűzbiztosítások alapján megtéríti azokat a károkat is, amelyeket az­által szenved a biztosítást kötő fél, hogy mint a biztosított épület tulajdonosa (használója), törvényes kártérítési kötelezettséggel tartozik olyan balesetek­ért, melyek során egy harmadik személy megsérül, vagy meghal, vagy vagyontárgya* megrongálódik, illetve megsemmisül. A már meglévő és a jövőben kötendő épület­tűzbiztosításokat a fenti kockázat-kiterjesztéssel kü­lön díj felszámítása nélkül viseli az A. B. Az épü­letekkel kapcsolatban korábban kötött szavatossági biztosításokat ennek következtében törlik. Ez a kockázat-kiterjesztés azonban nem vonatko­zik olyan károkra, amelyek a templomokban az istentiszteletekkel kapcsolatos ténykedésből követ­keznek be. Ahol tehát ilyen „templom-üzemi" biz­tosítással rendelkeznek, az továbbra is érvényben marad. Felhívom a vagyonkezelők figyelmét arra is, hogy kár esetén az Állami Biztosító kártérítést akkor fi­zethet, ha a kárt — legyen az tűz, szélvihar, harang­törés, vagy a fenti szavatossági biztosítás — annak megtörténte után azonnal, de legalább is 8 napon belül bejelentik a Járási Fióknál. Megemlítem, hogy a tulajdonos helybeli rk. egy­ház (község) nevére és terhére kiállított kötvényben a plébánialak berendezési tárgyai nem biztosíthatók, hiszen ezek személyi tulajdont képeznek, s igy eset­leges biztosításuk a javadalmas által kötendő külön kötvényben történhetik. Hasonló okból nem fogad­hatom el és nem hagyhatom jóvá az Állami Biz­tosító egyes járási fiókjai által mostanában több egy­házi épülettel kapcsolatban is szorgalmazott „Épület és háztartási általános biztosítási kötvény "-t. Ahol a vagyonkezelők tévesen ilyen biztosítást kötöttek, tartoznak azt az illetékes járási fióknak jelen rende­letemre való utalással hivatalosan visszaadni és a szabályos tüzbiztosítási kötvényre szóló ajánlatot kiállítani. A Püspöki Karnak erre van országos keretszerződése az Állami Biztosítóval. Itt említem meg, hogy a f. évi Circ. 4. oldalán a 268/63. sz. körrendelet táblázatában „m" helyett mindenütt m 3 értendő. Kérem a sajtóhibát kijavítani. Kalocsa, 1963 február 28. 732/1963. sz. Háztartási alkalmazottak. A 47/1962. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet 8. §-a szerint 1963 január 1-i hatállyal a háztartási alkal­mazottak után személyenként és havonként 100 Ft társadalombiztosítási járulékot kell a munkáltatónak fizetnie. Töredékhónap esetén a járulék napi összege 3,40 Ft. A járulék összegében mind a munkáltató által, mind a dolgozó által fizetendő nyugdíjjárulék bennfoglaltatik. Erről az SZTK Kirendeltség, illetve Alközpont az érdekelteket még f. évi január hó ele­jén külön levélben értesítette, de közérdekű jelentő­ségénél fogva most körlevélileg is közzéteszem. Mivel a plébánosok (lelkészek) nyugdíjjáruléká­nak alapjából a háztartási alkalmazott(ak) utáni SZTK-járulék levonandó, azért a módosítást hiva­talból eszközölni fogom. Ehhez jelentsék az érde­keltek e körlevél kézhezvételétől számított 3 napon belül, hogy hány bejelentett háztartási alkalmazott­juk van, illetve utánuk havonta mennyi járulékot fi­zetnek. Ahonnan jelentés nem érkezik be, az azt fog­ja jelenteni, hogy ott háztartási alkalmazott nincs. Á fenti kormányrendelet 5. §-a ugyanazon ha­tállyal a háztartási alkalmazottak táppénzét napi 10 Ft-ról 20 Ft-ra, a terhességi-gyermekágyi segélyt pedig napi 15 Ft-ról 30 Ft-ra emelte fel. Felmerült kívánságnak megfelelően itt említem meg, hogy a háztartási alkalmazottak munkaviszo­nyát és munkafeltételeit, idevéve a havi készpénz­járandóság összegét is, a Magyar Közlöny 1959 június 7-i 63. számában megjelent 34/1959. (VI. 7.) Korm. és 6/1959. (VI. 7.) Mű. M. rendeletek sza­bályozzák. Á betegségi biztosításban figyelembevehető ter­mészetbeni juttatásokról és azok pénzbeni értékéről az 1/1959. (XII. 2.) SZOT számú szabályzat intéz­kedik. Az érdeklődők a kérdéses rendeleteket a helyi tanácsoknál, vagy alkalomadtán az érseki irodában megtekinthetik. Kalocsa, 1963 március 1. 4 776/1963. sz. Országos nyári kántorképzö tanfolyam. Az idén is lesz országos nyári kántorképző tan­folyam Budapesten a Központi Papnevelöintézetben. Felvételt nyerhet minden 15 és 45 év közötti férfi vagy nő, akinek zenei hallása van és plébánosi ajánlólevél birtokában az Érseki Hatóság engedélyét is megkapja. A jelentkezni kívánók mielőbb kérjenek az Országos Nyári Kántorképző Tanfolyamtól (Budapest V., Eötvös L. u. 5—7.) 60 filléres bélyeggel ellátott és pontosan

Next

/
Thumbnails
Contents