Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1962

Index

— 24 — Mert mi a hitoktatás leglényege ? A hitoktató állandó tanúságtétele. Ezért írja Szent Pál apostol: „Én is, mikor nálatok jártam, testvérek, nem kiváló beszéddel vagy bölcseséggel léptem fel, hogy hirdessem nektek Isten tanúságtételét. Elhatároztam ugyanis, hogy nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről. Gyöngeségem tudatában elfogódva s nagy izgalommal mentem hozzátok. Tanításom és igehirdetésem bizony nem az (emberi) bölcseség meggyőző szavaiból állt, hanem a lélek és az erő bizonyításából, hogy hitetek nem emberi bölcseségen, hanem Isten erején alapuljon." (1 Kor. 2, 1-5). De ennek az állandó tanúságtételnek megvannak a tárgyi feltételei. Mind jobban, mind mélyebben kell megismerni Istent és akit ő küldött, Jézus Krisztust. Nincs ebben valami ellentmodás, hogy felszentelt Testvéreinktől kérjük és kívánjuk ezt? Ha az istenfélő és megpróbáltatásaiban igazán lelki óriássá nőtt Jób szavaira gondolunk, akkor nincs. „Talán megérted Istenem nyomdokait, és elérsz a Mindenható tökéletességéig ? Magasabb az az égnél. Mit is tehetnél ? Mélyebb az alvilágnál, hogy ismerhetnéd meg? Mértéke hosszabb a földnél és szélesebb a tengernél." (Jób 11, 7-9) És kimeríthető-e az Úr ismerete? Az Úré, aki valóságos Isten és valóságos ember. Az Úré, Aki a világ világossága, Aki úgy tanította az embereket, mint Akinek hatalma van. Aki evangéliumi parancsokat és tanácsokat hirdetett. Aki csodákat tett. Aki szenvedett, meghalt és feltámadt. Aki ott ül a mindenható Atya Istennek jobbja felöl. Kimeríthetö-e az örök Főpap ismerete ? Kimeríthetöek-e az Apostoli Hitvallásnak ágazatai? A papnak egész életén át teológusnak kell lennie. „Istenem, oltalmam, szabaditóm, sugalmazd nekem, mit gondoljak Rólad." A Zsoltáros felel rá: „Megbízható az Úr bizonysága, bölcseséget ád a kisdedeknek. Egyenesek az Úr végzései, vidámmá teszik a szivet. Világos az Úr parancsa, felvilágosítja a szemet..." (Zsolt. 18, 8-9) Nem taníthat az, aki maga nem tanul 1 Az emberiség a világi tudományokban mérföldes léptekkel halad előre. Milyen szomorú lenne, ha mi az örök és változhatatlan igazságokat nem tudnánk a ránkbízottakkal érthető, korszerű és így elfogadható formában közölni. Az a hitoktató, aki unalommal és közönnyel találkozik, elsősorban magában tartson nagy lelkiismeretvizsgálatot 1 Az állandó tanúságtétel egy másik nélkülözhetetlen feltétele a ránkbízottak őszinte szeretete és megbecsülése. Egy pillanatra se felejtsük el, hogyan szerette Jézus a gyermekeket, és milyen nagyra értékelte a gyermeki lelket és annak tisztaságát. „Akkor gyermekeket hoztak hozzá, hogy rájuk tegye kezét. De a tanítványok elutasították őket. Amikor Jézus ezt látta, megneheztelt rájuk és így szólt: „Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a gyermekek és ne tartsátok vissza őket, mert ilyeneké az Isten országa." (Mk. 10, 13-14.) „Azzal rájuk tette kezét és tovább indult." (Mt. 19, 15) „Vigyázzatok, meg ne vessetek egyet sem e kicsinyek közül! Mondom nektek: angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát." (Mt. 18, 10.) A rábízottakat szerető és megbecsülő pap soha nem vesztheti el türelmét, és soha nem ragadtathatja el magát sem szavakban, sem tettekben. „Szükséges ugyan, hogy botrányok forduljanak elő, de jajj annak, aki botrányt okoz!" (Mt. 18, 7). Aki önmagán nem uralkodva botrányt okoz a gyermekek, szülők és a világi tanítók, vagy tanárok előtt, nemcsak ezek lelkében okoz súlyos kárt, hanem kárt okoz az őt küldő Egyháznak is, és így számoljon az Isten és emberek előtti felelősségével. „Taníts engemet, mily szavakkal hívjalak segítségül: mutasd meg, minő cselekedetekkel tetszhetem Neked." Nem mulaszthatom el, hogy ezúton is meg ne köszönjem azoknak a T. Testvéreimnek becsületes, sokszor sok fáradsággal és önfegyelemmel végzett munkáját, akik az elmúlt iskolai évben szép és eredményes oktatói voltak szent hitünk igazságainak. A mennyei Atya, aki a rejtekben is lát, százszorosan fizesse meg nekik munkájukat lelki, kegyelmi kincsekben és testi egészségben. Az öröm és köszönet mellett szomorúság is van szivemben. Egyes T. Testvérek — hála Istennek csak néhányan vannak — ez évben sem vehetnek részt ebben a nagyon fontos lelkipásztori munkában. A világ sok országának papjai mindennap hálatelt szívvel borulnának oda az isteni Mester lábai elé, ha országuknak vezetői lehetővé tennék számukra, hogy az állami iskolákban szent hitünk igazságait taníthatnák. Azoknak, akiket szomorúságom érint, el kell ezen gondolkozni! Itt az ideje, hogy hamis és ártalmas elképzeléseikkel felhagyjanak és magatartásukat az alázatos Krisztus magatartásához alakítsák. Mindenkinek igaz örömére szolgálna, ha a jövőben már ők is részesei lehetnének enneK a fontos munkának. Elsősorban azok a T. Testvérek örülnének, akik most helyettük is dolgoznak, és sokszor el is fáradnak! Az embereket tanító Jézus Krisztus bölcsesége, jósága és szeretete kísérje a hitoktatók munkáját és Ő legyen, aki a becsületesen elvégzett munka után a növekedést adja. Kalocsa, 1962 október 8. 2767/1962. sz. Külföldi rendelések. Tudomásulvétel és miheztartás végett közlöm az alábbiakat: A magyar Püspöki Kar f. é. szeptember 11-én hozott határozata értelmében egyházi személy részéről külföldről akár erga sacra, akár gratis alapon ajándékba értékesebb gépjármű, gépalkatrész, templomi használatra szánt szobor, festmény, egyházi kegyszer, ötvösmunka, egyházi ruha és egyházi szakkönyv stb. szándékolt behozatala, csak úgy történhetik, hogy a kérelmező saját egyházi főhatósága útján az Actio Catholica Országos Elnökségén keresztül fordul illetékes hatóságokhoz behozatali engedélyért, s csak ennek birtokában tehet lépést külföldön megrendelést illetőleg. Az az egyházi személy, aki ezen rendelkezés megkerülésével próbál behozatni külföldről fentjelzett ajándéktárgyakat, számoljon vele, hogy azokat visszaküldik a feladónak.