Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1960

Index

— 26 — 2. A zsolozsma végzési ideje. A lényeg, mint eddig is, az, hogy a napi officiutri a Matutinumtól a Completoriumig éjféltől éjfélig terjedő időben elvégeztessék. De helyesnek és kívánatosnak mondja a rubrika, hogy a zsolozsma egyes imaóráit lehetőleg törekedjünk azok eredeti és valódi idejükben, vagy azt megközelítőleg végezni. A Matutinumot (Laudes nélkül) szabad jogos okból az előtte való nap délutánján anticipálni, de csak a délutáni 2 óra után. A Laudes valójában reggeli ima, azért kórusban kora reggel végzendő és megfelelő, ha a magános recitálásban is így végezzük. A Vesperás ideje délután (nagyböjtben is). Végül a Completorium nagyon alkalmas arra, hogy azt esti imaként végezzük. Ez esetben a Confiteor előtti Páter noster helyett (per rationabile tempus) lelkiismeretvizsgálat tartandó. A breviárium végzésében követendő kalendáriumra nézve 1. Directorium 9. old. Ha valaki a sajátjától eltérő kalendárium vagy eltérő ritus szerint (pl. szerzetes kórusban) végzett zsolozsmán vett részt, ezzel eleget tett az illető horára nézve saját breviáriumozási kötelezettségének. Aki búzaszentelő (ápr. 25) napi körmeneten, vagy ennek megfelelő könyörgő ájtatosságon részt vesz, még ha azon a litániát népnyelven imádkozzák is, annak nem kell latinul elmondania a litániát. Ha azonban nem vett részt, akkor el kell azt végezni latinul az előírt precesekkel és oratiókkal együtt. Viszont keresztjáró napokon, aki nem vett részt a körmeneten, nem kell külön elmondania a litániát. 3. Változások az officium egyes részeiben. Az antifonákat a zsoltárok előtt is mindig (tehát fériákon és a kis horákban is) egészen el kell mondani. A zsoltárok továbbra is végezhetők akár az új, akár a régi fordítás szerint. A himnuszok utolsó verse (doxologia) sohasem változik. Az Iste Confessor himnusz 3. sorát ezután is mindig így kell mondani: Meruit supremos. Preces feriales, melyet ezentúl egyszerűen precesnek nevezünk, csak akkor mondandó, amikor a Directorium kifejezetten jelzi. A magános recitálásban Dominus vobiscum helyett mindig Domine, exaudi orationem meam mondandó. Ha ezt egyébként is kellene mondani {pl. a precesben), akkor csak egyszer mondandó. A szombati II Laudesben a Canticum Moysis megrövidül, amennyiben az oblitus es Dei factoris tui (régi fordítás szerint: oblitus es Domini creatoris tui) szavakkal bezárul. A többi elmarad. A Primában sohasem mondunk 4 psalmust; Capitulumként mindig (fériákon is) a Regi saeculorum mondandó; a végén ' pedig a lectio brevis mindig de Tempore veendő, még ünnepeken is. III. A misére vonatkozó rendelkezések. A misére vonatkozó általános elveket, valamint a misézésnél követendő kalendáriumra és a konventmisékre vonatkozó rendelkezéseket 1. a Directorium 12 — 15 old. 1. A votivmisék. A votivmisék 4 osztályba soroltatnak: a) I cl egyes rendkívüli alkalmakkor mondhatnak, és egyes napok kivételével még I cl napokon is mondhatók, éspedig Glória, Credoval; b) II cl bizonyos meghatározott alkalmakkor, pl. egésznapos szentségimádásra való szentségkitétel, vasárnapra áttett külső ünneplés, a pápa koronázásának, vagy a püspök kinevezésének évfordulóján, valamely súlyos szükség idején, szent missziók kezdetén, vagy végén, iskolai év elején vagy végén, missziós vasárnapon stb. végeztetnek, valamint idetartozik a nászmise és az ezüst- és aranylakodalom alkalmával mondott mise is. E misék mondhatók (bizonyos kivétellel) II., III. és IV. oszt. napokon, éspedig Glóriával (kivéve, ha violaszínben), de Credo nélkül (hacsak nem vasárnap); c) III cl votivmisék az első csütörtöki, az első pénteki és első szombati ájtatosságokkal kapcsolatos votivmisék, melyek esetről esetre jeleztetnek a Directoriumban. Ezek mondhatók III. és IV. osztályú napokon. Végül d) IV cl, melyek csak IV. osztályú napokon végezhetők (rendszerint) Glória nélkül és mindig Credo nélkül. Mindezek szabályait részletesen közli a Directorium (15—20 old.). 2. Gyászmisék. Ezek is 4 osztályba soroltatnak: a) I cl a temetési mise (Missa exsequialis), mely bizonyos napok kivételével még I cl napokon is végezhető; b) II cl a halál alkalmával végzett egyéb misék, továbbá az exhumálás utáni végső eltemetés, vagy a halálhír vétele utáni misék, melyek nem végezhetők I cl napokon és vasárnap; c) III cl a 3., 7., 30. napon és az évfordulón, valamint a temetőkápolnákban és a halottak napja utáni nyolcad alatt mondott misék. Ezek mondhatók a III. és IV. osztályú napokon. Végül d) IV cl az u. n. Missa quotidiana, mely csak a IV. osztályú napokon mondható. A gyászmisék egyes osztályainak kiváltsága független attól, hogy énekes vagy csendes miseként mondjuk-e azt. A gyászmisékre vonatkozó részletes rubrikákat a Directorium közli (20—23 old.). Egyébként, mint a múltban, ezentúl is a liturgikus színeket jelző betűk tipusa jelzi, hogy mely napokon milyen gyászmise végezhető. E jelek magyarázatát 1. Directorium 32 old. (Nb. E jelzések a múltban használatosaktól több dologban eltérnek!) A mise szertartásaira vonatkozó újítások. A lépcsőima elmarad mindazon misékben, melyeket közvetlenül megelőz egy liturgikus (gyertya-, hamu-, barka-) szentelés, húsvéti vigília, vagy (búzaszentelő, keresztjáró) körmenet, Az ünnepélyes misében szokásos incenzációk végezhetők az egyszerű cantatumokban is. (Ez igen megfelelőnek látszik a vasárnapi és ünnepnapi nagymisékben). Az asszistenciával végzett ünnepélyes misékben a misézőnek nem kell elmondania azokat a részeket, melyeket a segédkezők elénekelnek (leckét és evangéliumot), Az oratiók számára vonatkozó szabályokat 1. Directorium 23 — 25 old. Ezentúl a mise oratiójával egy conclusio alatt kell venni (többek közt) az u. n. commem. inseparabilist, a szentségkitételi oltárnál külön engedélylyel végzett misékben az or de Ssmot, a pápáért és püspökért a megfelelő évfordulókon mondandó óratiot, az oratio pro seipso sacerdote-t a szentelés évfordulóján, valamint a missziós vasárnapi misz-