Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1960
Index
— 13 — 1960. FŐEGYHÁZMEGYEI HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK 1234/1960. sz. Májusi imaszándék. Május hónapját — az egész esztendő legszebb négy hetét — mindannyiunk égi édesanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának szenteli az Egyház. Ezt az ájtatosságot a XIV. században kezdeményezte Boldog Szuzó Henrik. A XVIII. század első felében éledt fel újra Olaszországban, aztán Franciaországon, Spanyolországon, Belgiumon át hamarosan meghódította az egész katolikus világot. Különleges ájtatosságra gyülekezik naponta a hívők Mária-tisztelő serege, megtölti a templomokat és kápolnákat. Különleges imaszándékokat tűznek ki évről-évre az Egyház elöljárói, hogy a hívek örömeiből, gondjaiból, problémáiból és feladataiból gyűjtögetett színes imacsokrokkal kedveskedjék égi Édesanyánk köréje sereglő földi nagy családja. Ebben a főpásztori levélben ez év májusának imaszándékait kívánom közölni híveimmel. Kezükbe adom a feszületet és végigsimítok a férfiak és asszonyok ujján csillogó aranyos jegygyűrűn. Feszület és jegygyűrű sugalmazzák az idei május kettős imaszándékát. I. Krisztus feszületét olyan ihletettséggel vesszük a kezünkbe, amilyennel a pogány Konstantin császár nézhetett rá 312 október 28-án, a milviusi hídnál aratott győzelme előéjszakáján, amikor legendás látomásában a kereszt felírását olvasta: „E jelben győzöl I" A mi győzelmünknek földön és égben ugyanígy Krisztus keresztje a jelvénye és eszköze. A keresztre tettük le hitvallásunkat. Ebben a szent hitben élűnk és halunk. Hitünket nem kell lépten-nyomon tüntetően vallani. Élhet az szívünk mélyén elrejtve, mint a parázstűz a pásztorok éjszakáján. De megtagadnunk sohasem szabad. Ha hallgatásunk és hitünk eltitkolása hittagadás számba menne, akkor emelt fejjel kell színt vallanunk. Ezt a hitet vallották a hívek milliói két évezreden keresztül. Sokan, nagyon sokan, vérükkel pecsételték meg hitüket. Mások hitvallók módjára élték kereszthű életüket. A legtöbben azonban a mindennapi élet hitvallásával tettek tanúságot hitük mellett. Katolikus hitünk szilárdságáért könyörögjünk májusi imáinkban I Egészítsük ezt ki azzal a vággyal, hogy hitünkből igaz keresztény élet fakadjon. Nem elég Krisztust titokban, szívvel vallani. A katolikus hitnek bizonysága és kiegészítése a katolikus élet. A szentmise hallgatást senki vasárnap vagy parancsolt ünnepeken bűn nélkül el nem mulaszthatja. Nem nevezhető katolikus kereszténynek, aki súlyos bűnben a gyóntatószéket meg nem találja, vagy aki az Oltáriszentségben köztünk élő Úr Jézus szent Testével nem táplálkozik. Isten minket a keresztség szentségében gyermekeivé fogadott és az Anyaszentegyház tagjává tett. A keresztség szentsége azonban magával hozza azt a szent kötelezettséget, hogy meg kell keresztelnünk életünk minden percét, hogy minden örömünkön, bánatunkon, törekvésünkön és célkitűzésünkön átvilágítson az egyetlen és örök öröm, gond, törekvés és cél: Isten szolgálata a földön, örök boldogság a halál után. Kérjük imáinkban, hogy életünk tanúságtétel legyen Krisztus mellett és a katolikus életforma mellett. Mi nem vitatkozunk, nem hősködünk, nem izgatunk, nem hangoskodunk, hanem élünk alázatosan, egyszerűen, katolikus keresztény módon, Krisztus parancsolatait híven teljesítve. Nem arra törekszünk elsősorban, hogy másoknál jobbak legyünk, de igenis, mindegyre jobbak akarunk lenni eddigi önmagunknál. Aki magával elégedett, az máris kezd visszacsúszni. Minket a mindegyre rajtunk rágódó szent elégedetlenség hajt szüntelen, hogy kötelességteljesítésben, becsületben, emberi jóságban, Isten szeretetében és felebaráti szeretetben szüntelen fejlődjünk és tökéletesedjünk. Mivel pedig Krisztusért élünk, azért akik figyelnek bennünket, megsejtik mögöttünk a keresztrefeszített Krisztust, mint életünk mesterét, és tetteink irányítóját, s a római századossal kénytelenek elismerni: „Ez valóban Isten Fia volt!" Mindezekre a feszület tanít meg bennünket. II. A jegygyűrűben, mint aranykeretben, a katolikus családi otthon képe áll előttünk. Ez diktálja májusi imaszándékunk második csoportját. A Biblia legelső mondata így szól: „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet." Az égi teremtés az angyalok karainak megalkotásával egyszersmindenkorra befejeződött. A földön a teremtés tovább folyik az idők végezetéig. A földet emberi teremtményekkel az édesanyák népesítik be. ök Istennek eszközei a teremtés további folyamatán. De az eget is az édesanyák népesítik be. Mint Isten eszközei gyermekeket szülnek. Isten teremti ezek halhatatlan lelkét. A gyermekeket nevelik és irányítják ég felé, hogy üdvözült lelkekkel népesedjék be a mennyország. Isten kegyelmével, szentségeivel, parancsaival támogatja őket. Arra való fiaikban az édesanyák papi hivatást igyekeznek kelteni, hogy az apostoli munka meg ne álljon a földön. így lesznek ők Istennek legnagyobb ajándékozói. El is fogadja tőlük ajándékaikat és megáldja érte őket. Ezek óriási nagy dolgok I Isten a házasság szent-