Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1959

Index

— 10 — 4. Ha valaki más természetű tárgyakat, pl. szobrot, a szentmiséhez használatos eszközöket, miseruhát, misekönyvet vagy más liturgikus eszközt óhajtana külföldről rendelni, rendelését csakis az A. C. Országos Elnökségén keresztül teheti meg. így részint ellenőrizhető, hogy a rendelés valóban fedi az illető plébániának szükségletét, másrészt pedig nem merülhet fel a törvénytelen kereskedés vádja. Kalocsa, 1959 május 29. 1408/1959. sz. Földrendezések. A mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakítása során az önkéntes földcseréről, a földrendezésről és a földfelajánlásról újólag a folyó évi május 30-án megjelent 1959. évi 24. számú törvényerejű rendelet (Tvr.) és a végrehajtása tárgyában kiadott 16/1959. (V. 30.) F. M. sz. r. (Végreh. r.) intézkedik. E két rendeletből főleg a háztáji földekkel kapcsolatos részeket alábbiakban közlöm. A Tvr. 1. §-a szerint a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok tábláit lehetőleg önkéntes földcsere útján kell létrehozni. Tvr. 2. § (1): „Ha a községben vagy városban (továbbiakban: község) a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas tábla önkéntes földcserével nem alakítható ki, a termelőszövetkezetek nagyüzemi területeit a község egész határára kiterjedő földrendezéssel lehet kialakítani." Ehhez kapcsolódóan a Végreh. r. 8. § (1) meghatározása szerint: „A földrendezés engedélyezése és végrehajtása szempontjából mezőgazdasági ingatlannak kell tekinteni minden olyan ingatlant, amelyet a földnyilvántartás szántó, kert, gyümölcsös, rét, szőlő, legelő vagy nádas megjelöléssel tüntet fel. Erdőgazdasági ingatlan az erdő, valamint az újból erdősítésre kerülő vágásterület. Ha a művelési ágban változás következett be és a tényleges művelési ág eltér a nyilvántartott állapottól, a helyszínen történt felülvizsgálat alapján a tényleges művelési ágat kell figyelembe venni." Tvr. 10. § (1): „A földrendezés belterületi ingatlanokra nem terjedhet ki." — A Végreh. r. 17. § (1) ezt kiterjeszti a zártkertekre is, melyek közé a háztáji gazdálkodásra alkalmas területek is sorolandók: „A földrendezési eljárásba nem szabad bevonni a 14/1955. (III. 3.) M. T. számú rendelet 5. §-ában (helyesen : 6. §-ában 1) megjelölt belterületet és a zártkerteket. A jelen rendelet végrehajtása szempontjából zártkertnek kell tekinteni a kertszerűen művelt, kisebb parcellákra tagolt olyan területet (veteményes kert, kenderföld, szöllös-gyümölcsös kert stb.), amely háztáji gazdaság céljára alkalmas." Tvr. 11. §: „Tanyás vidéken az állami gazdaság és termelőszövetkezet tábláit úgy kell kialakítani, hogy a tulajdonosok tanyái a táblán kívül maradjanak. A tanyához tartozó földterületet 800— 1600 négyszögölig a tanyák elhelyezésének megfelelően a földrendezésből ki kell hagyni és a tulajdonosok részére úthasználatot kell biztosítani." Tvr. 12. § (1): „Ha az egyénileg gazdálkodó által haszonbérelt állami tartalék földre állami gazdaság, vagy a termelőszövetkezet gazdaságilag indokolt igényt jelentett be, a földrendezés folytán a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik. — (2) Ha a földrendezési eljárás magántulajdonban levő haszonbérbeadott földet érint, a haszonbérleti jog a tulajdonosnak adott csereingatlanra száll át. A haszonbérlő a csereingatlanon fennálló haszonbérleti jogviszonyt azonnali hatállyal felmondhatja, vagy a szerződés módosítását kérheti; megegyezés hiányában a bíróság dönt. Ha a haszonbérlő a felmondás jogával élt, a haszonbérbeadó köteles a csereingatlan megműveléséről gondoskodni^ Tvr. 13. § (1): „A földrendezés során az egyénileg gazdálkodók részére a táblába foglalt ingatlanokért lehetőleg azonos minőségű, művelési ágú és területű (értékű) földet kell cserébe adni és azt — a helyi adottságok figyelembevételével — a termelőszövetkezetek részére kialakított táblák mellett kell kijelölni." A Tvr. 20. § (1) és a Végreh. r. 30. § (3)-e szerint akár megvételre, akár ellenszolgáltatás nélküli állami tulajdonul földfelajánlást csakis földműveléssel élethivatásszerűen nem foglalkozó személyektől lehet elfogadni. A fenti ügyekkel kapcsolatos minden beadvány és határozat illetékmentes. A mentesség a vagyonátruházási illetékre is kiterjed. Jelen rendeletek megtalálhatók a Magyar Közlöny 1959 május 30-i 60. számában. Ahol a földrendezés egyházi ingatlanokat is érint, ott az ügyről haladéktalanul részletes előterjesztést kell tenni az Érseki Hatósághoz. Kalocsa, 1959 június 2. 1188/1959. sz. Kedvezményes utazáshoz utalvány. Ez évben is megkapták a lelkészek az egyszeri félárú menetjegy kedvezményét. Az ehhez szükséges Utalványt megküldettem már T. Papjaimnak. Mivel az egyházi személyek személyazonosságukat személyi igazolványukkal igazolják ezentúl, külön igazolványt — mint a múltban — nem csatoltunk az Utalványhoz. Az Utalvány felhasználására vonatkozó pontos utasítások annak hátlapján megtalálhatók. Kalocsa, 1959 május 11. 1439/1959. sz. Óraadó hitoktatók nyilvántartási lapja. Az óraadó hitoktatók f. hó 30-ig kötelesek nyilvántartási lapjukat a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályához megküldeni. Ilyen lapot ./' alatt csatoltan megküldök azoknak, akik a 474. sz. alatti körrendeletre (Circ. 1959. pag. 4.) jelentették, hogy azt felhasználták. Akinek még kell, kérjen. Valamennyien pedig jelentsék, hogy a nyilvántartási lapot elküldték a fentjelzett hivatalba. Ha valaki nem kapta meg óradíját az első félévre, azt is jelentse. Kalocsa, 1959 június 5. József sk érsek B. Ny. kalocsai telepe 656- 59 június — 350 db — Felelős v.: Seke János Felelős kiadó : Sztrilich Károly