Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1958

Index

— 12 — 1

899/1938. se. Egyházi biztosítások felülvizsgálása. Az ingóságok (berendezések) biztosítási díjtételeinek csökkenése és az építőanyagok múlt évi áremelkedése szükségessé tette az egyházi biztosítások felülvizsgálását. A Püspöki Kar e célból tárgyalásokat folytatott az ÁB-val, aminek eredményeit a következőkben foglalom össze: 1. Az országosan csökkentett díjtételeket az ÁB. múlt év április 1-től visszamenően az egyházi berendezések biztosításánál is alkalmazza és ezekből is megadja a 30 %-os egyházi kedvezményt. Főegyházmegyénkben az új díjtétel az ingóságok után keménytetős épületeknél: községekben 1.15%, városokban 0.70%. puhatetős épületeknél pedig 2.70, illetve 1.60%. 2. Az egyházközségek az így felszabadult biztosítási díjakat elsősorban az értéken alul biztosított berendezések teljes értékű biztosítására, vagy ha erre nem lenne szükség, az épületeknél (templom, plébánia) fennálló értéken aluli biztosítási összegek felemelésére használják fel. Az egységárakról az ÁB. ügykezelői pontos felvilágosítást adnak. Néhány fontosabb légköbméterenkénti egységár falusi viszonylatban: templomépületnél 300—350 Ft, toronynál 400 - 500 Ft, közműves lakóház 250—300 Ft, közmű nélkül 200—250 Ft, stb. Ha valamely egyházközségnek mind az épületei, mind ingóságai teljes értékre vannak biztosítva, az ingóság tűzbiztosításának díjkülönbözetét az ÁB. az egyházközség javára írja (más biztosítási díjába betudja, kifejezett kívánságra esetleg visszafizeti, ha az egyházközség más biztosítást nem kíván kötni). Minthogy az egyházközségek 1957 április 1 óta általában magasabb díjtételt fizettek ingóságaik után, ezen idő közben felmerült túlfizetésük teljes összegben visszatérül. Ahol az új díjszabás magasabb az eddiginél, az egyházközségnek, a díjkülönbözetet 1957 április l-ig visszamenően utólag be kell fizetnie. (Ez a mondat főegyházmegyénk egyetlen helyiségét sem érinti.) 3. Az áremelkedések miatt csak azok az épületbiztositások tekinthetők teljes értékű biztosításoknak, amelyeket az új légköbméterenkénti egységárak alapján revideálnak. Áz ÁB. mindazon falusi (nem különleges értéket képviselő) egyházi épületek kártérítésénél teljesen mellőzi az aránylagos (pro rata) kártérítést, amelynek biztosítási összegét az új légköbméter-egységárak alapján állapítják meg. 4. Részleges (a biztosítási összeg 10%-a erejéig, de káreseményenként legfeljebb 10 000 Ft-ig terjedő (pro rata mentes kártérítésre tarthatnak igényt azok az egyházközségek, amelyek a berendezésbiztosítás díjának csökkentéséből felszabaduló összeget az ingóságok épületbiztosításuk teljes vagy részleges felemelésére fordítják. Ez a kedvezmény arra a biztosításra vonatkozik (ingóság vagy épület), amelynél a díjvisszatérítés összegét a biztosítási összeg felemelésére fordítják. 5. Az előző (4.) pontban foglalt részleges pro B. Ny. kalocsai telepe 840- 58 június — Sftö db — Felelős v.: SekeJános rata mentes kártérítést élvezik azok az ezúton megkötendő épületbiztosítások is, amelyek az új egységárak figyelembevételével legalább 75%-ig megközelítik a teljes értékű biztosítást, valamint azok az új berendezésbiztosítások, amelyek a valóságos érték 75%-át elérik. 6. Az ÁB. jelentős mértékben korlátozza az avulás címén eszközölhető levonásokat a kártérítésnél. (Tűzbiztosításra nézve L. Circ. 1957, pag. 9., 13., 33.) Fenti megállapodás végrehajtása során az ÁB. fiókjai hamarosan közlik az ingóságbiztosítással rendelkező egyházközségekkel, milyen mértékben csökkent múlt év április 1. óta biztosítási díjuk és az így felszabaduló díjösszeggel mennyire emelhetik fel berendezéseik biztosítási értékét. Ha felszabaduló díjösszegük nem emésztődik fel berendezésbiztosításuk valóságos értékre emelésénél, javaslatot tesznek arra, milyen mértékben használhatják fel azt épületeik teljes értékű biztosítására. Az ÁB. ügykezelői ezenfelül meglátogatják a plébániákat, hogy mind berendezéseik, mind épületeik teljes értékű biztosításának kérdését megbeszéljék velük, és ezekre vonatkozóan az egyházközségek felé ajánlatot tegyenek. Tekintettel azokra az előnyökre, amelyek a teljes értékű biztosításból erednek, az egyházmegyei hatóság ajánlja a biztositások felemelését, feltéve, hogy az így adódó magasabb biztosítási díj nem múlja felül az egyházközségek teherbírását. Mindezen biztosítási kérdésekben az egyházi vagyonkezelők az egyházmegyei hatóság jóváhagyásától feltételezetten járhamak el, vagyis mind a berendezések, mind az épületek bizlosítása terén foganatosítandó változásokat jóváhagyásra terjeszszék fel az egyházmegyei hatósághoz. Ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy a káreseteket az egyházközségek necsak az ÁB. fiókjának, hanem az egyházmegyei hatóságnak is jelentsék. A hatóság ugyanis csak abban az esetben tudja az egyházközségek érdekeit eredményesen képviselni, ha a kárbecslésnél képviselteti magát. • Az ÁB. Főigazgatósága által az összes igazgatóságokhoz és fiókokhoz f. évi május 29-én kiküldött 1/5. sz. utasítás kifejezetten közli, hogy „a Róm. Kat. Egyház illetékes képviselőivel szemben a kárrendezések lehetőleg reklamációmentes lebonyolítása érdekében azt a kötelezettséget vállaltuk, hogy bármely kár likvídációja előtt az egyházmegye illetékes szervét a kárrendezés időpontjától úgy értesítjük, hogy az egyházmegye képviseltetéséről gondoskodhassék. Ez történhet külön megbízott vagy a plébánia útján." Nagyobb káreseteknél minden alkalommal a mérnököt szándékozom a kárfelvétel idejére kiküldeni. Ha ez akár az értesítés elmaradása, akár más okból nem történhetnék meg, a kárfelvételi jegyzőkönyvet a plébánosok minden esetben „az Érseki Hatóság utólagos hozzájárulásától feltételezetten" záradékkal írják alá, s arról ide is tegyenek jelentést a jegyzőkönyv egy példányának vagy másolatának csatolásával. Kalocsa, 1958 június 12. József sk érsek Felelős kiadó : Sztrilich Károly