Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1956

Index

A NAGYHETI SZERTARTÁSOK MEGÚJÍTOTT RENDJÉRŐL — a hívek számára — Felolvasandó bojt IV. vasárnapjára és megismétlendő Fekete-vasárnapon Kedves Hívek! Az 1956. húsvétjától kezdve a nagyheti szertartások időpontjában lényeges változás lesz. Valamikor ezeket a szertartásokat azoknak az eseményeknek megfelelő időben tartották, amely eseményekre a szertartások emlékeztetnek. A nagycsütörtöki szentmise tehát régente este volt, mert Jézus nagycsütörtökön este, az Utolsó vacsorán rendelte az Oltáriszentséget. A nagypénteki szertartás délután három órakor kezdődött, mert akkor halt meg Jézus a kereszten. A nagyszombati szertartásokat pedig nagyszombaton késő este tartották, hogy a mise közel essék a húsvét vasárnap hajnalához, amikor Jézus feltámadt. A középkorban azonban ezeket a szertartásokat délelőttre tették át. Ennek oka az volt, hogy a nagycsütörtököt, nagypénteket és nagyszombatot a hívek munkaszünettel ünnepelték, tehát az ünnepi istentiszteletek idejére, azaz a délelőtti órákra kívánta a nép a szentmisét és a vele kapcsolatos szent cselekményeket. Amikor azonban ezek a napok megszűntek ünnepek lenni, a híveik nem értek rá délelőtt a templomba jönni, és így történt, hogy legtöbb helyen bizony üres templomokban folytak a szép szertartások. Dicsőségesen uralkodó Szentatyánk ezen a visszásságon akart segíteni, amikor elrendelte, hogy a nagyhét három utolsó napján a szent szertartásokat a délutáni, illetve esti órákban kell megtartani. Ezzel kapcsolatban a következőket közöljük: 1. Virágvasárnapján a barkaszentelés és a szentmise a szokott időben fog tartatni. Amint eddig, a barkaszentelés után kivonul a papság a templom ajtaja elé, hogy azután Jézus virágvasárnapi bevonulásának emlékére a néppel együtt bevonuljon a templomba. A pápa óhaja, hogy ne csak a papság és néhány hívő vonuljon ki a templomból, hanem a többiek is. Kiérkezve szép rendben álljanak föl a templom ajtajában álló papság mögé és őket követve térjenek vissza a templomba. Tartsák kezükben a megszentelt barkaágat, annak emlékére, hogy Jeruzsálem lakói is pálmaágat tartottak kezükben. 2. A nagyhét első három napján a szentmise a szokott időben, reggel fog tartatni. Ahol egyházhatósági engedéllyel esti mise van, ez is megtartható. 3. Nagycsütörtökön a szentmise az esti órákban lesz ^órakor. Csak egy szentmise tartható! Ezen a szentmisén áldoznak a papok is a hívekkel együtt. Áldozni ezen a napon csak ezen az egy szentmisén, vagy közvetlen utána lehet. Délelőtt és a reggeli órákban tehát nincsen szentáldozás; sem este a mise előtt, vagy mise után, amikor a pap már eljött az oltártól. Buzdítjuk a Híveket, hogy ezen a szentmisén áldozzanak és így fejezzék ki hálájukat az Űr Jézus iránt, aki testének és vérének feláldozása árán szerezte számunkra az Oltáriszentséget. Szentmise után az Oltáriszentséget elvisszük egy mellékoltárra, mert a főoltárt megfosztjuk minden díszétől és felszerelésétől, azután szentségimádást tartunk annál az oltárnál. Kérjük a Híveket, hogy kellően beosztva vegyenek részt ezen ájtatosságon. Azokra az órákra esik ez, amelyek alatt az utolsó vacsora, továbbá Jézus búcsúzása és vérizzadása volt. „Nem tudtok egy órácskát virrasztani velem?" — kérdezte Jézus szemrehányókig az Olajfák hegyén tanítványaitól. Mi is áldozzunk tehát az üdvözítő emlékének az esti órákban. A nagycsütörtöki esti szentmisében Glóriakor megszólalnak a harangok, azután elhallgatnak nagyszombat estéig. 4. Nagypénteken délután három órakor lesz a csonkamise és utána kitesszük az Oltáriszentséget imádásra a szentsírhoz! Ettől kezdve este . g. . óráig lehet látogatni a szentsírt. Szentsírlátogatás délelőtt nincs, sem a ikora délutáni órákban! Űj dolog az is, hogy (a régi szokást meg_ 4 _