Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1952

Index

1952* III. 1807/52, szám. PÜSPÖKKARI KÖRLEVÉL. A Magyar Püspöki Kar f. V> ! -'u tartott tanícskozmányából közös körlevelet adott ki, J, .:,3 velet alább leközölve, ugy rendelkezem, hogy az f. évi .'uiiiu.i 2

2-é

n minden plébánia-templomban és lelkészségben szokoft iifJch; felolvástassék. A körlevél szövege a következő: Közeledik az idő, amikor a Mindenszentek litániájában fal-han£0ó könyorgésiink beteljesedik: ;

iHogy a föld termését megadni es megőrizni méltóztassál, kérünk Téged, hallgass meg minket!

1

1 Közeledik az idő, amikor "A szorgalmas kéz uralomra kerül" /Péld, 6, 11./ a mindennapi kenyerünk biztosítására. Közeledik a kenyérgabona betakarításának szent ideje és - ahogy Szent Jakab apostol mondja - "A földmivelő vár la a föld drága terményét." /5, 7./ Amikor hozzáfogtatok a több és jobb termést biztosító munkátokhoz, mi, a Ti Főpásztoraitok is buzdítottunk Benneteket, hogy mindnyájunk érdekében, a mezőgazdasági munkákat megfelelő felkészültséggel mielőbb végezzétek el. Kértünk Titeket, hogy késedelem né Isiül fogjatok munkához, mert. "Ki folyton a széljárást lesi, sohasem vei; ki mindig a felhőket nézi, nem jut aratáshoz." /nréd. 11. 4*/ Most sem hallgathatunk, hanem Üdvözítőnk szavaival fordulunk Hozzátok: "Emeljétek föl szemeiteket és lássátok a szántóföldeket; mert.már fehérek az aratásra" /Ján. 4,35./. Isteni Mesterünk, aki elmondotta a Magvetőről szóló példabeszédet, nemcsak hirből ismerte a szántó-vető. a dolgozo földműves életét, hanem Ő maga is megjelent Palesztina határában a vetések, a búzatáblák között tanítványaival, akik kalászokat szedtek, kezükkel kimorzsolták és azt ették, /Mt. 12, 1./ Az Ur Jézusnak nemcsak a názáreti, forgácsos ácsmühely fürészporába hullott a verejtéke, és széniét:; rug vele azt a munkát, hanem megáldotta, megszentelte azt n ní:.át is, amit földműves nép"

nV végez. És, amit a csodás kcir,»c..\3 rooritás után mondott tanítványainak, hogy "Szedjétek fol a megmaradt hulladékokat, hogy el ne vesszenek" /Ján. 6,12./, azt most az aratás, az évrőlévre ismétlődő csodás kenyérszaporítás közeledtekor, mai szóval ái is.mondjuk Nektek, amikor a jóminőségü termés érdekében arra kériinK Benneteket, hogy ideiében, szemveszteség nélkül végezzétek ezt a munkát. üzivleljétoK meg az írás szavát: "Eredi a hangyához! Nézd as útjait és okulj! Sem főnöke^ sem tiszttartója

r'sem ura nincsen, mégis megszerzi táplálékát nyáron. egybegyűjti élőimét aratáskor... Ha. serény va^-y, akkor aratásod bó, mint a forrás, s az inség messze elkerül." /Péld. 6, 6. skk./ Az aratás befejezése után éppoly fontos, munka a gabona behordása, és elcséplése is* Isten akarata szerint cselekszik, aki idejében végzi ezt a munkát is és "megtisztítja szérűjét