Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1949

Index

— 47 — borzasztó őket." Az irtózás az emberi ter­mészet dolga — mondta most átszellemült arc­cal a nővér — nem a léleké. A léleké a szere­tet. Ennek a szerencsétlennek igen sok kell belőle, mert nagyon szenved. Tessék megnézni, milyen boldog most. A szeletet az egyetlen, ami feledtetni tudja — egy időre legalább — minden nyomorúságát" Szólt és eltűnt. Nyilván ki akarta kerülni az emberi dicséretet. Az elő­kelő látogató pedig felsóhajtott : „Istenem, mi lenne a világ irgalmas szeretet nélkül ?" Ennek az irgalmas szeretetnek nem az em­beri szív a forrása, hanem a világ Megváltójá­nak értünk halálra sebzett Szíve. Az emberi szív csak átveszi onnan és továbbadja a szere­tet sugárait. De csak akkor, ha komolyan veszi Krisztus Urunk felhívását: „Maradjatok énbennem és én tibennetek . . Ezért mondja a boldog­emlékű Szentséges Atya a szeretet töviseivel átfont lángoló Szívet győzelmi jelnek, amely nemcsak jelenti, de biztosítja is a szeretet végső győzelmét a világon. 3. A Jézus Szíve-tisztelet megfelel a lélek legmélyebb' és legszentebb igényeinek. Minden lélek — még a legelvetemültebb is - vágyódik a boldogság után, bár nem mindegyik keresi jó helyen. És ha egy-egy pillanatra legalább sikerül elérnie, szeretné ezt a pillanatot a végtelenbe tolni. Ő maga se tudja, talán nem is sejti, hogy tulajdonképen végtelen boldogságra vágyik. Végtelen pedig csak egy van: az Isten. Ez az ájtatosság az embert Isten-közeibe emeli. Ebben a közelségben már könnyű fölfogni a Szent Szív­ből feléje áradó szeretetet. Ez a titka annak, hogy a Jézus Szíve-tisztelet olyan gyorsan meghódította a hívők millióit s szinte áttüzesí­tette a lanyhuló világot. Hatalmas mozgalommá nőtt s ha más nem, ez magában elég bizonyíték isteni eredete mellett. Ezt a drága kincset valami szent irigység­gel megirigyelte még a nem katolikus keresztény világ is. London közelében az anglikánok már 1902-ben bevezették a Jézus Szíve-tiszteletet, egészen katolikus mintára. Nem lévén érvénye­sen felszentelt papjaik, nincs Oltáriszentségük sem. Mindent egy Jézus Szíve-szobor pótol, amelyet ünnepélyesen szenteltek fel és egy emelvényen helyeztek el. A szobor előtt állan­dóan hat lámpa ég. Az anglikán hivek sürü ra­jokban járnak oda imádkozni. Hogy örülnek szegények, hogy valami — legalább egy hideg szobor — melengeti a szívüket ! Mekkora lenne az örömük, ha az élő Krisztust, az Oltáriszent­ségben köztünk dobogó Szívet köszönthetnék 1 Ha közvetlenül tapasztalnák azt, amit az Apos­tol írt az efezusiaknak: „Krisztus szerette az egyházat és önmagát adta érte, avégett, hogy megszentelje." (Ef. 5, 25) Ki tudja, nem ez a szomjas vágyakozás lesz-e a kiindulópontja végleges hazatérésüknek s nem a Szent Szív fogja-e őket az Anyaszentegyházba hazavonzani. Hiszen ő igérte : „Ha én felemeltetem a földről, mindeneket magamhoz vonzok." (Ján. 12, 32.) A Szent Szív tiszteletének isteni eredetét bizonyítja az a tény is, hogy tömérdek akadályt kellett leküzdeni, amig a hivők millióit meghódí­totta. Mint minden újnak, ennek is meg voltak a maga ellenségei. Magában Ausztriában elő­ször napilapok és folyóiratok bélyegezték kor­szerűtlennek és támadták a rágalom és gúny minden fegyverével. Aztán a hatalom, a közigaz­gatás emberei próbálták lehetetlenné tenni Majd a Jézus Szív-tisztelet mozgatóit és apostolait fenyegették, sőt magát az ájtatosságot ís tilal­mazták. Sokakat a tilalom megszegése miatt be is börtönö2tek.(Aztán az egyetemen támasztot­tak nehézségeket". Csak olyan papok doktorrá avatását engedélyezték, akik az utolsó szigorla­ton Ígéretet tettek, hogy ezt az ájtatosságot nem terjesztik és támogatják?) Végül rendeletet adtak ki valamennyi föltalálható Jézus Szíve kép és szobor elpusztítására. Az üldözés vihara el­ült. Az üldözők már rég a temetőkben porla­doznak, a Jézus Szíve-tisztelet pedig él, virágzik és soha nem képzelt arányokban terjed. Terjed, mert „rajta van az Ur lelke." (Iz. 11, 2.) Most, hogy a nagy felajánlás 50. évfordu­lójához érkeztünk, a Szent Szív tisztelete már körülöleli az egész világot. Az első nagy érzés a hívő milliók hálája a Megváltó ujabb kegyes leereszkedéséért, hogy „a föld porából felemelje a szegényt." (Kir. I. 2, 8.) A másik könyörgés, hogy könyörüljön ezen a sok sebből vérző, sze­rencsétlen világon és siettesse a szeretet Nvegsö győzelmét. Ámde igaza van az arab közmondás­nak : „Hogy a fejet meghajlítsam, kard kell hozzá ; hogy pedig a szivet meghajlítsam, szívre van szükségem." Á harmadik szavunk tehát az­ígéret legyen, hogy hallgatunk a Szent Szívből | felénk áramló kegyelem indításaira, az irgal­masság cselekedeteinek gyakorlásával éljük a szeretet életét. Akkor majd nem hiába imád­kozzuk: „Jézus Szentseges Szíve, jöjjön el a Te országod." Amen, Kalocsa, 1949. december 12. / ' f 7354. sz. Könyvajánlás. Patágyi Natália „Ha szólít a hang" című könyve olyan fiatal leanyoknak szól, akik kike­rülve az iskolából, az élet nagy kérdésé előtt állnak: iníhe? kezdjek, mire hív az Úristen? ; Világi, közéleti és szerzetesi hivatásról ad tájé­koztatást közvetlen hangon, regény alakjában. Ajánlom T. Papjaimnak. Kapható a Szentlélek Szövetség irodájá­ban, Budapest, IV., Molnár-u 27. sz. 18 Ft. ar­ban, a könyvkereskedésekben 24 Ft. az ára. Kalocsa, 1949 december 14. 7 262. sz. Egyházközségek adóztatási joga. A Pénzügyminiszter P. M. 248.501/1949. II. a. sz. rendelete alapján az egyházközség jogo­sult az egyházi személyzet, továbbá a templo­mok, leányegyházak fenntartásával, illetve fel­állításával kapcsolatban felmerülő azoknak a szükségleteknek egyházi adó kivetése útján való biztosítására, amelyeket az egyházközség java­dalmai, alapítványi vagy más jövedelemből fe-

Next

/
Thumbnails
Contents