Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1948

Index

— 28 — Indokok. Az 1886. évi XML tc. 138. §-a az egy­házi tulajdonban lévő földingatlanok számára községi pótadó alóli mentességet biztosított. A buzaföldadó kivetése és kezelése tár­gyában kiadott 1946. évi 7120. sz. M. E. rende­let 1. §-ának (2) bekezdése a földadó-kivetés és kezelés egyszerűsítése érdekében úgy intézke­dik, hogy a földadónak a földadó alapján járó állami, vármegyei, községi pótadó, útadó, mező­gazdasági kamarai illeték, valamint a földbirtok után járó jövedelemadó cimén, tehát földadó és járulékai a továbbiakban földadó címén a ka­taszteri tisztajövedelem minden koronája után 4 kg. búzát kell kivetni. A fentieket figyelembevéve téves a pénz­ügyigazgatóság elutasító határozatának az az indokolása, mely szerint azért nem illeti meg a Szent Anna plébánia tulajdonában lévő földeket a községi pótadó alóli mentesség, mert a 7120/1946. M. E. sz. rendelet nem intézkedik arról, hogy az eddig érvényben volt pótadó mentességek továbbra is érvényben maradnak-e. Azt a körülményt, hogy a hivatkozott kor­mányrendelet nem intézkedik a pótadó alóli mentességek mikénti érvényesítéséről, nem le­het a községi pótadó-mentességek megszünteté­sének tekinteni. Igaz ugyan, hogy a hivatkozott kormány­rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 1946. évi 141.200. sz. P. M. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint a kivetett földadó előírásánál mindezideig alkalmazott mindennemű kedvez­mény (gyermek, hadirokkant stb.) érvényét veszti. Ez a rendelkezés azonban nem kétséges, hogy csak a földadókedvezményekre, nem pedig a földadó alapján kivetett községi pótadó-mentes­ségre vonatkozik." Kalocsa, 1948 április 16. 2594. sz. Misealapítványi föld illetéke tárgyában elvi döntés. A csanádpalotai plébániaegyháznál földben letett sz. misealapítványra az illetékes m . . .-i pénzügyigazgatóság 15.234/1947. III. a. szám alatt kelt határozatával az ajándékozási illeté­ket vetette ki, ami ellen a plébános a közigaz­gatási bíróságnál panasszal élt, helyesen azzal érvelvén, hogy nem ajándékozásról, hanem vissz­terhes kötelezettséggel történt ingatlan átruhá­zásról van szó. A benyújtott panasznak a köz­igazgatási bíróság helyt adott és 1947. decem­ber 19-én 897/1947. P. sz. a. a következő dön­dést hozta: „A közigazgatási bíróság a panasszal meg­támadott határozatot feloldja és a pénzügy­igazgatóságot az alábbiak szem előtt tartásával való új eljárásra és határozathozatalra utasítja. Indokolás: Az 1946. évi szeptember 22-én kötött in­gatlan vagyonátruházási szerződés 1. pontja szerint a panaszos róm. kat. Egyház az átruhá­zott ingatlant mint misealapítványt köteles ke­zelni s az átruházóért és családtagjaiért az in­gatlan jövedelméből évente 5 ünnepélyes kopor­sós gyászmisét köteles elmondatni. A szerződésnek az előadott tartalmából következik, hogy az átruházás az ellenszolgál­tatásként kikötött gyászmisék költségeinek ere­jéig visszterhes és csak az ezen felüli ingatlan­érték erejéig ingyenes. A szóban levő ingatlanvagyonátruházás után tehát az ellenszolgáltatások erejéig vissz­terhes, az ingatlan ezen felüli értéke erejéig pedig az ingyenes vagyonátruházásokra meg­szabott illetéket kell követelni. Az ügyet megnyugtató módon kellő adat hiányában véglegesen elbírálni nem lehetett, azért a II. fokú határozatot fel kellett oldani, hogy a pénzügyigazgatóság új eljárás keretében, panaszos meghallgatásával állapítsa meg a Szer­ződés szerint tartani kötelezett ünnepélyes ko­porsós gyászmisék költségeit és a kifejlődőkhöz képest hozzon új határozatot. Kelt Budapesten, a Közigazgatási Bíróság­nak 1947. évi december hó 19-én tartott ülésé­ben. Dr. Fogler Béla tanácselnök, dr. Lengyel József előadó." Fenti döntés alapján a pénzügyigazgatóság a kivetett 560 forint illetéket 200 forintra szál­lította le. Kalocsa, 1948 április hó 16. József s. k. érsek. ÁRPÁD R.-T. könyvnyomdája Kalocsán. — Felelős kiadó; Dr. Gombos Károly, Felelős vez.: Fodor Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents