Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1947

Index

- 43 — XIII. 6247. sz Böjti fegye­lem az 1948. £vben. • i i 1 1 1 Alábbiakban közlöm a böjti fegyelmet a) ál­talában és b) az 1948. évben. aj Általában. I. Szigorú böjti napok, vagyis amelyeken tilos a húsételek élvezése és csak egyszer sza­bad napjában jóllakni, a következők: 1. Hamva­zószerda. 2. Minden péntek a nagyböjtben. 3. Kántorbőjtök péntekjei. 4. Nagyszombat délig. (Nagyszombaton déltől kezdve sem a böjt, sem a hústól való megtartóztatás nem kötelező.) 5. Karácsony, Pünkösd és Nagyboldogasszony (aug. 15.) vigiliája. II. Enyhített böjti napok, amelyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos. (Böjti napokon a főétkezést (= jóllakás) a nap bármely szakában lehet megtartani. A délben megtartott főétkezésen kívül kismennyiségű húst este is lehet enni.) 1. Péntek kivételével a nagyböjt minden hétköznapja. 2. Kántorbőjtök szerdái és szom­batjai. 3. Mindenszentek (nov. 1.) vigiliája. III. Megtartóztatási napok, amelyeken csu­pán a húsételek élvezete tilos: az évnek minden péntekje. Jegyzet: A hústól való megtartóztatásra kötelezett minden katolikus hívő, aki hetedik (7.) életévét betöltötte. A teljes böjt, mely na­gában foglalja mind a húseledelektől való meg­lartóztatást, mind a napjában csak egyszeri jól­lakást, azt a katolikust kötelezi, aki huszon­egyedik (21.) életévét betöltötte, de hatvanadik (60.) évét még el nem érte. b) Az 1948. évben. A Szentatyától nyert felhatalmazás alapján a magyar püspöki kar f. é. december hó 10-én tartott tanácskozásában úgy határozott, hogy az általános törvénytől eltérően, de az egész or­szágban egyöntetűen állapítja meg 1948-ra a íöjti fegyelmet. Eszerint az év összes péntekei jbstinentiás napok, hamvazószerdán és nagypén­teken pedig jejunium cum abstinentia tartandó, izeken kívül az egész ország területén felmen­és van. Miden e határozatott magamévá téve ajfcegy­lázmegyében közzéteszem, fölötte kívánatosnak ártom, hogy a hivek (főkép a papság és szerze­esek) gyakorolják az önmegtagadás és engesz­telés különféle módjait: legyenek a betegek és szűkölködők támogatására, imádkozzanak a Szentatya szándékára s így iparkodjanak el­íyerni azokat a nagy lelki értékeket, amelyeket iz általában vett böjt és hústilalom (amik önkén­esen igen dicsérendőén azért megtarthatók!) negtartása szolgál. Felhívom a t. lelkészkedő papságot, hogy az új böjti fegyelmet a szószékről a híveknek tudo­mására adja s kellően megmagyarázza. Kalocsa, 1947 december 19. Az espereskerületek új beosztásával kap­! csolatban (L. Circ. 1947 pg. 14. 1228. sz.) szük­ségessé válik az esperesek ellenőrzése tárgyában is új rendelkezések foganatosítása, annál is in­kább, mert azt — a Ft. Főszékesegyházi Kápta­' lan meghallgatása után — új alapokra kívánom helyezni. Nevezetesen ezennel úgy rendelkezem, hogy az 1133 1934. sz. érsekhatósági körrendeletet (Circ. 1934. pg. 25.) ezennel hatályon kívül he­lyezem és az esperesek ellenőrzésével a főespe­rességek keretein belül a három főesperest bízom meg. Ennek alapján dr. Szedlay István kánonok, kalocsai vagy főszékesegyházi főesperes ellen­őrzi a kalocsai, géderlaki, homokmégyi, keceli, kiskőrösi és bátyai espereseket. Helyettesévé (vice-archidiaconussá) Morvái István esperes, bátyai plébánost nevezem ki. Dr. Koszterszitz József kanonok, bácsi fő­esperes ellenőrzi a hajósi, bajai, csátaljai és ga­rai espereseket. Helyettesévé Mátrai Sándor" es­peres, nemesnádudvari plébánost nevezem ki. Dr. Gombos Károly kanonok, tiszai főespe­res ellenőrzi a bácsbokodi, bácsalmási, mélykúti és jánoshalmai espereseket. Helyettesévé Dr. Schopper Antal c. apát, esperes, madarasi plé­bánost nevezem ki. Az ellenőrzés, illetve vizsgálat—további in­tézkedésig — az eddigi előírásoknak megfelelően mindarra kiterjed, amiben a ker. esperesek vizs­gálatot tartani kötelesek a saját kerületük plé­bániáit és lelkészségeit illetően. A vonatkozó je­lentések továbbra is május hónapban terjesztet­nek fel az Érseki Hatósághoz. Kalocsa, 1947 december 17. Szentséges Atyánk, XII; Pius pápa a világ­háború legvéresebb évében, 1943-ban adta ki nagyjelentőségű enciklikáját a Szentírásról ,,Di­vino Afflante" címmel. Ebben a körlevélben erő­sen szorgalmazza, hogy a papság minél többet foglalkozzék a Szentírással, használja azt lelke­sedéssel a szószéken, a hitoktatásban és nem utolsósorban saját lelki építésének munkájában. De arra is nyomatékosan int bennünket, hogy adjuk a Szentírást a hívek kezébe. Szentséges Atyánk utasításának engedel­meskedve, a Bíboros Hercegprímás Ur felszólí­6253. sz. Esperesek ellenőrzése. 6128. sz. Katolikus 3ibliamoz^ galom.

Next

/
Thumbnails
Contents