Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1947

Index

— 20 — 2419. sz. Egyházi épületek tüz biztosítása várja meg. Amig ezek közlése meg nem történik, he kötelezze el magát senki az ünnepelés valamilyen formájában való részvételre, hanem megkeresés esetén hivatkozzék erre a közleményre. Kalocsa, 1947 július 2. A folyó évi febr. hó 25—26-án és márc. 28-án megtartott értekezletén a nm. Püspöki Kar _ határozatilag kimondotta, hogy az összes egyházi épületek tűzkár esetére teljes építményi értékben kötelezően a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél biztosítandók, ahol az egyházi épületek tekintélyes része eddig is biztosítva volt, és amely biztosító intézet a legkedvezőbb ajánlatot tette. Ugyancsak kimondotta a püspökkari határozat, hogy valamennyi egyházi biztosítás a Katolikus Népszövetség Biztosítási Irodája útján bonyolítandó le. x A püspökkari határozatnak megfelelően Főegyházmegyémre vonatkozóan megkötöttem a Gazdák Biztosító Szövetkezetével a biztosítási keretszerződést és ennek gyakorlati végrehajtására a következőket közlöm T. Papjaimmal. A Főegyházmegye valamennyi egyházi épülete (templomok, plébániák, iskolák, zárdák, egyéb katolikus intézmények — káptalani, szemináriumi épületek — fő- és valamennyi melléképülete) tűzkár esetére teljes építményi értékben a feladáskori valóságos értékének megfelelő összegre biztosítandó. Ezért a vagyonkezelők — arra való tekintet nélkül, hogy áll-e már fenn biztosítás vagy sem '/• a. mellékelten küldött bevallási űrlapokat körültekintő gondossággal töltsék ki, írják alá és késedelem nélkül, de legkésőbb 14 napon belül küldjék vissza az érseki irodához. Az egyes épületekre vonatkozóan a tűzbiztosítás a bevallásnak az érseki irodán keresztül a biztosító Szövetkezethez való beérkezte napján déli 12 órakor lép hatályba. Az épületek általában teljes építményi értékben biztosítandók, ami azt jelenti, hogy a biztosítás kiterjed az egész épületre és annak beépített alkatrészeire az alap s pincefalak kivételével. Hogy az épület teljes építményi értékben és a feladáskori valóságos értékének megfelelő összegre legyen biztosítva, célszerű, hogy a vagyonkezelők valamelyik megbízható szakértő hívével (építőmester, kőműves, ács) megbeszélve állapítsa meg a biztosítandó összeget. A valóságos és teljes értékre történő bevallás azért fontos, mert tűzkár esetén a kár teljes megtérítése törvény szerint csak akkor igényelhető, ha a kárt szenvedett épület teljes értékre volt biztosítva. A szilárd boltozású nagy épületeknél, amelyeknél a boltozat beszakadása nem valószínű, a teljes építési érték helyett csak a tetőzet és az éghető részek is biztosíthatók. Ez esetben a díj magasabb ugyan, de a nagy építési érték miatt mégis díjmegtakarítást jelent. Ez utóbbi kivételes esetben feltűnően jelzendő, hogy csak a tetőzet és az éghető részek biztosításáról van szó, s az értéket is ennek megfelelően kell megállapítani. (Egyházi épületek, felszerelések, továbbá plébánosok, tanítók és más egyházi vagy világi személyek és intézmények biztosításainak feladásánál a vagyonkezelők se a Gazdák Biztosító Szövetkezetének, se a Katolikus Népszövetség Biztosítási Irodájának képviselőit, vagy üzletszerzőit ne kérjék meg szakértőkül és ne vonják be a biztosítás felvételébe, mert a püspökkari határozat alapján létrejött biztosítások felvételét nem terhelheti se jutalék, se egyéb költség, amire pedig az itt említett személyeknek igényük lehet.) (Vagyonkezelők a gondjaikra bízott egyházi épületekben lévő, vagy máshol elhelyezett egyházi tulajdont képező és tűz esetén károsodásnak kitett berendezési és felszerelési tárgyakat tűzkár elleni biztosításra hasonló módon jelentsék be a bevallási űrlapokon.) A biztosítandó vagyontárgyak aszerint, hogy a biztosítás díja melyik pénztárt (templompénztár, egyházközségi pénztár, iskolaszéki pénztár, stb.) terheli, külön-külön bevallási űrlapon jei lentendők be. Ezért a körlevélhez 3—3 darab bevallási űrlapot mellékelek '//. a., ha több példány volna szükséges, az érseki iroda — kérésre —^ elküldi. A biztosítási bevallásokkal együtt valamenynyi jelenlegi biztosítási kötvény is beküldendő felülvizsgálatra az érseki irodához, tekintet nélkül arra, hogy a kötvény még pengő, vagy már forintértékre szól-e és hogy melyik biztosító intézet állította ki azt. Ha az esetleg rnár korábban forintértékben megkötött biztosí1 tás kötvénye nem volna megtalálható, akkor az azt kiállító biztosító intézettől kérjen a vagyonkezelő levélbeli értesítést (nem kötvénymásolatot, mert az pénzbe kerül) arra vonatkozóan, hogy mely vagyontárgyak vannak és mekkora forintösszegre biztosítva és mi a bíztosítás kezdetének s lejártának időpontja. Kötvény hiányában ez az I értesítés küldendő be a bevallással együtt felülvizsgálatra. A felülvizsgálat eredményekép majd közölni fogom, hogy melyik jelenlegi biztosítási kötvények hagyhatók, vagy hagyandók érvényben az eredetileg megállapított lejáratokig. A beérkező és az érseki iroda által a biztosító szövetkezethez továbbítandó bevallások alapján a biztosító szövetkezet kiállítja a biztosítási kötvényeket és megküldi azokat érseki hivatalomhoz. Valamennyi bíztosítás évenkinti díja minden évben egyformán szeptember hó 1. napján fizetendő. Ezt a napot megelőzően a díjfizetésre kötelezettek az érseki iroda útján felhívást és postatakarékpénztári befizetési lapot fognak kapni a díj megfizetésére, a befizetendő öszszeg nagyságának feltüntetése mellett. A díjfizetési kötelezettségnek mindenki idején tegyen majd eleget, mert a biztosító intézet — a vele kötött szerződés értelmében és a törvényes rendelkezéseknek megfelelően — díj nem fizetés címén nem törölheti a biztosítást, hanem köteles lesz a díjat a fizetésre kötelezettől polgári bírósági úton behajtani. A Gazdák Biztosító Szövetkezete nemcsak az egyházi épületek és felszerelések tűzbiztosításainál, hanem minden más szükségessé váló biztosításnál is jelentős kedvezményeket nyújt. Ezért kívánatos, hogy Főegyházmegyém T. Papjai, az egyházmegyei tanítók és egy-