Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1947

Index

— 15 VI. '/y •J734. sz. Délutáni misék engedélyezése. 1735. sz. Benedictio vexilorum prohibetur. A S. S. Congr. S. Officii f. évi február 1-én kelt 16/1944. sz. leiratában a délutáni szentmisék engedélyét f. év végéig meghosszabbította a szentségi böjtre vonatkozó alábbi kikötéssel: ,,servato jejunio per quatuor horas quoad cibum et per unam horam quoad potum, exclusis omnino alcoholicis aliisque quomodocumque inebriantibus ante Missae celebrationem." Kalocsa, 1947 május 30. SUPREMAE SACRAE CONGREGATION IS SANCTI OFFICII DECRETUM DE VEXILLORUM BENEDICTIONE. Proposito dubio: ,,An vexilla cuiusvis civium partis (partito politico) benedicere liceat" E.mi ac Rev.mi DD. Cardinales fidei moribusque tutandis praeposíti, attento decreto huius Supremae, diei 31 augusti 1887, in generáli consessu habito feria IV, die 5 martíi 1947, respondendum decreverunt: Negatíve. Et sequenti feria V, die 6 eiusdem mensis et anni, SS. mus D. N. Pius Divina Providentia Papa XII, in Audientia Exc.mo D.no Adsessori S. Officii impertita, relatam Sibi E. morum Patrum resolutionem ratam habuit. Dátum Romae, ex Aedibus S. Officii, die 20 martií 1947. Sebastianus Fraghi. Supremae S. Congregatíonis S. Officii Nótárius. Colocae, die 30 Maji 1947. Nr. 1738. Collecta pro ordinandis dicenda. Nr. 1528. Themata proponuntur theologica pro clero curato. Die 15 Juníi a. c. Josephum Antal, Othonem Bakos, Ernestum Dombay et Ladislaum Tassi diaconos Archidioecesis Nostrae ad s. presbyteratus Ordinem promovebimus, qua die gratiam divinam impetraturi omnes Archidioecesis sacerdotes missam celebrantes instar orationis imperatae sumant collectam pro collatione ss. Ordinum fidelesque suos moneant, ut pro ordinandis vocationibusque sacerdotalibus preces fundant. Colocae, die 30 Maji 1947. Venerabili et honorabili Clero pro congregatione autumnali sequentia proponuntur themata — unum a theoretica, alterum e practica Theologia — secundum decretum Nostrum sub Nro 787. — unum e theoretica, alterum e practica Theoloelucubranda: 1. Ex Theologia Fundamentali. Vera Religio non solum hominibus individuis est necessaria, sed etiam Societas civilis eam profiteri tenetur. Non est res mere privata, sed maximé publica ita, ut ab ea dependeat existentia, progressus et prosperitás Societatis. 2. Ex Theologia Pastorali. Primus és Secundus plébánosok gondosan áttanulmányozták a S. Congr. de Discipl. Sacr.nak 1947. jan. 1-én törvényszerű hatállyal életbeléptetett rendeletét a halál-veszélyben levő súlyos betegek megbérmálásáról. 1) Primus úgy találja, hogy e rendelet szövege szerint nemcsak a felnőttek és eszük használatával bíró gyermekek, hanem az összes halálosan beteg csecsemők is megbérmálandók, bármely korúak legyenek is, mégha nem is jutottak volna el eszük használatára. Secundus lehetetlennek mondja, hogy ez elő lenne írva. 2) Secundus viszont azt véli, hogy ha pl. egy beteg nem hajlandó a halálos ágyon a bérmálás szentségét felvenni, akkor sem feloldozásban, sem utolsó kenetben nem részesíthető, mert egy súlyos kötelezettséget, — amelyet most külön, pápai jóváhagyással megerősített egyházi rendelkezés ír elő, törvény erővel — teljesíteni nem akar. Primus azt feleli, hogy ez nem áll, mert a bérmálás felvétele általában sem kötelező bűn terhe alatt, épp azért a halálos betegre nézve sem lehet ezt állítani. 3) Primus plébános a vakációban 2 hétre el akarja hagyni plébániáját. Meg fog kérni, vagy esetleg a ft. Érs. Hatóság által ki fog neveztetni egy vicarius substitutust, aki őt mindenben helyettesíteni fogja, tehát ha szükség lesz, ki fogja szolgáltatni halálos betegeknek a bérmálás szentségét is. Secundus az ezen kisegítő által kiszolgáltatandó bérmálást nem tartja érvényesnek, mert ő nem kizárólagos joggal és nem állandó jelleggel van egy terület teljes lelki gondozására rendelve. A bérmálás hatalma pedig nem delegálható. 4) Szóba kerülnek a most újonnan alapított helyi káplánok, vagy curatusok. Primus azt állítja, hogy egy ilyen helyi káplán, akire valamely plébániának egy része megfelelő templommal vagy oratorium publicummal és teljes plébániai joghatósággal rá van bízva, a Decretum 1. c) pontja értelmében kiszolgáltathatja érvényesen a bérmálást súlyos betegeknek. Secundus ezt tagadja és hivatkozik az érseki körlevélre, amelyben kifejezetten benne van, hogy e felhatalmazás helyi káplánságok, alakulóban levő lelkészségek vezetőire nem vonatkozik. 5) Primus vitatja, hogy püspöki városokban élő plébánosok nem bérmálhatnak érvényesen, csak ha a püspököt nem lehet felkérni, vagy törvényesen akadályozva van abban, hogy személyesen szolgáltassa ki a bérmálást a halálos bete-