Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1946

Index

28 ­rese, akkor a kivetési kulcs az akkorinak 4/ lf l-e, •/ 1 (,-e vagy 8/„,-e lesz. A kivetési kulcs lehetőleg egész szám legyen, mert a törtszám a kivetést nagyon megnehezíti. A házadó és kereseti adó után a kivetési kulcs a fenti lehet, az ílletményadó után kive­tendő egyházközségi adónál azonban kímélettel kell lenni, mert az alkalmazottak fizetése az 1943. évhez viszonyítva nem emelkedett arányo­san, és gyöngének mondható. Ez utóbbi adó nincs együttes kezelésben. Külön kérdést jelent a búzában kivetett adó után kivetendő egyházközségi adó. Azért is mert a gazda adója pénzbe átszámítva az 1943. évinek majdnem a nyolcszorosa s ezen kívül még külön­féle beszolgáltatások is terhelik, itt a többi adó­nemtől eltérő kulcsot kell alkalmazni. Ezért a buzaadó után kivetett egyházközségi adó kulcsa kisebb lehet a többinél. A bevezetőben előadott elvek szerint négy kategóriát lehetne megálla­pítani; I. kategória, ha az általános kivetési kulcs 3"/o—6°/o buzaadó után legyen 2,5% II. kategória, ha az általános kivetési kulcs 6%—11% buzaadó után legyen 5.0% III. kategória, ha az általános kivetési kulcs 11%—16% buzaadó után legyen 7.5% IV. kategória, ha az általános kivetési kulcs 16%—20% buzaadó után legyen 10.0% és akkor a részletes kiszámítás és kivetés a kö­vetkezőképen . fog alakulni: I. az állami adó 1 q búzája után (á 40 Ft] az ekgi adó 2.5% azaz 1 Ft. II. az állami adó 1 q búzája után (á 40 Fi) az ekgi adó 5.0% azaz 2 Ft. III. az állami adó 1 q búzája után (á 40 Ft) az ekgi adó 7.5% azaz 3 Ft. IV. az állami adó 1 q búzája után (á 40 Ft) az ekgi adó 10.0% azaz 4 Ft., vagyis a buzaadó után kivetett egyházközségi adónál az állami adó q száma adja a forintot, a kgr. pedig a ; fillé­reket. így a kivetés is könnyebb és az adóteher is méltányosabb. Az együttes kezelésben kivetett egyházköz­ségi adó összegét abban az adófőkönyvben kell nyilvántartani és együttesen beszedni, amelyben a kezelés készpénzben történik. A buzaadó fő­könyvben ezt nem lehet keresztül vinni, mert ab­ban pénzkezelés nincsen, csak adóbuza-letéti je­gyek elszámolása. Az 1947. évi költségvetésen kívül gondos­kodni kell a folyó év szükségleteiről is. Együttes kezelésben azonban csak 1946 augusztus 1-től lehet egyházközségi adót kivetni, mert a föld­adót kivéve az állam is csak 5/, 2-ed évre veti ki az adót. Az 1947, évi költségvetésre megállapí­tott kivetési kulcs szerint tehát az egyházközség az 1947. évi költségvetés előirányzott bevételé­nek 5/i 2-ed részét kapja meg, kivéve a földadó­nál, melynél azonban a kivetési kulcs is méltá­nyosabb. Mindez természetesen az iskolai költ­ségvetésre is vonatkozik. .Az egyházközségi adó együttes kezelésében ezideíg semilyen változás nem történt, feltehető azonban, hogy az állami adóalap emelkedése folytán az egyházközségi adónak együttes keze­lésénél általánosan engedélyezett százalékot csökkenteni fogják, amit mi a fentiek szerint már magunk is megteszünk. Ha az egyes adóhivata­lok nehézségeket támasztanának vagy kifogások­kal élnének, jelentsék ezt T. Papjaim ide, hogy pontosan meghatározott esetekben panasszal for­dulhassunk a felsőbb hatóságokhoz. Kalocsa, 1946 november 13. Kelebia Szent Anna plébánia nevét az idő­közben megváltozott körülmények folytán Tompa Szent Anná-ra változtattam. Kalocsa, 1946 november 18. 2779 . sz Kelebia Sz. Anna jövőben Tompa Szent Anna lesz. Tudomásul közlöm T. Papjaimmal, hogy az idei év folyamán a dunatetétleni és az érsekhal­mai lelkészségeket szerveztem meg helyi káplán­sági ranggal. Előbbit az állampuszta! lelkészség területéből hasítottam ki, utóbbit pedig a hajósi plébániából, s hozzá csatoltam a hajósi plébánia eddigi összes filiáit. Az érsekhalmai lelkészség részére az önálló anyakönyvi hivatal jogát is megadtam. Az új helyi káplánságok jogilag ter­mészetesen az eddigi lelkészséghez, illetve plébá­niához fognak továbbra is tartozni. Szervezés alatt állnak a keceli plébániához tartozóan a kecel-újfalui és a szarkási lelkész­ségek, valamint a bócsai lelkészséghez tartozó nagybócsai lelkészség. Ezúton is felkérem a jobban felszerelt plé­bániákat, hogy fölös, vagy kiselejtezett készle­teikből ajánljanak fel tehetségük szerint irodai és egyházi szereket a nagy nehézségekkel küzdő új lelkészségeknek, ez utóbbiakat akár közvet­lenül, akár a központi Oltáregylet útján. Kalocsa, 1946 november 14. Dicsőségesen uralkodó Szentatyánk a zso­lozsmázó papok és szerzetesek régi vágyát telje­sítette, midőn 1945 március 24-én kelt „In coti­dianis precibus" kezdetű motu propriojával megengedte, hogy a zsolozsmázásra kötelezettek mind a magán, mind pedig a közös karimában az eredeti szövegről újonnan készült szép és jól érthető latin zsoltárfordítást használhassák. Az új Psalteriumot, melyet a Sz. István Tár­sulat már ki is adott és 30 forintért árusít, T. Papjaim figyelmébe ajánlom. Kalocsa, 1946 november 4. Az őszi bérmálás befejeztével felszólítom az összes illetékes Plébános ill. Lelkész urakat, hogy a megbérmáltak anyakönyveit két egyenlő pél­dányban készítsék el és aláírásukkal, valamint hivataluk pecsétjével ellátva — jóváhagyás vé­gett — mielőbb küldjék fel az Érseki Irodába. Anyakönyvi nyomtatvány most már kapható az Árpád R. T.-nál. Néhány helyről még a tavasszal megbérmál­tak anyakönyvei sem érkeztek fel. Ezek bekül­dését most nyomatékosan megsürgetem, Kalocsa, 1946 október 25. 2743. sz. Uj lelkész­ségek szervezése. 2675. sz. Uj Psalterium. 2540. sz. 1946 őszén megbérmál­tak anya­könyvei be­küldendők-

Next

/
Thumbnails
Contents