Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1945

Index

- 30 — 2070. sz. Nemzetiségi nyelvek használata vallási tény­kedéseknél. Tóbiás könyvének tanúsága szerint Sára, Rágueí leánya imádkozta valamikor: „Azt biztosra ve­szi mindenki, aki téged imád, hogy megkoszorú­zod életét, ha megpróbáltatás érte és megmented ha bajba kerül, ha pedig fenyítést szenvedett, irgalmasságodban lehet része. Hiszen te nem gyönyörködöl a mi pusztulásunkban, ezért a vi­har nyomában szélcsendet teremtesz, a könny és zokogás után pedig vígságot adsz" (III. 21-22). Higyjük, hogy mi is irgalmat találunk, hogy a mi számunkra is jönnek vidámabb napok, hogy mostani elesettségünkből is lesz feltámadás, ha hitben és erkölcsben megújulva, a szenvedés tü­zében megtisztulva méltókká tesszük magunkat arra, hogy egy újabb évezreden át teljesítsük történelmi hivatásunkat. Szeretettel kérem kedves papjaimat és hí­veimet, tegyenek meg mindent, hogy rózsafüzér­ájtatosságaink ez évben eget ostromló imahad­járattá váljanak. Ne feledjük el, hogy a béke­tárgyalások asztalánál ősi főegyházmegyénk jö­vendő sorsa is eldől. A Szentatyának az utolsó években ismételten kifejezett óhajának megfe­lelően nyomatékosan kérem a papságot, a szü­lőket, nevelőket és tanerőket, hogy szavukkal és példájukkal ifjúságunkat és gyermekeinket le­hetőleg teljes számban vezessék a rózsafüzér­ájtatosságokra. Isten kegyelme és Nagyasszonyunk áldása legyen velünk! A fenti buzdító szózat szeptember 30-án a templomokban felolvasandó. Ezzel kapcsolatban rendelem, hogy október " An a Rózsafüzér Királynéjának ünnepén, és a Magyarok Nagyasszonya ünnepének előestéjén minden plébánián, engesztelő és könyörgő ró­zsafüzér körmenetet tartsanak hazánkért, igaz­ságosságon és szereteten alapuló békéért és tá­vollevő szeretteink szeirencsés hazatéréséért. Ahol egy városban vagy községben több plébánia van, a körmenetet együtt tarthatják meg. Kalocsa, 1945. szeptember 20. A szomszédos dunántúli vármegyék főispán­jainak a nemzetiségek nyelvének a vallási tény­kedéseknél való használata ügyében saját terü­letükre vonatkozó hatállyal kiadott s a nemzeti kisebbségek jogait minden tekintetben tisztelet­ben tartó rendelkezése kapcsán szükségesnek tartom T. Papjaim figyelmét felhívni a követ­kezőkre : 1.) A templomi istentiszteletek nyelvhasz­nálatában semmiféle hatósági szervnek, pártnak, egyéb szervezetnek, testületnek vagy magánsze­mélynek nincs joga az Érseki Hatóság engedélye nélkül változtatást eszközölni. 2.) Ha valahol az istentiszteleti nyelvrend­ben az elmúlt rendkívüli időkben illetéktelen változtatások történtek volna, azokat ezennel hatálytalanítom, s az Érseki Hatóság által jóvá­hagyott nyelvrend visszaállítását azonnali ha­tállyal elrendelem. 3.) Ha a nyelvrenden akár telepítés, akár más okok folytán változtatás eszközlése szüksé­ges, tegyenek az érdekelt plébánosok erre vonat­kozólag hozzám indokolt előterjesztést. 4.) Az iskolák tanítási nyelvében változta­tás csakis tudomásommal és jóváhagyásommal eszközölhető. Kalocsa, 1945. szeptember 20. Az önálló hitoktatók díjazásának újabb megállapítására vonatkozó 11.777 45. VKM. sz. rendeletet (megjelent a Magyar Közlöny 1945. szeptember 13-i, 125. számában) az alábbiakban tudomásul és miheztartás végett szószerint köz­löm: „A vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve a következőket rendeli: 1. §. (1) A nem főiskolai képesítésű önálló hitoktatók tiszteletdíja olyan összeggel kezdő­dik, amely az állami rendszerű X. fizetési osz­tály 3. fokozata szerint járó illetményeknek felel meg és amely fokozatosan emelkedve eléri a VII. fizetési osztály 1. fokozata szerint járó illetmé­nyeknek megfelelő összeget. A főiskolai képesí­tésű önálló hitoktatók tiszteletdíja pedig olyan összeggel kezdődik, amely az állami rendszerű IX. fizetési osztály 3. fokozata szerint járó illet­ményeknek felel meg és általában a VI. fizetési osztály 1. fokozata szerint járó illetményeknek megfelelő összeget érheti el. Ezen túlmenően az egy-egy vallásfelekezethez tartozó főiskolai ké­pesítésű önálló hitoktatók 5°/o-a erejéig a hit­tudományi doktori, vagy középiskolai hitoktatók az V. fizetési osztálynak megfelelő tiszteletdíjban részesíthetők, feltéve, hogy fokozatos előrehala­dás során már a VI. fizetési osztály 1. fokozatá­nak megfelelő tiszteletdíjat elérték. (2) Az önálló hitoktatót három évi működés után illeti meg a közvetlen magasabb fizetési fokozatnak, illetőleg a fizetési osztály legmaga­sabb fokozatának elérése után a magasabb fize­tési osztály kezdő fokozatának megfelelő tiszte­letdíj. A működési időt úgy kell számítani, hogy a működés megkezdésének éve teljes évnek számít. (3) A tiszteletdíj mértéke szempontjából végzett besorolás tekintetében az önálló hitok­tatói minőségben megelőzően kifejtett működés tényleges tartamát — az esetleges megszakításra való tekintet nélkül — kell figyelembe venni. Ugyancsak figyelembe kell venni az óraadó hit­oktatói minőségben kifejtett működés idejét is, ha az óraadó hitoktató az 5.222; 1923. VKM. sz. rendelet (megjelent a vallás- és közoktatásügyi minisztérium Hivatalos Közlönye 1923. évfolya­mának 281. oldalán) 1. §-ában felsorolt iskolák­nál az ott megállapított teljes heti óraszám mel­lett látta el a hitoktatást. (4) Az önálló hitoktató arra a fizetési osz­, tályra nézve megállapított lakáspénzt kapja, amilyen fizetési osztálynak megfelelő tisztelet­díjban részésült. 2. §. Azok az önálló hitoktatók, akik a 2 500 1945. M. E. számú rendelet szerint az I. lakbérosztályba sorolt városban (községben) tel­! jesítenek szolgálatot — további intézkedésig — 2122. sz. Önálló hitoktatók díjazása.

Next

/
Thumbnails
Contents