Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1945

Index

— 16 — azonban csakis a „természetes" személyek teljes földbirtokának igénybevételét rendelheti el. Az Egyház nem természetes, hanem jogi személy, tehát az egyházi ingatlanokat 100 k. hold alatt még az Országos Tanács sem veheti igénybe azzal, hogy az ország vagy akár a község más területén juttat részére ugyanolyan minőségű és terjedelmű földet. Felhívom azért azokat az érdekelt T. Papjaimat, ahol egyházi j ingatlant (javadalmi földek, templom-alap, stb.) 100 k. hold alatt igénybe vettek, s ez ellen az Érseki Hatóság, vagy annak nevében a plébános mint egyházhatósági megbízott fellebbezést jelentett be, ezt a fontos körülményt (hogy t. i. az egyház nem természetes, hanem jogi személy, s így ingatlanai nem vehetők igénybe) égy pótbeadványban jelen rendeletemre való hivatkozással hozzák tudomására az illetékes Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak. E pótbeadvány egyidejűleg másolatban az Érseki Hatóságnak is megküldendő. Azon esetben, ha a R. 12. §-a alapján a megváltást szenvedőnek teljes birtokát igénybcveszik, s részére csereingatlant juttatni nem lehet, a megfelelő kártalanítás ügyében a III. sz. végrehajtási rendelet 8. §-a az irányadó. Egyházi bírtok esetében azonban a fentiek értelmében 100 k. holdig terjedhető ingatlant mindenkép meg kell hagyni, s így itt kártalanításról sem lőhet szó. 3.) Az egyházi ingatlanok megmaradó 100 k. holdnyi területét tehát az illető egyházi főidből kell meghagyni. Előfordult azonban, hogy a 100 k. holdat az egyházi föld silány, alig használható területéből hagyták meg. A R. 27. §-a ~re vonatkozólag a következőket írja elő: ,,A me

gvál

tásra kerülő ingatlanrészt a helyi földigénylő bizottság jelöli ki, lehetőleg a megváltást szenvedő meghallgatása után, mind a megváltandó, mind a tulajdonosnak visszamaradó ingatlanra vonatkozó termelési szempontok szem előtt tartásával." Az I. sz. végrehajtási rendelet 25. §-a szerint ugyan a R. 12. és 17. §-aiban felsorolt ingatlanok esetében (tehát az egyházi ingatlanoknál is) a tulajdonosnak (a birtok kezelőjének) 3 nap alatt jelentést kellett volna benyújtani az egész birtoktestről. Ez azonban szinte sehol sem tör- \ ténhetett meg, nemcsak azért mert a rendelet a 3 nap alatt aligha jutott főegyházmegyém területén bárkinek is a kezéhez, hanem azért sem, mert az ingatlanok igénybevétele és felosztása a helybeli földigénylő bizottságok által akkorra már nagyrészt megtörtént. Az érdekelt 100 k. holdon felüli egyházi ingatlanok kezelői tegyenek meg tehát mindent, hogy a megmaradó 100 k. hold az egyházi ingatlan megfelelő minőségű területéből hagyassék meg. > 4.) Az alapítványi és kulturális célvagyonokra vonatkozólag a R. 17. §-a, valamint a III. sz/ végrehajtási rend-elét 11—13. §-ai az irányadók-. Ha valamelyik Plébániai Hivatalnak, vagy férfi , illetve- női szerzetesháznak kezelésében van ilyen jellegű célvagyon, arról á további lépések-megtétele végett sürgősén ; j el eht'és teendő az Érseki Hatósághoz az ingatlan céljának, telekkönyvi adatainak közlésével, s lehetőleg az alapítólevél másolatának melléklésével. 5.) Házhelyek és közérdekű telkek céljaira a II. sz. végrehajtási rendelet 1. §-a 2. bekezdése értelmében ,,bármely be nem épített földingatlant igénybe lehet venni," ha nem áll rendelkezésre megváltás alá kerülő ingatlan, vagy az nem alkalmas házhelyekül. Belterületen lévő be nem épített telket csak egyéb ingatlan híján lehet házhely céljára igénybe venni (4. bek.). így megeshetik, hogy a község közelébe eső egyházi földeket is igénybe veszik házhelyek céljaira. Ilyen esetben azonban a tulajdonosnak teljes kártalanítást kell adni. A teljes kártalanítás történhe- ' tik csereingatlannal, vagy készpénzben (II. sz. végrehajtási rendelet 2. 3. és 29. §-,ai). A II. sz. végrehajtási rendelet 2. §-ának 3. bekezdése szerint: ,,Különös gondot kell fordítani arra, hogy a házhelyekül, illetve közérdekű telekként felhasznált és a helyettük cserébe juttatott ingatlanok értéke egymással arányban álljon. Evégből figyelembe kell venni a két ingatlan termőképességét, a községhez s a közlekedési útvonalakhoz mért távolságát, valamint azok kataszteri tiszta jövedelmét." Az ugyanazon § 4. bekezdése szerint pedig: ,,A csereingatlant lehetőleg a házhely céljára igénybevett ingatlannal azonos községben kell kijelölni. Ha ugyanazon községben nem volna ily ingatlan, akkor a csereterületet más községben csak oly távolságra lehet kijelölni, hogy azt az igénybevételt szenvedett lakóhelyéről meg lehessen művelni." • A valóságos becsértéken alapuló teljes készpénzbeli kártalanításra vonatkozólag a 3. és 29. §-ok az irányadók. Egyházi ingatlannak házhelyek céljára történt igénybevétele esetén tehát a fentiek szerint kell eljárni, illetve meg nem felelő határozat esetén a fellebbezést benyújtani. Az eset minden alkalommal hozzám is jelentendő. 6.) A II. sz. végrehajtási rendelet 8. §-a alapján községekben és megyei városokban közérdekű intézmények létesítéséhez telket kell biztosítani. A különböző célok mellett a 8. § e) pontja értelmében „egyházi és közoktatási építmények céljára (templom, iskola, paplak, tanítói lak, temető stb.)" is kell ilyen helyeken megfelelő telket juttatni. Felhívom ennek kapcsán mindama, főleg ^ újabban alakult, lelkészségek vezetőit, hogy ahol az egyházi és közoktatási építmények céljára nem áll megfelelő telek rendelkezésre, azt írásban igényeljék a helybeli Földigénylő Bizottságoktól. Templom, iskola, plébánia-lak, tanítói lak, temető stb. céljaira azokban a helységekben és nagyobb tanyai központokban is igényeljenek az illetékes lelkészek megfelelő területet, ahol nincs még ugyan lelkészség, de annak alapítása tár'gyalás alatt van, vagy az a leendő telepítések vagy a lakosság megszaporodása folytán szüksé- t gessé válik, s e célokra megfelelő telek még nem áll rendelkezésre. Jelenleg lelkészség alapítása a követkefcő' helyékre vaii

; tervbé ' véve,