Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1945

Index

— 13 — helyi javadalma tekintetében a következőkép intézkedik: „(1) A nem állami tanszemélyzet fizetéskiegészítő államsegélyét az 1945. április hó 1. napjától kezdve az 1. §-ban említett kimutatások szerint járó fizetések alapulvétele mellett kell az alábbi bekezdésekben foglalt és az érvényben álló egyéb rendelkezések figyelembevételével megállapítani. (2) Az (1) bekezdés szerint járó fizetéskiegészítő államsegély megállapításánál az eredetileg aranykoronában kifejezett és a 99.000 1924. VKM. számú rendelettel megállapított készpénz járandóságokat változatlan összegben kell figyelembe venni. (3) Az (1) bekezdés szerint járó fizetéskiegészítő államsegély megállapításánál a helyi javadalomnak részét képező és a mindenkori kezdőfizetésnek bizonyos százalékában kifejezett készpénz járandóságokat az 1945. évi április hó 1. napjától: a) a népiskolai rendes, szerzetesrendi és kisegítő tanítóknál, továbbá a rendes, szerzetesrendi, helyettes és kisegítő óvónőknél minden egyes százalék után havi 2 P 45 fillérrel, vagyis évi 29 P 40 fillérrel, b) a népiskolai helyettes tanítóknál minden egyes százalék után havi 2 P 10 fillérrel, vagyis évi 25 P 20 fillérrel, c) A segédóvónőknél és állandó gyermakmenedékház-vezetőknél pedig minden egyes százalék után havi 1 P 82 fillérrel, vagyis évi 21 P 84 fillérrel kell számítani. (4) Az (1) bekezdés szerint járó fizetéskiegészítő államsegély megállapításánál a helyi javadalom részét képező és értékegységben kifejezett természetbeni javadalomnak egy-egy értékegységét havi 5 P, vagyis évi 60 P-vel kell számítani." A családi pótlékra vonatkozólag a következők az irányadók (a rendelet 6—9 §-ai): A tényleges szolgálatban álló alkalmazottakat a meghatározott előfeltételek mellett, a velük közös háztartásban élő feleség után az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve az első csoportba tartozó alkalmazottak esetében havi 90 P, a második csoportba tartozó alkalmazottak esetében havi 68 P, a) az első két gyermek után egyenkint az első csoportba tartozó alkalmazottakat havi 90 P, a második csoportba tartozó alkalmazottakat havi 68 P, b) a harmadik gyermek után az első csoportba tartozó alkalmazottakat havi 105 P, a második csoportba tartozó alkalmazottakat havi 83 P, c) a negyedik gyermek után az első scoportba tartozó alkalmazottakat havi 120 P, a második csoportba tartozó alkalmazottakat havi 98 P, d) az ötödik és ezen felüli gyermekek után egyenkint az első csoportba tartozó alkalmazottakat havi 135 P, a második csoportba tartozó alkalmazottakat havi 113 P illeti meg. Ha az említett alkalmazott feleségének a családi pótlék havi összegét elérő bármilyen keresete, nyugdíja, vagy más járandósága van, az alkalmazottnak a felesége után családi pótlék nem jár. Ha a gyermekek számában, akik után az alkalmazott családi pótlékot kap, változás áll be, a családi pótlék összegét a családi pótlékban továbbra is részesülő gyermekek számának megfelelően újból kell megállapítani. A fentieknek megfelelően kell megállapítani a családi pótlékot az után a gyermek után is, aki után az alkalmazott az 1912:XXXV. tc. 8. vagy 9. §-a vagy ezekkel a rendelkezésekkel egyező más jogszabály alapján részesül családi pótlékban. A gyermek után járó családi pótlék szempontjából az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve a gyermeket akkor kell ellátottnak tekinteni, ha az általa élvezett pénzbeli javadalmazásnak, vagy bármilyen forrásból származó jövedelemnek az összege, illetőleg a természetbeli javadalmazásának az értéke havonkint 150 pengőt eléri, vagy meghaladja. Az említett, vagyis az 1912:XXXV. tc.-nek és az ezt kiegészítő vagy módosító rendelkezéseknek hatálya alá eső alkalmazott gyermeke, aki az államtól, vagy az állami üzemektől ösztöndíj szabályzat alapján tanulmányi ösztöndíjban részesül, a családi pótlék szempontjából az 1945. április 1. napjától kezdve nem tekinthető ellátottnak akkor sem, ha a tanulmányi ösztöndíj egy hónapra eső összege a 150 pengőt eléri vagy meghaladja. Az olyan alkalmazott, aki hadiárvát fogad örökbe, az 1945. április 1. napjától kezdve az ilyen örökbefogadott gyermeke után az édesgyermekre vonatkozó rendelkezések szerint igényjogosult a családi pótlékra. Végül amaz alkalmazott részére hadiárva nevelt gyermeke után az előírt feltételek mellett az 1912:XXXV. tc. 9. §-a alapján engedélyezhető a családi pótlék akkor is, ha az ilyen nevelt gyermek az alkalmazottal nem áll vérrokonsági viszonyban. Az eltartott vérbeli felmenő ágból keresetképtelen szülő vagy eltartott szülőtlen árva családi pótlékát 1945. április 1-től a feleségre, illetve a gyermekekre vonatkozó fenti rendelkezés a) pontja alapján ugyanolyan összegben kell megállapítani, mint amekkora összeg a közalkalmazottat egyéb család tagja után megilleti. A népiskola igazgatásával megbízott népiskolai igazgató-tanító pótléka azonos az eddig< összeggel (Rsz. 272. old.). Ugyancsak nem történt változtatás a lakáspénz tekintetében sem (1. Rsz. 268. old.). Az ellátáskiegészítő államsegélyt nem élvező ama tanítói állásoknál, ahol a fentiek alapján kiszámított helyi javadalom nem éri el az érdekelt tanítót megillető s most megállapított magasabb fizetést, ezen esetekben az egyházközségnek a VKM. úrhoz intézett, de hozzám benyújtott s kellően indokolt kérvényében fizetéskiegészítő államsegélyt kell kérelmeznie. Ez az eset annál is inkább előállhat, mert hiszen a helyi javadalomnak csupán értékegységben ki-