Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1945

Index

hozzánk, ha az anyagiaknak, a pénznek a szeretete akarja hatalmába keríteni a lelkünket. „Aki megvall engem az emberek előtt, azt én is megvallom Atyám előtt, aki a mennyekben van ; aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom Atyám előtt, aki a mennyekben van" — mondja, ha nem merünk színt vallani Krisztus mellett, ha gyávaságból, emberi tekintetből el akarjuk hagyni azt, amire hitünk, Krisztus törvénye kötelez bennünket. Igen ! a feszület, a kereszt, ha hittel nézünk rá, szól hozzánk is. Eligazít nehézségeinkben, erősít küzdelmeinkben és vígasztal szenvedéseinkben. Vigasztal szenvedéseinkben ! Mit mond nekünk a szenvedés óráiban ? „Én, az Isten Fia, a te Istened keresz tet hordoztam ... Ó nemcsak a római hely tartó palotájától a Golgotáig . . . Keresztet hordoztam Betlehemben, Názáretben is . . Végighordoztam keresztemet egész Palesz tínán . . . Hordoztam a szegénység és nélkülö zés keresztjét... Hordoztam a meggyanúsíttatás a rágalom, az emberi hálátlanság keresztjét.. Én, a te Istened ezen az úton mentem be az én dicsőségembe. És te ? Te más úton akarsz eljutni a te dicsőségedbe, az örök boldogság hónába ? Ezt mondja nekünk a kereszt, a mi kis feszületünk a szenvedés óráiban. És még valamit! Mikor az Üdvözítő a getsemáni kertben ott állott a poroszlók előtt és azok kezet emeltek rá, Péter, a tüzeslelkű Péter kardot rántott. Karddal akarta megvédeni Mesterét. De az Üdvözítő leintette. Azt mondta neki: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat! Vagy azt hiszed, hogy nem kérhetném Atyámat és azonnal tizenkét légió angyalt küldene? De hogyan teljesednének be akkor az írások, amelyek szerint így kell lennie? A kelyhet, amelyet nekem Atyám adott, ne igyam meg ?" „Nem akarod meginni a kelyhet, amelyet Atyád adott?" Ez a másik, amit a kereszt a szenvedés idején mond nekünk. Kehely, aokszor nagyon keserű kehely a szenvedés, de Atyánk adja és szeretetből adja, akkor is, ha bűneinkért büntet vele és még inkább akkor, ha nem szolgáltunk rá, ha ártatlanul kell szenvednünk. Ezt mi most még nem értjük meg. A szentek megértették, azért tudták olyan szenvedélyesen szeretni a szenvedéseket. Mi ezt csak akkor fogjuk megérteni, mikor majd földi utunk végén visszanézünk arra a nehéz útra, amelyet meg kellett tennünk és csak akkor fogjuk majd hálásan megcsókolni azt a kezet, amely ezen a nehéz úton vezetett bennünket. Mert akkor majd látni fogjuk, hogy ez volt számunkra az egyetlen út, amelyen üdvözülhettünk. Krisztusban Kedves Híveim! Templomainkban most sokszor felhangzik az ének: „A keresztfához megyek, mert máshol nem lelhetek nyugodalmat lelkemnek." Hál csak menjünk a keresztfához, nézzünk fel rá hívő lélekkel és hallgassuk készséges lélekkel, amit a kereszten függő mond. Ha egész életünkön át hűségesen követjük, amire a kereszt tanít, egykor mi is hallani fogjuk: „Még ma velem leszel a paradicsomban." Amen. Jelen böjti szózatomat szíveskedjenek T. Papjaim a kézhezvétel utáni nagyböjti vasárnapon híveiknek a szószékről felolvasni. Kalocsa, 1945. február 24. József s. k. érsek. ÁRPÁD R.-T. KÖNYVNYOMDÁJA, KALOCSA. (Kézirat gyanánt.) Felelős: Fodor Ernő üzemvezető.