Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1944

Index

— 73 — XVffl. 7386. sz. Főpásztori szózat a béke kieszközlésére. A mostani véres háború súlyos megpróbáltatásokat hozott ránk és országunk népére, a legutóbbi hetekben pedig főegyházmegyém területe is hadszintérré vált, amelyet immár teljes egészében megszállt a Duna-Tisza közén előnyomuló szovjet orosz hadsereg. Mint mindenütt, úgy nálunk is szorongó aggódás fogta el a lelkeket egy idegen nagyhatalom hadainak közeledtére, de amint a háború hulláma átcsapott fölöttünk és az azzal járó veszélyeket és szenvedéseket Isten segítségével kiállottuk, megnyugvással állapítom meg, hogy a megszálló orosz hadsereg megértő vezetőségének közreműködésével nyugodtabb napok köszöntöttek ránk s így módom van hozzátok szólani kedves Papjaim és híveim. E főpásztori szózatommal adom tudomástokra mindenek előtt, hogy — amint azt székvárosomnak és híveimnek megígértem — székhelyemet a veszély pillanatában sem hagytam el, hanem a Gondviselés kegyelmében bízva székvárosomban maradtam, hogy kedvelt híveim magatartásomból erőt merítsenek és az isteni segítségben bízva a megpróbáltatások elviselésére kegyelmet nyerjenek. Köszönettel vettem továbbá tudomásul az első magasabb rangú orosz tiszttől, aki székvárosunk megszállása után nálam nyomban megjelent, hogy — minden ellentétes híreszteléssel szemben, — a papság a templomokban a szokásos istentiszteleteket megtarthatja, a szentségeket kiszolgáltathatja és a hívek vallási kötelezettségeiknek akadálytalanul eleget tehetnek. Több előkelő vezető orosz tisztlel történt megbeszélésem alapján bízom abban, hogy főegyházmegyémben mindenütt ez a helyzet s a vallás szabad gyakorlása elé a jövőben sem fog akadály gördülni. A vörös hadsereg parancsnokságától kiadott és ./• alatt csatolt „Felhívásiból az olvasható, hogy a megszálló hadsereg nem kívánja Magyarország bármely részét elfoglalni, vagy annak jelenlegi társadalmi rendjét megváltoztatni, hanem egyedül a háború mentől gyorsabb befejezését kívánja elérni. Minket is a béke őszinte szándéka és akarása vezetett a múltban, mikor a békéért imádkoztattunk és ismételten előírtuk papjainknak és híveinknek, hogy a békéért nyilvános könyörgéseket tartsanak. Hazánk törvényes kormányzója, vitéz Horthy Miklós is, a további vérontás hiábavalóságát belátván, az országot a végpusztulástól megőrizni kívánván, népéhez október közepén rádiószózatot intézett, amely szerint — komoly megfontolás után — megtette a szükséges lépéseket, hogy népének a békét visszaadja s azt a további szenvedésektől és megpróbáltatásoktól megmentse. A hozzánk jutott hírekből megállapítható az, hogy ezt a lépést a nép legszélesebb rétegei megnyugvással fogadták és örömmel üdvözölték s a háború további meghosszabbítását súlyos megróbáltatásnak tartották, amelyből mind a hazára, mind az egyházra, mind a népre nagy károk háramlanak. Amint eddig is imádkoztunk hazánk sorsának jobbrafordulásáért és a békéért, a jövőben fokozottabb mértékben meg kell ezt tennünk, hogy a véres háború befejeződjék, szeretett ifjúságunk a jövő számára megmentesiék s anyagi és erkölcsi javaink további pusztulása megakadályoztassék. E cél elérésére iparkodjék mindenki erejéhez képest hathatósan közreműködni, ezenfelül imahadjáratban fogjunk össze s kérjük a gondviselő Istent, hogy sújtó ostorát rólunk levegye s hazánk további fennmaradását kegyesen lehetővé tegye. Fent mellékelt felhívást pedig szíveskedjék Tisztelendő Papságom a hívek előtt alkalmas helyen mielőbb felolvasni és megmagyarázni s ezáltal a béke és nyugalom helyreállítását erőteljesen előmozdítani. Kalocsa, 1944. november 18. József s. k. érsek. Felelős: Fodor Ernő üzemvezető.