Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1944

Index

37 — IX. Í • 2531. sz. Közös ájta­tosság május havában a Szűzanyához a győzelmes békéért. Szentséges Atyánk 1942. évi április hó 15­én levéllel fordult a bíboros államtitkárhoz, mely a főegyházmegyei körlevelekben 2932/942. sz. a. egész terjedelmében közöltetett (Cfr. Circ. 1942. pg. 19.) s melyben a Szentatya május ha­vában imahadjáratra hívta fel a híveket, főleg az ifjúság seregét a békéért. Atyai óhaja részle­tesen oda irányult: május hónapban esedezzünk bűnbánó lélekkel a bold. Szűz Máriához, hogy hathatós közbenjárására mielőbb komoly, tartós, igazságosságtól és szeretettől sugallt igazi béke vessen véget ennek a szörnyű világégésnek, mely a keresztény élet törvényeinek mellőzéséből, sőt semmibevételéből származik. Azóta két megpróbáltatásokkal és halálos aggodalmakkal teli év múlt el felettünk, de a világégés csak nem akar szűnni, sőt annak láng­nyelvei édes Hazánk határaihoz értek s már bombasujtott városaink, elsősorban fővárosunk falai között is fel-fellángolnak. Most tehát valóban itt az ideje, hogy buzgó könyörgésben valamennyien összefogjunk s tér­denállva kérjük májusi oltárainál az Isten szent Anyját: védje, őrizze s mentse meg Mária or­szágát. Ezért nyomatékosan kérem főegyház­megyém minden papját, különösen pedig a lel­készkedő papságot, a templomok rektorait s a hitoktatókat, hogy az egész főegyházmegyében amúgyis elterjedt májusi ájtatosságra a híveket a fentidézett pápai szózat súlyos érveivel a győ­zelmes béke kiesdeklésére buzgón irányítsák s abba az ifjúságot, a gyermekeket is bevonni igyekezzenek. Végül az a kívánságom, hogy a hívek figyel­mének és ájtatosságának felkeltésére, ill. foko­zására a legközelebbi vasárnapon és május min­den vasárnapján a rendes hirdetések élén vagy végén tudomására kell adni a híveknek, hogy a májusi ájtatosságot ez évben 1. Egyházunkért és Hazánkért; 2. a harctéren küzdő véreinkért és 3. a magyar igazság diadaláért ajánljuk fel. Kalocsa, 1944. április 25. 2502. sz. Actio Catholica 1944/45. évi munka­programmja. A tavaszi püspökkari értekezlet jóváhagyta az A. C. 1944 45. évi munkaprogrammját, amely a teendőket a következő jeligébe foglalta egybe: „Krisztussal maradunk — Krisztussal hala­dunk." Teendők: A hat kötelező világnézeti előadás a következő: 1. Krisztus a mi tanítónk, 2. Krisz­tus a mi főpapunk, 3. Krisztus a mi bíránk, 4. Haladásunk legyen: az igazi szeretet, 5. Haladá­sunk legyen: több igazság, 6. Haladásunk le­gyen: komoly fegyelem. Az előadások vázlatát a Központ el fogja küldeni. A szakosztályok feladata: 1. Hitbuzgalmi szakosztály: Engeszteljünk! Növeljük a Magya­rok Nagyasszonya tiszteletét. Folytassuk tovább az engesztelést. — 2. Kulturális szakosztály: Erő­sebb világnézeti frontot! Tegyük gyakorlatibbá és szélesebb körűvé a világnézeti előadások soro­zatát. Folytassuk a bevált menyasszony-vőlegény iskolákat. (Vezérkönyvet fog a Központ küldeni.) — 3. Szociális és karitatív szakosztály: Segítsük a családot és a gyermeket a háborúban! Építsük ki még jobban a bajtársi szolgálatot és a hadi­árva gondozást. (Tájékoztató füzetet nyújt az A. C. központja.) Tegyük eredményessé a ván­dor babakelengye akciót. (Tájékoztató füzetet ad az A. C. központja.) — 4. Sajtó szakosztály: A katolikus sajtóért küzdjünk s terjesszük! Folytassuk küzdelmünket a jó filmért. — 5. Szervezési szakosztály: Tovább szervezzük és szélesítsük a Diákotthon mozgalmat, amíg a ki­tűzött célt el nem érjük. Tegyük tökéletessé if­júsági szervezkedésünket. Felhívom Tdő Papjaimat, hogy az A. C. programmját saját hatáskörükben buzgón meg­valósítani törekedjenek. Kalocsa, 1944. április 24. Hogy légitámadások esetén a legméltósá­gosabb Oltáriszentséget kevésbbé érhesse a megszentségtelenítés veszélye, a Szentség hiva­tott őrzői: a t. lelkészek és templomigazgatók lelkiismeretesen kövessék az óvatosságtól su­gallt alábbi szabályokat: 1. A ciboriumban csak annyi partikulát őrizzenek állandóan, amennyi előreláthatóan a súlyos betegek számára viaticum gyanánt szük­séges. A többi áldozók részére mindennap a szentmisében consecráljanakf. Ez az eljárás egyébként is jobban megfelel az Ősegyház szel­lemének és az „áldozatból való részesedés" (— communio) természetének. 2. A monstranciát nem szabad a taberná­kulumban tartani. Ez amúgy is általános litur­gikus szabály. A jelen körülmények között pe­dig egyben az okos óvatosság szabálya is. A nagy ostyát elég a szentségkitétel napján, vagy előző nap consecrálni. Az így consecrált nagy ostyát a ,,custodia"-ban őrizzük, amíg szüksé­ges, egyébként másnap consumáljuk. 3. A Szentség hivatott őrzői előre gondos­kodjanak megfelelő helyről (Cfr Circ. 1944. pg. 5548. sz. Oltáriszent­ség óvatos megőrzése.

Next

/
Thumbnails
Contents