Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1943

Index

— 53 — 4 XVI. 5960. sz. Dr. Glattfelder Gyula érsek-püspök halála. 5917. sz. A XXXI. Orsz. Kat. Nagygyűlés meghirdetése. Dr. Glattíelder Gyula volt kinevezett kalocsai-bácsi érsek, csanádi megyéspüspök f. é. augusztus 30-án este 8 órakor visszaadta fennkölt lelkét Teremtőjének. Megdöbbenve és a fájdalomtól lesújtva állt akkor egy egész nemzet a nagy halott ravatalánál. A kalocsai főegyházmegye, melynek a csanádi után elsősorban jelentett veszteséget a kiváló főpap elhunyta, mert hiszen kinevezett és olyan meleg szeretettel várt főpásztorát gyászolja benne, a végtisztesség megadásánál kivette ugyan részét azzal, hogy mind a budapesti gyászmisét, mind a temetést én végeztem s ez utóbbin képviseltette magát, mégis a főegyházmegye mélységes gyászának s elhunyt főpásztora iránti gyermeki ragaszkodásának ezúton is kifejezője akarok lenni s tőle az egész főegyházmegye élén búcsút venni. Dr. Glattfelder Gyula érsek-püápök országraszóló érdemeit, nemes papi, iőpásztori és emberi lelkének hatalmas alkotásait ehelyütt nem kívánom ismertetni, erről a fájdalmas veszteség első óráiban megemlékezett az egész magyar sajtó s meg fog emlékezni, amíg a hála és nagyjainak tisztelete élni fog a magyar szívekben. Én inkább az Ür trónusának zsámolya előtt álló főpapot, kit oly rövid ideig mondhatott magáénak ez a Sz. István alapította egyházmegye, tehát mégis volt főpásztorotokat, — kedves Papjaim és híveim — buzgó imáitokba ajánlom, az örök Főpapot pedig magam is kérve-kérem, vezesse szent színe látására legnagyobb kincseinek hűséges sáfárát és atyai szeretetének itt a földön oly ritka megtestesítőjét. A mi lelkünket pedig emelje a reá való emlékezés az istenközelségnek az övéhez hasonló magaslataira, ahonnan utolsó perceiben azt hagyta üzenetként papjainak és híveinek: keressük mindenkor az Isten akaratát, melynek teljesítése számára komoly életprogramm volt. Kalocsa. 1943. szeptember 12. Az Actio Catholica Országos Elnöksége — a Nm. Püspöki Kar jóváhagyásával — elhatározta, hogy az ezidei, sorban immár XXXI. Országos Katolikus Nagygyűlést 1943. évi október 1—5. napjain Budapesten rendezi. A magyar katolikusok idei seregszemléjének a világégés szörnyű pusztításai között nem lehet szebb rendeltetése, mint az, hogy hivatott vezéreink irányt mutassanak a jövőre. Ezt a célt. kívánja szolgálni a nagygyűlés vezető gondolatával: „Készítsük elő a magyar jövőt szeretettel, igazsággal és munkával!" Válságos idők nehéz kérdéseinek megoldásánál az Egyház tanítása és irányító vezetése mellett mutathatunk biztos utat a szebb és boldogabb jövő felé. Ezt a célt szemelőtt tartva hívják fel T. Papjaim a szószékről a hívek figyelmét a Nagygyűlésre. Elrendelem továbbá, hogy — a hagyományos szokásnak megfelelően — a Nagygyűlés megnyitását megelőző napon, tehát f. é. szeptember hó 30-án, az esti harangszó előtt a főegyházmegye valamennyi templomában félórás harangzúgás hirdesse a nagyjelentőségű esemény kezdetét. A Nagygyűlés részletes tervét ismertető és a tudnivalókról tájékoztató nyomtatványokat az Actio Catholica Országos Elnöksége a közeli napokban meg fogja küldeni az egyes plébániáknak. Kalocsa, 1943. szeptember 11. Cum quidam fráter quondam laicus 0. F. M., nomine Stephanus Melittus Horváth, natus anno 1915. in Bácskossuthfalva, hebdomadis proxime elapsis pluribus in locis Archidioecesis hujus — proh dolor — Missae celebrationem simulare et sacramentalem confessionem excipere praesumpserit, et sic tenore can. 2322. ipso facto excommunicationem speciali modo Sedi Apostolicae reservatam contraxerit, in mentem P. T. Parochorum atque Rectorum ecclesiarum vocamus praescriptionem can. 804. § 1., vi cujus: „Sacerdos extraneus ecclesiae in qua celebrare postulat, exhibens authenticas. et adhuc validas litteras commendatitias sui Ordinarii, si sit saecularis, vei sui Superioris, si religiosus, . . . ad Missae celebrationem admittatur. . . ." — § 2.: „Si íis litteris careat, sed rectori ecclesiae de eius probitate apprime constet, poterit admitti; Nr. 5728 „Celebret' semper postulandum.